Békés Megyei Hírlap, 2000. október (55. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-07-08 / 236. szám

KÖRKÉP 2000. OKTÓBER 7-8., SZOMBAT-VASÁRNAP - 9. OLDAL MEGYEI Mit tudnak, miben gyengébbek? Pedagógiai programok bevá­lásának nyomon követése címmel harminc órás to­vábbképzés kezdődött teg­nap Békéscsabán, a megye­háza nagytermében. A szak­mai rendezvényen Békés megye településeiről hatvan óvodavezető vett részt. Békéscsaba Dr. Becsei Józsefné közoktatási szakértő, az Ipszilon Kiadó és Pe­dagógiai Szolgáltató Kft. ügyveze­tője elmondta: az óvodapedagógu­sok egy éve végzik a nevelő mun­kát a saját maguk által készített he­lyi óvodai programok alapján, ame­lyeknek egyaránt meg kell felelniük a központi szabályozó dokumen­tumoknak, a településen élők igé­nyeinek, a szülők és a fenntartók elvárásainak. A beválásvizsgálat e programok használhatóságára vilá­gít rá. A cél kettős: egyrészt a neve­lőmunka hatékonyságának folya­matos fejlesztése, másrészt a minő­ségellenőrzés feltárása.- Békés megyében volt-e már ehhez hasonló célú szakmai fel­készítés? — Még nem, ez az első. Orszá­gos rendszerben működik a „Comenius 2000” közoktatási minőségfejlesztési program, en­nek első számú modelljét a Mezőberényi Összevont Óvodák vállalták fel, a második modell­ben a vésztői Négyszínvnág Óvo­da vesz részt. Mezőkovácsházán nagy figyelmet fordítanak az új ismeretek megszerzésére, a helyi önkormányzat kihelyezett tanfo­lyam megtartását kérte huszon­két óvodapedagógus részére.- A most indult tanfolyamnak milyen a felépítése?- A szolnoki Pedagógiai Inté­zettől érkezett Nagy Jenőnének, az óvodai minőségfejlesztés szakértőjének előadását követő­en a gyakorlat kerül a középpont­ba, a tanfolyam végére minden intézmény elkészíti a saját ellen­őrzési tervét és önértékelési programját. A közoktatásban ál­talános, hogy bevezetnek dolgo­kat anélkül, hogy a szakmát fel­készítenék rá. Itt most lehetőség nyílik fogalmi tisztázásokra, ta­pasztalatcserére, problémafelve­tésekre, arra, hogy a résztvevők számára világossá váljék: mi az, amit tudnak, és miben gyengéb­bek - mondta dr. Becsei Józsefné. v. k. Igazi magyar hangulat! A tíz éve működő, volt gyu­lai Indonéz kisvendéglő jú­niusban profilt váltott. A tá­vol-keleti különlegességek helyett hagyományőrző ma­gyar ételeket kínál vendége­inek. Az eltelt időszak ta­pasztalatiról Jalecz Lajost, a Kisködmön étterem tulaj­donosát kérdeztük. Gyula- Hogyan fogadta a korábbi ven­dégkör a váltást?- Kezdetben meglepődtek. Nem értették, hogy miért hatá­roztam a változtatás mellett. El­beszélgettem a vendégekkel, és megnyugtattam őket, hogy ezek után is ételkülönlegességeket ké­szítünk az étteremben. Az eddig megszokott minőség ezután sem változik. A helytörténeti emléke­ket is bemutató vendéglőnkben igazi magyar hangulatot teremtet­tünk. Sok látogatóban felidéződik gyermekkora, és a nagyszülőknél töltött bensőséges családi hangu­latra emlékezteti a környezet.- Milyen ételeket kínál a Kis­ködmön étterem? — Az étlapon viszonylag kevés étel szerepel. Tudatosan döntöt­tem így, mert az a célom, hogy napi ajánlatokkal bővítsem a vá­lasztékot. Ez szezonális jellegű étkek bemutatásából áll. Az év­szakoknak megfelelő alapanyag­ok felhasználásával mindig friss és változatos lesz a kínálat. A húsvéti időszak a bárány, a nyár a zöldségfélék, az ősz a szüreti ételek és a gombák, a tél a vad­hús szezonja. Ezen alapanyagok hagyományőrző receptek fel- használásával készülnek. A kü­lönleges ételek és a belső hangu­lat, valamint a népviseletben dol­gozó felszolgálók kedvessége is hozzájárul ahhoz, hogy vendége­ink megértették és elfogadták a változtatás okát. Ezen a hétvégén első alkalommal rendezünk szü­reti napokat. Az ajánlatban sze­repel szőlőszemekkel dúsított borleves, pincepörkölt, villányi mustban párolt csibecomb, ke­mencében sütött pulykacomb mustmártással és szőlővel tö­mött, musttal itatott kacsa. Desz- szertként szőlős-túrós lepényt kí­nálunk. - BARACSI ­A békességéit A Békés Megyei Hírlap 1999. júli- tettem. Tekintettel arra, hogy én us 6-ai számában megjelent Ka- hívő és istenfélő ember vagyok, vargó indulatok Méhkeréken cí- kisközségben élünk, nem kívá- mű újságcikkben dr. Rúzsa nők pereskedni, a békés megol- György polgármesteri minőség- dás érdekében a polgármester úr ben végzett tevékenységével kap- elnézését kérem. iszály mihály csolatban negatív értékítéletet _________méhkerék, szabadsáo u. 9. Idehaza is sok a felfedeznivaló! Barlangtúrázó gyerekek és szüleik Aggteleken Meleg holmi, erős lábbeli, zseblámpa, és indulhat a barlangtúra. Felvételünkön a szarvasi kirándulók egy csoportja A szarvasi Fő Téri Általános Iskola túrázó diákjai tavaly a bükki vándortáborban ismerkedtek össze a Nyíregyházi Pe­dagógus Szakszervezet Denevér Barlangjáró Csoportjával. A szarvasiak a képzett barlangászok meghívására vettek részt még azon az ősszel az Aggteleki Nyílt Barlangi Napo­kon. Mert felfedeznivaló bőven maradt, idén szeptemberben Závogyán Judit tanárnő szervezésében ismét barlangtúrára indult a gyerekek és a szülők lelkes csapata. Szarvas Barangolás a Főtérrel Gyulát és környékét mutat­ja be október 8-án a Ma­gyar Televízió 1-es csator­náján délelőtt tíz órakor kezdődő „Főtér — Fedez­zük fel együtt Magyaror­szágot!” című műsor. Gyula és környéke A fürdőváros és a térség népraj­zának megismertetésén túl a mű­sor készítői segítségével bepil­lanthatunk a környező települé­sek - Lökösháza, Elek és Kétegyháza - életébe is. Bemu­tatkozik a gyulai Varga Zoltán preparátor, aki két évtizedes pá­lyafutása során több száz állatot tömött ki. Ellátogathatunk a megye leg­nagyobb élelmiszeripari üzemé­be, a Gyulai Húskombinátba, ahol a húsfeldolgozás rejtelmei­vel ismerkedhetünk meg. A ter­mészeti szépségek — köztük Szanazug - képei mellett a „szegények plébánosaként” em­legetett Apor Vilmos életrajza is érdeklődésre tarthat számot. A gasztronómia kedvelői megta­nulhatják egy ételspecialitás, ne­vezetesen a paradicsomleves nudlival elkészítését. A helyi média sorában a Bé­kés Megyei Hírlap Gyulai Nap­lójának bemutatása is helyet kap a hatvanperces műsorban. A „Főtér” Gyula és környékét bemutató részének elkészítésé­ben a Csaba Tv is közreműkö­dött. |W) „Nyitott könyv-tár” hét Október 9-14. között „Nyitott könyvtár” hetet tart a megyei könyvtár. Számos érdekes zenei, színházi és tudományos művelődési program várja az érdeklődőket — belépő­díj nélkül. Békéscsaba Hogyan készül a vers versgene­rátorral? — ezzel a címmel mu­tatja be költeményeit a Párizs­ban élő Papp Tibor, kedden kora délután. Ugyancsak 10-én este, Zalán Tibor költő lesz a házigaz­dája a „Kortárs magyar írók, köl­tők” elnevezésű beszélgetésnek. Másnap Ruttkai Évára emléke­zik színházi estjével Hegyi Bar­bara, 12-én, csütörtökön állás- keresési praktikákról tartanak előadást a megyei munkaügyi központ munkatársai, míg pén­teken délelőtt Kiss Anna: A macskaprémkalapos hölgy cí­mű monodrámáját adja elő Pálfy Margit színművésznő. Október 14-én, szombaton Czeizel Endre genetikus találko­zik az érdeklődőkkel, a hét programját pedig este, a zene- művészeti tanulmányokat foly­tató Békés megyei fiatalok kon­certje zárja. Találkozásunkkor a nyolcadik osztályos Márton László és a ha­todikos Bodnár Attila csillogó szemekkel mesélték a barlangtú­ra élményeit. Amikor Závogyán Juditnak megemlítettem tanítvá­nyai beszámolóját, a Fő Téri Álta­lános Iskola testnevelője moso­lyogva bólintott, ismerős ez a lel­kesedés.- A barlangtúra felejthetetlen élmény, akinek egyszer része volt benne, az visszavágyik azokra a helyszínekre. Magyarországon A dévaványai önkormányzat a 300 hektár földterület műveléséhez 29 millió 454 ezer forint bruttó értékű gépparkkal (amelyben kombájnt, traktort, kukorica-csőtörőt, vető­gépet, szervestrágya-szórót és egyebeket találni) rendelkezik. Az már most látható, hogy idén -- a kedvezőtlen időjárás mi­att — a mezőgazdasági termésből nagy bevétel nem várható. Kölest, napraforgót nem vetettek, s a tö­köt is ki kellett szántani. A búza rengeteg a felfedeznivaló szép hely. Sajnos, ami közel van és el­érhető, azt az emberek kevésbé becsülik. A kirándulásokon mind­annyian megtapasztalhatjuk, a ki- kapcsolódás nemcsak pénzkér­dés. Ezek az alkalmak, a közösen szerzett élmények azt is bizonyít­ják, hogy az ember és a természet is lehet az érdeklődés középpont­ja - magyarázta a tanárnő, aki minden túrára nagy körültekin­téssel készíti fel a csoportot. Kivált igaz ez a barlangtúrára, ahová nem mindegy, hogy milyen ruha­neműt és lábbelit visznek. és a kukorica termésátlaga pedig közepes. — Korábban akkor is nyeresé­ges volt ez a mezőgazdasági ter­melés, amikor az önkormányzat bérgépeket használt. Ám az ered­ményesség mindig nagyban függ az időjárástól. Most úgy tűnik, idén is lesz nyereség, de annak mértéke nem jelentős, alig lesz több a nullánál. A megtermelt ku­koricát az önkormányzat meg kellene hogy hirdesse értékesítés­Tavaly kiépített túrautakon jár­tak, idén képzett barlangászokkal már a nagyobb állóképességet kí­vánó barlangokba is lemerész­kedtek. Gyerekek és felnőttek ve­gyes csoportban haladtak, min­den problémás túraszakasz előtt megbeszélték a megoldási lehető­séget, amelyek közül mindenki maga választotta ki a legszimpati- kusabbat. A másfél-hét kilométe­res túrák edzik a kitartást, a prob­lémamegoldás és az egymásra fi­gyelés képességét. A másik cél az ismeretszerzés, ami már itthon elkezdődött. Az úti cél felé tartva azután a buszon a gyermekek beszámoltak azok­ról az érdekességekről, amiket az általuk vállalt témáról, a termé­szeti tájról, egy-egy barlangról ol­vastak. A könyvekből szerzett tu­dást a helyszínen a barlangászok ismertetője, majd a megtelj túrák élménye tette teljessé. ________írj re, így a helybéliek nem vásárol­nának máshonnan — mondta Bukta Gábor falugazdász a város képviselő-testületének legutóbbi ülésén. Az önkormányzat másik jelen­tős, önként vállalt feladata a helyi strandfürdő üzemeltetése. Itt fel­vetődött, hogy a nagyobb nyere- ségi lehetőség miatt a fürdő nyit­va tartását célszerű volna éves szinten 5-6 hónapra meghosszab­bítani. Elek Imre, a pénzügyi bizott­ság elnöke és Szűcsné Horváth Margit pénzügyi csoportvezető a testület elé tárta a tájékoztatót, melyet a képviselők jelentősebb viták nélkül fogadták el. m. b. Az önkormányzat nagy bevételt nem vár Dévaványán az időjárás a legfontosabb tényező Dévaványán az önkormányzat önként vállalt tevékenységei közé tartozik a mezőgazdasági művelés is. Ennek az ága­zatnak a működési kiadása évente mintegy 20 millió forint­ra tehető, a bevételeket pedig nagyban befolyásolja az idő­járás, ám a művelés általában nyereséges. Testvérvárosok a finn öbölből és a Kettős-Körös partjáról? — Csodálatosan érezzük magunkat önöknél, nekem nagyon tetszik az a tisztaság, amit a repülőtérről jövetben a kocsi­ból láttam, s roppant szép és rendezett kisváros Békés — kezdete a beszélgetést Pentti Ikavalko, a finnországi Haminan polgármestere, aki hét tagú delegáció élén amo­lyan háztűznézőbe érkezett a városba. Játék Bendegúzzal Nagykamarás Teli torokból szóló éneklés és vi­dám kacagás kísérte a Békés Megyei Hírlap által szervezett Bendegúz-túra zenés produkci­óját csütörtökön Nagykamará­son, a művelődési házban. A Hírlap hétvégi gyermekrejtvé­nyeiből ismert Bendegúz egér, valamint segítőtársai, Tücsök Peti és Hangya Levi ezúttal is megdolgoztatták a nagykama­rás! általános iskolások nevető­izmait. Egér barátunk most sem volt fukar, mert mindazok hasznos ajándékokat kaptak, akik vála­szoltak a „furfangos” kérdések­re és vállalkoztak a „nehéz” fel­adatok megoldására. A műsor végén a Hírlapban megjelent rejtvény sorsolására került sor, majd a Békés Megyei Művelődé­si Központ Kézműves Szakisko­lájának közreműködésével ját­szóház várta a gyerekeket. _________________________IU Békés Nem titkolt szándékkal jöttek, azért, hogy megnézzék, érdemes- e a Körös-parti településsel test­vérvárosi kapcsolatot létesíteni. - Azt hiszem, ebben a kérdésben igen közel állunk egymáshoz. Egyébként én már másodszor já­rok Magyarországon - folytatta, majd elégedetten dőlt hátra a fo­telben, várva a kérdéseket.- Más városban is hasonló cél­lal jártak?- Igen, de az több évvel ezelőtt volt, amikor még Jarvenpaa-ban dolgoztam. Vácon jártunk, s azzal a várossal vettük fel a testvérváro­si kapcsolatot.- Ugye nem a börtönkapcsola­tot? - próbálok tréfálkozni, s a legnagyobb meglepetésemre a következő választ kaptam:- Akár azt is, ugyanis Jarvenpaa-ban is van börtön, igaz, az női intézet.- Évek óta Haminan polgár- mestere. Kérem, mutassa be a vá­rost.- Hat éve léptem erre a posztra. A városról órákat tudnék mesélni, igyekszem rövid lenni. A tízezer la­kosú kikötőváros, vagyis Haminan földrajzi fekvése kitűnő. A település 16 négyzetkilométeren, a finn öböl partján terül el, az orosz határtól mintegy 35 kilométerre, abban a körzetben, ahol 200 ezer négyzetki­lométeren mintegy 7 millió ember él a határ két oldalán. Közel van hoz­zánk a nagy felvevőpiac, Szentpéter­vár. Haminan 1653-ban kapott váro­si rangot, kedvező fekvése már az 1600-as évek elején elismert volt, ugyanis Kína felé itt vezetett át az úgynevezett selyemút. A régi város- központot megóvtuk, a város hagyo­mányait mi is s ha valahová megyek valamit intéz­ni, a velük való találkozás megköny- nyíti helyzetünket. A gazdasági élet­ben tranzitállomás vagyunk, a vüág minden tájáról kikötnek nálunk a az adósságainkat visszafizettük. A város vezetésének napjainkban az a dolga, hogy az intézmények minél színvonalasabb működését biztosít­sa, lakóinak életszínvonalát még jobbá tegye, tovább javítsa.- Hogyan ítéli meg: Haminan és Békés között létrejöhet-e a test­vérvárosi kapcsolat?- Jövőre töltöm be 60. életéve­met. Nálunk, Finnországban az 50, a 60, a 70, szóval a kerek születés­napokat mindenütt megünneplik. Jómagam úgy tervezem, hogy sok vendéget hívok, legalább három­százat. Lazaclevest főzök, lesz tor­ta, tejszínhabos kávé. Erre az ün­nepre meghívom Haminan testvér- városainak delegációit, s természe­tesen meghívom Békés vezetőit is, akik, remélem, el is jönnek és még jobban megismernek bennünket. Személy szerint úgy ítélem meg, hogy különösebb akadálya nincs a dolognak. Számomra szép szüle­tésnapi ajándék lehetne, ha aláír­nánk a testvérvárosi megállapodást — mondotta búcsúzáskor Pentü ápoljuk. Itt- tartózkodá- som alatt ké­pet kaptam Békésről. An­nak idején, amikor pol­gármester let­tem, mi is ha­sonló gondok­kal küzdöt­tünk: nagy volt a munka- nélküliség, magas volt az Az előretolt bástya A két város, vagyis Haminan és Békés különböző profilú. Erről így vélekedik a finn polgármester:- Ez igaz. A kikötő legalább 1600 embernek ad munkát, jelentős létszámot foglalkozat a vegy­iparunk és a határőrség, de nagyon sokan él­nek nálunk is a mezőgazdaságból. Az EU-hoz való csatlakozással változott a helyzetünk, ugyanis Haminan az EU legkeletibb városa lett, s gazdasági, piaci szempontból amolyan előre­tolt bástya: Úgy látom, hogy Békésnek is van esélye kilábalni ebből a helyzetből, s jómagam biztatónak ítélem a jövőjét, ugyanis gazdasági téren óriási lehetőségeket látok. infláció, a vá­ros el volt adósodva. Ez utóbbira egy példa: az adósságállományunkból minden haminani polgárra 20 ezer finn márka jutott. Ez hatalmas összeg... A város katonai iskolája sok híres embert adott az országnak, hajók. Az autóalkatrész-forgalmazás terén szeretnénk előrébb lépni, egy gépkocsi-összeszerelő üzem létre­hozásán gondolkodunk. Ma el­mondhatom: túl vagyunk a munka- nélküliségen, a gazdasági válságon, Ikavalko, a finnországi Haminan polgármestere. _______- szekeres -

Next

/
Thumbnails
Contents