Békés Megyei Hírlap, 2000. október (55. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-31-11-01 / 255. szám

RIPORT 2000. OKTÓBER 31-NOVEMBER 1., KEDD-SZERDA - 7. OLDAL i&RÉKÉS MEGYÉI HÍRLAP Század eleji történet az emberségről Tóth Imre: ,,A nevét se kérdezte, csak a hátára vette” Vannak családi történe­tek, fájók, feledni valók, amiket legszívesebben meg nem történtté tenne az ember. És vannak olyanok is, amiket a szí­vünk mélyén őrzünk, meghitt pillanatokban felemlegetünk, mert olyan jó emlékezni rá. Most egy kedves történet következik a század ele­jéről... Gyomaendrőd Tóth Imrével és feleségével gyomaendrődi, Gyóni Géza úti házuk barátságos konyhájában fogtunk a múltidézéshez. A tör­ténet főszereplője Forgács Imre, házigazdánk nagyapja.- Nagyapám 1877-ben szüle­tett. Amikor 1914-ben kivitték a frontra, családos ember volt, öt Habsburg György főherceg (képünkön balról) szívesen fogadta az invitálást Gyomaendrődre, a családról készült fotót viszont nem fogad- gyermeket hagyott idehaza. Köz­legényként szolgált. Úgy mesélte, a tűzvonalban egy sebesült kato->ember létére> élete végéig havi na azt kérte tőle, segítsen rajta, ötszáz pengő nyugdíjat kapott. fa el. „Jobb helyen van ez Önöknél” - mondta. Középen Tóth Enikő, mellette Tóth Imre Dióról SUCH TAMÁS vigye hátra a szanitécekhez. A nagyapám nem kérdezte ki az az ember, csak a hátára vette és megindult vele visszafelé. Még rá is szólt, ne jajgass, mert itt hagy­lak! Amikor a front mögé értek, a sebesült nem hagyta ismeretle­nül elmenni. Megkérdezte a ne­vét és azt, hogy melyik ütegnél szolgál. Pár napra rá a nagyapám megsérült a lábán. Abból a kór­házból, ahová a sebesülésével be­vitték, hamarosan átszállították egy olyan kórházba, ahol jobb el­látást kapott. Később derült ki, hogy ez a megmentett katona Színmagyar nevelés Az 1895-ben Brünnben született József Ferenc főherceg a családi hagyomány­nak megfelelően színmagyar nevelésben részesült. Elemi iskolai tanulmányait az alcsúti kastélyban végezte, középiskoláit Budapesten. A Pázmány Péter Tudo­mányegyetem jogi karán tanult. 1927- ben a parlament felsőházának tagja lett. III. Frigyes Ágost szász király leányát, An­na hercegnőt vette nőül. Hét gyermekük született. 1944-ben a családjával az Egyesült Államokba emigrált. Néhány év múlva visszatért Európába. 1957-ben Portugáliában érte a halál. közbenjárására történt, aki nem volt más, mint József Ferenc fő­herceg. Ugyancsak a főhercegnek köszönhette, hogy a háborúból Ecsegfalvára hazatérve, paraszt­Nagy pénz volt ez akkoriban! - mesélte Tóth Imre, aki kisgyerek- korából emlékszik rá, nagyany­juk időnként csendet parancsolt a hancúrozó unokákra: „Hallgas­satok, nagyapátok levelet ír!”. Forgács nagyapa ilyenkor félrevo­nult a tiszta szobába. 1938-ban bekövetkezett haláláig levelezett a főherceggel. A levelek a későbbi költözés­kor mind elvesztek. Nem is hiá­nyoztak, különösen nem a Ká­dár-rendszerben, ahol az iménti történetet sem volt tanácsos em­legetni. Megvan viszont az ,az, 1915-ből való Habs- burg-családi fény­kép, amelyet jó öt­ven esztendeje őriz a Tóth család. Beke­retezve ott függ a konyhafalon. Tóth Enikő, a Kner Imre Gimnázi­um kilencedik osz­tályos diákja For­gács nagyapa és a főherceg találkozá­sáról két esztendeje hallott először, amikor egy megyei pályázatra készülve régi családi történet után kutatott. Tóth nagyapa ek­kor mesélte el unokájának a szá­zad eleji esetet.- A szüleim családi mese­ként kezelték és első hallásra számomra is hihetetlennek tűnt. Simonná Szrnka Zsuzsannával, az akkori történelem-tanárnőm­mel könyvekben kutattunk. Megvizsgáltuk a hátteret, és arra jutottunk, valós történetről van szó - mesélte Enikő. Feltételezésük szerint az eset 1915 és 1917 között valamelyik A főherceg hálája József Ferenc több alkalommal is jelét adta hálájának. Amikor Forgács Imre egyik lánya, nevezetesen házigazdánk édesanyja férjhez ment, pénzt küldött a családnak. Konyhabútort vettek belőle, néhány darabja ma is megvan. Az öt testvérből egyet meg el akart vinni, hogy kitaníttatja. Az egyik lánynak nagy kedve lett volna hozzá, ám az apja nem adta. isonzói csatában történhetett. Enikő tavaly a Magyar Rádió Csodák és csudák versenyén is indult, ahol a legfiatalabbnak já­ró különdíjat kapta. Értesülve róla, hogy október 23-án Habsburg György főherceg Gyomaendrődre jön, a családi le­gendáról szóló írást a főherceg­nek és édesapjának, Habsburg Ottónak is elküldte. Habsburg Györgyöt a látogatása napján meghívták a nagyszülők Gyóni Géza úti otthonába. A főherceg szívesen fogadta az invitálást, és dr. Dávid Imre polgármester tár­saságában meglátogatta a Tóth családot. A nappaliban a háziak Tokajival koccintottak a vendég­gel, a háziasszony sajtos süte­ménnyel kínálta. A főhercegnek megmutatták a régi Habsburg- családi fényképet. Amikor kide­rült, hogy ezt a képet a főherceg nem ismeri, felajánlották, legyen az övé. Az megköszönte a gesz­tust, majd így vála­szolt: „Jobb helyen van ez Önöknél!”. A főherceg el­mondta, különös él­mény számára, hogy bármerre jár a világ­ban, szinte mindenütt élő formában megta­pasztalja a Habsbur­gok történelmét. Min­dig hálásan hallgatja azokat az elbeszélé­seket, amelyek adalé­kot adnak a családja sokszálú történetéhez. Kíváncsiak voltunk, Tóth Imréné Piroska néni hogy ké­szült a vendég fogadására.- Sós pogácsát sütöttem, azt kínáltam az innivaló mellé. Bár bíztunk benne, hogy elfogadja a meghívást, az utolsó pillanatig kérdéses volt, hogy a sűrű prog­ram közepette jut-e erre az idejé­ből. Nagyon készültünk, hiszen ilyen látogató még sose járt ná­lunk. Kedves embernek ismertük meg, és úgy érzem, meg volt elé­gedve a fogadtatással - mondta a háziasszony. CSATH RÓZA A településkép védelmében Középtávú környezetvédel­mi programot dolgozott ki a törvényi előírásoknak meg­felelően a csorvási önkor­mányzat. A feladatok a kör­nyezeti állapotfelmérés meg­állapításaira és a napi gya­korlat tapasztalatára ala­pozva fogalmazódtak meg. Csorvás A program széles körű társadalmi részvétellel készült, amire a végre­hajtás során is támaszkodunk — hangzott el a legutóbbi testületi ülésen, ahol immáron harmadik fordulóban tárgyalták a képvise­lők az anyagot. A programalkotók megfogalmazták azt az igényt, mi­szerint a közlekedési légszennye­zés mérséklése érdekében folytat­ni kell a belterületi utak burkolá­sát, nagyobb figyelmet kell fordí­tani az allergén gyomok irtására a településen. A szennyvízcsatorna hálózatának kiépítése sem állhat meg, de megoldásra vár a Károly- majori híg trágya szikkasztásos el­helyezése. Mélylazítással kell javí­tani a talaj vízháztartását. A tele­pülési környezet javítása érdeké­ben fel kell számolni az illegális hulladéklerakót, a zöldterületek gondozására nagyobb figyelmet érdemes fordítani, az élő fák kí­mélése érdekében pedig hirdető- táblákat kell elhelyezni a közterü­leteken. Védeni kell a település- kép jellegét építéshatósági eszkö­zökkel is. Az élővilág megóvása sem utolsó szempont. S hogy mindez működhessen a mindennapi gyakorlatban, azért a környezeti nevelést már a családoknál kell elkezdeni. A környezeti szemléletformálásban részt kell vállalniuk az oktatási intézményeknek, a civil szerve­zeteknek, közülük is kiemelke­dően a Csorvásiak Baráti Társasá­gának és a Vöröskereszt helyi szervezetének - summázta a tennivalókat a program, amit a képviselők elfogadtak, ám a szakhatósági véleményezés még hátravan. csete ilona Sajátos alaphang, fanyar humor Szlovákia vezető színészei mutatkoztak be a közönség­nek vasárnap a Békés Me­gyei Jókai Színházban. A nagyszerű hangulatú estén a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház társulata gondosko­dott a fanyar humorról. Békéscsaba Már az előcsarnokban sem min­dennapi fogadtatásban volt része a színházkedvelő nézőknek: a hol szlovák, hol magyar nyelven zajló folyosói beszélgetések sajá­tos alaphangot teremtettek az előadáshoz. A szlovákul nem ér­tők segítséget is kaptak a mű be­fogadásához: fejhallgatós kisrádi- ón magyar nyelvű tolmácsolás­ban követhették a cselekményt. A darab Peter KarvaSnak, a há­ború utáni szlovák irodalom ki­emelkedő alakjának műve. Már a cím - Vlastenci z mesta Yo, őiáe Kráíovstvo za vraha, ma­gyarul: Yo város hazafiai, avagy országomat egy gyilkosért — is sokat sejtet, nem beszélve az elő­adás felütéséről: börtönben va­gyunk, angol környezetben, 1996-ban. A település elöljárói - akik egyben a vidék különböző társadalmi rétegének reprezen­tánsai - a helyi börtön három­száz éves múltjának megünnep­lését tervezik. A jelentéktelensé­get leküzdve nagy nehezen előáll­nak az ötletek ötletével: az évfor­dulót leghívebben egy valódi gyil­kos felmutatásával és kivégzésé­vel lehet emlékezetessé tenni. Szlovákia vezető színészei - Martin Huba, Elő Romanőik, Má­ria Kráíoviéová, Emília VáSá- ryoyá, Stano Danéiak - igazi mo­dern, groteszk vígjátékot adtak elő a magyarországi szlovákság fővárosaként emlegetett megye- székhelyünkön. ________yjc A világon beszélt hatezer­nyolcszáz nyelvből négy­ezerre még egy szavát sem fordították le a Bibliának. A cél, hogy a Szentírást min­den ember az anyanyelvén olvashassa. Világszerte több ezer misszionárius munkál­kodik azon, hogy Isten igéjé­ben a civilizációtól távol élő népek se szűkölködjenek. Szarvas A Wycliffe Bibliafordító Társaság amerikai székhelyű szervezet. Öt­ezer misszionáriusuk tevékenyke­dik szerte a világban. Az adott néppel néhány évig együtt élve nyelvfelmérést, néprajzi, antropo­lógiai kutatást végeznek, megala­pozva a bihliafordítók, továbbá az írást-olvasást tanítók munkáját. A hatalmas szervezet komoly ki­szolgáló hátteret kíván. Kisebb lé­gitársasága van, amely helikopter­rel juttatja el a másképp megkö­zelíthetetlen helyekre a misszio­náriusokat. A Wycliffe-ben a nyel­vészeken kívül pilóták, számító- gépes szakemberek, nyomdá­szok, a misszionáriusok gyerme­keivel foglalkozó tanárok, vala­mint könyvelők dolgoznak. Misszionáriusok Csépe Andrea a jövő év elején foglalja el missziói helyét egy dél-ázsiai országban A közelmúltban a szarvasi refor­mátus egyházközség vendége volt Csépe Andrea misszionárius. A re­formátus imaházban a beszámoló­ját hallgatva mindenki előtt bizo­nyossá vált, a Wycliffe misszionári­usainak munkája komoly nyelvé­szeti felkészültséget, az idegen kul­túrában való létezésük erős hitet kí­ván. Megtudtuk, Andrea jövő év elején foglalja el missziói helyét egy dél-ázsiai országban. Bár a hí­vek előtt elhangzott az ország ne­ve, az az újságcikkben Andrea sze­mélyes biztonsága miatt nem írha­tó le. Az ország a keresztyén mun­ka szempontjából érzékeny terület, a legtöbb missziós szervezet nem lehet ott jelen hivatalosan. Ponto­san mi lesz a feladata és milyen kö­rülményekre számít a távoli or­szágban? - többek között erről kérdeztük Csépe Andreát.- Hogyan fordult az érdeklődé­se a Biblia-fordítás felé?- A Wycliffe hazánkban a rendszerváltozás után, kilencven- egyben szervezett először egyhe­tes tábort. A mini nyelvészeti kur­zuson a Biblia-fordító misszioná­riusok mutatták be, hogyan vég­zik a munkájukat a gyakorlatban, s ez nagyon megragadott.- A külszolgálattal azt is vállal­ta, hogy évekre messzire kerül az itthoniaktól, a hazájától.- Az, hogy meghoztam ezt a döntést, nem jelentette, hogy ilyen értelemben egyszeriben minden szerte a világban elrendeződött. A szeretteimtől va­ló elszakadás, a hazámtól való tá­voliét érzése nyilván akkor erősö­dik majd fel, amikor mindez való­ság lesz. Most, a felkészülés idő­szakában elsősorban nem ez fog­Névjegy Született: 1960. november 21-én. Tanult szakmája: külkereskedő. Gyakorolt hivatása: misszionárius. lalkoztat. Mégis elszorul a szívem, amikor arra gondolok, hogy ro­hannak a hetek, a hónapok, mind­járt itt van január, és elérkezik az idő, hogy évekre elbúcsúzzam. Eddig is minden próbában Isten erejét tapasztaltam és bízom ben­ne, hogy a nagy próbatételt jelen­tő búcsúzáskor is megerősít majd.- Nemcsak lelkileg, de szak­mailag is évek óta készül a fel­adatra. Pontosan hol és hogyan történt a nyelvészeti képzés?- Angliában végeztem el azt az egyéves bibliaiskolát, amely kifeje­zetten külmisszióra készíti fel a hallgatóit. Ezután egy évig tanul­tam a Wycliffe angliai központjá­ban, a nyári nyelvészeti intézetben. Itt négy nyelvészeti tanfolyamot végeztem el. Az itt szerzett tudás a számunkra idegen kultúra és nyelv megismeréséhez ad segítséget. A képzés végén szakosodtunk. A Biblia-fordításra ké­szülők kifejezetten fordítástechnikai ta­nulmányokat folytat­tak, Biblia-értelmezéssel foglalkoz­tak. Jómagam, aki tanítani szeret­nék, az írás-olvasás tanítás külön­böző módszereit ismertem meg. A tanulmányaim befejeztével kezdő­dött meg itthon az útra való techni­kai felkészülés, ami jelenleg is tart. Meg kell kapnom a védőoltásokat, beszerezni a szükséges felszerelé­seket, intézni az egészségügyi biz­tosítást. Emellett beszámolókat tar­tok. A magyar keresztyén közös­séggel ismertetem meg a szolgála­tot, amelyhez ima-, illetve anyagi támogatókat gyűjtök. Jövő január­ban három hónapra a Fülöp-szige­tekre utazom. Ott arra készítenek fel, hogy lehet a civüizációtól távoli helyen megélni. Ha ott alkalmas­nak bizonyulok, akkor mehetek csak a missziói területemre.- Mennyi ideig lesz távol?- A szolgálatot határozatlan időre vállaltam. Ameddig Isten erőt ad, addig szeretném végezni a munkát. Két év után jöhetek elő­ször haza. Az itthon töltött sza­badság, illetve beszámolókörút után újból visszamegyek. S ezt kö­vetően is kétévente jöhetek haza.- Tudja-e, milyen körülmé­nyek várnak Önre?- Egészen pontosan nem tu­dom, mert nem jártam még ott. Az biztos, hogy a civilizációtól tá­vol, magas hegyekben fekvő fal­vakban kell majd élnem.- Idegenbe, nőként nem fél el­indulni?- Lesz egy munkatársam, egy másik egyedülálló nő, akivel min­den tekintetben segíteni fogjuk egymást. Az is nagy bátorítást je­lent, hogy úgy hallottam, azok az emberek, akikhez készülök, na­gyon barátságosak. Bízom benne, hogy nem leszek egyedül emberi­leg sem. CS. R.

Next

/
Thumbnails
Contents