Békés Megyei Hírlap, 2000. október (55. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-05 / 234. szám

2. OLDAL - 2000. OKTÓBER 5., CSÜTÖRTÖK VILÁG TÜKÖR SPANYOLORSZÁG vendége Mádl Ferenc. A köztársasági el­nök csütörtökön részt vesz az egykori spanyol uralkodó és habsburg császár, V. Károly születésének ötszázadik év­fordulója alkalmából rendezen­dő ünnepségeken. MARTONYI JÁNOS diplomá- ciai offenzívába kezd az euró­pai uniós csatlakozás felgyorsí­tása érdekében. A magyar kül­ügyminiszter még idén ősszel ellátogat Bécsbe, Berlinbe, Ró­mába és Londonba - jelentette be Horváth Gábor külügyi szó­vivő. A NÉMET KANCELLÁR felhí­vással fordult az ország minden polgárához. Schröder sürgette: egyesült erővel harcoljanak a szélsőjobboldali erők ellen. A düsseldorfi zsinagóga ellen elkövetett merénylet után „megengedhetetlen, hogy bárki is elfordítsa a fejét” - hang­súlyozta a politikus. NÉMETH ZSOLT külügyi ál­lamtitkár pénteken részt vesz az aradi vértanúk tiszteletére tartandó megemlékezésen és koszorúzáson, majd Csíkszere­dán millenniumi zászlót ad át. A román hatóságok mindent megtesznek azért, hogy az ok-, tóber 6-i aradi megemlékezése­ket az idén ne zavarhassák meg incidensek - közölték az aradi rendőrség és a csendőrség ille­tékesei. FELTÉTELEKHEZ KÖTI a közvetlen tárgyalásokat Jasszer Arafat. A palesztin ve­zető abban az esetben hajlan­dó egy asztalhoz ülni a szemé­lyes megbeszéléseket felajánló, ugyancsak Párizsban tartózko­dó Ehud Barak izraeli kor­mányfővel, ha vizsgálóbizott­ság látogat el a palesztin terüle­tekre. Arafat a civil lakosság biztonságát is előfeltételként említette meg. Ciszjordániában közben változatlanul tartanak a zavargások, egy tűzpárbaj so­rán két palesztin rendőr életét vesztette. OSZTRÁK sajtóértesülés sze­rint egyre nagyobbak az el­lentétek a Szabadságpárton belül a továbbra is Rambo- politikát folytató Jörg Haider, illetve a kormányzati felelős­séget viselő miniszterek kö­zött - olyannyira, hogy komo­lyan felvetődött a pártszaka­dás lehetősége. ROMÁNIÁBAN tegnap több városban megbénult a forga­lom, mert a közúti fuvarozók országos tilatkozó akcióba kezdtek a magas üzemanyag- árak miatt. A szervezők terv­be vették az utak, határátke­lőhelyek és olajfinomítók blo­kádját is, ha nem tudnak megegyezni a kormánnyal. ■ 280 millió eladott lemezzel a Beatles minden idők leg­sikeresebb könnyűzenei együttese. A liverpooli fiúk igaz történetét a szegénység­től a világhírig mostanáig egyedül ők maguk ismerték. Ma három kontinensen egyszerre jelenik meg könyv a négy gomba­Jelöltek víziói a televízióban Az Egyesült Államok „kulturális fővárosá­ban” helyi idő szerint kedd este rendezték meg az amerikai elnökválasztási kampány első országosan közvetített televíziós vitáját a két elnökjelölt, a demokrata A1 Gore al- elnök és a republikánus George Bush texasi kormányzó között. Boston Az elnökjelöltek a Los Angeles Times megfogal­mazása szerint sokkal inkább egymás tükörké­pei voltak, semmint hogy igazi választási lehető­séget nyújtanának. Nem is lepődött meg külö­nösebben senki, hogy öltözködésében egyik je­lölt sem volt formabontó: szinte egyforma sötét öltönyt viseltek vakítóan fehér inggel és piros nyakkendővel. Bár a közvélemény-kutatások szerint a két jelölt népszerűsége között szinte csak ezrelé­kekben mérhető a különbség, a legtöbb vá­lasztó mégis úgy véli, hogy Gore-nak na­gyobb a tapasztalata, és „jobban képes meg­ragadni az egyes témákat”. Ezért a politoló­gusok szerint Bushnak a tévévitában elsősor­ban az volt a feladata, mint Jimmy Cartemak 1976-ban és Ronald Reagannek 1980-ban: meggyőzni a választópolgárokat arról, hogy megvan a tudása és a képessége a fehér házi poszt betöltéséhez. Az első értékelések szerint ennek a feladat­nak meg is felelt: nem keverte össze külföldi ál­lamfők nevét, „nem bonyolódott bele saját gon­dolatai rengetegébe” (The Washington Post), és nem kezdett bonyolult fejtegetésekbe Clinton el­nökhöz fűződő viszonyáról. A vita és talán az egész elnökválasztási kam­pány fő kérdésének tekinthető, hogy az Ameri­ka történetében páratlan, rekordméretű gazda­sági fellendülést miként lehet a közjó céljaira fordítani. Bush agresszívan képviselte azt a né­zetét, hogy nem kellene mindent Washington­ban eldönteni, hanem a szövetségi államok és a polgárok kerüljenek döntéshozó helyzetbe. „Az én vízióm: az amerikaiak kapjanak jogot arra, hogy saját életük ügyeiben saját maguk dönthessenek” - jelentette ki. Gore viszont az állam felelősségét hangsú­Al Gore és George Bush. Több a hasonlóság, mint a különbség FOTÓI EUROPRESS/EPA lyozta, keményen bírálva Bush adócsökkentési szándékait, mert az államnak az adódollárokból kell a minél magasabb színvonalú oktatásról, az egészségügyi ellátásról gondoskodnia. A tévévita - az amerikai lapok szerint - nél­külözte a meghatározó, emlékezetes, „szállóigé­ket gyártó” pillanatokat mindaddig, amíg a vita végén Bush - egy kalap alá véve Gore-t és Clin­tont - kritizálni nem kezdte a jelenlegi hatalom „etikai hiányosságait”. Gore ezt a magas labdát ütötte le: több mint 30 éve tartó házasságára, nagypapa mivoltára és 24 éves makulátlan köz- tisztviselői életpályájára hivatkozott - miközben mindenki tud Bush fiatalkori kábítószer-függő­ségéről. _________________________ EUROPRESS Egérút Milosevicsnek Erősödik Jugoszláviában az ellenzéki tiltakozás Oroszország nem fogja ki­adni Szlobodan Milosevics államfőt a hágai Nemzetkö­zi Törvényszéknek, ha a ju­goszláv elnök Moszkvába utazik - közölte szerdán az Állami Duma külügyi bizottságának elnöke. Dmitrij Rogozin kereken el­utasította az amerikai kül­ügyminisztérium erre vonat­kozó követelését. Előzőleg, kedd este az amerikai helyet­tes külügyi szóvivő, Philip Reeker értésre adta, hogy az Egyesült Államok azt várja Oroszországtól: ha Milo­sevics eleget tesz a meghí­vásnak, akkor az orosz ható­ságok adják ki őt a délszláv térség háborús bűnöseivel foglalkozó hágai Nemzetközi Törvényszéknek. Az indiai látogatáson tartóz­kodó Vlagyimir Pntyin orosz el­nök telefonbeszélgetést folyta­tott Kofi Annan ENSZ-főtitkár- ral. Az orosz államfő Újdelhiből is folytatja az intenzív konzultá­ciókat azokkal, akik számára nem közömbös a jugoszláviai nyugalom megőrzése: megbe­szélést tartott az amerikai és a francia elnökkel, valamint az olasz kormányfővel. Szergej Prihogyko, az orosz elnöki hiva­tal helyettes vezetője megerősí­tette, hogy az orosz vezetés ál­landó kapcsolatban áll Vojiszlav Kostanicával, míg a belgrádi orosz nagykövetség a jugoszláv vezetéssel tartja a kapcsolatot. Boriszlav Milosevics Jugoszlávia moszkvai nagykövete pedig nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a jugoszláv elnök és az ellenzőid vezető elfogadja Putyin meghí­vását. Az ENSZ-főtitkár délszláv ügyekért felelős emberi jogi megbízottja szerint Szlobodan Milosevicsnek mentességet kel­lene nyújtani a felelősségre vo­nás alól, ha ezzel a nemzetközi közösség lehetővé tenné távozá­sát a hatalomból. Jirí Dienstbier elismerte, hogy nem ez lenne a „legerkölcsösebb megoldás”, de „kívánatosabb”, mint az egész szerb lakosság érdekeinek mel­lőzése. Vojiszlav Kostunica már a választások előtt ellenezte, hogy a jugoszláv elnököt a Nemzetközi Törvényszék fele­lősségre vonja, és hatalomra ke­rülése esetén nem fogja őt kiad­ni Hágának. A szerb hatóságok büntetőfel­jelentést tettek és letartóztatási parancsot adtak ki a Szerb De­mokratikus Ellenzék (DOS) nevű ellenzéki tömörülés két vezető­ségi tagja ellen szabotázs, vala­mint a sztrájkjoggal való vissza­élés vádjával. Szerdán folytatódtak és sza­porodtak Jugoszláviában a há­rom napja megkezdett tiltakozó akciók: a sztrájkok, a tünteté­sek és az útblokádok. Belgrád- ban a taxisofőrök és a buszve­zetők többsége is csatlakozott az akcióhoz. Milosevics szülő­városában, Pozarevacban a nagy erőkkel megjelent rendőr­ség számolt fel egy ellenzéki út­torlaszt. Cacakban, Kragu- jevacban és Nisben szinte teljes az elzárás. Szerbia és Mon­tenegró között a sztrájkolók megbénították a vasúti for­galmat. Dicsérő szavak Magyarországnak Két világközpontban is foglalkoztak szerdán hazánk hely­zetével: az Egyesült Államok képviselőháza a millennium alkalmából köszöntötte és méltatta Magyarországot, az Európa Parlament jelentése pedig csatlakozási fel- készültségünket értékelte. Washington - Strasbourg Az amerikai nemzet nevében a törvényhozás gratulál a magyar nemzetnek történelmi eredmé­nyeihez és jelenlegi vívmányai­hoz. A dokumentum kiemeli, hogy Magyarország volt az egyik első keresztény európai állam, és a hányattatások dacára Kelet és Nyugat kereszteződésében képes volt megtartani azonosságát, élet­erejét. A képviselők méltatják, hogy a magyarok mindig példá­san befogadtak más népeket, más kultúrákat. A zsidók asszimiláci­ója például hozzájárult a magyar művészet és tudomány fejlődésé­hez. A magyar Nobel-díjasok több mint fele ehhez a valláshoz tartozott. Az Egyesült Államok is komolyan gyarapodott az oda ke­rült magyarok tehetségéből. A dokumentum napjaink Ma­gyarországáról is csak a legjobba­kat írja. Olyan országot fest le, amelyben messzemenően bizto­sítva vannak az emberi és a gaz­dasági szabadságjogok, s amely méltán része a nyugati integráció­nak. Az ezeréves Magyarországot köszöntő kongresszusi levelet még jóvá kell hagynia a szenátus­nak is, hogy jogerőre emelkedjék Washingtonban. Jó bizonyítvány kiállítását ja­vasolja Magyarország uniós fel­készüléséről az Európa Parla­ment jelentéskészítője. A portu­gál bíráló megállapítja, hogy a de­mokratizálás folyamata egészé­ben kielégítő, sőt megerősödött a korábbi kedvező tendencia. Gyengeségek mutatkoznak ugyanakkor az igazságszolgálta­tásban, és a politikai helyzet átte­kintése során a jelentésíró sürgeti a rádió- és a tévékuratóriumok ki­egészítését. Ami a kisebbségeket illeti, az Európa Parlament portu­gál képviselője megállapítja, hogy változatlanul gondot okoz Magyarországon a cigányok hely­zete, jóllehet állampolgári jogai­kat a törvények megnyugtatóan biztosítják, a gyakorlatban azon­ban társadalmi és gazdasági kire­kesztés sújtja őket. Az Európa Parlament pozitívan értékeli azt, amit a cigányság helyzetének ja­vításáért tesz a magyar kormány, s kedvező megítélésű a középtá­vú romaprogram is. Az Unió bővítésének gazdasá­gi feltételeiről csak jó szava van a Magyarország-elemzésnek. mr Rehabilitálnák Ceausescut Bukarest Nicolae Ceausescu rehabili­tálását indítványozta Préda Florea, a Nagy Románia Párt (PRM) egyik vezetője a szenátus elé terjesztett beadványában - jelentette tudósítónk. Florea az egykori fasiszta diktá­torral, Ion Antonescuval állítja egy sorba Ceausescut, és mind­kettőjüket a román nép hősé­nek nevezi, továbbá fontosnak tartja, hogy „az elmúlt tíz év­ben felnőtt generáció is megis­merje és elismerje a néhai veze­tő emlékét”. A PRM politikusa szerint Ceausescu kiemelkedő politikus volt, aki megakadá­lyozta a szovjet lerohanást, és ezzel megőrizte Románia füg­getlenségét, ráadásul ragyogó külpolitikájával, és a huszonöt évi uralma alatt végrehajtott ne­mes tetteivel mindörökre nyo­mot hagyott a román nemzet szívében. Livin Péten, a kormányzó Pa­rasztpárt egyik parlamenti képvi­selője tegnapi parlamenti felszó­lalásában a Ceausescu-per felül­vizsgálatát kérte, szerinte ugyan­is a forradalom napjaiban hata­lomra került erők által le­vezényelt tárgyalás ugyanolyan koncepciós per volt, mint a meg­előző negyven évben számos ha­sonló. A képviselő úgy véli, hogy a bíróság számos eljárási sza­bályt megsértett: például az ítéle­tet az összes fél meghallgatása nélkül hozták meg ( Elena Ceausescn egy szót sem szólha­tott), és az ítélethirdetést semmi­féle tanácskozás nem előzte meg. Petcu felvetette, hogy ezeket a hibákat azóta sem ismerte el sen­ki, a per résztvevői közül pedig többen is látványos politikai kar­riert futottak be, illetve egyikük a titkosszolgálat élére került. SIMON HUNOR A négy gombafejű önmagáról Három világrészen ma jelenik meg a Beatles igazi története fejű életéről: a Beatles-antológia. Eddig számtalan kötet látott nap­világot a zenekarról, de most elő­ször szólalnak meg az érintettek. „Már Tom, Dick, a nagybácsi és a tejesember is írt könyvet a Beat- lesről, csak mi nem. Itt az ideje, hogy őszintén beszéljünk ma­gunkról, a kezdetekről és a felosz­lásról is” - nyilatkozta Sir Páni McCartney, aki rábeszélte Ringót és George-ot a visszaemlékezésre. A közös memoárt akkora várako­zás előzte meg, hogy nyolc nyel­ven akarják kiadni. A kezdeti időszakra Paul McCartney így emlékezik vissza: „Legrosszabb koncertünket Crewe-ban tartottuk. Mindössze öten jöttek el. Ennek ellenére le­adtuk a kétrészes anyagot, s az öt vendég végig ott is maradt. Bizo­nyára tetszett nekik, és el is mondhatták a barátaiknak, mert amikor egy hónappal később ugyanott játszottunk, már hétszá- zan voltak ránk kíváncsiak.” Ringó Startnak más jut eszé­be a kezdetekről: „A legfurcsább fellépésünk színhelye Elgin volt. Skócia legtávolabbi pontjára bu- szoztunk el, hogy egy L-alakú helyiségben lépjünk fel. A rövi- debb szár végén állították fel a színpadot, míg a másik oldalon volt a kocsmapult. így mindenki odatódult, mi meg a falaknak játszottunk, A gumicsizmás pásztorok és földművesek ne­vettek a bőrszerkómon, meg azon, ahogyan püföltem a do­bot.” „Mindig két szobát vet­tünk ki. Én aludtam Paullal, mert mindent kibírt, még a hor­kolásomat is. Ő volt az is, aki Stuart Sutcliffe kiválása után hajlandó volt megtanulni basszusgitározni.” A húsz éve meggyilkolt John Lennon visszaemlékezéseit nap­lójából, fennmaradt interjúkból, illetve más magnó- és filmfelvéte­lekről idézik a pályatársak: „Sok­szor ennivalónk sem maradt a koncert után, mert bezárt a ven­déglő. Olykor szabályosan könyö­rögtünk legalább egy szendvi­csért, de kioktattak: bezárt a konyha, és még miattunk sem nyitják ki.” George Harrison így foglalja össze az indulást: „Tehetségkuta­tó versenyeken indultunk, majd munkásklubokban játszottunk. Első sikerünknek azt könyveltük el, amikor egy táncmulatságra kétezren gyűltek össze. Ma már tudom, nem miattunk, de akkor azt hittük. Később színházter­mekben léphettünk fel, és amikor a plakátokon legfölül szerepelt a nevünk, tudtuk: befutottunk.” Paul: „Az emberek azt hiszik, a művészek élete csupa csillogás. Én viszont emlékszem olyan időkre is, amikor egymáshoz búj­tunk, hogy meg ne fagyjunk. Pe­dig akkor már több dalunk is sze­repelt a slágerlistán, ismert min­ket az egész ország.” Ringó: „A turnék kovácsolták össze igazán a bandát. Kisbusszal utaztunk, amelybe be kellett rak­ni a hangszereket és az erősítőket. Az erősítőn ültünk ketten-hár- man. Az autót nem lehetett ren­desen fűteni, pedig télen Skóciá­ban igencsak nagy a hideg. Elő­fordult, hogy hátul egymáson fe­küdtünk, így melegedtünk. Aki legfölülre került, az fázott a leg­jobban, de ő tartotta kezében a melegítőnek szánt whiskys flas- kát. Amikor már a fagyhalál ke­rülgette, cseréltünk, ő került alul­ra, így váltottuk egymást...” ____ PIROS CHRISTA

Next

/
Thumbnails
Contents