Békés Megyei Hírlap, 2000. december (55. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-09-10 / 288. szám

2. OLDAL - 2000. DECEMBER 9-10., SZOMBAT-VASÁRNAP V I L Á G • / H A Z A I TŰKOR A szegénység közügy Girantálni kell a szociális jogok érvényesülését Budapest A mységet a társada­lo: /bbsége önhibának ta: a kirekesztettség Ma­gyarországon még nem köz­ügy - hangzott el tegnap a parlamentben, az emberi jo­gok napja 50. évfordulója alkalmából rendezett nyílt napon. Jelenleg nyolcvan-ki- lencvenezer családot, legalább kétszázezer embert fenyeget a kila­koltatás, mert hat hó­napon túli közüzemi és lakbértartozásuk van - mondta Gönczöl Katalin, az állampolgá­ri jogok országgyűlési biztosa a nyílt napon tartott beszédében. Véleménye szerint a szociális jo­gok nem minden esetben érvé­nyesülnek a gyakorlatban. Az önkormányzatok hibájából nincs elegendő átmenti szállás, nappali és éjszakai melegedő, befogadó otthon. Ennek fényé­ben kétséges, miként érvénye­sülhet majd a gyakorlatban a hajlékhoz való jogosultság. Kőszeg Ferenc, a Magyar Hel­sinki Bizottság elnöke a törvény- hozás nagy tartozásának tartja, hogy még nem született meg a diszkrimináció elleni törvény. Lapunknak nyilatkozva elmond­ta: mindenfajta hátrányos meg­különböztetés ellentétes az eu­rópai államok jogrendjével, ezért európai uniós csatlakozá­sunkat is hátráltathatja a hazai törvény hiánya. Az Európai Unió véleménye szerint a ma­gyar lakosság öt százalékát kite­vő roma népesség társadalmi le­szakadása, kirekesztettsége mind a munkaerőpia­con, mind a szociális lehetőségek kihaszná­lása terén, de legfő­képp az oktatásban szembeötlő. Az elmúlt tíz évben az alkotmányos de­mokráciákra jellemző intézményrendszer kiépült, és számos jogszabály szól az emberi jo­gok biztosításáról - nyilatkozta a Helsinki Bizottság elnöke. Ennek ellenére véleménye sze­rint vannak nyugtalanító ten­denciák, például a sajtósza­badság, vagy a hajlékhoz való jog gyakorlati érvényesülése terén. Míg az emberi jogok jó részének érvényesülése korlá­tokat emel az állam elé, addig a szociális jogok biztosítása éppen kötelezettségeket ró a központi hatalomra. Ezek be­tartására az államot rá kell szo­rítani - vélekedett Kőszeg Fe­renc. Tüntetés a vüághálón Amerikában tagtoborzásra is fölhasználják Az amerikai szakszerve­zetek új, igen hatásos módszert találtak arra, hogy hatékonyabbá tegyék működésüket: igénybe ve­szik az internetet. Ameri­kában amúgy is ritka az utcai tüntetés, és a szak- szervezetek tevékenysége elsősorban helyi jellegű - ami az óriási országban különösen fontossá teszi a gyors, átfogó tájékozta­tást. Egyesült Államok A legfontosabb szakszervezeti szövetség, a nemzetközi hírű AFL-CIO saját szervert állított fel a tagjai számára, akiket kedvez­ményes áron kapható számító­gépekkel és képzéssel is segít abban, hogy bekapcsolódhassa­nak a világhálóba. A szervezett munkások és alkalmazottak 60 százalékának van komputere, s ezen keresz­tül gyorsan és közvetlenül tájé­kozódhat szakszervezete mun­kájáról, időszerű akcióiról csakúgy, mint arról, hol és mi­lyen munkaalkalmak találha­tók, milyen béreket, munkafel­tételeket kínálnak országszer­te. Az internetes háló lehetőséget ad arra is, hogy a tagság (termé­szetesen a megfelelő jelszó birto­kában) bekapcsolódhasson bel­ső, bizalmas tárgyalásokba, vi­tákba, elmondhassa véleményét a döntések előtt. Információkhoz juthat a különféle megmozdulá­sokról, rendezvényekről, egy­szersmind „virtuális tüntetése­ket” tarthat; azaz: egérklikkelés- sel nyilváníthatja ki véleményét például a kormányzati intézkedé­sekről. A korszerű technika segít a tagtoborzásban is, hiszen a belé­pés előtt bárki tájékozódhat ar­ról, mit tesznek a szakszerveze­tek. Az internetnek is köszönhe­tően taglétszámuk egy év alatt 265 ezerrel emelkedett, és elérte a 16 és fél milliót. Igaz, európai összehasonlításban ez igencsak szerény szám: a munkavállalók körében az európai nagy szerve­zettséggel ellentétben a USA- ban még a 14 százalékot sem éri el a szakszervezeti tagok ará­nya. ____________________(EURO PRESS! Felvételi határidő: 2004! A reform témaköreiről tárgyalnak az Európai Unió vezető politikusai Nizza A mostani határozat valóban sorsdöntő a közös Európa jövője szempontjából, mivel első ízben fogalmazták meg a tagállamok vezető politikusai azt a határidőt, amikortól a közösség bővítése megtörténhet. A doku­mentum, amelyet a tanácskozás hivatalos jegyzőkönyvéhez kívánnak csatolni, így fo­galmaz: „Reméljük, hogy néhány ország már részt vehet az Európai Parlament követ­kező választásain.” Diplomaták ebből a 2004. esztendőre gondolnak, mivel annak az évnek a nyarán kerül sor a brüsszeli-strasbourgi képviselők megválasz­tására. Jonathan Fault, az Európai Bizottság szóvivője a helyszínen azt is közölte, hogy körvonalazódik 15 tagállam egyetértése az intézményi reform kérdéseivel kapcsolat­ban. „A csütörtök esti vacsorán a viták tar­talmából és a hangulatból arra lehetett kö­vetkeztetni, hogy kialakulóban van a megál­lapodás” - mondta. Kevéssel a reformokról szóló tárgyalá­sok megkezdése előtt német kormánykö­rökből az a hír szivárgott ki, hogy válto­zatlanul kizárólag Franciaországon múlik, sikerül-e egyezségre jutni a szavazatok úgynevezett kettős többségének kérdésé­ben. Ez azt jelenti, hogy - ha Párizs is be­leegyezik - a jövőben a döntéseket nem­csak a tagállamok többségével, hanem Berlin javaslatára az országok népességé­nek arányában is hoznák. (A lakosság száma alapján egyébként ez éppen Né­metországnak kedvezne.) Jóllehet vég­eredmény szombaton várható, Gerhard Schröder német kancellár már pénteken arról szólt, hogy megvan az esély az egyezségre. Véleménye szerint a tizen­ötök vezetői belátták: a szavazatok súlyo­zására szükség van ahhoz, hogy az Euró­pai Unió huszonöt vagy annál több taggal is megőrizze működőképességét, és a ki­sebb országokra ne nehezedjék a nagyok súlya. Megállapodás körvonalazódik a Brüsszeli Bizottság tagjainak létszámában is. A kis és a közepes tagországok mindannyian ragasz­kodnak ahhoz, hogy saját főbiztosuk le­gyen. Ezzel kapcsolatban Gerhard Schröder kijelentette: „Úgy vélem, egyszer minden or­szágnak lesz képviselője a testületben, de körforgásos alapon.” Egy újabb kormányközi konferencia idő­pontjáról Nizzában nyilvánvalóan nem hatá­roznak. Jonathan Faull ezt azzal magyaráz­ta, hogy a német kancellár 2004-et javasolta egy ilyen tanácskozás dátumának, egyszerre gondolva a bővítésre és az Európai Parla­ment választásaira, valamint a német válasz­tásokra. Ez ugyanis hozzásegítené Németor­szágot az EU, a szövetségi köztársaság és a tartományok kapcsolatrendszerének újrafo­galmazásához is. A Tizenötök azonban úgy látják, hogy belpolitikai kérdéseket nem sza­bad összekeverni a földrész jövőjét megha­tározó témakörökkel és rendezvényekkel. ________________________________IQYULAY) Hatásosabb gyermekvédelmet Sokszor a jegyzők sem tudják, mi van az iskolakerülővel Az 1999/2000-es tanévben be­vezetett iskoláztatási támogatás - a nemrég befejezett felmérés adatai szerint - jól vizsgázott, de fény derült néhány tipikus hiányosságra is - jelentette be tegnap Harrach Péter szociális és családügyi miniszter. TANKOTELEZETTSEG IGAZOLÁSA 1999/2000. TANÉV igazolás nélkül Budapest A vizsgálatot Békés, Győr-Moson- Sopron, Somogy és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében végezték el. E négy megyében 1865 gyer­mek maradt ki az iskolából. Az okok különbözőek, de leggyakoribb, hogy a gye­rek iskolaéretlen, többnyire még óvodába jár. Sokszor előfordult az is, hogy a család ismeretlen helyen tartózkodott, s a szülők nem tartották fon­tosnak gyerekük iskoláztatását. Megtörtént az is, hogy a tanév közben a fiatalkorú gyermeket szült - ismertette a felmérés megállapításait a tárca ve­zetője. Az egyik legfonto­sabb tanulság - folytatta Harrach Péter -, hogy a gyermekvédelmi intéz­mények között együtt­működés korántsem tö­kéletes. A jegyzők ugyanis az esetek jelen­tős részében nem tájé­koztatták a gyermekvé­delmi szolgálat munka­társait arról, hogy egy gyerek huzamosabb ideig hiányzott az isko­lából. A másik oldalon viszont ez a szervezet sem tudatta a jegyzők­kel, ha valamelyik csa­ládról kiderült, hogy miért nem járatja isko­lába a gyereket. Ezen a helyzeten mindenkép­pen változtatni kell ­hangsúlyozta a minisz- Nem mindig tudják, hol van a hiányzó gyerek tér. A felmérés szerint vala­mennyi vizsgált megyében megszaporodott a magánta­nulók száma. Az esetek többségében a nehezen ke­zelhető gyerekektől így sza­badul meg az iskola, ami tarthatatlan - állapítja meg a tanulmány. A vizsgálat eredménye­ként a hiányzások fele Né­hány száz esetben a gyere­keket a gyermek védelem felügyelete alá kellett he­lyezni és egy tucat szülőtől meg kellett vonni a vagyonkezelői jogot. A hiány­zóknak csak harmada roma. Végezetül Harrach Péter elmondta, hogy a bel­ügyi és az oktatásügyi minisztériummal tárcaközi egyezmény megkötését kezdeményezik a gyermek- védelmi rendszer hatékonyabb működtetése érde­kében. SZALÓKY FOTÓ: EUROPRESS Miniszter a zöldekkel Száz új szakemberrel bő­vítik a környezetvédelmi háttérintézményeket - jelentette be Túri-Kovács Béla miniszter, amikor tegnap a hazai zöld moz­galmak vezetőivel találko­zott. Budapest A környezetvédelmi tárca új ve­zetője szerint a terület megerősí­tésre szorul, ezért senkit nem akar elküldeni, aki hajlandó a közös célért vele együtt dolgoz­ni. Az esetleg önként távozók helyére és a meglévő gárda bőví­tésére viszont új szakértőket is várnak. Elsősorban olyanokra számít, akik szakmai ismerete­ikkel segítik a napi munkát és távol tartják magukat a politiká­tól. A miniszter elmondta, hogy épít az Országos Környezetvé­delmi Tanácsra. Minden straté­giai kérdést ennek a testületnek a tagjaival akar megvitatni, hi­szen itt találkozik egymással a tudomány, az üzlet és a környe­zetvédő mozgalom. Ha ez nem sikerül - tette hozzá -, akkor csak a tiszta piaci érdek érvé­nyesülhet a döntésekben. Ki­emelte a zöld mozgalmak jelen­tőségét, a velük tartott kapcsola­tok fontosságát, hozzátéve, hogy ez vidéken különösen lé­nyeges feladat. Túri-Kovács Béla arról is be­szélt, hogy nagyjából elkészül­tek a hulladékelhelyezéssel és újrahasznosítással kapcsolatos végrehajtási rendeletek, amelyek 2001. március 3-ig hatályba is léphetnek. Új reformátustörvény készül Nagyjából kétmillió tagja lehet az egyháznak A Magyarországi Református Egyház Zsinata szerint nem szerencsés, hogy a vallási felekezethez tartozás megjelölése nem kötelezően megválaszolandó kérdés a jövő évi népszámláláson. Budapest- A közelmúltban megtartott két­napos őszi ülésen a Zsinat elsősor­ban a több mint harmincéves bel­ső szabályozás megújításával fog­lalkozott. Több kérdésben sikerült megtalálni a végleges változatot, például a szeretetszolgálat műkö­dési feltételeiben vagy a belső gaz­dálkodás alapelveiben már meg­egyeztek egymással a Zsinat tagjai- mondta el lapunknak Márkus Mihály püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának al- elnöke. A lelkészi nyugdíjintézet­ről szóló tervezet azonban vissza­került az előkészítő bizottsághoz, mert többek szerint az még kiegé­szítésre szorul. A reformátusok szabályzatát még 1967-ben, az egyház alapítá­sának 400. évében hagyta jóvá az akkori zsinat. Már a rendszervál­tást követő időszakban megmutat­kozott azonban, hogy vannak olyan cikkelyek, amelyek megújí­tásra szorulnak. Ezért a szakértők 1991-től kezdve dolgoznak a tör­vénykönyv átdolgozásán. A zsinat ideje alatt bemutatták azt a kérdőívet, amelyet a 2001. évi népszámláláskor használnak majd a kérdezőbiztosok. Az íven a vallási, felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdés az utolsó három témakör között szerepel; ezekre a válaszadás nem kötelező. A pró­banépszámlálás tapasztalatairól szóló tájékoztatásból azonban az derült ki, hogy a kérdezőbiztosok gyakran fel sem tették ezeket a kérdéseket.- így vitatható, hogy az össze­sítés után hiteles képet kapunk-e a reformátusok számáról - fejtette ki az egyház aggodalmait Márkus Mihály. - A magukat kálvinistának valló állampolgárok számának meghatározása a népszámlálás előtt nehéz feladat, hiszen nem állnak rendelkezésünkre pontos adatok. Egyházunk különböző számítások alapján 1,8-2,3 millió főre becsüli tagjai számát, de az egyház életében aktívan részt ve­vők ennél jóval kevesebben van­nak - mondta a püspök.-Rt­HÍREK RÖVIDEN Halálos Súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett tegnap egy gyalogos Békéscsabán 17 óra 15 perckor, a Csanádapácai úton. A gyalogost személygépkocsi ütötte el, a baleset után újra kellett éleszteni, állapo­ta lapzártakor kapott információink szerint kritikus volt. Alig 30 perccel később a Berényi úton gázolt gyalogost személygépkocsi. A baleset áldozata a helyszínen életét vesztette. (y) Csökken a benzin ára Tíz forinttal csökkenti a motorbenzin árát kedden a Mól, míg a gázolajért két forinttal kell kevesebbet fi­zetni - jelentette be Geszti László, a társaság értéke­sítési igazgatója. Az emelést követően a 95-ös ól­mozatlan benzin 229,50 forintba kerül literenként, míg a 98-as ólmozatlan benzinért literenként 238,50 forintot kell fizetni, a gázolaj literje pedig 231,75 forintba kerül hétfőtől. Ezek listaárak, ame­lyektől az egyes kutak eltérhetnek. Előnyös gyógyszeralku Három évig csak az infláció szintje alatt növeked­hetnek a gyógyszerárak annak a szándéknyilatko­zatnak az értelmében, amelyet 27 gyógyszergyártó és -forgalmazó társaság képviselőivel írtam alá - kö­zölte Gógl Árpád egészségügyi miniszter. Mint mondta, még kormányjóváhagyást igényel az a nyi­latkozat, amely szerint a gyógyszerárak évenként csak a tervezett infláció hetven százalékának meg­felelő mértékig emelkedhetnek. Korlátozott tápbehozatal Korlátozást rendelt el az FVM Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztálya a takarmányo­zásra szánt tápok behozatalára. Az úton lévő szál­lítmányok még beléptethetők az országba, de azo­kat zárolni kell. A járványügyi helyzetre való tekin­tettel takarmányozási célra nem hozható be húsos csontliszt, húsliszt, csontliszt, és egy sor más állati eredetű táp vagy tápkiegészítő. Közművelődési bérkövetelések A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) csak akkor folytatja a tár­gyalásokat a kormánnyal a jövő évi bérekről, ha a kabinet keddi ülésén döntés születik a terület dol­gozóinak idei ötszázalékos bérkiegészítéséről. Ezt a huszonkétezer tagot számláló szakszervezet elnö­ke, Vadász János jelentette be.

Next

/
Thumbnails
Contents