Békés Megyei Hírlap, 2000. november (55. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-06 / 259. szám
Vjy Szeptember óta tartott a vihar A lakosság a békétlenség felszámolásában bízik Hírül adtuk a nyáron: a nagybánhegyesi képviselő-testület augusztus 28-án tartott rendldvüli ülésén 6:4 szavazati arányban feloszlatta önmagát. Ennek következményeként a településen tegnap időközi választást tartottak, ahol új polgármesterre és új képviselőkre adhatták le szavazataikat a helyi polgárok. Nagybánhegyes A kopogtatócédulák leadása, majd a választási bizottság jóváhagyása után Jancsó Ottó, Jankó Ferenc, Oláh Vilmosné és Oravecz Mátyás léptek harcba a polgármesteri székért, ám közvetlenül a választást megelőző napokban Jankó Ferenc és Oravecz Mátyás visszaléptek a jelöléstől. így két polgármester és 27 képviselőjelölt közül választhatott tegnap a lakosság. A szavazatszámláló bizottság elnöke Czibula Vilmosné volt. A kampányidőszak nem volt csendes. A plakátletépések vagy a IDŐKÖZI VÁLASZTÁS Nagybánhegyes lakosainak száma 1684 Szavazatra jogosult polgár 1350 A helyi választási bizottság tagjainak száma 5 Szavazókörök száma 2 Egyegy sza/azókötben a bizottsági tagok + a kisegítők szánna 5+1 A részvételi arány tegnap 15 órakor 50 százalék különféle tartalmú megjegyzések a finomabb változatok közé tartoztak. Tetlák Jánosáé, a választási bizottság elnöke elmondta, hogy röplapok és plakátok ügyében hozzájuk is érkezett bejelentés, amelyben vizsgálatot végeztek, de bizonyítékok hiányában lezárták az ügyet. Reméli, a választással lecsendesedik a szeptember óta tartó vihar. A lakosság nagy érdeklődését jelzi, hogy tegnap 15 óra tájban már 50 százalék körüli volt a szavazók aránya.- Nem helyeslem, hogy két év után ekkora költségbe verték a falut, de ha nem tudtak megegyezni, akkor mindenképpen változtatni kell a helyzeten - mondta egy középkorú úr, kijőve a szavazóhelyiségből. (Folytatás a 3. oldalon) A lakosság nagy érdeklődését jelzi, hogy tegnap 15 óra tájban már 50 százalék körüli volt a szavazók aránya d-fotó, lehoczky péter A párt lökje ki magából Torgyánt! Orbán koalíciós érdekből kitart mellette Budapesten a XII. kerületi Tállya utcában, az épülő Torgyán-villa előtt tartott demonstrációt tegnap a kisgazda indíttatású Független Ifjúság nevű szervezet. A tüntetéshez Balogh Richárd elnök felkérésére battonyai gazdák is csatlakoztak dr. Karsai József (képünkön) vezetésével. Budapest A rendőri biztosítással, rendzavarás nélkül lezajlott eseményen mintegy hatvan-hetve- nen vettek részt. Két autóbusz nem érkezett meg időben a Torgyán- villához: az egyik műszaki hiba miatt késett, a másik pedig eltévedt. A szónokok, Balogh Richárd elnök, Ládi Mihály, a szervezet alapítója, Kohári Nándor főtitkár és Karsai József battonyai gazda egyaránt hangsúlyozta: a párt és a minisztérium éléről egyaránt távoznia kell Torgyán Józsefnek. A mezőgazdasági termelők országos demonstrációs bizottságának elnöke, dr. Karsai József a vidéki Magyarország siralmas helyzetét és az elmaradt agrártámogatásokat rótta föl a miniszternek. Géppapír méretű fotókkal illusztrálta, milyen lakáskörülmények között élnek a vidék elesettjei, majd arra a bársonyszékre mutatott, amelyet a battonyaiak vittek magukkal Budapestre. Mint mondotta, azt szeretnék, ha a tárca első embere átülne ebbe a saját otthonában elhelyezendő székbe. Balogh Richárd lapunk érdeklődésére elmondta: a Független Ifjúság célja a közélet megtisztítása.- Szeretnénk felhívni a kisgazda vezetők figyelmét, hogy megtisztu- lási folyamatnak a pártban is végbe kell mennie. Ellenkező esetben véglegesen elveszítik azokat a szavazókat, akik 1998- ban bejuttatták őket a parlamentbe. Akik szerepet vállalnak a politikában, azoknak a nyilvánosságot is vállalniuk kell. Ha előáll egy olyan zűrös helyzet, mint most Torgyán miniszter úr esetében, az érintett álljon a választók elé, és tájékoztassa hitelesen a közvéleményt. Ne rukkoljon elő egyetlen hét alatt három variációval!- Mit értenek pontosan a megtisztulás alatt? (Folytatás a 4. oldalon) Lapunk tartalmából www.bmhirlap.hu E mail: szerk.bekes@axels.hu VÉLEMÉNY Í HBH| Váradi Kriszti- na onnan indul lp ki, hogy Tor- ^ aŰ gyán bejelenni tette: jelenleg | Mezopotámia +E1 művészetét ta- | nulmányozza. Körkép Újszalontán közadakozásból, pályázati pénzekből és a református egyház anyagi támogatásából épült fel a falu temploma, amit szombaton avattak. (4. oldal) Megyei körkép A békésszent- andrási könyvtár október közepe óta új épületben fogadja az olvasókat. (9. oldal) Nagy-ügy, mely nem nagy ügy Szervezési ügyetlenkedés vagy jelzés a képviselőnek a „mihez tartás végett”? „Ügyes” kezekben olykor a nyilvánvalóan (sz)ép virágok is képesek kókadozni. Ilyesformán jellemezhető az az egyébként dicséretes kezdeményezés is, mely Arad és Gyula közös idegenforgalmi érdekeinek egyeztetését tűzte ki céljául. Nagy István gyulai képviselő persze nem puszta ügyetlenkedésként élte meg a véle történteket, hanem személye elleni „merényletként”. Gyula Október 19-ei dátumozás olvasható azon a levélen, melyet névre szólóan kapott Nagy István, a gyulai képviselő-testület tagja (is). Baranyó Géza alpolgármester levelét azonban a városháza küldönce csak október 24-én délután dobta be a képviselő postaládájába, éppen akkor, amikor ő már a városházán, a testület ülésén tartózkodott. így aztán csak hazaérkezése után olvashatta el. Az állt benne: ha az Aradra 26-án reggel 8-kor induló csoport tagja szeretne lenni, akkor jelezze ezt a városháza illetékesének. Erre a legközelebbi alkalomként a másnap reggel kínálkozott. Meglepetésére azonnal azt közölték vele, hogy már minden hely betelt. „Akadékoskodására” azt a választ kapta: hívja vissza később a polgármesteri hivatalt. Az ügyintéző az újabb beszélgetéskor már azt mondta, mégis mehet Nagy István. Ekkor úgy érezte a Mások is 24-én... Nagy István azt mondja, az utazást közvetlenül megelőző testületi ülésen nem is egyszer beszélgetett olyanokkal, akik ottléte alatt indították el a levelekkel a küldöncöt. Más részvevők megerősítették: ők is 24-én délután kapták meg lakásukon a szíves invitálást. képviselő felesége, hogy betelt a pohár: azt mondja, telefonált Danes László polgármesternek. Közölte a város első emberével, hogy megunták a szórakozást, most már nem utazik a férje. Aki mellesleg a képviselő-testület környezetvédelmi és városfejlesztési bizottságának elnöke. Ennek - majd kiderül - jelentősége van. Dorel Popa aradi polgármester 10-10 önkormányzati képviselőt, illetve idegenforgalmi szakembert hívott meg Aradra. Levelét ugyan (bizonyára tévedésből) „Békéscsaba megyei jogú város önkormányzata” címzéssel látta el. Ha igaz, ez a levél október 19-én már Gyula város vezetőinek kezébe került. Azok a gyulaiak, akiktől megkérdezték, hogy akarnak-e Aradra látogatni, úgy tudhatták: az aradiakkal kötendő testvérvárosi kapcsolatok képezik a látogatás célját. Lapunk október 18-án arról tudósíthatott, hogy Bognár Levente, Arad alpolgármestere széles körű - köztük idegenforgalmi - kapcsolatok kiépítését szorgalmazta Arad és Gyula között. Másnap, lapunk gyulai kiadásában azt írtuk: a „vegyes” vállalkozói kör helyett (az aradiak kérésére) idegenforgalmi vállalkozókat visznek a romániai útra. Méghozzá 10- et, s mellettük a testület bizottságainak elnökei utaznak. Mindezt olvasva Nagy István akár azt is gondolhatta: hivatalból számításba vették utazását. (Folytatás a 3. oldalon) Lejáratják a hazai tűzoltókat? Hat helyett csak másfél milliárdos „teher” az államkasszának Hatmilliárdnyi elmaradt pótlékot várnak a tűzoltók a Belügyminisztériumtól — értesülhettünk a híradásokból a napokban. A szolgálati törvényben meghatározott műszak- pótlékokat '97 novembere óta nem fizették ki a készenléti szolgálatban lévőknek. A tűzoltók úgy vélik: valójában csupán másfél milliárdos költségvetési többletterhet (?) „okoznak” az államnak. Húszéves a Sárrét Népdalkor- Mesterséges hangulatkeltés zajlik kormánykörökben — mondta lapunknak a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete egyik (magát megnevezni nem kívánó) tisztségviselője. — Az állam többek között arra hivatkozva halogatja az elmaradt műszakpótlékok kifizetését, hogy túlságosan megterheli a költségvetést. Számításaik szerint hatmilliárd forintot vonna el az államkasszából az elmaradt járandóságok teljesítése. Ezzel szemben a valós összeg mintegy másfél milliárd forint. A tűzoltóságokon belül csak a készenléti szolgálati állomány jogosult a délutáni és éjszakai pótlékra. Ez jelenleg az összes hazai tűzoltóságot figyelembe véve valamivel több, mint 6500 főt jelent. Közülük is egyszerre alig több, mint kétezer tűzoltó dolgozik, hiszen a szolgálat 24/48 órás rendszerű. Ez azt jelenti, hogy egy teljes nap szolgálatot két pihenőnap követ. Ha nagyvonalúan úgy számolunk, hogy a készenléti állományból soha senki nem hiányzott - tehát nem volt beteg, szabadságot sem vett ki vagy továbbképzés miatt nem volt távol —, akkor is csupán alig több, mint 5 milliárd forintot kellene az államnak kifizetnie járulékaival együtt. Ez az az elvileg legnagyobb összeg, amelyet '97. november 1-je óta nem kapnak meg a tűzoltók.- Számoljunk tovább! - hívja fel figyelmünket a tisztségviselő. - A munkáltató ebből az összegből - társadalombiztosítási és munkaadói járulék formájában - azonnal visszafizet az államnak több, mint egymilliárd forintot. Már csak alig három és fél milliárd forint felett járunk. Ennyi a dolgozói bruttó járandóság. Ebből a tűzoltó egyből visszafizet az államnak negyven százalék személyi jövedelemadót, tizenegy százalék tb-járulékot és másfél százalék munkavállalói járulékot. Marad tehát megközelítőleg másfél milliárd, máig megfizetet- len forint, amelyet a költségvetésnek a törvényből fakadóan meg kell adnia a tűzoltóknak. Ez a valós teher, szemben a kormány hatmilliárdos állításával — mondja informátorunk, majd hozzáteszi: lehetetlen nem észrevenni azt a szándékot, amely a tűzoltók ellen akarja hangolni a közvéleményt.- BARACSI Immár húsz esztendeje annak, hogy Szeghalmon megalakult a Sárrét Népdalkor. A jubileumi évforduló alkalmából szombaton a szeghalmi művelődési központban nagyszabású ünnepi gálaműsort tartottak, ahol a Sárrét 100 tagú együttese és a környék népdalkörei léptek fel. A Sárrét Népdalkor 1980-ban alakult meg, a szeghalmi termelőszövetkezet és annak elnökének támogatásával. Kezdetben a népdalkor munkáját a város szülötte, Benczéné dr. Mező Judit, a debreceni Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola docense segítette. A két évtized alatt a Sárrét Népdalkor szakmai vezetését Sándor Jenőné, Nagy Szabolcs, Imre Mária és Tar Ferenc (ma is ő irányítja az együttest) látta el. A Sárrét Népdalkor az országos minősítő versenyeken számos arany fokozatot ért el, s országhatáron túl is öregbítette a város hírnevét. A füzesgyarmati, a körösladányi és a vésztői népdalkörökkel (a szombati rendezvényen is ezek az együttesek léptek fel) közösen 1994-ben létrehozták a Sárrét 100 tagú együttesét.- A Sárrét Népdalkor elsősorban a szülőföldön, a Sárréten teremtett népzenei örökség megőrzésének, megszólaltatásának őszinte szolgálatában áll. Műsorokon elsősorban a Sárrét, az Alföld és más tájegységek népdalai szerepelnek - fogalmazott Vígh Ilona, a térség országgyűlési képviselője, a szeghalmi művelődési központ igazgatója. A jubileumi rendezvényen a Sárrét Népdalkor alapító tagjai jutalmakat kaptak, a fellépő együttesek pedig emléktárgyakat vehettek át. m. b. 977121510601600259
