Békés Megyei Hírlap, 2000. október (55. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-07-08 / 236. szám

2000. október 7-8., szombat-vasárnap Hétvégi magazin 7 A SZERETETET TARTJA A LEGSZEBB EMBERI TULAJDONSÁGNAK Kállai Ferenc hetvenöt éves A Nemzeti Színház Kossuth díjas, kiváló művésze a héten ünnepelte hetven- ötödik születésnapját. Kínálkozott a lehetőség, hogy a szokásos interjú he­lyett „leg” kérdéseket tegyünk fel a Nemzet színészének. A legjobban még tíz évnek örülne (Kállai Ferenc Sunyovszky Szilviával a Míg új a szerelem című filmben) — Legelsőfellépése ? — 1945 májusában, a városligeti Szabad Színházban a Géprombolók című darabban. — Legkedvesebb filmszerepe? — A Szépek és bolondok futballbí- rója. — Legkedvesebb színpadi szerepe? — Ibsen, a Nép ellensége című drá­májában Stockmann doktor. — Melyik darabban aratta legna­gyobb sikerét? — Csurka István színműve, a Dög­lött aknák négy évig ment sikerrel. —Legszebb dicséret, amit a kritiku­soktól kapott? <* — Ember. — Legkellemetlenebb jelző? — Igencsak modoros. — Legjobban minek tud örülni? — Ha harmóniában van a színházi és magánéletem. — Legjobban mi bosszantja? — Ha a szolgáltatóipar rosszul dol­gozik. —Legkedvesebb Kállai névrokona? — Mivel az eredeti nevem Krammer, így erre a kérdésre nem tu­dok válaszolni. — Legszíveseb­ben kivel találkoz­na a világhíressé­gek közül? — Kim Basin- gerrel. — Legjobban mitől tart? — A hosszan tartó betegségtől. — Legjobban mi dobja fel? — A jól elvég­zett feladat. — Legemlékeze­tesebb maszkja? — Falstaff. — Legnagyobb ellensége? — Nincs ilyen. — Legtöbbször visszatérő álma? — Sokat repülök álmomban. — Leghosszabb színházi szerepe? — Faust Mefisztója, százhúsz gé­pelt oldal volt. — Legrövidebb szerepe? — A Ludas Matyiban koldus vol­tam, mindössze annyit kellett monda­nom, hogy: „Sánta, béna, kacska.” — Leginkább mit keres a nőkben? — A szexepiljüket.-—Legkedvesebb kikapcsolódása? — Ha elmegyek úszni a Lukácsba. — Legszebb emberi tulajdonság? — A szeretet. — Legszívesebben végzett házi munkája? — A piaci bevásárlás. — Legtöbb ital, amit egyszerre megivott? — Fiatal koromban egyszer két liter vörösbort megittam. —Legszívesebben mit játszana még el? — A nagy szerepektől kissé félek. — Leghőbb vágya? — Még sok aktív év. — Legjobban milyen kérdés bosz- szantja? — Alszol? — Legjobban milyen ajándéknak örülne? — Ha az Istentől garanciát kapnék még legalább tíz évre. Hetvenötödik születésnapja alkalmából a legjobb, legszebb kívánságainkat küldjük Kál­lai Ferencnek, s hogy fentről a kívánt­nál sokkal hosszabb garanciát kapjon. K. Gy. Száz év elképzelései a Szépművészeti Múzeumban Névjegy Született: Gyoma, 1925. okt. 4. Családi állapota: nős (1945), Csima Ida. Pályája: diplomát szerez a Színművészeti Akadémi­án (1944), több fővárosi színház tagja (1945-48), Nem­zeti Színház tagja (1948-), örökös tagja (1989-), a Szín­ház- és Filmművészeti Főiskola tanára (1977-), egyete­mi tanár (1987-). Országgyűlési képviselő (1985—90). Elismerései: Jászai Mari-díj (1956, 1958), érdemes művész (1966), kiváló művész (1970), Kossuth-díj (1973), Budapest díszpolgára (1998), a Nemzet színésze (2000). Legsikeresebb filmjei: 2x2 néha öt (1954), Fapados szerelem (1960), Megszállottak (1961), Hogy állunk, fi­atalember? (1965), A tanú (1969), Déryné, hol van? (1975), Szépek és bolondok (1976), Hány az óra, Vek­ker úr? (1985), Megint tanú (1994), A három testőr Af­rikában (1996), A miniszter félrelép (1997), Ámbár ta­nár úr (1998), 6:3(1998). Hobbija: színészet. Tervek a magyar Országházra Építészettörténeti kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban, ám nemcsak az építészeti tervek iránt fogékony látogatók élvezhetik a szokatlan bemuta­tót. Az Ország háza című december végéig nyitva tartó kiállításon azok az építészeti tervek szerepelnek, amelyek 1784 és 1884 között készültek leendő Parlamentünkhöz. Ezeket budapesti múzeumokban, hivatalokban, levéltá­rakban és a berlini Műszaki Egyetem gyűjteményében őrzik. Az első budai országház építésére ép­pen az a II. József tett kísérletet, aki központosító törekvései miatt az or­szággyűlést nem tartotta sokra. Az uralkodó Franz Anton Hildebrandtot bízta meg, hogy a megszüntetett rend, a klarisszák budavári zárdájából ala­kítson ki az országgyűlés számára al­kalmas épületet. Ez meg is történt, de a honatyák nem sokáig használták a mai Országház utcában lévő termeket. A következő megbízással Pollack Mihályt kérte fel József nádor, az 1832-36-os pozsonyi diéta kezdemé­nyezésére. A Pollack terv lapjain fel- sejlő épületen gótizáló, neoreneszánsz és geometrikus elemek keverednek. Ám tervezett Országháza nem éri el a Nemzeti Múzeum nemes színvonalát. A terv nem valósult meg, mert az or­szággyűlés nem jelölte ki az épület he­lyét. Ehelyett 1844-ben országos vá­lasztmányt hozott létre, amely nemzet­közi pályázatot hirdetett. A pályázatra negyvenkét tervezet érkezett, köztük Feszi Frigyes, és több neves olasz meg német építész munkája. Ám közbe­szólt a történelem, az 1848-as forrada­lom és szabadságharc, így még a ter­vek bírálatára sem került sor. E kiállításon láthatja először a nagy- közönség az Országos Levéltárban őr­zött 1861-es Országháza terveket, mi­után a kiegyezés után ismét felvetődött a pesti országgyűlésnek helyet adó épület fontossága. E lapok között talál­hatjuk Ybl Miklós épületvariánsait, amelyekkel a Nemzeti Múzeumot ki­egészítve tenné alkalmassá a diéta szá­mára, Ganz Ábra­hám teljesen vas­ból építendő Or­szágháza tervét. A megvalósulásra ekkor sem került sor. Az 1865-ös országgyűlés bízta meg Ybl Miklóst az ideiglenes Kép­viselőház felépíté­sével, ami hamar el is készült, s itt a mai Olasz Intézet­ben a Bródy Sán­dor utcában ülése­zett 1902-ig az al­sóház, míg a felső­ház a Nemzeti Múzeum dísztermében. A következő, 1882-es tervpályáza­tot hatvan lap idézi fel. Benne a bécsi Otto Wagner eddig még nem publikált tervsorozata, a berlini Wilhelm Stier, a bécsi Ulrich Keresztély (a pesti Elevá­tor építője), a ne­ves színházépítő Fellrjer és Helmer tervezőpáros mun­kái. A magyar pá­lyázók között talál­juk Hauszmann Alajos, Schickedanz Al­bert és Freund Vil­mos, Gerster Kál­mán (a Deák-mau­zóleum pályadíj­nyertes tervezője) és mások jiálya- munkáját. Es ter­mészetesen ott van Steindl Imre tizen­két rajzból álló tervsorozata is, amely többszörös át­dolgozás után a ma álló Országház épület alapja lett. (kemény) Tények, adatok A Steindl Imre tervezte Országház építése 1885-től 1902-ig tartott, de az 1896. évi millenniumi ünnepsége­ket már az elkészült kupolacsarnok­ban rendezték. Az épület 1944-45- ben súlyos károkat szenvedett, a helyreállítás 1945-51-ig folyt. Á Ház eklektikus, neogótikus stí­lusú, 268,32 méter hosszú, 118,13 méter széles, a kupola 92 méter ma­gas. A Parlamentnek 691 helyisége (ebből 115 terem), 27 külső kapuja és 10 udvara van. Ajánló CD-Sikerlista 1. Natalia Oreiro: Tu Veneno 2. Hevia: Other Side 3. Venus: A világ közepén 4. Future Trance 13. 5. Madonna: Music 6. Bon-bon: Időutazás 7. Ossian: Gyújtópontban 8. Ákos: Hűség 9. Balázs Pali: Nem adom kölcsön a szívem 10. Juventus Hits: Olimpia 2000 (Rock Island) Zenei aiánló Juventus Hits: Olimpia 2000 A Juventus Rádió DJ-i által elké­szített kollekció áll leginkább a nagyközönség érdeklődésének kö­zéppontjában mostanában. Az al­bum szerkesztői a magyar élvonal friss zenei terméséből összeállított, stílustól független válogatást dob­tak a piacra olyan előadóktól, mint Zorán, a Republic, Charlie, a Shy Gys vagy a Kozmix. Könyv Miért vesztettek... MIÉRT VESZTETTEK PUSKÁSÉK? (Világbajnokság <54 Svájc) VÉSH ANTAL Ha Végh Antal stílusában, ostorként pattogó mondataihoz hasonlóan akar­nám kezdeni ezt a rövidke ismertetőt, akkor talán azt mondanám: Anti csak nem nyugszik, azért se'! És ez már így lesz, amíg csak mozdítani tudja az író­gép billentyűjét. Az 52. könyve való­színű nem fogy el 650 ezer, meg 750 ezer példányban (magyar rekord!), mint a Miért beteg... és a Gyó- gyit(6)atlan, de akik elolvassák a „Miért vesztettek Puskásék?” című, groteszk félpercesekkel végződő, ma­gánkiadásban megjelent könyvét, megint elgondolkodhatnak egy kicsit: mi is történt ott Bemben, 1954-ben? Mert a nyugatnémetek elleni meccs történelmünk kitörölhetetlen 90 perce lesz, amíg világ a világ. Mindenki ma­ga döntse el, mit hisz el és mit nem az „azt beszélték”-re is aspiráló kötet összetéveszthetetlen (és élvezetes) stí­lusban megírt történeteiből, de ne fe­ledjük, amivel Végh Antal útjára in­dítja ezt a cirka 300 oldalt: „Minden az írói fantáziából származik! Aztán az vagy egybeesik a konkrét valóság­gal, vagy nem.” F. I. Ijjj jp fijii I I WM—— ■Hi* ■MB Levél Rozónak - oda, a messzeségbe Drága Rozó! Kínzó lelkiismeret-fur- dalással, szégyenérzéssel írok. Más­nak nem is merném elmondani, csak Neked. Más úgyse értené. Te meg biz­tos elnézően mosolyogsz, amikor ol­vasod. Megbocsátasz figyelmetlen, hálátlan városodnak, amiért sem az el­meneteled óta eltelt hét év, se a 75. születésnap és semmi más évforduló nem volt elég ahhoz, hogy úgy emlé­kezzenek Rád, ahogyan illene, kellene. Érdemes volt hát Gyulára visszajön­nöd, abban hinni, bízni, hogy valaki­nek el kell kezdeni, maradni kell és megmutatni, hogy itt, az ország sze­rencsétlenebb, nyomorultabb végében is lehet szépen élni, maradandót alkot­ni?! Rozó, megérte?! Hogy egyszerű, szegény szüléidhez ragaszkodtál, hiszen mire megszülettél, mindhárom testvéred meghalt, megér­tem. Hogy a Galbácskert, a szomszédos legelő a szívedhez nőtt, hiszen első mű­vészi élményeid idekötnek, ezt is. A sorsod, a tehetséged messzire vitt, Bu­dapestre, Leningrádba. Hívtak, figyel­meztettek, de Te mégis hazajöttél, mo­solyogtál és reméltél, így volt? Azt mondtad: „meg kell próbálni a lehetet­lent. Itt maradni Gyulán, ahol sok tehet­ség született, vagy formálódott, de sen­ki sem tudott igazán itt maradni. Vala­kinek el kell kezdeni, hiszen olyan szép a vidék, a soknemzetiségű emberek kü­lönleges karakterűek (magyarok, romá­nok, németek), ki festi meg őket, nem tűnhetnek el nyomtalanul...” Ismerve kedvességedet, elszántságodat, termé­szetes, ahogyan érveltél. Tudjuk, Dü­rerre, Erkelre, Munkácsyra, Bartókra és főleg Kohánra gondoltál, mint nagy elődökre, akik kötődtek ehhez a vidék­hez. Úgy fogtad fel, mint kötelezettsé­get, küldetést: kellenek itt a jó festők, sok a munka, amit el kell végezni, és belevágtál. Nem lett-e a kereszted?! Festettél, tanítottál, útjára indítottál sok tehetséges művészt; biztattad, aki csüggedt, dicsérted, aki megérdemelte. Veled mindig lehetett és olyan jó volt beszélgetni! Már az öröm volt, amikor szembejöttél a Béke sugárúton. Már messziről mosolyogtál, és hiába árnyé­koltak a gesztenyefák, körülötted min­dig sütött a nap, és biztonságban érez­te magát, akire csak ránéztél. Szóval azért írok, hogy megkérdez­zem: érdemes volt ilyen végtelenül hű­ségesnek lenned? Egész életeddel, munkásságoddal, lényeddel olyan szenvedélyesen, eltántoríthatatlanul ragaszkodtál imádott szülővárosod­hoz. De Gyulán — néhány magántu­lajdonban lévő képedet leszámítva — nincs állandó kiállításod^ nincs egy emlékszoba se, Rozó! Őrület, hogy most is olyan szerény vagy meg elné­ző. Talán arra gondolsz, hogy biztos mással vannak elfoglalva, majd lesz... Egész életével, munkásságával ragasz­kodott imádott szülővárosához (ARCHÍV FELVÉTEL) Jobb később, mint soha, ez igaz; de vajon, ha eddig nem lehetett megvalósítani, ezután majd lehet? Annyi mindent szeretnék mon­dani Neked. Rettenetesen hiányzol. Tudod, a világ, amiről annyiszor beszélgettünk a műtermedben, a szerkesztőségben meg a kis Polski­ban ücsörögve, azóta csak még rosszabb lett. Fogy a türelem, a sze­retet, nő a hajsza, a távolság az em­berek közt. Tisztaság, nyugalom, harmónia lassan már csak máriafalvi házaidról, a portréidról, a búzamezőkről meg a virágcsend­életeidről int felénk. Rozó, szerintem azért vagyunk még páran, akik sosem felejtünk el. Mély emberség, bölcsesség, szerénység — ez illett Rád legin­kább. Továbbadjuk, hogy volt egyszer egy Koszta Rozália festő­művész. Tudom, erre rögtön azt mondod: Szólítsatok csak Rozónak! Emléked őrizzük, szere­tettel: N. Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents