Békés Megyei Hírlap, 2000. november (55. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-06 / 259. szám
GAZDASÁG 2000. NOVEMBER 6., HÉTFŐ - 5. OLDAL Merre visz a Kner Nyomda útja? Jóérzésű nyomdászkörökben, Békéscsabán és Békés megyében, netán Budapesten is néhány hónap óta mindennapos beszédtéma a békéscsabai Kner Nyomda körül kialakult válságos helyzet. Isten látja telkemet, nem kívánok sem a pánikkeltő uszályába kerülni, sem a „csak a csüggedést ne veszítsük el” olcsó humorával élni, de a témáról igenis beszélni kell. Pedig az előkészítő érdeklődések kapcsán találkoztam ellenkezőkkel, aggódókkal és visszahúzódókkal is. Bizonyára lesznek, akik nagyon szubjektívnek fogják tekinteni nézeteimet, vitatják még a tárgyszerű megállapításokat is, de a többség magáévá teszi az elmondottakat, s a jobbítási gondolatokért kész is tenni. Egy kis előtörténet Talán nem érdektelen két évszám nyomatékos hangoztatása: Gyomán 1882-ben alapított nyomdát Kner Izidor, Békéscsabán 1903-ban Tevan Adolf. Ebből a két officinából nőtt ki - a fiák jóvoltából - az a két neves tipográfiai műhely, amelyet ma Kner és Tevan Nyomda néven ismernek és elismernek. E helyütt nem célunk az alapítás utáni fejlődés évtizedeit vizsgálni, a rendszerváltás utáni privatizációs időszak fejleményeit célszerű feszegetnünk. Az akkori vezetés eufóriás privatizációs hangulata ködfátyolként lengte be a nyomdát 1992- ben, amikor a Cofinec érdekcsoport először a kecskeméti Petőfi Nyomdát, majd a Knert vette többségi tulajdonba. Talán nem követünk el szentségtörést, ha elmondjuk, ma már az emberek zöme azt vallja: elhamarkodott volt a privatizáció! 1997. július 21-én PNYME- tájékoztató volt a Knerben, ahol elhangzott, hogy a nyomda új gazdája már az első időszakban tanulmányt készített a két cég tőfi Nyomda vegyes vállalatként 100 százalékos adókedvezménynyel indult, a következő évben 60 százalékosra kellett volna áttérnie, de ez nem következett be, mert további öt évre 100 százalékos kedvezményt kapott bizonyos feltételekkel. A Kner 1992 végétől 100 százalékos adókedvezménnyel indult, majd '97-től kapta a 60 százalékost. A probléma áthidalására olyan döntés született, hogy a Petőfi Nyomda átalakult, felvette a Cofinec Hungary Rt. nevet, július 1-jétől pedig a Kner Nyomda beolvadt. így jött létre a Cofinec Hungary Rt. 1997. július 1-jén vezetőcserékkel, átszervezéssel, létszámcsökkentéssel. Az ezután megkezdődött Cofinec-korszak keretében érzékelhető volt a két cég házasságában a kecskeméti patriarchális viszony: ezt szervezési, gazdaságossági, infrastrukturális szempontokkal magyarázták. A korábbi évtizedekben a Budapest-cent- rikusság, a főváros-vidék ellentéte közkeletű volt, manapság sokkal súlyosabb a helyzet: az ország kettészakadt gazdaságilag keleti Fogjunk össze a leépülés ellen! Most minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy megmentsük Békéscsaba, illetve ezen régió nyomdászati múltját, és hogy ne menjen tönkre az országnak e lemaradt részén a hagyományos ipar is. Mik ezek a lehetőségek? Melyek azok a szervek, kik azok az emberek, amelyektől/akiktől a nyomdászkollektíva vár és remél valamilyen közbelépést, intézkedést, segítséget, javaslatot a szakmai, gazdasági, szellemi leépítés, leépülés megakadályozására? íme: a sajtó, a városi és megyei önkormányzat, a vállalat volt és mai vezetése, a Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezete, a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület, a Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség, a pártok, képviselők, politikusok... egyesítésére, de a kérdés egyelőre lekerült a napirendről. 1996-ban a Benedetti családi kontroll alól kikerült a vállalat, Benedettiék eladták az összes részvényt, és megtörtént a cég tőzsdei bevezetése. Az egyesítési gondolat újraéledését az a negatív folyamat idézte elő, mely részben a lengyelországi beruházásból, másrészt a zászlóshajó Petőfi veszteséges időszakából következett be. 1996 augusztusában a Cofinec kimondta az összevonást. 1997. január 12-én a két nyomda vezetőinek közös eligazításán elhangzott a felügyelőbizottság elnökének, Pehr G. Gyllenhammar úrnak a referátuma, megalakultak a munkacsoportok, megindult a munka. Sok nehéz feladat várt a 14 team tagjaira - jogi, szervezeti, pénzügyi stb. -, közöttük nagy gondot okozott a két nyomda különböző adókedvezménye. A Peés nyugati régióra. És ebben a szituációban Kecskemét már nyugat! De mi történt a Knerrel? A minőségi büszkeség koronája is nyugatra tolódott?! A Békés Megyei Hírlap 1999. november 13-ai számában a következő kép és hír „lelkesíthette” a knereseket: „Nemzeti Minőségi Díj. Tegnap a Parlament kupolacsarnokában Orbán Viktor miniszterelnök adta át az elismerő oklevelet a legkiemelkedőbb teljesítményt felmutató hazai vállalatok képviselőinek. A közepes méretű termelő vállalati kategóriában a Cofinec Hungary Rt. Petőfi Nyomda nyerte el a megtisztelő díjat. Képünkön Fábián Endre, a Petőfi Nyomda igazgatója, Balog Miklós, a Cofinec Hungary elnök-vezérigazgatója és Varga Margit, a nyomda minőségbiztosítási osztályának vezetője.” Szárnyaló Cofinec Ezt a címet viseli a Népszabadság 1999. november 12-ei számának cikke, amelyet érdemes teljes egészében felidézni: „A Cofinec- részvények árfolyama — négynapos felfüggesztést követően — 3455 forinton nyitott, amely a szerdán bejelentett felvásárlási ajánlat tükrében várható is volt. A napot végül 3375 forinton zárta. A Frantschach Packaging AG és a Raiffeisen EU Enlargement Private Equity Fund LP tulajdonában lévő Montina Constructive BV. 15 dolláros, azaz mintegy 3600 forintos vételi ajánlatot tett a Cofinec-részvényeseknek. A Cofinecre egyébként a felfüggesztést megelőzően 2500 forinton született a legutolsó üzlet. Éppen ezért a túlzott árfolyam-emelkedés miatti felfüggesztést elkerülendő, 3700 forinton határozták meg a papírok bázisárát. A Cofinec-tulajdonosoknak 1999. november 26. és 2000. január 24. között kell meghozniuk a döntésüket az ajánlat elfogadásáról. Az ajánlat a részvények 100 százalékára szól, de az ajánlattétel 75 százalék felett is érvényes. Amennyiben a részvények legalább 67 százaléka, de kevesebb, mint 75 százaléka kerül felajánlásra, akkor az ajánlattevő fenntartja a jogát a vételi ajánlat elfogadására, s erről külön kell dönteni.” Baudelaire: A romlás virágai A világhírű, 19. századi francia költőtől kellene elnézést kérnünk, hogy verseskötetével ösz- szefüggésbe hozzuk az ez évi kneres történéseket. Vegyük hát ezeket sorba, sajnálattal tapasztalva az ellentmondásokat! A Magyar Grafika 2000/3. számában dr. Juhász Géza készített interjút Balog Miklóssal, a Cofinec Hungary Rt. elnök-vezérigazgatójával. Mindenekelőtt gratulál neki ahhoz, hogy a nyomdaipar érdekében eddig kifejtett munkájáért az idei hagyományos nyomdászbálon elsőként vehette át a Magyar Nyomdász Szakma Szövetség által alapított „Magya Nyomdászatért” elnevezésű életműdíjat. És most lássunk néhány idézetet az interjúból: „A vele való beszélgetésben előkerült az a meglepő tény, hogy ez év februárjában az eddigi tulajdonosoktól a részvények 97 százalékát 70-30% arányban megvásárolta a két bécsi pénzügyi csoport: a Frantschach Packaging AG és a Raiffeisen Equity Fund. — Nincs ezen semmi meglepő - kezdi a beszélgetést Balog Miklós -, hiszen a Cofinec részvényei a luxemburgi és a budapesti tőzsdén vannak, szabadon vásárolhatók. (...) Az új tulajdonosok az eddigi Cofinec néven továbbra is működtetni akarják a céget... A változás miatt törés nem volt... (...) Ami számomra nagyon fontos - és ezt az új tulajdonosok is értékelik -, hogy a Cofinec Group és ezen belül a Cofinec Hungary is a múlt évet pozitív eredménynyel zárta. (...) Lapzárta után kaptuk a hírt, hogy Balog Miklós május végén felállt székéből, és megvált a Cofinectől.” A tulajdonosváltás után már nem volt megállás: a részvénytárállású asszony - aki egyébként a 7 tagú üzemi tanács elnöke is - őszintén és kritikusan fogalmaz. Tisztában van a szakszervezet helyzetével, jogaival, amikor elmondja, hogy a nagy múltú nyomdászszakszervezetnek ma már csupán a dolgozók 20-25 százaléka a tagja, leginkább a fizikai dolgozók köréből. De így is érvényesíteni tudták jogaikat, ha néha figyelmeztetni is kellett a vezetést utcán: tegyenek valamit a nyomdáért! Természetesen kikértük a véleményét az egykori nagy üzem vezetőjének, Balog Miklósnak, és a mai kis címkeüzemből Péter Istvánnak a véleményét is. Balog Miklós annak az elvi meggyőződésének adott hangot, hogy a jóérzésű szellemi erők, így a Kner—Tevan Alapítvány aktivitása sokat segíthet a nyomda sorA kedélyeket az borzolta tovább, hogy 2000. július 31-ével 90 dolgozónak szűnt meg a munkaviszonya FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET saság hat jogutód cégre bomlott: Cofinec Petőfi Karton Csomagolóanyag-ipari Kft.; Cofinec Hungary Öntapadócímke-gyártó Kft.; Cofinec Hungary Hajlékonyfalú Csomagolóanyag-gyártó Kft.; Cofinec Kner Címkegyártó Kft.; Cofinec Szilády Nyomda Kft.; Cofinec Hungary Vagyonkezelő Kft. Az első két kft.-t rögtön megvette a finn Metsä-Serla cég. A dobozgyártás központja a jövőben Kecskemét lesz, Békéscsabán főképp gyógyszergyárak részére folytatódik a termelés. A hagyományos címkegyártás élén maradt meg a volt igazgató, Péter István. A kedélyeket az borzolta tovább, hogy 2000. július 31-ével 90 dolgozónak szűnt meg a munka- viszonya a Knerben - közös megegyezéssel -, erről az igazgató adott rövid tájékoztatót. Egy biztos: Békéscsaba és Kecskemét nyomdaversenyében az utóbbi győzedelmeskedett, először két évvel ezelőtt az újságnyomtatásban, most a doboz és a flexibilis csomagolóanyag területén. Szeptember végén „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok”- Petőfi halhatatlan verssorával idézzük fel azt a nyomdászszívekben rejtőző optimizmust, amely aktív és nyugdíjas nyomdászokkal való beszélgetés során kicsengett a bíráló hangok mögül is. Az emberek hinni akarnak, hogy a Kner Nyomda nem vész el! Ökrös Sándorné megbízott szakszervezeti elnökkel beszélgettünk a nyomda szakszervezeti irodájában. A határozott, bátor ki—, mert hiszen a tulajdonosokkal nemigen találkoztak. A felmondásoknál a feltételek kérdésébe beleszóltak. A helyzetet egyre rom- lóbbnak látják. Ökrösnét személy szerint elkeserítette két dolog. Az egyik az, hogy a tulajdonosok a nyomdász szellemiséget, minőséget a „tonnák” emlegetése mögé szorították, s mint mondta, ha őneki a szakközépiskolába jelentkezésekor csak tonnákról beszéltek volna, nem lett volna nyomdász! A másik fájó pont, amit említett, az volt, hogy sokak véleménye szerint Balog Miklós kollégának ki kellett volna állnia a dolgozók elé, elmondani a dolgokat, hiszen a „süllyedő hajót a kapitány hagyja el utoljára”! Szarvas Jánost, a dobozgyártás divízió vezetőjét kórházban kerestük fel, ahová balesete miatt került. Elmondta, hogy két hete kérte ez év végével történő nyugdíjaztatását, bár vissza akarták tartani. Úgy érezte, Kecskemét és Békéscsaba viszonya romlik, sok az elhamarkodott követelés, nagymértékben nőtt a túlórák száma, nem valósultak meg a megbeszélt tervek, az elbocsátások jobban sújtották Békéscsabát és így tovább. Sok emberrel sikerült beszélni, akik elmondták véleményüket, kritikájukat. Jó néhányan bíráltak, de - okkal, ok nélkül - nem merték vállalni nevük jelölését: vezetők, beosztottak, nyugdíjasok is. Jellemzőként elmeséltek egy megtörtént esetet is: egy békéscsabai vállalkozó kartonrendeléssel kereste fel a Knert, ahol azt mondták, hogy mivel az nem gyógyszerdoboz, Kecskemét engedélye kell hozzá!? Egykori Kner-vezetőket megállítanak az sán - készülve például a Tevan Nyomda alapi' . ..mák 100. évfordulójára. Ő mély szerint - bizakodó! Péter István - sokan ismerik - nincs könnyű helyzetben. Ennek ellenére azt vallja, bízik e „kis” üzem kollektívájának szakértelmében, erejében, és munkatársaival együtt azon van, hogy ezt a hitet átvigye és erősítse az emberekben. A mostani eredmények ezt az optimizmust táplálják. S ezek a gazdálkodási eredmények ösztönöznek. Qui habet tempus, habet vitám! Vagyis: Aki időt nyer, életet nyer! A leépítés (leépülés) folyamatát híven tükrözi ez a néhány számadat: 1990: A Kner Nyomda létszáma 1500, a kibocsátott termék- mennyiség 25 000 tonna. A vállalat felépítése: a gyomai üzem könyvgyártással, a gyulai Dürer üzem könyvgyártással, a békéscsabai Tevan üzem flexibilis, kombinált csomagolóanyag-gyártással, a központi üzem doboz-, címke-, könyv- és napilapgyártással foglalkozik. 2000: A Kner Nyomda megmaradt címkeüzemének létszáma 200 alatt van, a kibocsátott címkemennyiség mintegy 500 tonna. A vállalat felépítése: a gyomai üzem a Láng Holding tulajdonában, a gyulai üzem eladási listán van, a Tevan üzemet Kecskeméthez csatolták, a központi üzem dobozgyártása a finn Metsä-Serla cégé, az irányítás Kecskemété, a lapgyártás is ott van, egyedül a címkegyártás maradt békéscsabai vezetés alatt. MALATYINSZKI JÓZSEF NYUGDÍJAS NYOMDAI SZAKTANÁCSADÓ BÉSZVÉNYÁBFOLYAIKIOK (2000. november 3.) Borsodchem 8715 Ft É Fotex 297 Ft Matáv 1347 Ft 8 Mól 4 670 Ft OTP 14100 Ft 8 Rába 2410 Ft Richter 15 610 Ft Zalakerámia 2570 Ft U BUX: 8090,15-0,87 % eltérés az előző záróértékhez képest „A PÉNZT TISZTELNI KELL! HELYTELEN EGY MÁSIK EMBER PÉNZÉVEL ÚGY BÁNNI, HOGY NEM VAGY TEKINTETTEL ARRA, MILYEN NEHÉZ VOLT MEGKERESNIE.” (T. Boone Pickens) Érdemi gazdálkodás külterületeken Orosháza területileg bel- és külterületre osztható. A belhatezertizenegy hektáron tevékenykednek. Ezek szeterület (kettő- ezer-hatszáztíz hektár) a lakott települést és a hobbikerteket jelenti. Érdemi mezőgazdálkodást a külterületi földeken végeznek (tizenhét- ezer-hatszáztíz hektáron). Ebből a társas gazdaságok, üzemek (heten vannak) tizenegyezer-öt- százkilencvenki- lenc hektáron, az A MEZOGAZDASAGI TERÜLETEK MEGOSZLÁSA OROSHÁZÁN egyéni gazdálkodók százalékkal részesedik. rint a művelt terület 66 százalékán társas gazdaságok gazdálkodnak (ebből 27 százalék az Agro- M Rt. területe). Az egyéni gazdálkodók 34 százalékkal részesednek az összterületből. A város művelt területéből az Agro-M Részvénytársaság 18 (CS) Körtevarasodásról, lombhullás után Körteszüretkor bizonyára sokan bosszúsan állapították meg, hogy milyen varas a gyümölcs, pedig mennyit permetezték. Lombhullás után azonban a fák alapos átvizsgálásakor azt is észrevehettük, hogy a körte ágai, vesszői is vara- sak. A körtevarasodás kórokozója (Venturia pirimi) megtámadja a hajtásokat is, és azokon az epidermisz alatt életben marad. Ezután hosszú évekig folyik a küzdelem a gazdanövény és a kórokozó között. A gomba kéreg alatti tenyésztestet, micéliumot fejleszt, szívja a növény tápanyagait, megakadályozza a hajtást, majd a vessző egészséges fejlődését. A gazdanövény kérge megrepedezik, próbálja lelökni magáról a betolakodót. Ezért aztán a varaso- dásra érzékeny körtefajták törzsének, vastagabb ágainak a kérge olyan, mint egy csatatér. Tavasszal azután a varas kérget leheletfinom bevonat borítja. Csak mikroszkóppal láthatjuk a további fertőzést pkozó ivartalan spórákat képző konídiumok tömegét. Ha varas a körtefa ága, akkor bizony hiba permeteznünk. Amint elmúlik a gombaölő szer hatóideje, azonnal fertőznek a folyamatosan fejlődő konídiumok. A hatékony védekezésre ősszel, tél elején nyílik lehetőség. Lombhullás után vizsgáljuk át a körtefákat, és tőből távolítsuk el, majd égessük el a varas ágakat.
