Békés Megyei Hírlap, 2000. november (55. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-10 / 263. szám

MEGYEI K Ö R K É P 2000. NOVEMBER 10., PÉNTEK - 9. OLDAL >BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Esztétika és Sopron Plaza Bevásárlóközpont JANSEN acél nyílászáró- profilrendszerek ajtókhoz, ablakokhoz, függönyfalakhoz és üvegtetőkhöz. MA KÖNIOÄXK Műszaki tanácsadás: Tel.: 00 361 429 4000 e-mail: office@hungary.alukoenigstahl.com Burgonya- és jonatánalma-akció! Ár: 40 Ft/kg. ÍZELÍTŐ KÍNÁLTUNKBÓL • Lamba citromlé, 1/1 90 Ft f Sertésmájkrém, 65 g 24 Ft • Boszkorkány ételízesítő, 200 g 91 Ft • Győri háztartási keksz, 250 g 69 Ft • Csemegekukorica, fémdobozos 66 Ft • Kukoricadara, 0,5 kg 42 Ft • Zöldség és déligyümölcs nagy választékban! Mikulások és szaloncukrok kedvező áron kaphatók! MtZÖKtR Cím: Mezőker Kft., Békéscsaba, Orosházi út 32. Tel.: (66) 444-344/23, 24, 25-ös mellék, (66) 327-405. Nyitva: hétfőtől péntekig 7-17-ig, szombaton 7-12-ig. Akció A BOCH BIO MINTABOLTBAN! Kényelmesen, streszmentesen szeretne aludni? (öjjön el! Nézze meg! Vegye meg a levegővel töltött vákuummatracot, 49 OOO Ft akciós áron! Békéscsaba, Petőfi u. 2. Tel.: (66) 442-967. Tini telefonos lelkisegély-szolgálat ® 447-750 Ingyenesen hívhatod hétköznap 16.30-19.30-ig 2000. december 12-18. s Aradi Sportcsarnok. Magyar cégek részvételét is várjuk! Információ: lánc Mónika kiállításszervező. Tel.: 004 (0) 57-254-052, fax: 004 (0) 57-250-014. E-mail: expo-ccia@arad.ro PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Békés Megye Közoktatási Közalapítványa meghívásos pályázatot ír ki vissza nem térítendő támogatásra L/L. kategória A pedagógiai szakszolgálatok ellátási és igénybevételi feltételei­nek javítása fejlesztő központok kialakításával. A pályázat célia: a szakszolgálatot ellátó körzetközpontok műkö­dési feltételeinek javítása, a szolgáltatások színvonalának emelése, a szakszolgálatok rendszerszintű együttműködésé­nek segítése. A rendelkezésre álló keretösszeg:- a körzetközpontok támogtására: 9 millió Ft- a megyei fenntartású intézmények támogatására: 3 millió Ft. A meghívottak köre: a Békés Megyei Feladatellátási, Intézmény­hálózat-működtetési és Fejlesztési Tervben szereplő pedagó­giai szakszolgálatot ellátó intézmények. A pályázatok beérkezési határideje: 2000. november 20. 12 óra. A pályázatok elbírálásának határideje: 2000. december 20. A pályázatokat 3 eredeti példányban, példányonként papírfűzős dossziéban kell benyújtani. A pályázat elbírálásáért pályáza­ti díjat kell fizetni, melynek összege 1500 Ft, mely befizet­hető a mellékelt csekken, vagy átutalással a Békés Megye Közoktatási Közalapítványa 11733003-20108629 sz. szám­lájára. Az eljárási díj befizetésére, valamint a részletes kiírásban felso­rolt mellékletek csatolására vonatkozó feltételek nem vo­natkoznak azokra az intézményekre, illetve szakszolgála­tokra, amelyek a közalapítvány által 2000-ben kiírt I./E vagy II. kategóriában pályázatot nyújtottak be! A részletes pályázati kiírást, az adatlapot és a mellékleteket a ku­ratórium levélben megküldi a meghívottak részére. Békés Megye Közoktatási Közalapítványa * Az újság a szerkesztőségi rendszerrel A Vaatesz tagja készült­Főszerkesztő: DR. ÁRPÁSI ZOLTÁN * Felelős szerkesztő: DR. LÁSZLÓ ERZSÉBET, NIEDZIELSKY KATALIN * Kiadja a Népújság Kft. * Felelős kiadó: DR. TÓTH MIKLÓS ügy­vezető igazgató * Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Levélcím: 5601 Békéscsaba, Pf. 111. * Hirdetésvezető: NÁNÁSI JÁNOS * Terjesztésvezető: RAJTÁR JÁNOS * Telefonszámok: központ (66) 527-200; sportrovat: (66) 527-247 * Szerkesztőségi telefax: (66) 527-231 * Kiadói telefax: (66) 527-201 * E-Mail: kiado.bekes@axeIs.hu * Hirdetési te­lefon: (66) 527-227, fax: (66) 527-211 * TELEFONOS hirdetésfelvétel: (66) 527-222 * Terjesz­tési telefon (66) 527-217, fax: (66) 527-221. * Az előfizetők részére terjeszti a Népújság Kft. az ügynökségein keresztül. Árusításban terjeszti a „KŐRÖSHÍR” Kft. * Nyomtatás: COFINEC Szilády Nyomda Kft., 6001 Kecskemét, Mindszenti krt. 63. * Felelős vezető: Boros Gábor ügyvezető igazgató * HU ISSN 12151068 * Előfizethető a kiadónál, az ügynökségek­nél és a kiadó kézbesítőinél. * Előfizetési díj egy hónapra 895 Ft, negyedévre 2685 Ft, egy évre 10740 Ft. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a kiadónk érdekelt­ségébe tartozó cégek (Axel Springer - Budapest Kiadói Kft., Axel Springer Magyarország Kft., Harlequin Magyarország Kft., Hungaropress Sajtóterjesztő Kft.) előfizetéses megrende­lését teljesítjük, akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívjuk figyelmüket. Célként reális mértékű fogyást tűzzünk magunk elé A túlsúly és elhízás nagy anyagi és pénzzel nem mérhető terhe­ket ró az egyénre és az egészség­ügyre. A nyugati országok a tel­jes egészségügyi költségvetésük­nek 5-10 százalékát költik a túl­súly és az elhízás szövődménye­inek kezelésére. Ezt azonban a lakosság nem ismeri el, mert a kiadásokat a cukor- és szívbeteg­séghez, a magas vérnyomáshoz, izületi gyulladáshoz, gerincprob­lémákhoz, pszichoterápiához kötik. A testsúlycsökkentés nehéz feladat az érintett és orvosa szá­mára egyaránt. A páciens motivá- kozmetikai beállítottságú iroda- ciója az egyik meghatározó té- lom irányítja. Ami gyakran nem nyezője bármi- Korunk meghosszabbítható, ha... lyen test­súly- 5-10 százalékos testsúlycsökkentéssel az csökken- összhalálozás 20 százalékkal, a szívérrendszeri ha­tó prog- lálozás 9 százalékkal, a rákos halálozás 37 száza­ram sike- lékkai, a cukorbetegséggel összefüggő halálozás rének. A 44 százalékkal csökkenthető, legfonto­sabb, hogy reális mértékű test- megfelelő igényeket támaszt ab- súlycsökkentést tűzzünk ki célul, ban a tekintetben, hogy mit lehet A testsúlycsökkentés célja az ese- elérni. Heti 0,5 kg-os, hosszú tá- tek jelentős részében nem csupán von 5-10 százalékos testsúlycsök- kozmetikai, bár elvárásainkat a kentés eredménye hosszú távon jobban megőrizhető és jelentős egészségügyi haszonnal jár. 5-10 százalékos testsúlycsök­kenésnek határozott egészség- ügyi előnyei vannak, az így elért eredmények jelentősen javítják az életminőséget és csökkentik a halálozást. A várható előnyök már az első 5-10 kg-os testsúly­csökkentéssel elérhetőek. A nye­reség azoknál a legnagyobb, akiknél a túlsúllyal és elhízással kapcsolatos elváltozások, példá­ul felnőttkori cukorbetegség, ma­gas vérnyomás, izületi problé­mák már kialakultak. (Minden egyes testsúlykilogramm-csök- kenés, egyébként túlsúlyos vagy elhízott cukorbetegben, 3-4 hó­nappal növeli meg a várható élet­tartamok) __________________(C| Márton-napi mulatság A fiatalok életviteléről Mezőberény Az elmúlt esztendőkben egy ré­gi, helyi hagyományt keltettek életre a városban, nevezetesen a Márton-napi mulatságot. Régi szokás, hogy Szent András ha­vában a boltokban e napon gyújtották meg a gyertyát, eb­ben az időszakban vágták le „Márton lúdját” s ültek le a gaz­dák és pásztorok, a mesterek és legényeik egy jó lakomára, vala­mint az új bor kóstolására. A ha­gyományokhoz tartozott még, hogy e napon sütötték a marci­pánt is. A Márton-naphoz szám­talan időjóslás is fűződött. Ilyen volt például: „Márton fehér lo­von jár” - felkészülhetünk a ha­vazásra. Vagy: „Ha Márton híd­ja jégen áll, akkor karácsonykor sárban botorkál”. Más: „Ha jó­kedvű Márton, kemény lesz a tél”. A régi helyi szokások és hagyo­mányok ápolása életre kelt, no­vember 11-én este hét órakor a Pe­tőfi Művelődési Központban lesz a Márton-napi lakoma, melynek - mint mindig - egy megbecsült helyi, Márton névre hallgató férfi­ember a fővédnöke. Tavaly Wágner Márton, a Berényi Tégla Kft. ügyvezetője töltötte be ezt a szerepet, s őrizte egy esztendőn át azt a díszesen faragott botot, me­lyet Tóth Sándor, helyi fafaragó népművész, népi iparművész ké­szített, s ezen az esten adja át az idei rendezvény fővédnökének, Schaffer Márton vállalkozónak, aki egyévi őrzés után adja majd tovább. Az idei lakoma, a libasült mellett számos játékkal és megle- petéssel szolgál majd. - sz ­Ennyire különleges, össze­tett egészségnevelési prog­ram iskolai szinten nincs több a megyében — mondta Zsabka Erzsébet, az Állami Népegészségügyi és Tiszti- - orvosi Szolgálat (ÁNTSZ) munkatársa az általuk is szervezett szerdai esemény kapcsán. Egészségnevelés Szeptemberben kezdődött a Kós Károly Szakképzőben az a féléves program, amely az idei tanévben 10. évfolyamos diákok számára heti rendszerességgel egészség- nevelési tudnivalókkal szolgál. Órarendbe iktatva minden alka­lommal külső szakemberek, pszi­chológusok, különböző szakterü­letű orvosok, rendőrök és más, az egészséggel kapcsolatban álló in­tézmények illetékesei tartják az előadásokat. Felmérés alapján a diákok önként vállalkoztak a le­hetőségre (mintegy 80 százalé­kuk akarta), Zsabka Erzsébet sze­rint sikert ért el körükben a kez­deményezés. Tegnap a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet helyi munkatársai, Szabóné dr. Kállai Klára és Liska Sándor pszicholó­gusok a diákok szüleivel találkoz­tak: „Hogyan legyünk jó szülők?” címmel arról beszélgettek, mi­ként ismerhetjük fel a gyerek problémáit. A program végén, december­ben eredményesség felmérést vé­geznek a szervezők. Amennyi­ben a vizsgálat igazolja a kezde­ményezés létjogosultságát, elvi­leg több intézményben is meg­kezdődhet a hasonló rendszer meghonosítása. ____________vj. Irodalmi séta Az elmerült kertben Kiss Ottó, Gyulán élő író volt a vendége a Körös Irodalmi Társaság kortárs szerzőket bemutató sorozatának a Békés Megyei Könyvtár játszótermében. Az apropót az adta, hogy a Körös Könyvtár legújabb kiadványában a szerző egyper­ces novellái jelentek meg, prózaciklus—töredék műfaji megjelöléssel, Az elmerült kert címmel. A Nyerőlap rejtvényversenye Megyék közötti versenyt hirde­tett meg a minden hónap máso­dik péntekjén megjelenő Nyerő­lap című rejtvénymagazin. A lapban megjelenő feladványok megfejtését kell beküldeni, s a végén az a megye nyer, ahon­nan a terület lélekszámához vi­szonyítva a legtöbb megfejtés érkezik. A magazin ezután kiemelten foglalkozik a győztes megyével, bemutatva annak nevezetessé­geit, hírességeit, érdekességeit. Várhatóan így többen kíváncsiak lesznek majd az illető tájékra. A verseny november ÍO-én in­dul, amikor utcára kerül a Nye­rőlap legfrissebb száma. Elek Tibor irodalomtörténész, az irodalmi társaság elnöke be­vezetőjében hangsúlyozta, kü­lön öröm számára, hogy helyi szerzőt köszönthet. Vidéki lété­re sikerült bekerülnie a magas irodalmi körökbe. írásaival rendszeresen találkozhatnak az olvasók a rangos irodalmi folyó­iratokban, a Jelenkorban, az ÉS-ben, a Holmiban, az Alföld­ben és nem utolsósorban a Bár­kában. Kiss Ottó a névtelenség­ből érkezve, a saját erejéből, a kitartásának és a türelmének kö­szönhetően tanulta meg autodi­dakta módon a szakmát, mely­nek egyre ismertebb művelői közé tartozik - fogalmazott Elek Tibor. A harmincas évei közepén járó szerző elmondta, pályáját ver­sekkel kezdte. Manapság keve­sebb verset, inkább prózát olvas és prózát is ír. Első kötete, a Lo­pott levegő költeményeket tartal­mazott. A Szilveszteri kaland verseket és prózai írásokat, míg a békéscsabai Tevan Kiadónál megjelent harmadik kötete, a Visszafele hull a hó, gyermekver­seket foglalt magába. Utolsó, or­szágos figyelmet keltő kötete a Szövetek című kisregény volt. Hosszú ideig születnek Kiss Ottó írásai. Az átlagosan egy oldalas novellákat is sokáig csiszolta, hi­szen gyanús számára az olyan írás, amely túl hamar elkészült. A groteszk miniatűrökön érződik a műgond. Az eddig megjelent és a jelen kötetéből származó "frásokat Józsa Mihály és Morár Ildikó ol­vasták fel. PANICS SZABÓ FERENC A tabukat csak a nyilvánosság oldja fel A huszadik század világháborúinak, forradalmainak és diktatúráinak áldozatai és meghurcoltjai előtt tisztelgő ki­állítás nyílt Szarvason, a Tessedik Sámuel Főiskola mező- gazdasági főiskolai karán. A tárlat rendezői politikai hova­tartozástól és származástól függetlenül mindenki előtt főt hajtanak a megbékélés jegyében, s ugyanezt a magatartást kérik a látogatóktól is. Szarvas Az idős emberek közül sokan megkönnye­zik a látottakat - mesélte ottjártunkkor Ko­zák Ferenc, a kiállítás egyik rendezője, aki napközben fogadja a látogatókat. A közönség többsége az idősebb kor­osztályból való, akik közvetlen el­szenvedői voltak egy-egy tragédiá­nak. A helytörténet ügyéért elköte­lezett nyugdíjas pedagógus sajnálja, hogy diákok jóval kevesebben jön­nek. Megjegyezte még, bizonyos fo­galmakkal maguk a történelemtaná­rok sincsenek tisztában. Sietett hoz­zátenni, ezt nem rója fel nekik, nem tehetnek róla, hogy a múltat a maga valóságában nem tudták megismer­ni, hiszen annak számtalan részlete sokáig tabu volt. Ebből is törleszt kicsit a kiállítás, amely a huszadik század kiragadott időszakait Szar­vas és környékére vetítve, sokszor személyes hangvételben tárja elénk. A tablók emléket állítanak a két világ­égés áldozatainak. A fronton elesetteknek, s azoknak, akik lakóhely­ükön szenvedték el a megpróbáltatásokat. Megrendítő képeket lá­tunk a holocaustról, ada­tokat kapunk a hadifog­lyokról, és adalékot a le­ventemozgalomról való ismeretünkhöz. A kiállítók megemlékeznek a leventeként elesett Mátrai Gyuláról, aki­nek bátyja naplószerűen jegyezte fel az 1944. októberi orosz bevonulás eseményeit. Felsoroltatik az a huszonkét német család­Nincstelenné tették A bemutatott újságcikkek egyikében a szlovákiai Udvardról Szarvasra kitelepített Pintér Lajos így emlékszik vissza a nyomo­rúságára: „Negyvenhatban, éppen pünkösdkor kerültem haza a háborúból. Nem sokáig hagytak békén. A mi családunkat az első vagonnal zsuppolták Magyarországra. Egy téli napon, 1947. december 12-én, azt se tudtuk hova indulunk. Három na­pig a síneken vesztegeltünk, aztán szétszórtak bennünket a Szarvas környéki tanyákra, önként áttelepült tótok házaiba. Ne­kem itthon három lovam, három tehenem volt, szép portám, víz­zel, villannyal. Odaát nincstelen lettem, vályogház várt, a szal­matetőn beköszönt isten szabad ege. Tíz évig ládában tartottuk a ruhát. Hátha egyszer úgy döntenek valahol, hogy ugyanolyan sebtében visszajöhetünk, mint ahogy elhajtottak bennünket Udvardról.” nevű nő és férfi, akiket a Szarvasi járásból 1945. január 6-án kényszermunkára a Szov­jetunióba hurcoltak. Kozák Ferenc itt hívta fel a figyelmünket arra, hogy Békés megyé­nek más településeiről, többek között Elek­ről, Gyuláról és Mezőberényből is elvittek embereket málenkij robotra. 1945 után egyének és családok sorsát keserítette meg az internálás. Könnyen mi­nősítettek valakit politikailag megbízhatat­lannak, s különítették bírósági ítélet nélkül gyűjtőtáborba. Kicsit odébb az 1946-47-es időszakról, a felvidéki magyarok kitelepí­téséről szóló újságcikkeket, hivatalos do­kumentumokat böngészhetjük. 1947-ig 428 felvidéki magyart telepítettek ki Szar­vasra. Külön tabló foglalko­zik az 1956-os forradalom­mal, a megtorlás időszaká­val, s az 1957-es Márciusban Újra Kezdjük mozgalom­mal. A tárlat ennél részlete­sebb, róla most a teljesség igénye nélkül szóltunk. Ko­zák Ferenc hangsúlyozta, fontos, hogy a témával im­már kiléphettek a nagy nyil­vánosság elé. Egyben kérte, akinek módjában áll, doku­mentumokkal és fotókkal se­gítse tovább bővíteni a be­mutatott anyagot. A kiállítás november 19- éig tekinthető meg a mezőgazdasági főisko­la folyosóján. CS. R. )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents