Békés Megyei Hírlap, 2000. október (55. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-16 / 243. szám

6. OLDAL - 2000. OKTÓBER 16., HÉTFŐ G A Z P A S Á G RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. október 13.) Borsodchem 6 750 Ft Fotex 309 Ft & Matáv 1336 Ft ű . Mól 4 680 Ft ű OTP 13900 Ft ű Rába 2 220 Ft O Richter 14 505 Ft ű Zalakerámia 2 580 Ft ű BUX: 7804,68-0,34% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX X. 9-13-IG j 8200 aiod 8357,608353,83 X ; J | I 8.000 í í % « * | 8 8 1 * I 7900 ! é042.91^. 7804,68s S 7800 JlJ ___JzhiIsblJ pont: Héttő « 1 Kedd j Szerda ; Csütörtök - Péntek ­TtelltellM Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 103-106 Emelkedő Tartott FOB francia klkötó Kukorica 86-89 Emelkedő Tartott FOB MexikóFöböl Tak-árpa 103 Tartott Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 365 Lanyhuló Lanyha Ex tank európai kiköti Szójadara 212 Tartott Ingadozó 46 % CIF Rotterdam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 449,72 Cseh korona 7,42 Euró 263,07 Német márka 134,51 Osztrák schilling 19,12 Lengyel zloty 64,83 Svájci frank 174,44 Szlovák korona 6,01 USA-dollár 304,13 Röviden AZ ADÓZTATÁSRÓL, (cs) A Petőfi Vadásztársaság tevékeny­ségével is megismerkednek a nagyszénási képviselő-testület tagjai a ma 15 órakor kezdődő testületi ülésükön. Emellett na­pirendre kerül a helyi adóztatás rendszeréről szóló beszámoló is. KÉTMILLIÓT, (i) Lakástámoga­tási kérelmeket bírált el legutób­bi ülésén a zsadányi képviselő- testület. Mivel a község anyagi lehetőségei szűkösek, a testület összesen 2 millió forintot osztott szét a célra. A pénzből lakásépí­tésre vagy lakásvásárlásra össze­sen huszonegyen kaptak támo­gatást. HELYREÁLLÍTÁSRA, (i) Az okányi Petőfi Sándor Általános Iskola összesen 256 ezer forintot költött az alsó tagozatos iskola­rész kerítésének helyreállítására és az intézmény számítógépei- nek javítására._____________■ A közelmúltban több fórumon felvetődött a környezetgazdálkodás, ezen belül a hulla­dékelhelyezés felelőssége és lehetőségei. Er­ről kérdeztük Bálint Ferenc mezőkovács­házi környezetvédőt, aki a dél-békési hely­zetről egy megyei fórumon tartott előadást. Dél-Békés- Melyek a térség legfontosabb jellemzői?- A dél-békési kistérség életét a mezőgazda- sági termelés határozza meg. A tulajdonváltással a térségben jelentősen megnőtt a három hektár alatti földterülettel rendelkező gazdák száma. A növényvédő szerek, a veszélyes anyagok fel- használását, a különféle hulladékok elhelyezését gyakorlatilag nem lehet nyomon követni. Bár a jo­gi háttér kialakulóban van, a nyilvántartás és adatszol­gáltatás alól éppen a kis parcellák miatt a gazdák többsége mentesül. A gaz­dasági tényezők mellett a lakosság környezettel szembeni felelőssége sem elégséges. Az illegálisan elhelyezett szemét, az ut­cai csapadékelvezető ár­kokba, ásott kutakba törté­nő szennyvíz, illetve híg­trágya leengedése, a kom­munális hulladéklerakók­ban elhelyezett veszélyes hulladékok jelentős ve­szélyforrások - mondta Bálint Ferenc.- Történt-e előrelépés a hulladékgazdálkodásban?- A hulladékok gyűjtése, szakszerű tárolása és hasznosítása a térség egyik legfontosabb fel­adata, amely az ivóvízbázis védelmét is szolgál­ja. A kommunális hulladék elhelyezését a tele­pülések gazdasági lehetőségeikhez mérten igye­keznek megoldani. Az önkormányzatok adatai alapján a térség 19 településéből 12-ben a laká­sok 85-100 százaléka bekapcsolódott a hulladék­gyűjtésbe. Hét településen viszont egyáltalán nincs megoldva a kommunális szemét problé­mája. Néhány helyen a szervezett szemétszállí­tás ellenére rendszeresen kerül hulladék az ille­gális lerakókba is. Korszerűbb, de még nem az EU előírásainak megfelelő hulladéktelep valósult meg Kunágotán, Újkígyóson, Battonyán, Kevermesen, Dombegyház-Kisdombegyház és Magyardombegyház összefogásával, valamint Nagybánhegyesen. A kevésbé korszerű lerakók műszaki védelme nincs megoldva, a szélelhor- dás, a szálló por, a füst és a bűz mellett a gube­rálók által szétdobált szemét is a környezetet terheli. — Milyen intézkedési javaslatok szület­tek?- Az intézkedés célja, a kistérségben levő kommu­nális hulladékgyűjtési és - elhelyezési rendszerének fejlesztése. Ezt a keletkezett hulladék mennyiségének a csökkentésével, a magas szervesanyag-tartalmú anyagok komposztálásával, továbbá a hulladékszegény technológiák- és a szelektív gyűjtés bevezetésével és a műszaki védelem nélküli le­rakók felszámolásával lehet megvalósítani. Jelenleg ter­vezés alatt van a térség regi­onális hulladéklerakója Kunágotán, és egy hulladék- udvar kialakítása Mezőkovácsházán. Cél, hogy a lakosságnál keletke­ző veszélyes hulladék meg­felelően elkülöníthető le­gyen. A gyűjtőudvar kialakí­tásával a térségben lehetőség nyílna a szelektá­lásra, az úgynevezett gyűjtőjáratok bevezetésére és a veszélyes anyagok elkülönítésére, megfelelő elszállítására. A javasolt elképzelések az önkor­mányzatok összefogásával, a lakosság kömye- zettudatának fejlesztésével, és nem utolsó sor­ban csak jelentős állami támogatással valósulhat meg. HALASI MÁRIA FELMÉRÉS A SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉSRŐL (100 lakosnak kiadott kérdőív alapján) Vállalná-e a szelektív gyűjtést? Üveg: Papír-fém: Száraz elem: Egyet értene-e a szelektív hulladékgyűjtéssel? Papiak a leendő szociális falu mellett Talán ismerik a dalt: „Papiak mellett lakik a Katika, ahol a patika áll...” Nos, papiak biztosan lesz, s talán valamikor patika is a mezőberényi Kálvin János téren, ott, ahol a helyi református egyházközség új gyülekezeti központja, lelkész­lakása és lelkészi hivatala épül. Az elmúlt fél évszázadban hazánkban kevés lelkészi hivatal épült. A herényi gyüleke­zet szerencsés helyzetben volt, hiszen korábbi lelkészi hiva­tala és lelkészlakása '48-ban készült el. Mezőberény- Az előző lelkészlakás bontott anyagból, egy helyi tervező el­képzelései, tervei szerint készült. Már akkor is rendkívülinek szá­mított, hogy egy gyülekezet új pa­rókiát épít, még ha bontott anyag­ból is készült az - kezdi Szabó Endre esperes. A Vasút utca és a Kálvin tér sar­kán lévő, 1855-ben létesített s a közelmúltban lebontott, úgyne­vezett „magyar iskola” helyén, nyugati mintára alakítanak ld — mintegy 6 ezer négyzetméteres területen - egy szociális falut. A kétévesre tervezett program 2003-ra valósul meg, melynek el­ső és meghatározó épülete lesz a 1500 négyzetméteren kialakítan­dó, közel 500 négyzetméteres épületegyüttes, mely stílusában igazodik a meglévő épületekhez. Az épületegység a „Szabó Antal- féle iskola” telkén - a most is jó egészségnek örvendő Anti bácsi volt az utolsó egyházi tanító, róla nevezték így el - készül. A kivite­li terveket a helyi születésű Kmetykó János tervező készítet­te, megvalósítását az ugyancsak helyi székhelyű Károlyi és Társa Kft. nyerte el. — Az új épület csatlakozik a korábbi, de igen jó állagú épület­hez, melyben már korábban ki­alakítottunk egy 46 négyzetmé­teres segédlelkészi lakást. Az új épület alapozása elkészült, a ki­vitelező szeretné még az idén te­tő alá hozni az épületet, s a jövő év májusában átadni azt - foly­tatja Szabó Endre. Az esperes el­mondta, hogy a 30 millió forin­tos beruházás pénzügyi háttere biztosított, ami 10 millió forint kormánytámogatásból, telekér­tékesítésből, a bontott építő­anyagok eladásából, s természe­tesen saját erőből tevődik össze. Elkészültével a 126 négyzetmé­teres lelkészlakás, a hozzá tarto­zó kiszolgáló létesítményekkel, valamint a lelkészi és esperesi hivatal, a meglévő és már felújí­tott épülettel a környezet, a vá­rosközpont szép épületegyüttese lesz.-sz­Tőzsdefigyelő MÓL — rendezetlen gázárak Miért nem emelkedett tovább a MÓL? Az utóbbi hetekben a MOL-papírok árfolyama a 3800 forintos mélypontjukat követően folyamatosan emelkedett, itt sokáig stag­nált az árfolyam, majd meredeken emelkedni kezdett, mígnem a hét elején felállított új 5250-es lokális maximum értéküket követően kö­zel 15 százalékot veszített értékükből. Hogy milyen folyamatok áll­nak a háttérben, ennek jártunk utána. Miért gyengélkedett a papír az elmúlt fél évben? A MOL-papírok az utóbbi fél év vesszőfutását követően egészen 3800-ig gyengültek. Egyes vélemények szerint az árfolyam erodáló­dását a gázárképlet rendezetlensége, más vélemények szerint a Gazprom, mint napjaink legrettegettebb tőzsdei szereplőjének lehet­séges megjelenése okozta. Bármelyik variáció is fogadjuk el, az biz­tos, hogy az utóbbi időben a befektetők nem kímélték különösképp a részvényt. A folyamatos eladások miatt lezuhant árfolyam, és a pa­pírral kapcsolatosan kialakult negatív befektetői hangulat viszont új lehetőségeket teremtett egy esetleges felvásárláshoz. Mi volt a rövid távú felfutás oka? így el is érkeztünk napjainkig, amikor a helyzetet kihasználva közel egy hónap alatt a papír árfolyama mindössze 30 százalékot emelkedett annak következtében, hogy nyugati szomszédunk (OMV) majdnem 10 százalékos részesedést szerzett a magyar olajtársaságban. így any- nyiban módosult a kép, hogy valamilyen szinten még az osztrák olaj­cég is beleszólhat a Mól közép-kelet-európai terjeszkedésbe. Színre lépet az OMV Az OMV a közel 10 százalékos tulajdonrész megszerzését követő­en azt nyilatkozta, hogy a részesedését nem kívánja tovább növelni. Ezt követően mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy így a papír­nak eltűnt a nagy vevője, és újból előtérbe helyeződnek a régi meg­oldatlan problémák a gázár rendezetlenségével kapcsolatosan. Újból felerősödnek a félelmek Rövid távon tehát vélhetően ismét felerősödnek a félelmek, hogy a kormány a MOL-t továbbra is alá fogja rendelni az antiinflációs po­litikájának. Ez pedig ismét csak az árfolyam erodálódásához vezet. Békéscsaba, Andrássy út 12. Telefon: (66) 520-940. Kiültethetjük a salátát Októberben van itt az ideje az át­telelő saláta kiültetésének. Most azok a palánták kerülnek szabad­földbe, amelyeket augusztus vé­gén magról vetettünk szaporító lá­dába. Azért kell külön ládát alkal­mazni, mert a saláta nem kedveli, ha mélyre ültetik. Amennyiben a magot azonnal hidegágyba vet­jük, a szél és a csapa­dék széthordhatja. A ládákba a kom- poszttal kevert ho­mokos talaj felszíné­re szórjuk a magot, egymáshoz közeli sorokba és alaposan tömörítsük. Rend­szeresen öntözzük, hogy egyenletesen keljen, majd a há- rom-négyleveles palántát szintén magasan ültessük át fiatal gyü­mölcsfák köré, de mindenképpen szélvédett helyre, 30 centiméteres sor- és 15 centiméteres tő távolság­ra. Ügyeljünk arra, hogy a palán­tákat már begyökeresedett álla­potban érjék az első talaj menti fa­gyok. Amint állandósult a hajnali fagy, a salátával beültetett ágyáso- kat takarjuk lekaszált fűvel, lomb­bal vagy szalmával, valamint fe­lülről lazán komposzttal is. Ezt a takarót tavasszal, a fagyok elmúl­tával kell majd leszednünk, mert a salátának a fejlődéshez 9—10 óra napfényre van szüksége. A fejlő­dés kezdeti szakaszában a saláta elviseli a 4-6 fokos hideget is anélkül, hogy károsodna. Később a növekedéshez már 16 fokos melegre lesz szük­sége. Ezért jó az, ha a pa­lántát fóliaalagúttal tud­juk beborítani. A fejes saláta kedveli a könnyű, laza, barna ho­moktalajt. Azért ajánla­tos a salátát áttelelőként termeszteni, mert a me­legben a növények hajla­mosak arra, hogy a feje- sedés korai szakaszában magba szökjenek. A legtöbb mai fejes sa­láta karógyökeret fejleszt. Levelei szorosan egymásra borulóak. Külső levelei durvábbak, sötét­zöldek, ellenben belül zsenge sár­gászöld levelek bújnak meg. Eze­ket fogyasztjuk, hiszen sok karo- tint, B- és C-vitamint tartalmaz­nak. A fólia alatt termesztett salá- tában jóval kevesebb a vitamin. ■ Elhunytakat is felszólítottak a gyommentesítésre A Békés Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás által postázott, szigorú hangvételű határozattal kereste fel szerkesztőségünket egy névtelenségét kérő kötegyáni földtu­lajdonos. Az állomás növényvédelmi felügyelője, Hegedűs Sán­dor „mint első fokon eljáró növényvédelmi hatóság... kötelezi az ügyfelet, hogy a Kötegyán külterület 0157 hrsz. alatt felvett ingatlanán fennálló erős gyomfertőzést szüntesse meg.” A tu­lajdonos értetlenül, felháborodottan állt a dolgok előtt, hisz' májusban még víz állt a területen, s nem mellékesen a Gyulai Földhivataltól — részaránykiadás jogcímén — május végén kapta meg a tulajdonjogát bejegyző határozatot. (A növény- védelmi szakhatóság levele a nyár derekán érkezett.) zést az ügyfél költségére és veszé­lyére elvégzi vagy elvégezteti, az előreláthatólag felmerülő költség előlegezésére kötelezése mellett (közérdekű védekezés) vagy az ügyféllel szemben 20 ezer forint­tól 1 millió forintig terjedő nö­vényvédelmi bírságot szab ki.” A történtekről mindenekelőtt Kötegyánban érdeklődtünk. Ha­marosan kiderült, hogy nem Kötegyán A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény vonatkozó pa­ragrafusaira hivatkozó határozat­ból az is kiderül, hogy „amennyi­ben a ügyfél jelen határozat kéz­hezvételét követő 3 napon belül bejelentést nem tesz, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján határoz, ennek során: a védeke­egyedi esettel állunk szemben, hisz' az ominózus 11 hektár 6219 négyzetméter nagyságú, koráb­ban a Petőfi Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet használatában lévő külterületi ingatlan 428 tulaj­donos között oszlik meg. A pol­gármesteri hivatalban - ahová a határozat kézhezvételét követően tucatjával fordultak az emberek - megtudtuk: a nemrégiben felszá­molt szövetkezet visszamaradó részarányalapját képezte az amúgy alacsony aranykorona ér­tékű terület, s a 428 tulajdonosból időközben 42 már elhalálozott. A közel tizenkét hektáros terület osztatlan közös tulajdonként ke­rült a részarány-tulajdonosok bir­tokába. Amennyiben mindenki egyforma nagyságrendű területtel bírna, akkor is csupán 271 négy­zetméter jutna egy tulajdonos­nak, s akadt olyan is, akit június derekán értesítettek a tulajdon- szerzésről, birtokba lépésről. Azt már új fent a felszólított föld- tulajdonosok számolták ki, hogy a gatója. - Elég, ha a közúti közleke­dés potenciális balesetveszély-for­rásaira utalok, vagy azt mondom, hogy ma Magyarországon 1,5 mil­Osztatlan közös tulajdon A térségben tevékenykedő mezőgazdasági vállalkozók akként tájékoztattak, hogy 3500—5000 forintba kerül egy hektár szár­zúzása. Az osztatlan közös tulajdonba visszajuttatott terület ese­tében a gyommentesítést esetlegesen elvégezni szándékozók keze is kötött, hisz' nem tudják, hogy a 11 hektár 6219 négyzet- méternyi terület mely szeglete az övék. 428 tértivevényes levélpostai kül­demény díjából, ami 69 ezer 764 forintra rúg, nevetve el lehetett vol­na végeztetni a szóban forgó terü­leten a gyommentesítést megoldó szárzúzást vagy tárcsázást.- A gyommentesítés fontossá­gát, azt hiszem, senki nem vitat­hatja - mondta Roszkos Zoltán, a Békés Megyei Növényegészség­ügyi és Talajvédelmi Állomás igaz­ító ember életét keseríti meg a pol­lenprobléma. Az FVM által meg­hirdetett országos gyommentesíté­si programra 300 millió forintot különítettek el a tárca költségveté­séből. Ez elsősorban az úgyneve­zett „senki földje” karbantartására szükségeltetett volna, de sajnos, akadnak magántulajdonban lévő területek is, ahol közérdekű véde­kezésben kell elvégeztetnünk a gyommentesítést. A felszólítások, határozatok zömében eredmé­nyesnek bizonyulnak- Higgye el, sem a jogalkotót, sem a jogalkalmazót nem az ve­zérli, hogy borsos növényvédelmi bírsággal sújtsuk az amúgy is ne­héz helyzetben lévő agrárium sze­replőit. Munkatársam, a velem va­ló egyeztetést követően, abszolút szabályosan járt el, s bármennyire is ésszerűtlennek tűnhet, ki kellett küldeni ezen határozatokat, hisz' a senki földjére nem vonulhatunk ki anélkül, hogy fel ne szólítottuk volna a tulajdonost. A felszólítás ellenére sem teljesítők földjén közérdekű védekezésben kell el­végeztetni a gyommentesítést, s az államigazgatási törvényben rögzítettek szerint — a behajtható­ság biztosítása érdekében - zálog­joggal terheltetik az ingatlant — tette hozzá az igazgató, both imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents