Békés Megyei Hírlap, 2000. november (55. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-30 / 280. szám

FOODAPEST 2000. NOVEMBER 30., CSÜTÖRTÖK - 7. OLDAL 5. Nemzetközi élelmiszer-, ital- és gépipari kiállítás „Merian Orsi” a szárnyas finomságokat is bemutatta kosárkájában Gyakran gondolok Piroskára Magyar fordításban ez a címe annak a német regénynek, melyről az Orosházi Merian Rt. új kacsa- és libakészítmé­nyei a Piroska nevet kapták. Az 1920-as években az Orosházá­hoz közeli Székkutason nyaralt egy német fiú, aki szerelmes lett az állomásfőnök leányába. A lányt Piroskának hívták, és a fiú hazatérve sem feledte őt el. Sőt, pár év múlva szerelmi történetet írt a kapcsolatról Gyakran gondo­lok Piroskára címmel. A regény nagyon népszerű lett Németor­szágban és musical is született belőle. Tamáskovitsné Gila Éva, a Merian Rt. marketingmenedzsere elmondta: e történet alapján vá­lasztották az új számyaskülönle- gességeik névadójának Piroskát. A fagyasztott darabolt és egész kacsák, libák piaca elsősorban Németország, és remélik, ott is jó szájízzel emlegetik majd Piros­kát. Persze Orsi sem szorul háttér­be, hiszen ezen termékcsalád né­hány új tagját is bemutatják a nagyközönségnek a Foodapes- ten. Ilyen az Orsi Junior Minifini és baromfipárizsi, valamint az Al­pinista felvágott is. Pasztinák a csabai „hűtöttben” Üzleti partnerek a hűtőháziak standjánál. A békéscsabai „pingvinesek” sokféle mélyhűtött zöldségféléi mellett mostanában sláger a koleszterinmentes (I), szilvalekvárral, gyümölcs­ízzel, túróval és meggyes-túróval töltött derelye Az idei óriási aszály a Békés­csabai Hűtőház Rt.-t is érzé­kenyen érintette. A vevőket persze ez kevésbé érdekli... A szerződéseket teljesíteni kell. — Hogy mit lehet tenni ilyen hely­zetben? - kérdezi Béres Mihály kereskedelmi igazgató. - Kényte­lenek voltunk importálni nyers­anyagot. Hagymát, gyökérféléket és a petrezselyemhez hasonló pasztinákot, utóbbit Németország­ból és Lengyelországból szerez­zük be. További problémát jelent, hogy december felé általában el­fogynak a fuvarozók útvonalenge­délyei. Ezzel együtt sem panasz- kodhatom azonban, sőt! Nagyon szép évet zárunk, úgy néz ki, hogy termelés és értékesítés terén is túl­teljesítjük terveinket. 22 ezer ton­na készterméket szállítunk a piac­ra, ami 3,5 milliárd forintot ér, en­nek hat százaléka, mintegy 200 millió lesz a várható tiszta nyere­ségünk. A teljes humán termékskálával Öt méter magas szélma­lom, háromméteres, állan­dóan járó motollalapátok. Nem véletlen, hogy az Agrimill—Agrimpex Rt. „A” pavilonban lévő stand­ját tartják az egyik legötle­tesebbnek. A cég hagyományosan részt vesz a Foodapesten - mondta Siági László kereskedelmi és termelési vezérigazgató-helyettes. Standju­kon a hagyományos malomipari lisztek és a humánkukorica-ma- lom termékei mellett felvonultat­ják a HAM-LET üzem teljes palet­táját. Sőt, érdekességként bemu­tatják a tönkölybúzából készült új HAM-LET terméküket is. Ennek gyártásáról a közeljövőben dönte­nek a termékfejlesztés keretében. Siági László hangsúlyozta: már a vásár első napján is többen jelent­keztek vásárlási szándékkal. Ott­létünkkor éppen Romániából ér­kezettek érdeklődtek a búzaliszt ára felől. Az Agrimill-Agrimpex Rt. standjánál már az első napon is többen jelentkeztek vásárlási szándékkal Ha pulyka, akkor Gallicoop? Az évszázados, történelmi okok miatt is kialakult disznó- hús-fogyasztás „elsőségét” egészen a hetvenes évekig nem veszélyeztette semmi. Akkor jött Bábolna, Nádudvar, majd — némi helybenjárás után — 1989-ben a Gallicoop. Azóta közel 18 millió pulykát vágtak le, évi 7-8 százalékkal nö­velték jelenlétüket a hazai pia­con, és ma az övéké összességé­ben ennek a 30-35 százaléka.- A pulyka hihetetlenül válto­zatosan készíthető, mi is legalább harmincötféleképpen küldjük a vevőknek a szárazkolbásztól kezdve a különböző pácolt, füs­tölt, panírozott termékekig - fo­gad bennünket Erdélyi István el­nök-vezérigazgató. — Régi sertés­húsfogyasztóként mondhatom, a pulyka minden tekintetben felve­szi a versenyt a négylábúval. Nem kárörvendésből mondom, de so­kat segített számunkra a sertéshús emelkedő ára is... Évente 24 ezer tonnát dolgozhatunk fel. Hozzáte­szem: több, mint 300 millió forin­tot áldozunk arra, hogy a legkor­szerűbb csomagolóeszközöket al­kalmazzuk. Most a panírozó- üzemünk korszerűsítésén a sor, éppen spirálfagyasztót vásárol­tunk, január végén szeretnénk át­adni az új üzemrészt. Idén kezd­tük gyártani a valódi pulykamell­ből, egyedileg fagyasztott és pácol­va készült panírozott szeleteket, már 160 tonnát adtunk el Német­országba. Hogy mitől valódi? A formázott pulykamellbe más hú­sokat is szoktak tenni a gyártók, a mienk viszont színhús. Jövőre hatszáz tonnát szeretnénk értéke­síteni belőle. Külföldi kiállítók A kiállításon 36 ország van jelen. A külföldiek közül legtöbben Olaszor­szágból, Görögországból, Lengyelor­szágból, Ausztriából és Horvátország­ból érkeztek. Az összkiállítók csaknem 30 százaléka külföldi, ez az arány 1998-ban 22 százalék volt. Érdekesség, hogy iráni, marokkói, pakisztáni és thaiföldi cég is bemutatkozik. Az oldalt írta és szerkesz­tette: Fábián István és Nyemcsok László D-fotók: Kovács Erzsébet Afrikai harcsák Szarvasról A mangalica (kolbász) fantasztikuma A Szarvasi Haltenyésztési Kutatóintézet te­rületén belül, de önálló gazdasági egység­ként működik a Szarvas-Fish Kft. és az Innoflex Kft. Fő profiljuk az afrikai harcsák tenyésztése, feldolgozása és értékesítése. Bár afrikai harcsának hívják, de ezenkívül minden magyar és nagyrészt szarvasi, ami ezen halfajjal kapcsolatos nálunk - mondta Radics Ferenc, a Szarvas-Fish Kft. ügyvezető igazgatója cégük standján. Szólt arról: három részre osztható az ér­tékesítés. Kül- és belföldön keresik frissen és fa­gyasztva is. Tisztított halként, haltörzsek, halsze­letek formájában és filézve egyaránt találkozha­tunk az afrikai harcsával az üzletekben. Emellett horgászhalként kisebb tavakba telepítve is kelen­dő. Ezen halfajta előnyeivel kapcsolatban Radics Ferenc leszögezte: jól tenyészthető, szálkamentes, alacsony zsírtartalmú, jól fűszerezhető. Standjuk­ról ízléses prospektus is elvihető, melyben recept­ajánlatokkal szolgálnak az afrikai harcsa elkészí­tését illetően. Néhány ételhév kedvcsinálóként: tűzdelt afrikai harcsa szászosan, afrikai harcsa­pörkölt túrós csuszával, egybesült harcsa. Jó étvá­gyat! Tisztított halként, haltörzsek, halszeletek formájában és filézve egyaránt találkozhatunk az afrikai harcsával A Gyulai Húskombinát Rt. friss sikertörténetének könnyebb megértéséhez emlékeztetnünk kell a két évvel ezelőtti idő­szakra. Egyik percről a másikra összeomlott az orosz piac. Akkor döntöttek úgy: 60:40 százalék legyen az arány — de a belföldi értékesítés javára. Az út a kényszerhelyzetből faka­dó váltástól nem volt egyszerű, de...- Készült mangalica sertéshús, mangalica gyártási szalonna, csí­pős paprika, só, fűszerek, szacha­róz, tartósítószer felhasználásával- olvashatjuk az egyik címkén.- Mi van az érdekes sikertörté­net hátterében? - kérdeztük Zám András részvénytársasági vezér- igazgatót. — Először is megerősítettük a gyártmányfejlesztő csapatot, Pallagi Ferenc termelési igazgató vezetésével Nagy Jánosné, Maliga Katalin, Hajdúk Zoltán dolgozta ki az új stratégiát. Új termékekre volt szükség, lehetőleg termék­családokra építve. Közéjük tarto­zik a mangalica-kollekció is. Mindezt erőteljes marketingmun­kával, megbízotti hálózatot kiépít­ve és jelentős reklámmal értük el, de megérte! A tavalyi év hasonló időszakhoz képest mostanára 36 százalékkal növeltük az árbevéte­lünket, miközben a húsfogyasztás nem nőtt, a készítmények is csak éppen hogy... - mondja. A húskombinátnak több évtize­des pályafutása során nem volt ilyen látványos sikeréve. Két fődíj az OMÉK-on, győzelem a csomago­lási versenyen, két termék bekerült a kiváló magyar élelmiszerek közé, most pedig a foodapest-i Sikerdíj és két kolbászra Újdonságdíj. A vezérigazgató nevetve hoz­záteszi: a mangalicának reinkar­nációja van... Tudni kell, a man­galica hústartalma alig több negy­ven százaléknál, miközben a ser­téseké átlagosan 52. Kevés húsa sok zsírja miatt a mangalica eg időre kiment a divatból. Nyol éve viszont Magyarországra jör egy spanyol partnerük, hogy ven­ne nyers sonkát, amely hasonló az ibérikójukéhoz, melyet mak­kon, félvad formában tartják, s hasonlít a mi mangalicánkhoz. — Amikor mi levágunk egy mangalicát, a két hátsó sonkát el­adjuk a spanyoloknak, méghozzá drágábban, mint az átlagsertését. Ez a történet azzal kerek, hogy ne­ki a Nyírségben több sertéste­nyésztő telepe van, amelyeket egy Spanyolhonban tanult fiatal ma­gyar mérnök vezet. Mi onnan min­den mangalicát megveszünk, és így tulajdonképpen minden porci- káját jól értékesíteni tudjuk, mivel a sonkák mellett eladjuk a lapoc­kát, karajt is. A megmaradt húsból készül el a most már híres kolbász, de mondhatom, hogy a szalonnája is nagyon kapós. Ezt nevezem én a mangalica fantasztikumának.

Next

/
Thumbnails
Contents