Békés Megyei Hírlap, 2000. október (55. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-03 / 232. szám

4. OLDAL - 2000. OKTÓBER 3., KEDD ■■■ feBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Ki viselje az üzemanyagár terhét? Megszületett a megállapodás a fuvarozók és a kormány között Egyhetes szakértői egyeztetés után tegnap tárgyalóasztal mellett megál­lapodtak a fuvarozók képviselői a közekedési miniszterrel a magas üzemanyagárak okozta hátrányok ellentételezéséről. A kormány tel­jesítette a vállakozók kéréseinek nagy részét. Budapest A benzin és a gázolaj árának szeptember eleji emelését követően a hazai fuvaro­zók elérték, a kormány lemondott szán­dékáról, hogy az üzemanyag jövedéki adóját az inflációhoz igazítsa - legalább­is addig, amíg a nyersolaj világpiaci ára nem csökken ismét 25 dollárra. A szep­tember 16-án lefolytatott megbeszélésen azonban több részletről még nem sike­rült megegyezni, ezekről az elmúlt héten is tárgyaltak a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium képviselői, valamint a fu­varozók szakértői. A fuvarozók egyik legelső követelése az volt, hogy ők is élhessenek az áfa visszaigénylésének lehetőségével. A ké­rést elvben támogatja a közlekedési és a gazdasági tárca vezetője is, de végső egyeztetésre a kormány elé viszik a kér­dés megvitatását. Igényként fogalmazták meg a fuvaro­zók azt is, hogy a kis- és középvállalko­zások tízmillió forintig csökkenthessék adóalapjukat a beruházások értékével, és ez legyen érvényes arra is, amikor új gépjárművet kell venniük. Felvetődött, hogy a taxinak használt személygépko­csik beszerzési árából is visszaigényel­hessék a fuvarozó vállalkozók az áfát. Ezekben a kérdésekben is megszületett a megállapodás, már csak a kormány­jóváhagyás van hátra. A közlekedési tárca elsősorban olyan pályázati lehetőségeket kíván teremteni, amelyek energiatakarékosságra ösztön­zik a szállítókat. Ezekkel a pályázati le­hetőségekkel egyébként a fuvarozók is egyetértenek, a részletes feltételrend­szert majd később, közösen dolgozzák ki. A megszületett megállapodásokat a kormány gazdasági kabinetje már szer- dán tárgyalja. ______________________■ Nemzetőrség - csak a neve biztos Béremelési trükkök A nyugdíjak kiegészítése kötelessége a kormány­nak, azzal nem kegyet gya­korol az Orbán-kablnet - hangsúlyozta Sándor Lász­ló, az MSZOSZ elnöke hét­főn az Idősek világnapján rendezett tanácskozáson. A szakszervezeti vezető szerint az idei inflációt nem szakmai felkészületlenség miatt tervezte alul a kormány, hanem „tudato­san csapták be a munkavállaló­kat és a nyugdíjasokat”. Sok dolgozónak a gazdasági fellen­dülés ellenére - éppen a téves inflációs előrejelzés miatt - csökkent a reálbére. A munka törvénykönyve mó­dosításáról szólva kiemelte, hogy azzal a kormány még in­kább kiszolgáltatja a dolgozókat a munkáltatók kényének-kedvé- nek. Kellő jogi garancia, haté­kony munkaügyi ellenőrzés nél­kül a szakszervezet szerint a minimálbér-emelés alól is kibúj­hatnak a munkáltatók. Olyan normákat állapítanak meg, amelyek eleve csak 50 százalék­ra teljesíthetők, vagy papíron részmunkaidőbe kényszerítik a dolgozókat, s máris csak a felét kell kifizetni a 40 ezer forintra emelt minimálbérnek - sorolta a trükköket Sándor László. ■ Budapest A sorkatonai szolgálat ter­vezett csökkentésével együtt majd megszervezik a nemzetőrséget - hangzott el a közelmúltban több kor­mánypárti tanácskozáson. Deák Péter katonai szak­értő szerint az ötlet jó, de még nagyon kidolgozatlan. A hadsereg átalakításáról folya­matosan vitázik egymással ellen­zék és kormányoldal. Teljesen egyértelmű az SZDSZ álláspont­ja. Az ellenzéki liberálisok, amint azt Fodor Gábor a szabad demok­raták képviselője lapunknak el­mondta, békeidőben felesleges és értelmetlen dolognak tartják a pá­lyájuk elején álló fiatalok kötele­ző bevonultatását. A kiképzést csak szükséghelyzetben tartják elfogadhatónak, viszont szerin­tük mindent meg kellene tenni a haza védelmére valóban képes hivatásos hadsereg kialakításáért. Ezzel szemben a parlament honvédelmi bizottságának fideszes alelnöke, Simicskó Ist­ván úgy véli, hogy a professzio­nális haderő mellett szükség van a minden férfi számára kötelező kiképzésre, és a fiatalok csak ez­után dönthetnének arról, hogy tagjai kívánnak-e maradni a kato­naság tevékenységét kiegészítő nemzetőrségnek, vagy sem. Deák Péter katonai szakértő szerint honvédelmi szempontból mindenképpen üdvös lenne egy nem hivatásosokból álló katonai erő léte, ami akkor is jól működ­het, ha nincs minden fiatal szá­mára kötelező kiképzés. A nem­zetőrségbe jelentkező fiatal em­bereknek nem feltétlenül kellene azonban előzőleg átesni katonai kiképzésen, mert ezt a szervezet­be való jelentkezés után is meg­kaphatják, illetve az állandó ka­tonáskodást jelentő profi hadse­regből vagy más fegyveres testü­letektől leszerelt férfiak esetében már nincs is szükség a fegyver­forgatás alapjainak elsajátítására. Az ötlet tehát jó, de a részletek kidolgozatlansága miatt egyelőre túl homályos, hogy mit akar a kormányzópárt - mondta a szak­értő. Az sem látszik tisztán, hogy miből lesz pénz a területvédelmi egységek felállítására. Egyszerre ugyanis költséges finanszírozni profi hadsereg kialakítását, nem­zetőrség felállítását, és a létező sorhadsereg eltartását is. - w ­Budapest A képviselők hamarosan arról döntenek, miként re- gulázzák meg káromkodó, vagy más módon illetlenül viselkedő társukat. Más or­szágok parlamentjeitől sem idegen a képviselők külön­böző mértékű büntetése. A mai parlamenti légkör alkal­matlan arra, hogy ilyen súlyú kérdésben a politikusok többsé­ge megegyezzen egymással - vé­li Takács Albert alkotmány- jogász. Az államigazgatási főis­kola tanára lehetségesnek tartja, hogy különleges fegyelmezési módszereket vezessenek be az országgyűlési képviselők köré­ben; ez, mint mondta, nem ide­gen a fejlett demokratikus parla­mentek eszköztárától sem. A szakember szerint ugyanakkor a büntetést elszenvedő képviselő számára biztosítani kell olyan fó­rumot, ahol panaszkodhat, ke­resheti az igazát. Vigyázni kell, mert a kisebbségben lévő képvi­selő kiszolgáltatottja lehet a min­denkori parlamenti többség aka­ratának. Szélsőséges esetben elő­fordulhat, hogy a kritikai hangot megütő ellenzéki honatyát a többség renitens viselkedése mi­att büntetné meg. A kisgazdapár­ti Horváth Béla indítványára tár­gyal majd az Országgyűlés a kép­viselők házon belüli büntethető­ségéről. A házszabály-módosí­tást igénylő előterjesztés szerint a parlament elnökét illetné a fe­gyelmezési jog. A kormánypárti képviselő elképzelése szerint azonkívül, hogy a házelnök meg­vonhatná a szót a többször rend- reutasított felszólalótól, a Ház ünnepélyes megkövetésére köte­lezhetné a képviselőt. Ismételt fe­gyelemsértés esetén a büntetés megrovás, illetménymegvonás, végső esetben kizárás is lehetne a parlament üléseiről. Az Országgyűlésben tapasz­talható vitastílus, bár sokaknak nem tetszik, számos demokrati­kus országban elfogadott színjá­ték - mondta Takács Albert. Ná­lunk az a baj, hogy a más-más platformon lévő politikusok már olyan mély lövészárkokat ástak, amelyekből valóban nehéz kitör­ni. Az alkotmányjogász azt ajánlja: legelőször a képviselő- csoportokban kellene rendet rakni, ahol a frakcióra nézve is kényelmetlenül viselkedőt saját pártja róhatná meg. S ha ez a fe­gyelmezés nem elég, következ­het a plénum. HORVATH MAGDOLNA Képviselők büntetése OLAJBIZOTTSÁG. Simicska Lajos, aki a mostani kormány hivatalba lépése után egy évig volt az APEH elnöke, nem je­lent meg az olajügyeket vizsgá­ló parlamenti bizottság ülésén, és nem is indokolta meg távol- maradását. Az elmúlt évtized adóhatósági elnökei közül Ké­kesi László is csak levélben mentette ki magát. Vida Ildikó, valamint Pitti Zoltán és Minarik György azonban készséggel vá­laszolt a kérdésekre. így a kép­viselők megtudták, hogy az APEH már 1993-ban több mint ezer olajcéget ellenőrzött, és mintegy 27 milliárd forintos bír­ságot szabott ki. Vida Ildikó, a mostani elnök ugyanakkor el­mondta, hogy a hivatal adatbá­zisa nem ismer külön olajvállal­kozói kategóriát, az ellenőrzési irányelvek meghatározásakor azonban külön figyelmet szen­teltek az üzemanyaggal foglal­kozó cégeknek. ÁRTÁRGYALÁSOK. A gyógy­szerkereskedők arra kérték az egészségügyi minisztert és az Egészségbiztosítási Pénztárt, hogy legalább egy hónapos föl­készülés! időt adjanak nekik, mielőtt csökkentenék a gyógy­szerek árát. Egyelőre nem lehet tudni, mikor lép életbe az új szabályozás és milyen gyógy­szereket érint. A nagykereske­dők levelükkel azt szeretnék el­érni, hogy az átállás zökkenő- mentes legyen, mert csak így tudják garantálni, hogy az új készítmények azonnal és csök­kentett áron legyenek kaphatók. SZOCIALISTA FIATALÍTÁS. A Fiatal Baloldal képviselői mó­dosító indítványt nyújtanak be a 35 év alatti házasok lakásvá­sárlásának illetékmentessége, valamint a felsőoktatásban a hallgatói normatíva megemelé­se érdekében. A szervezet elnö­ke, Tóbiás József azt is bejelen­tette, hogy az MSZP novemberi tisztújító kongresszusán ötven, szakmailag képzett, felkészült nőt és fiatalt ajánlanak a párt jelölést előkészítő bizottságá­nak figyelmébe, mert úgy lát­ják, hogy néhány megyében nem vették elég komolyan az országos elnökség fiatalításra felszólító határozatát. FELMÉRÉS. Elindultak a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH) kérdezőbiztosai, hogy 15 és 29 év közötti magyarországi fiata­lokat kérdezzenek meg arról: / mit gondolnak élethelyzetük­ről, lehetőségeikről, jellemző problémáikról. Az október 2. és 30. között zajló tudományos kutatás célja az, hogy megala­pozza és előkészítse a kor­mányzat ifjúsággal kapcsolatos döntéseit. A 43 millió forintos összköltségvetésű kutatás so­rán a KSH kérdezőbiztosai 8300 fiatalt keresnek fel kérdé­seikkel. ■ Bújtatott elbocsátások 12 ezer közalkalmazott kerülhet utcára Budapest Ünnepre és elnökre vár a rádió 75. születésnapjának megünneplésére készül a Magyar Rádió. Közben tegnap lezárult az elnöki posztra másodszor kiírt pályázat beadásának határideje. Egy hónapon belül el­dőlhet, hogy ki lesz a korábbi elnök, Hajdú István utóda. Budapest Kétszázalékos létszámcsök­kentés várható a közszférá­ban, amennyiben a parla­ment jelenlegi formájában fogadja el a költségvetés tervezetét - mondta el lapunknak Szabó Endre, a Szakszervezetek Együtt­működési Fórumának (SZÉF) elnöke. Ma összeül a Költségvetési Intéz­mények Érdekegyeztető Tanácsa, hogy a jövő évi költségvetés bér- politikai intézkedéseiről tárgyal­jon. A kormány ígérete szerint 2001-ben nem lesz kötelező lét­számcsökkentés a közszférában, Szabó Endre mégis úgy látja, hogy a lépés kikerülhetetlen. A szakszervezeti vezető saját szá­mításaikra hivatkozva elmondta: jövőre ugyan 8,75 százalékos ál­talános bérfejlesztést irányoz elő a költségvetési terv, de ennek fi­nanszírozási forrásaként csak 6,6 százalékot ad meg. Ezzel mint­egy kimondja a 2 százalékos le­építést. Ahol ugyanis végre akar­ják hajtani a bérnövelést, ott csak a dolgozói létszám csökkentésé­vel lesz erre mód. Takarékossági megfontolásokból intézménye­ket is összevonhatnak, ám a köz- alkalmazottak ekkor sem érezhe­tik biztonságban magukat. A mai érdekegyeztető fórumot részben annak hatására hívta össze a kormány, hogy a SZÉF ügyvivője, Vadász János levelet írt valamennyi parlamenti képvi­selőnek és a parlament elnö­kének. Ha a tárgyalás eredménytelen lesz, akkor 12 ezer közalkalma­zott az utcára kerülhet. - ré ­1925. december elsején még sen­ki nem sejtette, mekkora válto­zást hoz az emberek életében az a zajos kis fadoboz, amely a tisz­taszobák komódjára került. A rá­diózás varázsát nemcsak az jelen­tette, hogy informált, zenélt, szó­rakoztatott, de új volt maga a technika is. Lázba hozta a hallga­tóságot, hogy a kis szerkezet tá­volságot és időt legyőzve az ott­honokba hozta az egész világot. Különleges véletlen, hogy a Magyar Rádió legendás alakja, Heckenast Gábor (képünkön), az egykori műszaki igazgató ugyan­csak 75. születésnapját ünnepli idén. Magyarországon az ő nevé­hez fűződik a magnetofongyártás beindítása is - a nyugati embargó idején. Mint mondja, a kristálydetek­torok óta hatalmas fejlődésen ment át a rádiózás technikája. A jövő már egyértelműen a sokkal jobb hangminőséget garantáló digitális szerkezeteké. Persze a legkiválóbb technika sem pótol­hatja a rádióban megszólalók kellemes orgánumát, a műsorké­szítők ötleteit és a műszakiak szaktudását. S hogy milyen fon­tos mindez a hallgatóknak is? Máig emlékeznek rá, hogy a nyolcvanas évek elején egy sze­rencsétlen technikai bakisorozat miatt három percre elnémult a Magyar Rádió mindhárom csa­tornája. Heckenast Gábor életé­ben kevés időszak tűnt hosz- szabbnak, mint az a bizonyos há­rom perc. Ezekben a napokban a szüle­tésnapi előkészületek mellett a le­endő új elnök személye foglal­koztatja az intézmény dolgozóit. Mint emlékezetes, a korábban meghirdetett pályázatra tizen­egyen jelentkeztek. A közszolgá­lati rádió huszonöt fős kuratóriu­mának kormánypárti elnöksége közülük kizárólag Kondor Kata­linnak, a Kossuth adófőszerkesz­tőjének pályamunkáját tartotta megfelelőnek. A huszonegy főnyi civil kurátort testülettől azonban Kondor Katalin nem kapta meg az elnöki poszt elnyeréséhez szükséges kétharmados támoga­tottságot. (A 25 szavazatból 14-et szerzett.) Ezért volt szükség har­minc napon belül újabb pályázat kiírására. A tegnap délutáni ha­táridőig hu­szonnégy pá­lyázat érke­zett az elnöki tisztségre. A kuratórium elnöksége csütörtökön bontja fel a pályázato­kat. A máso­dik fordulóban már nem volt kö­vetelmény sem az újságírói vagy többéves rádiós múlt, sem pedig a hároméves vezetői gyakorlat. Szíjártó István, a Magyar Rá­dió ügyvezetője, gazdasági igaz­gatója lapunknak elmondta, hogy ő maga nem pályázik az el­nöki posztra. Ám nagyon örül­ne, ha végre megtalálná a kura­tórium a megfelelő jelöltet, és mielőbb zavartalanul a folyta­tódhatna a nagy múltú rádióban a munka. NÉMETH ZSUZSA

Next

/
Thumbnails
Contents