Békés Megyei Hírlap, 2000. október (55. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-24 / 249. szám

2. OLDAL - 2000. OKTÓBER 24., KEDD VILÁG TÜKÖR «MMLAP Arafat a pokolba kívánta Barakot Egyre inkább szélesedik a háború a palesztinok és az izraeliek között Izraeli harci helikopterek vasárnap este rakétákkal támadták a ciszjordániai Betlehem peremkerületeit, valamint Beit Dzsala palesztin települést, ahon­nan előzőleg Gilo jeruzsálemi elővárost lőtték automata fegyverekkel. Közel-Kelet A helikopterek bevetése előtt izraeli páncé­los járművek már viszonozták a palesztin tüzet, de csak könnyűfegyverekkel. Az iz­Maszkot viselő palesztin harcosok 15 éves kisfiút temetnek raeli hadsereg által körülzárt Beit Dzsala la­kosainak százait menekítették ki, és pa­lesztin források szerint legalább tízen meg­sebesültek. Betlehemben találat érte a Népi Front Palesztina Felszabadításáért nevű ra­dikális szervezet egyik központját is. A Gá- za-övezet déli részén lévő Rafahban, a ciszjordániai Nábluszban és Tulkaremben szintén lövöldözés volt. Bili Clinton amerikai elnök telefonon tár­gyalt Ehnd Barak izraeli miniszterelnökkel, hogy lebeszélje a békefolyamat szünetelte­téséről. Barak ez­zel a döntésével az Arab Liga rend­kívüli csúcstalál­kozójának Izraelt „barbárnak” mi­nősítő állásfogla­lására reagált. Jasszer Arafat pa­lesztin vezető az­zal felelt Barak döntésére, hogy a pokolba kívánt mindenkit, aki meg akarja akadá­lyozni népét olyan független állam létrehozásá­ban, amelynek Je­ruzsálem a fővá­rosa. Jasszer Arafat szerint Íz­totói iuroprim/ipa raelnek a követke­ző hetekben választania kell a háború és béke között. A Palesztin Hatóság elnöke hangoztatta, hogy „az arab országok veze­tői nyitottak a békefolyamat felélesztése iránt”. Az iraki vezetés felszólította az arabo­kat: hirdessenek szent háborút, azaz dzsi- hádot, hogy elsöpörjék a hatalomból azo­kat a vezető politikusokat, akik az Arab Li­ga hét végén befejeződött csúcsértekezle­tén mindenben az Egyesült Államok akara­tának engedelmeskedtek. Alig ért véget a csúcstalálkozó Kairóban, Irakban Szaddám Haszein vezetésével máris összeült az iraki Forradalmi Parancsnokság Tanácsa és a kormányzó Baasz Párt elnöksége, hogy megvitassák a tanácskozáson elérteket. A bagdadi vezetés a kudarcért elsősorban Szaúd-Arábiát, illetve olyan meg nem neve­zett politikusokat tett felelőssé, akik az el­lenség ügynökeivé lettek, hogy így - az Egyesült Államok és a cionizmus nevében - árthassanak az arab világnak. Igor Ivanov szerint a közel-keleti békefo­lyamat csak akkor lehet sikeres, ha a felek szigorúan betartják az erre vonatkozó ENSZ-határozatokat. Az orosz külügymi­niszter hangsúlyozta, hogy a rendezés ér­dekében Izraelnek vissza kell adnia a pa­lesztinoknak mindazokat a területeket, amelyeket az 1967. évi háború óta meg­szállva tart, és gondoskodnia kell a bizton­ság helyreállításáról a nemzetközileg elis­mert határok között. A sor végén a hálón Földrészünk háztartásainak egyötöde, 82 millió ember rendelkezik már internetes kapcsolattal - derül ki egy számítógépes cég legfrissebb felméréséből. ____ Európa ____ Az online-éllovasok: Né­metország, Nagy-Britanqja és Itália; e három országra jut az előfizetők 56 száza­léka. Ennek ellenére az internet-sűrűségben Nor­végia, Svédország és Dánia számít „nagyhatalomnak”. A személyi számítógéppel és internet-kapcsolattal rendelkező háztartások aránya Norvégiában 44, Svédországban 43, Dániá­ban 39 százalék. Becslések szerint Írországban jövő ilyenkorra megkétszerező­dik az internet-előfizető háztartások száma. Az említett összehason­lító felmérést idén, a máso­dik negyedévben végezték el Ausztriában, Ausztráliá­ban, Belgiumban, Dániá­ban, Finn- és Franciaor­szágban, Hollandiában, Ír­országban, Luxemburg­ban, Nagy-Britanniában, Észak-írországban, Német­országban, Norvégiában, Olasz- és Spanyolország­ban, Svájcban, Svédország­ban, Szingapúrban, vala­mint Új-Zélandon. A munkahelyi internet­hozzáférések aránya sok helyütt alacsonyabb, mint az otthoniaké. Kivétel Svájc, ahol a kettő nagyjá­ból egyforma. A nyugat-eu­rópai háztartások 22 száza­léka egynél több internet­eléréssel is dicsekedhet. Ebben a tekintetben a fran­ciák vezetnek, bár az előfi­zetők száma még a 9 szá­zalékot sem éri el. Franciaország viszony­lagos internet-elmaradott­ságát a szakértők a nemze­ti telefontársaság, a France Télécom Minitel-szolgál- tatásával magyarázzák; a ’80-as évek eleje óta létező képernyős telefon révén az átlagembert érdeklő csak­nem minden fontos infor­máció elérhető. Sok francia tévesen úgy véli, hogy az internet sem kínál többet. A magyar Internet-szol­gáltatók Tanácsának az ok­tóber közepi állapot sze­rint ötven tagja van. Az or­szág lakosságához, legfő­képpen pedig az internet­előfizetők számához mér­ten meglehetősen sok. Jel­zi azonban, hogy kialaku­lóban van az igazi verseny. A Központi Statisztikai Hivatal évkönyve szerint tavaly december 31-én 137014 volt a hazai inter­net-előfizetők száma, a 10 milliós lakosságot alapul véve nem egészen 1,4 szá­zalék, holott a személyi számítógéppel rendelkező háztartások száma ennek sokszorosa, és az egyéni telefonfővonalaké is mint­egy hárommillió. Műszakilag tehát semmi akadálya hazánkban az internetezésnek. Anyagilag annál inkább: az előfizetők túlnyomó hányada a tele­fonra szorul, ha inter­netezni akar. És ez nagyon drága. Talán a jelenlegi táv­közlési monopólium kü­szöbön álló megszűnése ebben is valódi verseny­helyzetet teremt a maga megfizethető tarifáival. KULCSÁR LÁSZLÓ INTERNETHASZNÁLAT EURÓPÁBAN Százalékban háztartások internet-hozzáféréssel háztartások amelyek egy éven belül tervezik a hozzáférést Ausztria Olaszország Németország Spanyolország Franciaország Magyarország Európa összesen Történelmi találkozó Az amerikai külügyminiszter Észak-Koreában Kim Dzsong II szálláshelyén kereste föl Albright asszonyt TOTÓI IUROPRISS/IPA Phenjan Több mint egyórás meg­beszélést folytatott hétfőn Kim Dzsong II észak­koreai vezetővel Madeleine Albright ameri­kai külügyminiszter, aki­nek személyében fél év­százada először látogatott a kommunista országba vezető amerikai politikus. Albright phenjani útjának egyik célja az volt, hogy előkészítse Bili Clinton észak-koreai látoga­tását. A külügyminiszter erre phenjani tapasztalatai alapján tesz javaslatot az amerikai el­nöknek. A miniszter környeze­téből származó hírek szerint Clinton üzenetet küldött Kim Dzsong llnek: ha létrejöhet a lá­togatás, annak legalkalmasabb időpontja a jövő hónap eleje le­hetne. Az észak-koreai vezető - mi­közben kezet fogott vendégével - történelmi jelentőségűnek ne­vezte a találkozót. Albright vála­szul csak annyit mondott: „Na­gyon örülök, hogy itt lehetek az önök gyönyörű városában”. Mint a hírügynökségek kiemel­ték, Albright alacsony szintű, külügyminiszter-helyettesi fo­gadtatása után a kommunista koreai állam vezetőjével való ta­lálkozó kifejezetten oldott lég­körben zajlott. Még csoport­fénykép is készült Kimmel és a teljes amerikai küldöttséggel. ■ Kiemelik a Kurszk áldozatait A Regalia úszó sziget a norvég mentőegység bázisa FOTÓI lUROPRMS/IPA Barents-tenger Orosz és norvég búvárok hétfőn a terveknek megfele­lően folytatták az augusz­tus 12-én elsüllyedt Kurszk atom-tengeralattjáró 118 tagú személyzete holt­testének kiemelését. Vlagyimir Navrockij, az északi­tengeri flotta szóvivője közölte: a munkálatok során tovább széle­sítették a tíz centiméter falvas­tagságú Kurszk belsejébe utat nyitó lyukat; A későbbiek során összesen hét ilyen nyílást kíván­nak fúrni, hogy rajtuk keresztül a felszínre hozhassák a szeren­csétlenül járt tengerészeket. A fúrást nemcsak az nehezíti, hogy víz alatt kell végezni, hanem az is, hogy a tengeralattjáró fémpaj­zsa alatt gumiszigetelés, vala­mint szövevényes csőhálózat húzódik. A mentés folytatását veszélyezteti a rosszra fordult időjárás is. _________________e Az elnök árnyéka vagy mégsem? First Ladyk mondták a First Ladységről William O. Foss amerikai történész érdekes kis kötetet állított össze a Fehér Ház mindenkori első hölgyei által feljegyzett, dokumentálható kijelentésekből. ízelítőül kis csokor ezekből. Washington Dolly Madison (1809-1817): „A First Lady az elnök árnyéka.” Lucy Hayes (1877-1881): „Nem igaz, hogy árnyékok va­gyunk. Erőnk és kisugárzásunk éppoly fontos, mint a férjünké." Eleanor Roosevelt (1933- 1945): „First Ladynek lenni ko­moly munka, ami bizonyos sza­bályok betartását követeli meg. Pontosnak kell lenni. Nem sza­bad sokat fecsegni, nem szabad férjünk elől ellopni a rivalda­fényt. Nem szabad úgy meghíz­ni, hogy a férjünk mögött ne fér­jünk el.” Jackie Kennedy (1961-1963): „Az Egyesült Államok First La- dyjét nem választják és nem ne­vezik ki. Ugyanakkor komoly munkát végez, honorárium nél­kül. Napi 24 órán és heti hét na­pon keresztül szolgálatban van.” Claudia Lady Bird Johnson (1963-1969): „Ha tudom, mi vár rám, megpróbálom kivédeni. De nem tudtam.” Patricia Nixon (1969-1974): „Ez a földkerekség legkemé­nyebb ingyenmunkája.” Betty Ford (1974-1977): „First Ladynek lenni olyan, mintha az embert folyóba dobnák, mielőtt megtanítanák úszni.” Rosalynn Carter (1977-1981): „A First Ladynek óriási befolyása van a férjére, így hazája és a világ eseményeire is.” Nancy Reagan (1981-1989): „Nyolc esztendőn át aludtam az Egyesült Államok elnökével. Ez mégiscsak valami.” Barbara Bush (1989-1993): „Mi vagyunk a világ leginkább el­kényeztetett asszonyai.” Hillary Clinton (1993-): „Min­den nő jól teszi, ha ügyel arra, hogy rendben legyen a haja. De az Egyesült Államok mindenkori elnökének neje számára ez nem egyszerű női igény, hanem több száz kötelességének egyike.” A szerző összesen 1300 idéze­tet gyűjtött össze. Az első Martha Washingtontól, az utolsó Hillary- től származik. Hamarosan kide­rül, hogy a második kötet Tipper Gore-ral, vagy Mrs. Bushsal kez­dődik-e. HARMAT ENDRE Hírek röviden Kostunica kormányalakítást ígér Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök vasárnap este Podgoricában úgy vélte, hogy az új szövetségi kor­mány egy héten belül megalakulhat. A monteneg­rói Szocialista -Néppárt (SNP) vezetőivel folytatott megbeszélése után Kostunica jelezte: a párt al- elnökét, Zoran Zizicset bízza meg a kabinet meg­alakításával. Gerhard Schröder Pozsonyban Németország támogatásáról biztosította az EU- felvételnél vendéglátóját, Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnököt Pozsonyban Gerhard Schröder német kancellár. A független Szlovákia megalakulá­sa óta ez volt az első német kormányfői vizit. Görög követelés a NATO-tól Görögország azt követelte a NATO-tól, hogy hala­déktalanul állítsa le az Égei-tengeren a török par­toknál zajló nagyszabású hadgyakorlatot, amely­ről vissza is hívta saját légierejének egységeit. A görög követelés előzménye, hogy Törökország egyoldalúan megtiltotta a manőverekben részt ve­vő görög katonai repülőgépeknek és hadihajók­nak a török területekre való behatolást, és kijelen­tette, ha erre sor kerül, ellenséges akcióknak fogja tekinteni azokat. Négy ukrán atomerőmű-baleset Négy ukrán atomerőműben történt a hét végén bal­eset. Csernobilban egy kisebb hiba miatt a 3. szá­mú blokk teljesítményét 20 százalékra kellett csök­kenteni, hogy a sérült turbinagenerátort megjavít­hassák. Hivatalos tájékoztatás szerint egyetlen ese­mény alkalmával sem lépett föl radioaktivitás, . Nem történt áttörés Nem hozott áttörést Kínának a Kereskedelmi Világ- szervezetbe (WTO) történő felvételéről folytatott vitában az Európai Unió és Kína pekingi csúcstalál­kozója. Az EU soros elnöki tisztét betöltő Francia- ország államfője, Jacques Chirac szerint a többol­dalú tárgyalások az év végéig lezárhatók, Romano Prodi, a Brüsszeli Bizottság elnöke azonban úgy vé­li, hogy erre egyáltalán nincs kilátás. 31 dollár felett az olajár A nem enyhülő közel-keleti feszültség miatt a lon­doni nemzetközi olajtőzsdén a szabadpiaci alap­típusnak tekintett északi-tengeri Brent ára decem­beri határidővel 31,50 dollárra változott. ■

Next

/
Thumbnails
Contents