Békés Megyei Hírlap, 2000. november (55. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-30 / 280. szám

4. OLDAL - 2000. NOVEMBER 30., CSÜTÖRTÖK KÖR KÉP Mindenütt mezei őrszolgálatot! Tóth Imre (FKGP) törvényjavaslata a parlamentben 1945 előtt a gazdák biztosí­tották a külterületi földjeik őrizetét. A szocializmus időszakában a téeszek mű­ködtették a mezőőrizeti rendszert. De 1990-et köve­tően megszűntek a mezei őrök, és a mai napig sincs megnyugtató rend a külte­rületeken, mert a fegyveres biztonsági őrségről, a ter­mészetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló, másfél éve hatályba lépett törvény a települések többségén nem hozott változást. Országgyűlés Vajon mi az oka annak, hogy na­gyon sok helyen nem alakult meg a mezei őrség, pedig égető szükség volna rá? - tette fel a kérdést Tóth Imre kisgazda or­szággyűlési képviselő. Rájött, hogy a hiba a tulajdonosok által fizetendő mezőőri járulék behajt­hatóságában van. (Az őrszolgálat költségeinek felét a központi költségvetés biztosítja, de a má­sik felét az érdekelt tulajdono­soknak kellene önkéntesen ösz- szeadniuk.) A gazdák egy része nem hajlandó fizetni már csak azért sem, mert ők csak az év egy kis részében érdekeltek a ter­ménylopások megakadályozásá­ban, a szolgálatnak viszont egész évben fent kellene tartania a ren­det, ügyelve például a földutakra, árkokra, erdőkre, vadakra, meg­akadályozva a szemétlerakást. Képviselőnk még 1998-ban el­készített egy önálló törvényjavas­latot arról, hogy a mezőőri járu­lék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősüljön, és így biztosítani lehessen a mezei őrszolgálat biztos anyagi hátte­rét, ezáltal a közbiztonságot és a mezőgazdasági vállalkozások biztonságát. A türelem rózsát te­rem, tegnap végre időt szakított arra az országgyűlés, hogy tár­gyaljon erről a javaslatról. Mind a kormány képviselője, mind a különböző pártok részé­ről felszólalók támogatták az el­képzelést. Kis Zoltán (SZDSZ) azt javasolta, hogy előbb állami pénzből alakuljanak meg az őr­szolgálatok, és csak utóbb terhel­jék a költségeket fokozatosan a tulajdonosokra. Lezsák Sándor (MDF) arra hívta fel a figyelmet, hogy nincs kellő eszköz a mező­őrök kezében, sokszor nem me­rik vállalni a bűnözőkkel szem­beni fellépés kockázatát. Karakas János (MSZP) szerint a „megél­hetési bűnözés” már régen maf­fiabűnözéssé vált, hiszen a krumpliföldekről már nem szaty­rokban, zsákokban lopnak, ha­nem teherautókkal. Többen em­lítették, hogy Tóth Imre javaslata szükséges, de nem elégséges. Szélesebb körben, több törvényt átnézve kellene foglalkozni az orvvadászokkal, az orvhalászok­kal, a fát lopókkal és a terményt dézsmálókkal szembeni fellépés­sel, mert ez országos és sokakat érintő probléma. Akitől lopnak, attól is a megélhetését lopják el - utalt Karakas János az álságos megélhetési bűnözés kifejezésre. SIMONFFY ÁGNES Sztálin már nem díszpolgár Joszif Visszarionovics Sztá­lint (1879-1953), a Szovjet­unió Kommunista Pártja fő­titkárát (1922—53), a Szov­jetunió kormányfőjét (1941—53) Szeghalom Köz­ség Képviselő-testülete és Nemzeti Bizottsága 1947- ben Szeghalom díszpolgárá­vá választotta. Szeghalom ______ 2000. november 27-én este vi­szont a szeghalmi képviselő-tes­tület határozatban mondta ki: a jelenleg hatályos helyi rendelet alapján Sztálin nem tekinthető Szeghalom város díszpolgárának. Az utókor számára máig fenn­maradt az a jegyzőkönyv, amely Szeghalom Község Képviselő-tes­tülete és Nemzeti Bizottsága 1947. november 5-i együttes ün­nepi díszközgyűlésén készült. A dokumentumból megtudhat­juk: Joszif Visszarionovics Sztálin a Szovjetunió megalakulásának 30. évfordulójára kapta meg Szeg­halom díszpolgári címét. „Sztálin generalisszimusz, az orosz nép nagy vezére méltán megérdemli, hogy a magyar nép, különösen a magyar köztársasági elnök faluja őszinte hálával és megbecsüléssel emlékezzék meg ez alkalommal erről a nagy politi­kusról” - olvasható az 53 éve rögzített jegyzőkönyvben. Sztálin díszpolgárságával kap­csolatban a korábbi testületi ülésen Petri Erzsébet képviselő javasolta, hogy a szeghalmi elöljárók vizsgál­ják felül a korábbi díszpolgári cí­mek adományozásának körülmé­nyeit, illetve azok érvényességét. Dr. Oláh Ernő jegyző a most hétfői testületi ülésen írásban tá­jékoztatta a képviselőket arról, hogy a rendszerváltást megelő­zően Szeghalmon Sztálinon kí­vül még Szűcs Sándor biharnagy- bajomi író (az 1971. november 5- én született határozat értelmé­ben) kapott díszpolgári címet. A most november 27-én tartott ülésen a Sárrét fővárosának kép­viselői határozatban mondták ki, hogy Joszif Visszarionovics Sztá­lin nem tekinthető Szeghalom város díszpolgárának, Szűcs Sán­dor viszont továbbra is Szegha- lom díszpolgára. magyari barna A nyugdíjasok többre számítottak Az idősek ellátásában nagyobb szerepet kapnak a civil szervezetek Szemkeő Judit és Mihalovits Ervin más-más álláspontot képvisel a nyugdíjemelés mértékét illetően fotó: europress/körmendi Nem 3, hanem 5 százalékos pótlólagos nyugdíjemelés következett volna az idei bérkiáramlásból és az infláció mértékéből - véli Mihalovits Ervin, a Nyugdíjasok Országos Képviseletének (NyOK) elnöke. A szervezet alapításának 10 évfordulója alkalmából tartott emlékülésen az elnök kiemelte, hogy a nyugdíjak értékveszté­sének pótlása mindmáig csak ígéret. Budapest Orbán Viktor levélben köszöntötte az emlékülés résztvevőit. Ebben megfogalmazta: tudja, hogy az eltelt tíz évben éppen azok viselték a legna­gyobb terhet, akiknek a legtöbb törődés járt vol­na. Emlékeztetett arra, hogy üres nyugdíjkasszát örököltek a rendszerváltó kormányok, mert el­herdálták azokat a javakat, amelyeket a szocializ­musban az államra bíztak. Minimális célként a nyugdíjak reálértékének megőrzését jelölte meg, illetve ígéretet tett arra, hogy ha a gazdaság növe­kedése lehetővé teszi, akkor a nyugdíjak jövőre is emelkedni fognak, mint ahogy már az idén is a törvényben kötelező emelésen felül további 3 százalékot tettek az ellátáshoz. Szemkeő Judit, a Szociális és Családügyi Mi­nisztérium államtitkára arra a problémára hívta fel a figyelmet, hogy világszerte és hazánkban is látványosan nő a nyugdíjasok száma, ami a A nyugdíj-biztosítási alap kiadásai szociális rendszer teljes körű átgondolására készteti a kormányzatot. A korábbi évtizedek gyakorlatával szemben nem intézményekben kell gondolkodni a jövőben, hanem személyek­ben, ami egyben azt is jelenti, hogy az idősek ellátásában egyre nagyobb szerepet kapnak a civil szervezetek. Mihalovits Ervin lapunknak elmondta: 5 száza­lékos emelés illette volna meg a nyugdíjasokat az idén, és szintén kevésnek tartják a jövőre beígért 10,3 százalékos növekedést. A bérkiáramlás és az infláció 14-15 százalékos emelést indokolna 2001- ben. 1992 óta jelentős, mintegy 30 százalékos ér­tékvesztést szenvedtek el a nyugdíjak. Ezért is ér­dekeltek az idős emberek is az EU-csatlakozás­ban, mert akkor talán hazánk is felzárkózik az eu­rópai nyugdíjak szintjéhez. Díszsírhely a városatyáknak? A megyeszékhelyi román kisebbségi önkormányzat tegna­pi lakossági fórummal, közmeghallgatással „dúsított” tes­tületi ülésén a hozzászólók határozottan tiltakoztak a tele­pülési önkormányzat A temetőkről és a temetkezés rendjé­ről szóló 36/2000. évi helyi rendelete ellen, miszerint a ro­mán temetőt bezárásra, felszámolásra ítélték a városatyák. Békéscsaba Ollár György éles kritikával illette a testület döntését, s mint mondta, a békéscsabai görögkeleti egyház- község vezetése nevében a határo­zatot megszavazó képviselőknek „felajánl egy-egy díszsírhelyet a román temetőben”. Az idős férfi panaszáradatával arra a kérdésre is kereste a választ, hogy - tényle­ges felszámolás esetén - egy ma­gakorabeli ember honnan teremt­hetne elő közel egymillió forintot rokonai exhumálásához, újrate- mettetéséhez. A kisebbségi önkor­mányzat elnöke, Grósz György ak­ként fogalmazott: a testület hiába kérte folyamatosan a probléma megoldásában a városatyák segít­ségét, „süket fülekre” találtak. Ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy újból a képviselő-testület figyel­mébe ajánlják a temető ügyét. Az országos önkormányzat, il­letve a helyi kisebbségi önkor­mányzatok kapcsolatrendszeré­rői beszámoló Juhász Tivadar iro­davezető a pályázatok elkészítése során nyújtandó segítségükről biztosította az önkormányzato­kat. Az elismerések, kitüntetések adományozásával egybekötött ki­sebbségek napját - immár követ­ve a hagyományokat - idén is de­cember 18-án rendezik meg a me­gyeszékhelyem _____________BJ. AZ AGRÁRKUTATÁSRÓL, (r) Agrárkutatási eredmények Tessedik nyomán címmel tarta­nak emlékülést december 1-jén 10 órától Szarvason, a Halászati és Öníözési Kutatóintézetben. A Tessedik emlékhónapok ren­dezvénysorozatához kapcsoló­dó emlékülésen a résztvevők Tessedik Sámuel talajhasznosí­tási tevékenységének napjainkig való kihatásáról, a lucerna- és fűnemesítésről, a rizstermeszté­si kutatásokról, továbbá a pontynemesítés szarvasi ered­ményeiről hallhatnak. VEVŐTALÁLKOZÓ, (cs) Az Orosházi Üvegcentrum fennállá­sának 10. évfordulója alkalmából kiállítással egybekötött partner­találkozót és vevőankétot rendez december elsején. A volt Csillag áruház második emeletén a kü­lönleges tükreiről is híres vállal­kozás bemutatja legújabb üveg- és tükörbútorait, lakberendezési tárgyait. Zsikó István ügyvezető és házigazda kezdeményezését Együd János, a Guardian Hun- guard Kft. ügyvezető igazgatója, a Magyar Üvegipari Szövetség el­nöke méltatja. JÁTÉKVÁSÁR, (d) A Mozgás- korlátozottak Békés Megyei Egyesülete által üzemeltetett, megváltozott munkaképességű­ek üzemében készült természe­tes anyagú fajátékokból választ­hatnak ajándékot a kispénzűek. Kisautókból, trailerekből, baba­bútorokból és egyéb natúr fajá­tékokból válogathatnak Békés­csabán, az Orosházi út 71. szám alatt naponta 8-tól 14 óráig. Vasárnap választ a falu December 3-án időközi helyi önkormányzati képviselő- választást tártnak Órmény- kúton. A három képviselői helyre öt jelölt pályázik. Az előzmény, hogy az aügúsz- tus végi testületi ülésen Melis János és Szeljak Mihály képvise­lő azonnali hatállyal lemondott a tisztéről. Másnap az ülésről hi­ányzó Molnárné Molnár Mária is bejelentette lemondását. Mi­vel a kislistán szereplő nyolc képviselőjelöltből egy sem vál­lalta a mandátumot, a faluban időközi választást írtak ki. A december 3-ai választáson öt független jelölt: Csicsely György, Kársai Mihály, Kovács Pál, Krucsó Ferenc és Salamon Béla Lajos indul. Szavazni a községháza művelődési házi termében, 6-19 óráig lehet. Miskó Bence jegyző érdeklő­désünkre elmondta, azt tervezik, a választást követő héten testületi ülést tartanak, ahol az új képvise­lők leteszik az esküt, illetve a tes­tület alpolgármestert választ. Ugyanezen az ülésen egy sor fon­tos ügy kerül napirendre, köztük a gazdálkodásról szóló háromne­gyed éves beszámoló és a_ költ­ségvetési koncepció. cs.r. Távol vagyunk Európától Nehézkesen zajlik a szervezeti átalakulás a MÁV-nál Egy közelmúltban Budapes­ten tartott nemzetközi vas­úti konferencián hangzott el, hogy a MÁV európai fel­zárkózásához 8-10 év alatt mintegy ezermilliárd forint­ra lenne szükség. Ugyan­akkor a 2001-2002-es költ­ségvetés tervezete nem jelöl meg forrást a vasúttársaság szervezeti átalakítására. Budapest _________ A jövő évi költségvetés tervezete valóban nem különít el olyan for­rást, amelyet a MÁV Rt. szerveze­ti átalakítására lehetne fordítani, ennek ellenére a folyamat nem akadt meg - nyilatkozta az Europressnek Horváth Lajos, a Közlekedési és Vízügyi Miniszté­rium főosztályvezetője. A vasúti főosztály irányítója kifejtette: mindaddig nem is történhet meg a személy- és áruszállítás, vala­mint a pályavasút szétválasztása, amíg pontosan nem ismert, hogy a MÁV Rt. tulajdonának tekintett vagyontárgyak közül valójában mi a vasúttársaságé, és mi a kincstáré. A MÁV-nál egyébként már ké­szülnek a szétválásra. Papíron úgy könyvelnek, mintha két tár­saság - szolgáltató, illetve pálya­vasút - lenne. A tapasztalatok le­szűrése után derülhet majd ki, hogy érdemes-e megbontani a MÁV Rt.-t - tudtuk meg Horváth Lajostól. A jövőbeni gazdaságos működtetéshez mielőbb meg kel­lene határozni azt is, hogy a meg­lévő vasúti hálózat melyik része fejlesztendő, illetve mi kerülhet ki az állam kezeléséből. Semmi nem indokolja, hogy csak a MÁV és a GYESEV üzemeltessen vasutat Nem csak a vasúttársaságok üzemeltethetnék a vonatot fotó: europress/kallus Magyarországon - vélekedett a főosztályvezető. Akár egy-egy ön- kormányzat vagy vállalkozás is jelentkezhetne üzemeltetésre. Vannak olyan pályaszakaszok, amelyeket a gazdaságtalan, ki­használatlan működtetés ellenére a MÁV csak azért nem tud meg­szüntetni, mert a jogszabály értel­mében azt a területet termőföld­minőségűként kellene átadnia az önkormányzatoknak még akkor is, ha azon a település nem akar termelni semmit. A vasúttársaság a rekultiváció óriási költségét pe­dig nem tudja vállalni. (Horváth) Útravalóval a holnap biztonságáért Az Európa Biztosító Rt. új biztosításával, az Útravalóval kapcsolatos cikksorozatunkat folytatva, most azt vizsgáljuk meg részletesebben, kiknek érdemes ilyen biztosítást kötniük és milyen előnyökkel jár az számukra. Megkérdeztünk néhány ügyfelet - akik között meglepő módon sok volt a fiatal, családos ember -, hogy a sok más, nagy ho­zammal kecsegtető biztosítás közül miért pont az Európa Biztosító Útravalójára esett a választásuk. Király Lajos: Két gyermekem van, akik ugyan még kicsik, de fontos számomra, hogy a jövőjükről időben gondoskodjam. Munkámból adódóan sokat vagyok úton. Megnyugtató érzés, hogy ha velem bármi baj történik, akkor a családom nem marad anyagi támasz nélkül. Az Útravaló biztosítás lehetőséget ad arra, hogy gyermekeimet tegyem meg kedvezményezettnek, akik így, halálom esetén, járadékot kaphat­nak, amely a biztosítás összegének 1,5 százaléka. Nagy Katalin: Gyermekeink pár év múlva befejezik iskolai tanul­mányaikat. A férjemmel együtt úgy döntöttünk, hogy előre szeretnénk gondoskodni a továbbtanulásukhoz szükséges pénzről, amit ez a biz­tosítás lehetővé tesz. A másik vonzó dolog az volt, hogy az Útravaló a tőkegyűjtési lehetőség mellett, más egyéb biztosításokkal ellentétben, valóban biztonságot ad, hiszen a már említett pluszszolgáltatások mel­lett egyedülállóan széles körű gondoskodást nyújtó életbiztosítás is. Bertalan Ágnes: Az Útravaló volt az egyetlen olyan biztosítási forma, amely a biztosítással kapcsolatos minden elvárásunkat kielégítette. Alkalmas a tőkegyűjtésre, inflációkövető, valódi gondos­kodást nyújt a családnak, és igazodik az anyagi körülményeinkhez is. Egyszóval teljes körű gondoskodást nyújtó életbiztosítás. Rapid Press (X)

Next

/
Thumbnails
Contents