Békés Megyei Hírlap, 2000. november (55. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-22 / 273. szám

2. OLDAL - 200CI. NOVEMBER 22., SZERDA VILÁG TÜKÖR «Bbékés megyei hírlap AUSZTRIA ellenzi az Európai Unió nagy csoportban történő bővítését, mert a folyamat elodázásának veszélyét látja benne - mondta Schüssel oszt­rák kancellár, amikor fogadta Kövér Lászlót, a Fidesz elnökét és Németh Zsolt külügyi állam­titkárt. Bécs a magyar állás­ponttal egyezően egyenként, de viszonylag gyors lépésekben képzeli el a bővítést. JUGOSZLÁVIÁBAN Milose­vics volt államfő egységre buz­dította híveit az általa vezetett Szerbiai Szocialista Párt hét vé­gi kongresszusa előtt. A politi­kus most először jelent meg a nyilvánosság előtt, mióta el­ismerte szeptemberi vereségét és Kostunica győzelmét. Milo­sevics szerint ha nem lesz szét­húzás a pártban, az SPS jól szerepel majd a decemberi parlamenti választásokon. GROZNIJ és Moszkva között közvetíthetne Jelcin volt orosz elnök az észak-kaukázusi konf­liktus rendezésében - javasolta Maszhadov. A csecsen elnök szerint népe kész az előfeltéte­lek nélküli tárgyalásokra, a har­ci cselekmények beszüntetésé­re. Hozzátette: a jelenlegi parti­zánháború súlyosabb vesztesé­geket okoz a szövetségi erők­nek, mint a korábbi nyílt össze­csapások, az orosz tábornokok azonban eltitkolják az áldoza­tok számát. POZSONYBAN a rendezetlen kisebbségi kérdések megoldá­sára segítséget ajánlott fel az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa. A Szlovákiában vizsgálódó Max van der Stoel és Dzurinda miniszterelnök megbeszélésén elsősorban a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elképzelései­ről volt szó. A BARENTS-TENGEREN kül­földi búvárhajótól származó SOS-jeleket észlelt a Kurszk tra­gédiájának másnapján az orosz haditengerészet - közölte az Északi Flotta parancsnoka. A tengernagy hangsúlyozta: szá­mos közvetett bizonyíték utal arra, hogy az atom-tengeralatt­járó katasztrófáját idegen tárgy- gyal való ütközés okozta. PÁRIZSBAN arra kötelezte a bí­róság az egyik legnagyobb inter­netszolgáltató céget, a Yahoo-t: akadályozza meg, hogy a bön­gészők hozzáférhessenek a hon­lapjain náci tárgyakat kínáló árverésekhez. Az ítélet szerint a szolgáltatónak három hónapon belül megfelelő szűrési rendszert kell kialakítania. SZLOVÉNIA szarvasmarha­állományát a jövőben kerge- marhakór-ellenőrzésnek vetik alá, hogy kiszűrjék az esetleges fertőzést, és megakadályozzák a betegség elterjedését. ■ Közösen Európa biztonságáért bá 18 hajó, 72 harci gép vesz majd részt a gyors- reagálású erőkben. London egy repülőgép-hor­dozót és két atommeghajtású tengeralattjárót is az alakulat állományába helyez. A többi orszá­got illetően egyelőre csak a felajánlott száraz­földi egységekről szivárogtak ki adatok; Görög­ország: 3500 fő, Írország: 1000 fő, Olaszország: 6000 fő, Luxemburg: 100 fő, Hollandia: 5000 fő, Portugália: 1000 fő, Svédország: 1500 fő. Németországban Gerhard Schröder kancellár és Lord George Robertson NATO-főtitkár találko­zóján a brit politikus kijelentette: az európai haderő megteremtésével az atlanti szövetség Az Európai Unió védelmi minisztereinek konferenciáján a csatlakozásra váró tagjelöltek is megtették felajánlásukat a közösen felállítandó gyorsreagálású hadtest felállításához. A tanácskozáson hazánkat Szabó János honvédelmi miniszter képviselte. Brüsszel - Berlin Hétfő estig csupán Nagy-Britannia jelentette be hivatalosan, hogy pontosan mennyi emberrel és fegyverzettel kíván részt venni az európai had­erőben, a többi tagállammal kapcsolatos adatok diplomá­ciai vagy katonai forrásokból származnak. Németország 13 500 em­bert, valamint 20 hajót és 93 repülőgépet bocsát a közös haderő rendelkezésére. Bel­gium állandó jelleggel 1000 embert (ez a szám kivételes esetben legfeljebb 6 hónapos időtartamra felmehet 3000 főre), továbbá 12 F16-os va­dászgépet, 11 C130-as szállí­tó repülőgépet, két Airbust, és - hajónként négy hónapos időtartamra - két fregattot, egy kísérőhajót, valamint hat aknaszedőt ad. Dánia nem vesz részt a kö­zös haderőben, élve az Amszterdami Szerződésben lévő, számára biztosított át­meneti mentességgel. Spa­nyolország 6000 embert, emellett 40 harci gépet, egy repülőgép-hordozót és egy haditengerészeti légierőegy­séget küld. Finnország 2000 főt, Franciaország 12 ezer embert, valamint 75 harci re­pülőgépet és 15 hajót ad. Pá­rizs az EU-haderő rendelke­zésére bocsátja például a Charles-de-Gaulle repülőgép- hordozót, egy támadó atom a Helios kémműholdakat. Nagy-Britannia részéről 12 RMDSZ: ellenzéki szerepben? Bukarest Markó Béla szerint pillanatnyilag nem körvonalazódik a kormány­zati szerepvállalás lehetősége. Ki­jelentette, a szélsőséges Cornelia Vadim Tudor esetleges bekerülé­se az elnökválasztások második fordulójába nem az RMDSZ prob­lémája, hanem a román demokra­táké; a várhatóan győztes párt el­nökének, Iliescunak pedig nem­csak a jövőt kellene a magyarok­nak felmutatnia a párbeszédhez, hartem a múlttal is el kellene szá­molnia, és bocsánatot kellene kérnie Marosvásárhely magyarsá­gától az 1990. évi eseményekért. Markó Béla éles szavakkal bí­rálta a jelenlegi koalíciós partne­reket is. A választók egy része ugyanis azért fogja büntetni a koalíciót, mert a pártok „saját ér­dekeiket helyezték a közérdek elé, a politikusok pedig önzők és szűklátókörűek voltak”. Mint helyszíni tudósítónk, Si­mon Hunor jelentette: előzetes felmérések szerint igencsak láto­gatottak lesznek november 26-án a szavazóhelyiségek. Ha a vokso­láson valóban a megjósolt 85 százalékos arányban vesznek részt a választók, akkor megdől­nek azok a korábbi feltételezések, amelyek kifejezetten alacsony részvételi arányt jósoltak. A köz­vélemény-kutatási adatokból egyébként egyértelmű, hogy Ili­escu, a PDSR elnöke várhatóan 40, míg pártja a képviselői válasz­tásokon 51 százalékot mondhat magáénak. Corneliu Vadim Tudor, a nyíl­tan nacionalista Nagy-Románia Párt vezetője a legesélyesebb ar­ra, hogy 18-19 százalékos ered­ményével Iliescu vetélytársa le­gyen az elnökválasztás második fordulójában. A további sorrend: Theodor Stolojan (a Liberális Párt jelöltje), a függetlenként induló jelenlegi miniszterelnök, Mugur Isarescw, őt követi Frunda György (RMDSZ), Petre Roman (Demok­rata Párt), illetve Teodor Meles- canu (Szövetség Romániáért). Fel kell készülnie a Romániai Magyar Demokrata Szövet­ségnek arra, hogy a parlamentben az ellenzék padsoraiban foglal majd helyet - jelentette ki a párt elnöke. Nixon-Al Gore párhuzam Kétes kimenetelű lehet a szavazatháború Eqybsült Államok A floridai legfelső bíróság magyar idő szerint kedden késő este fejezte be az ér­vek meghallgatását az újó­lagos kézi voksszámlálás mellett és ellen. A republikánusok ügyvédei kép­telenségnek, tévedéshalmaznak és a floridai jogba ütközőnek ne­vezték a hosszas huzavonát, a demokraták ügyvédei ezzel szemben teljesen jogszerű eljá­rásként vették védelmükbe a sza­vazatok kézzel történő újraellen­őrzését. Lapzártánkig kiszivár­gott részadatok szerint azonban egyelőre nem sokban különbö­zik a kézi és a gépi számolás eredménye. A vitatott floridai szavazatok ellenére sokan arra hívják fel Al Gore figyelmét, hogy viselkedjék „férfi módjára”, és ismerje el Bush győzelmét. Emlékeztetnek arra, hogy Eisenhower alelnöke- ként Nixon is így tett 1960-ban Kennedyvel szemben a választá­sok elvesztése után. „Az igaz, hogy Eisenhower elnök tanácsát meghallgatva Nixon nem vitatta a választási eredményeket, hogy egy alkotmányos válságtól meg­mentse országát” - írja a Los An­geles Times. A tények: 1960-ban Richard Nixon 113 ezer szavazattal, az összes szavazatok 0,2 százaléká­val kapott kevesebbet, mint John F. Kennedy. A Nixon-tábor azon­ban korántsem ismerte el a vere­séget. Napokon-heteken át har­coltak, és vitatták a választások végeredményét. Néhány esetben el is érték a szavazatok újraszám­lálását (New Jerseyben, Illinois államban). Az iszapbirkózás egé­szen december 19-éig folytató­dott, amikor az elektorok kollégi­uma véglegesítette Kennedy győ­zelmét. Mindeközben azonban Nixon maga háttérbe vonult, és csapatá­ra hagyta a „piszkos munkát”. Nixonnak volt annyi esze, hogy nem hagyta magát belerángatni egy, a későbbi karrierjében eset­leg nyomot hagyó, kétes kimene­telű szavazatháborúba - foglalja össze a harminc évvel ezelőtti eseményeket egy politológus­szakértő. IUROPRIM Az erő semmit sem bizonyít Növekszik a feszültség Izrael és a palesztinok között Közel-Kelet Az Izraeli hadsereg a hétfő éjjeli összecsapásokban három palesztint megölt, órákkal a Gázai övezetre mért megtorló rakétacsapá­sai után. Az összecsapások kedd reggel újabb palesztin halottat követeltek. Ehud Barak izraeli kormányfő eközben Gázába érkezett. Izraeli katonák hétfő éjjel agyon­lőttek egy palesztint, aki társaival együtt robbanószert próbált elhe­lyezni a Gázai övezet és Izrael kö­zötti Kiszufim átkelőhely közelé­ben. A gázai Neve Dekalim zsidó település melletti őrhely katonái, akik palesztin támadókkal bo­nyolódtak tűzharcba, ugyancsak megöltek két palesztint. Kedd reggel a ciszjordániai Dzsenln be­járatánál is meghalt egy palesztin férfi az izraeli katonákkal történt összetűzés következtében. Két újabb palesztint lőttek le izraeli katonák a nap folyamán a Gázai övezetben, illetve Ciszjordániá- ban. Meg nem nevezett forrásra hivatkozva a hírügynökségek azt jelentették, hogy az áldozatok egyike egy magas rangú palesztin hírszerző tiszt. A Palesztin Ható­ság egy magas rangú tisztségvise­lője közölte, hogy a palesztin rendőrök mostantól tüzet nyit­hatnak a tüntetők védelmében. Előzőleg, hétfő este Izrael he­ves támadást hajtott végre a Gá­zai övezetben, megtorolva egy iz­raeli iskolabusz elleni merényle­tet, amely két felnőtt életét oltot­ta ki, továbbá négy felnőttet és öt gyereket megsebesített. A harci helikopterek rakétatámadása egy palesztin rendőrt megölt, és több mint hatvan embert, köztük sok gyereket megsebesített. : ' Az izraeli támadás célpontjai a Jasszer Arafat vezette el-Fatah mozgalom létesítményei voltak. Izrael a Fatahhoz kötődő Tanzim milíciát okolta a busz elleni me­rényletért. A katonai rádió szerint a Mohamed Dahlan vezette pa­lesztin titkosszolgálat több léte­sítményét is szétzúzták. A Maariv című lap keddi számában megje­gyezte: Ehud Barak izraeli mi­niszterelnök „most erővel akarja bizonyítani Arafatnak, hogy az erő semmit sem bizonyít”. Hoszni Mubarak egyiptomi el­nök kedden hazarendelte izraeli nagykövetét „a palesztin nép el­leni szándékos erőszak alkalma­zására és az izraeli agresszió fo­kozódására” hivatkozva. Storno Ben Ami ügyvezető izraeli kül­ügyminiszter „súlyos döntésnek” nevezte a kairói lépést, amely „gyöngíteni fogja Egyiptom ké­pességét arra, hogy tovább játsz- sza nagyon fontos szerepét a bé­kefolyamatban”. EMMY-DÍJAK. Helyi idő szerint hétfő éjjel a New York-i Sheraton hotelben osztották ki a televíziós Oscarnak számító elismeréseket, amelyek közül négy kategóriában brit televíziósok győztek. Ugyancsak díjat kaptak izraeli, francia és holland alkotók is. Képünkön (balról jobbra): Williams Corlett, Stephen Garrett, Lara Dutta, a Miss Universe 2000 győztese és Karen Troubetzkoy. __________fotó, europress/epa A képviselők országa Ahány nemzetiség, annyi testületet választottak Szarajevó öt év alatt ötödször, a szerb rész­köztársaságban hatodszor járul­tak az urnákhoz, hogy különbö­ző színtű képviselőket válassza­nak. Az egész folyamatot az EBESZ működtette, az összeuró­pai biztonsági szervezet dolgozta ki a szabályokat, felügyelte a voksolást, és teremtette meg a csaknem két és fél milliárd forint­nak megfelelő pénzügyi feltétele­ket, s a hivatalos végeredményt is az EBESZ „hagyja jóvá”. Legközelebb már a bosnyák ál­lam hatóságaira hárul minden jog és felelősség. A problémákkal együtt így is örvendetes a fejlő­dés; jobb akár sokszor és bonyo­lultan szavazni, sem mint egy­szer háborúzni. Bosznia-Hercegovinában há­rom testületet választottak: az 57 tagú törvényhozást, a bos- nyák-horvát föderáció 140 tagú parlamentjét, valamint a boszniai Szerb Köztársaság 83 képviselő­ből álló gyűlését. Az ország lakos­sága 43,7 százalékban muzulmán bosnyák, 31,4 százalékban orto­dox hitű szerb és 17,3 százalék­ban katolikus horvát, a többiek más nemzetiségűek. A választások fontosságát nö­velte, hogy már nem a horvát Tudjman és a szerb Milosevics ár­nyéka vetődött Boszniára. Nem­rég elköszönt maga Alija Izet- begovics elnök is, aki Demokrati­kus Akciópártjával ugyancsak meghatározó módon befolyásolta az állam politikáját. A változások nyomán most az a fő kérdés: folytatódik-e a nemze­ti pártok elmozdulása a mérséklet irányába. Ez megnyilvánulhat a bosnyák szociáldemokratáknál éppúgy, mint a szerb Demokrati­kus Pártnál. Utóbbit ugyan erede­tileg a háborús bűnökért körözött Karadzsics alapította, de kényte­len volt figyelembe venni a Belg- rádban és Szarajevóban bekövet­kezett változásokat. A Horvát De­mokratikus Egyesülésben is érez­hetőek pozitív fejlemények, ám ezek egyelőre nem látszanak kö­vetkezetesnek. (RÉTI) Bosznia-Hercegovina két szempontból is a „legek” közé tar­tozik a földrészen. Az 51 ezer négyzetkilométer kiterjedésű, 3,5 millió lakosú országnak van a iélekszámhoz viszonyítva a legtöbb képviselője, és itt választanak a leggyakrabban. ís ütőképessége is növekszik, az pedig külön előny, hogy a NATO nem egyedüli lehetőség a - konfliktusok megelőzésére, a békefenntartásra. ■ ertson a Bundestagban. A háttérben Schröder kancellár fotói iunofmm/ifa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents