Békés Megyei Hírlap, 2000. december (55. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-11 / 289. szám

KÖRKÉP 2000. DECEMBER 11., HÉTFŐ - 5. OLDAL EGYE Kővel a vonatot A közlekedés biztonsága elleni bűntett miatt folytat eljárást az Orosházi Rendőrkapitányság ismeretlen tettes ellen, aki no­vemberben Orosházán, a Csiz­madia Sándor utcai vasúti átjá- J róban megdobta kővel a Sze- j ged irányába közlekedő sze­mélyvonatot. A cselekmény következtében a szerelvény egyik ablaka kitörött, nem is beszélve arról, hogy az utasok testi épségét milyen mértékben veszélyeztette a felelőtlen elkö­vető. _________________________BŰI TÁVOZÓ AKÁCFÁK, (i) Egy okányi lakos Okány-Haládiban található erdejéből a napokban valaki mintegy 20 mázsa akácfát vágott ki, és tulajdonított el. Az okozott kár 35-40 ezer forintra tehető. Az ismeretlen elkövetőt lopás vétsége miatt keresi a rendőrség. SZÁMÍTÓGÉP, (z) Novem­ber 24-e és 26-a között isme­retlen tettesek betörtek Béké­sen a Szántó Albert utcai kö­zépiskolai kollégiumba. A tet­tesek a villámhárítón jutottak az épületbe, ahonnan két szá: mítógéppel távoztak, 300 ezer forint kárt hagyva maguk után. BETÖRTE AZ ÜVEGET, (i) December 3-án este a szeghalmi Veronika optikaüzlet automata riasztója jelzett a helyi kapitány­ság ügyeletére. A kiérkező rend­őrök megállapították, hogy vala­ki egy kővel vandál módon be­törte a külső kirakati üveget. Az okozott kár 30 ezer forint. Az ügyben rongálás vétség miatt is­meretlen tettes ellen folyik a nyomozás. Véradókat ünnepeltek Területi véradó ünnepséget tar­tottak a közelmúltban a mező­kovácsházi városházán, ahol a körzet 18 településéről érkező, közel 80 többszörös véradó ka­pott kitüntetést és elismerést az önkéntes segítségnyújtásért. A mezőkovácsháziak közül 12 tízszeres, 13 hússzoros, 9 har­mincszoros és 9 negyvenszeres, valamint 3 ötvenszeres véradó vehetett át kitüntetést. A területi szervezethez tartozó települé­sekről 10 hatvanszoros, 8 hetven­szeres, továbbá 3 nyolcvan- és 3 kilencvenszeres véradó kapott el­ismerést. A mezőkovácsházi tér­ségből kiváló véradószervezői te­vékenységéért megyei kitünte­tésben részesült a mezőhegyesi Koczúmé Tornyai Julianna, vala­mint a kaszaperi Virág Magdolna a helyi alapszervezetben végzett munkájáért. A legmagasabb szá­mú véradáson való részvételért öten vehettek át jutalmat, akik közül a magyarbánhegyesi Szász József 170-szer jelentkezett ön- kéntes véradásra. h.m. Könyvbemutató Szülőfalujában, a bucsai könyv­tárban mutatta be legújabb köte­tét Sárándi József költő. Az orszá­gosan ismert, 55 éves poéta Tru­badúrdal című válogatott verses­kötetét nemrég jelentette meg a karcagi Barbaricum Könyvkiadó. A bucsai író-olvasó találko­zón Körmendi Lajos, a Barba­ricum Könyvkiadó igazgatója a költő több versét olvasta fel leg­újabb kötetéből, valamint ké­szülő prózakönyvéből is a kö­zönség elé tárt néhány alkotást. Vaszkó Tamás, a szeghalmi Péter András Gimnázium igazga­tója Sárándi József szeghalmi kö­tődéséről és a gimnáziumhoz fű­ződő ellentmondásos kapcsolatá­ról szólt. A nagy sikerű irodalmi est végén Sárándi József dedikál­ta verseskötetét, amelynek meg­jelenését mind a bucsai önkor­mányzat, mind a Péter András Alapítvány támogatta. _______in Körös-vidéki Zsaru Megkérdeztük olvasóinkat Utcai harcosok” szoknyában Anya és lánya együtt teperte földre a haragost Nem mindennapos esetnek lehettek szemtanúi egy no­vemberi reggelen Geszten, az úgynevezett nagybolt előtt ácsorgók. Előbb csak hangos szitkozódásra, pörlekedésre kapták fel fejüket, majd két asszonyság egy harmadikat tepert a földre. Geszt Az adásvételi jogügyletben érin­tettek a portéka minőségével, sza­vatosságával kapcsolatosan fel­merült vitájukat rendezték, elég­gé sajátos módon. Ö. Sándorné (42) és lánya, V.- né B. Anita (24) régóta nem néz­tek jó szemmel a szintén geszti T. Beátára (24). Később elmondták, azért haragudtak a fiatalasszony­ra, mert nem egészen egy eszten­deje használt kazánt vettek T. Be­átától, amiről csak az üzembe he­lyezést követően derült ki, hogy lyukas. A vevők azt sérelmezték, hogy hibás árut „sózott rájuk" az eladó. Ebbéli sérelmüknek koráb­ban is többször hangot adtak. így kezdődött ez azon az ominózus pénteki reggelen is. T. Beáta két kiskorú gyermeké­vel a boltba tartott, amikor talál­kozott Ö. Sándornéval és V.-né B. Anitával. A két asszonyság először nyomdafestéket nem tűrő becs­mérlésbe, szitkozódásba kezdett, majd a tettek mezejére léptek. Po­fozták, karmolták a sértettet, s fel- indultságukban a földre teperték. A bolt környékén várakozók vá­lasztották szét az „utcai harcoso­kat”. Az orvosi látlelet T. Beátán nyolc napon belül gyógyuló sérü­léseket, karmolások nyomait do­kumentálta. Anya és lánya - Ö. Sándorné, illetve V.-né B. Anita - ellen ga­rázdaság vétségének alapos gya­núja miatt kezdeményezett eljá­rást a rendőrség.- BŐTH ­Segítenek-e Barna Lajos­áé 48 éves, körösladányi bolti eladó:- Ha isme­rős keres meg valamilyen alapítványi kérelemmel, akkor mindig segítek. Az ado­mánygyűjtéssel viszont ma so­kan visszaélnek. A tévében is többször hallani ilyen csalások­ról. Ezért az idegenekkel szem­ben kételkedőbb vagyok. Az ado­mányt kérők mindig az igazolvá­nyaikra hivatkoznak. De ez nem hat meg, mert igazolványt bárki csináltathat. Számomra az is gya­nús, aki túl divatosan öltözött, de az is, aki ápolatlan. Az átlagos megjelenés bizalomgerjesztőbb. másoknak? Balázs Ká- rolyné 50 éves, szeghal­mi hivatalse­géd:- Nagy adakozásokra az én jövedel­memből nem futja, így pénzbeli támogatást senkinek sem adhatok. Azért persze mindenkin igyekszem se­gíteni úgy, ahogy tudok. Például kétkezi munkával. A családnak bármit megteszek. A szüleim 70 éven felüliek, így főleg náluk se- gítgetek. Ha idegen megkér vala­mire, akkor azt is megpróbálom teljesíteni. Persze csak ha olyan, hogy én is képes vagyok rá. Ami­kor valakin segíthetek, az mindig jó érzéssel tölt el. Féligazságok a határon Egy számla Röszkén, egy Kecskeméten A dél alföldi vámosok 1412 karton cigarettát, 70 liter szeszes italt, 283 liter tisz­ta szeszt, 12 telefonköz­pontot, 1000 petárdát, 280 műsoros CD-lemezt és 1020 csomag 250 grammos őrölt kávét foglaltak le a novem­ber 20-ától 26-áig tartó hé­ten. Dél-Alföld A szokásos csempészáruk mel­lett azonban újak is feltűntek... Egy kecskeméti székhelyű kft. Jugoszláviából importált zöld­borsót. A vámkezeléshez be­nyújtott számla végösszege sze­met szúrt a vámosnak. Mint ki­derült, a röszkei belépéskor le­adott számlán még a valós, jóval magasabb összeg szerepelt, ám Röszke és Kecskemét között tete­mesen leapadt a zöldborsó érté­ke. A kft.-t, illetve annak alkal­mazottját 1 millió 607 ezer 920 forint értékben elkövetett csem­pészettel gyanúsítják a vámnyo­mozók. Az olasz állampolgárságú Z. G. is Röszkén lépett magyar te* rületre, elmondása szerint enge­déllyel lőtt vadakat szállított a gépkocsiján. Állítása féligazság­nak bizonyult, tudniillik a lőhe­tő madarakon kívül 1-1 védett cigányréce, kanalas réce, arany­lile s nagypóling, valamint 7 bí­bic is gyarapította a vadászzsák­mányt. A vámhivatal 226 ezer forint értékben elkövetett termé­szetkárosítás bűntettének ala­pos gyanúja miatt feljelentést tett a Szegedi Városi Rendőrka­pitányságon. M. GY. Kísértésbe estek... Orosháza Egy svájci állampolgárt károsí­tott meg az az ismeretlen elkö­vető, aki Orosházán, a Koós Károly utcában leparkolt és le­zárt személygépkocsiját feltör­te, abból elvitte az autós táská­ját az irataival és készpénzével együtt. Sokan még mindig nem hi­szik el; hogy ők is áldozattá vál­hatnak, ha nem másért, hát azért, mert kísértésbe ejtik a tol­vajokat. Egy orosházi sértett pél­dául a teherautójában hagyta tárcáját irataival és pénzével. Mindennek nyoma veszett. Okirattal való visszaélés miatt nyomoz az orosházi rendőrség egy ismeretlen elkövető ellen, aki november 29-én egy helyi la­kos tehergépkocsijából bőr kézi táskát tulajdonított el a benne lévő iratokkal együtt. ______es.i. Szegediné Marsi Edit körösladányi bolti eladó:- Ha vala­ki adományo­zás céljából keres meg, ál­talában segí­tek neki. Csak egy kikötésem van, a gyűjtéshez az illetőnek le­gyen engedélye a polgármesteri hivataltól. A hivatalban szerin­tem ki tudják szűrni a csalókat. Ha közeli ismerőseim kisebb kölcsönt kémek tőlem, akkor ezt a kérést is a lehetőségek sze­rint teljesíteni próbálom. Konk­rét tettekkel pedig főleg a szüle­im segítenek nekem. Ők sokszor vigyáznak szívességből a gyere­kekre. Vígh Sán- domé 60 éves, szeghal­mi nyugdíjas: - Persze, hogy segítek másokon, mégpedig fő­leg a család­tagokon. Az egyik fiunk nemrég költözött másik lakásba. A férjem az építkezésen segített neki, én pedig főztem, mostam, takarítot­tam. A tizenhárom éves unokánk is gyakran itt van. A nyári szüne­tekben hosszabb időt tölt nálunk, tanítási időszakban pedig a hétvé­geken gyakran felkeres bennün­ket. Mi örülünk, hogy velünk le­het, s ez a szülei számára szintén segítség a gyereknevelésben, m. b. D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Kedves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szívesen meghallgatnák mások véleményét is. Arra kérjük Önöket, ezeket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az utca emberének. Bekül­dési dm: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Térségharcban elfolyó milliók? A nézetkülönbségek független,,békebíróért” kiáltanak (Folytatás az 1. oldalról) A '94-es kormányváltást köve­tően az akkori Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztéri­um, figyelembe véve a települések érdekeit, hosszú távú területfej­lesztési koncepciót dolgozott ki, melyben módosították több kis­térség határait, ennek révén a gyu­lai kistérséget összevonták - ja­vaslatunkra - a sarkadi kistérség­gel. Az akkor felálló megyei terü­letfejlesztési tanácsban ketten képviseltük ennek az új régiónak az érdekeit féléves rotációban. Az első félévben Gyula polgármestere töltötte be ezt a funkciót, majd Tóth Imre, Sarkad polgármestere. A KTM területfejlesztési koncepci­óját, ületve az új, Gyulával is kibő­vített kistérséget Sarkad polgár- mestere, illetve a hozzá tartozó korábbi régió települései kezdettől fogva elfogadhatatlannak tartották és mindent megtettek annak érde­kében, hogy a gyulai kistérség ki­kerüljön a kibővített régióból. Gyula akkori vezetése továbbra is a kibővített régióban maradást tar­totta fontosnak,- és számításokkal igazolta, hogy az így kialakult kis­térség mutatószámai nem jelente­nek hátrányos helyzetet, alaptalan a Sarkad vezette kistérség aggo­dalma, a remélt támogatások nem lettek volna kevesebbek.- Miért nem fogadják vissza a gyulai kistérséget? - kérdeztük a sarkadi kistérségi elnököt, dr. Sipos Lajost, aki e város önkor­mányzatának jegyzője is.- A kistérségi, Dobozon tartott egyesületi ülésen volt szó erről, hiszen a megyei területfejlesztési tanács közvetítette felénk a gyulai kérést. Csak a gyulait, mivel a má­sik két település, Elek és Kétegyháza ilyen igénnyel sem a megyei területfejlesztési tanácsot, sem minket nem keresett meg. Az ülés előtt a Központi Statisztikai Hivatal Békés Megyei Igazgatósá­gához fordultunk és szakmai vé­leményt kértünk tőlük. A kistér­ségi egyesület közgyűlése állást foglalt a települések egyedi véle­ménye alapján. Azt kértem, mivel az 1997-es állapotok felállítása az egyes települések közötti kon­szenzus eredménye, a változtatás is konszenzuson alapuljon. A KSH megyei igazgatója által aláírt levél azt rögzíti, hogy nemigen le­het szakmailag megalapozott ér­veket felhozni a jelenlegi kistérsé­gi besorolás vál­toztatására, amely három éve a helyi önkor­mányzatok véle­ménye alapján, a megyei önkor­mányzat közgyű­lése elnökének és szakembereinek egyetértésével alakult ki. Az, hogy százmillió forintok vesztek volna el, csupán vélelem. Ha a százmillió forint évi plusz igaz is lenne, a sarkadi kis­térséghez tartozó települések nem-kedvezményezetteké válná­nak, akkor nem ennyi plusz len­ne, hanem a jelenlegi pénzeszkö­zök - bár nincsenek számítása­im, a megnövekedett lélekszámra alapozva mondom -, mínusz 60 millió forintot jelentenének a me­gyének. Ez is egy vélelem, ami ar­ra épül, hogy 1997-ben a három településsel nem tartoztunk a kedvezményezetti körbe. Köte- gyán, Mezőgyán, Geszt a jellem­zőikkel nem voltak a kedvez­ményezetti körben, miközben Orosháza igen...- Tehát Gyula visszakerülésé­vel nem lennének kedvezménye­zett települések.- Ezt ma biztosan senki nem tudja megmondani. Az Ország- gyűlés 1997-es áprilisi határozata a területfejlesztési támogatások­ról, a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek beso­rolási feltételrendszeréről szól. A mutatók alapján, ha a képbe Gyu­lát belehelyezzük kibővítve Elek­kel és Kétegyházával, az plusz 45 szággyűlési határidő, amely ki­mondja, 2000. végével áttekintik a statisztikai kistérségek helyze­tét. Egyesek azt gondolják, ez al­kalom a változtatásra. A megyei területfejlesztési tanács ülésén a dél-alföldi régió képviselője nem­régiben elmondta, az országban Győr-Sopron-Moson megyéből érkezett mindössze egy kezdemé­nyezés a változtatásra. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy Tóth Imre, aki Sarkad pol­gármestere, ám Gyula országgyű­lési képviselője is, ez esetben mostohagyereknek tekinti a für­dővárost?- Két, államilag elfogadottan külön működő statisztikai kis­térség a gyulai és a sarkadi - kezdte Tóth Imre. - A sarkadi összmutatóiban, hiányosságai­ban egyneműbb. A gyulai szán­dék érthető, mert logikájában arra épül, ha a fúzió létrejöhet­ne, a fürdővárosi jobb kondíció­kat statisztikailag valamelyest lerontanák az északkelet-békés megyeiek, ezzel esetleg — bizto­san nem - kedvezményezett le­hetne Gyula. Értem a sarkadi kistérségi közgyűlés utóbbi, el­határoló döntését is. Ők abból indulnak ki — nem alaptalanul -, hogy a jobb.gyulai mutatók ezt a térséget a számítások alap­ján feljavítanák, ezzel lehet, el­veszítenék a kedvezményezett- ségi állapotukat, amely igen ko­moly veszteség lenne. Az észak­kelet-békési térség szem előtt tartva saját érdekét - a közgyű­lésen jelen voltam, de szavazati jogom a kérdésben nem volt -, döntött így. Örök kérdés volt, melyik térség hová tartozzon. Ismerünk olyan anyagokat, amelyeket Gyula például a föld­rajzkutató intézettel készíttetett néhány évvel ezelőtt. A tanul­mányban azt deklarálták, hogy Gyula mindig, a jövőben is a kö­zép-békési — Békéscsaba, Gyu­la, Békés -, fejlettebb régióhoz Vonzódik, tartozik.- És ha a gyulaiak megharag­szanak országgyűlési képviselő­jükre?- Nem az a cél, hogy meghara­gudjanak, hanem a valóság hűsé­ges tükrözése. A valóság az, hogy Gyula mutatói, mint a Magyar Közlönyben is rendre, olvashatók, jobbak. Mindkét kistérség auto­nóm módon, érdekei szerint cse­lekszik, fúziót csak egységes ál­lásponttal lehet megvalósítani. A hajók azonban már évekkel ez­előtt elmentek egymás mellett. Nem szabad elfelejteni, hogy az Északkelet-Békés Megyei Kis­térségfejlesztő Egyesület Magyar- ország első kistérségeként alakult meg, nem utólagos helyzetfelis­merésről van szó. A térségfejlesz­tési politika lényege a különbsé­gek kiegyenlítése, ennek érdeké­ben figyelik a mutatókat, segítik a gyöngéket. Danes László polgármester a Gyula és Környéke Területfejlesz­tési Társulás - tagjai Gyula, Elek, Kétegyháza és Lökösháza — elnö­keként a sarkadi kistérség dönté­se után a megyei területfejlesztési tanácshoz fordult, hogy vizsgál­ják felül azt az álláspontjukat, mi­szerint a kistérségi határok meg­változtatása csak akkor lehetsé­ges, ha azzal mindenki egyetért. Gyulán úgy gondolják, hogy a vá­ros és környéke hovatartozására korábban diktatórikus döntés született. A két térség nézetei messze es­nek egymástól. Hiányzik egy „békebíró”, aki mihamarabb el­készíti a mindenkitől független számításokat. ___ SZŐKE MARGIT Statisztált a városvezetés? — A városvezetés hangsúlyozta és számítá­sokkal alátámasztotta a KTM döntésének helyességét, és a viták során továbbra is ragaszkodott az , .átrajzolt” kistérséghez, ennek ellenére egy rövid, átmeneti idő után a kistérségből kizártak bennünket. A sarkadi kistérség lényegesen több telepü­lésből állt, mint a gyulai, minden lehetsé­ges fórumon - minisztérium, területfejlesz­tési tanács - eljártak, hogy ne tartozhas­sunk hozzájuk. Igaz lett a mondás: sok lúd disznót győz... A városnak választási lehe­tősége nem volt, a diktátumot tudomásul kellett venni - emlékezett vissza Lebenszky Attila, Gyula akkori polgármestere. ezres lélekszámot jelent. Ha mutatók jobbak — visszaigazol a KSH-levél — nem valószínűsi hető, hogy a 11 település — Sa kad, Kötegyán, Újszalonta, Mé kerék, Sarkadkeresztúr, Gesz Mezőgyán, Biharugra, Körö nagyharsány, Doboz, Tarhos - 3 településsel bővülve kedvezményezetti körbe esne. közgyűlés határozatban mond ki ugyanakkor azt is, hogy az ei digi együttműködést fenn kíván tartani Gyulával, és kezdem nyezték már a sarkadi kistérsé bői hulladéklerakó közös üzeme tetését, kerékpárút-építést. helyzet az, hogy lejárt az az o

Next

/
Thumbnails
Contents