Békés Megyei Hírlap, 2000. október (55. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-10 / 238. szám

2000. OKTÓBER 10., KEDD — 7. OLDAL 1 HÍRLAP KULT Ú R A ZENES KONYVTARNYITAS. (w) Muzsikával csalogatták az érdeklődőket a tegnap kezdődött „Nyitott könyv-tár” hetére a Békés Megyei Könyvtárba, ahol az elkövet­kező napokban számos programmal és szolgáltatással várják a könyvszeretőket _________________________________ ___ D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Fókuszban Idén harmadik alkalommal rendezik meg a békéscsabai ifjúsági házban a Fókusz­ban az élő világ elnevezésű rendezvényt október 12—14. között. Békéscsaba Varga Gábor szervező tegnapi tá­jékoztatóján elmondta: a prog­ram vázát az elmúlt évek sikerei­re tekintettel a természettudomá­nyos kiállítások - kagyló, csiga, ásvány, rovar, kaktusz és hüllő - a virágkötészeti bemutató és vá­sár, a virágápolási szaktanács- adás, valamint a környezet- és természetvédelemmel foglalkozó előadások teszik ki. Az első két napon a megyénkben működő oktatási intézmények csoportjait várják, a harmadikon a családok érdeklődésére számítanak. Varga Gábor szólt arról: újdonság, hogy az élő világ akik részt vesznek a rendezvé­nyen, azok díjmentesen megte­kinthetik a Munkácsy Mihály Emlékház tárlatát. Az intézmé­nyek közül pedig kisorsolnak egyet, amely értékes könyvjuta­lomban részesül. A szervező az előadások témái­ról is beszélt, eszerint október 12- én Védett madarunk: a tűzök cím­mel Szél Antal, a dévaványai tú­zokrezervátum munkatársa, A le­vegő urai címmel pedig Boldog Gusztáv, a Körös-Maros Nemzeti Park munkatársa tart előadást. Ok­tóber 13-án megyénk természeti értékeinek témakörébe Szele- kovszky László, a Körös-Maros Nemzeti Parkért Egyesület titkára avatja be a megjelenteket, emellett Miért védd a környezeted? címmel a túrkevei Nimfea Természetvédel­mi Egyesület munkatársainak elő­adására kerül sor. ny. l. A nyugdíjasklub a magány ellen A gyomaendrődi közösségi házban működő I-es számú nyugdíjasklub a közelmúlt­ban vacsorával ünnepelte megalakulása huszadik év­fordulóját. Gyomaendrőd Majoros Lajosné nyolcvannégy óta tagja, tíz esztendeje pedig el­nöke a klubnak, amely mint egy nagy család befogadja a közösség­szerető nyugdíjasokat. Idős ko­rukra sokan magukra maradnak, hiányzik a jóízű beszélgetés. A közösség képes a magányt is felol­dani, színt vinni a hétköznapok­ba. A heti összejövetelek a férfiak­nak biliárdozással, kártyával tel­nek, az asszonyok szívesen kézi­munkáznak, mintát cserélnek. Az utazási költségek drágulásával egyre kevesebbet utaznak, ám a nyár még mindig a kirándulások ideje. A kedvenc helyük Berekfür­dő, oda nyaranta többször is el­mennek. A klubból egy autóbusz- nyi társaság minden évben bérle­tet vált a Békés Megyei Jókai Szín­házba. A közös ünnepeik kulturá­lis műsor nélkül elképzelhetetle­nek, miként a közös nótázás és tánc is hozzátartozik a nyugdíjas- klub rendezvényeihez. cs. r. Jeanne d’Arc, a naiv, az angyali hős Régi mese új zenével - Ősbemutató a Jókai Színházban Békéscsaba Nem véletlenül ihlette alkotásra a francia Jeanne d’Arc, az egyszerű parasztlány története a világ- és zeneirodalom annyi kiválóságát Shakespeare-től Schillerig, Voltaire-től Anatole France-ig, T. S. Eliottól Brechtig, Anna Segherstől Jean Anouilh-ig, illetve Verditől Honeggerig. Johanna, az orléans-i szűz történelmi alakja leginkább G. B. Shaw drá­májának hősnőjével ötvöződött és vonult be a magyar szín­padokra is. A romantikus figurát, a máglyahalálra ítélt, majd szentté avatott szűz legendáját felhasználva a nagy an­gol drámaíró szép emléket állít Johannának, ugyanakkor kemény kritikával illeti korát, az angol főurakat és az egy­házat. Sőt, mondandója még előbbre is mutat: az egyéni ön- feláldozás, a korán jött forradalmár és az érdekek mozgatta, bukásra ítélt hatalom örök, törvényszerű ellentétére utal. mélyről jött, őszintén csak a nép----- szerette, csodálta, az előkelőek, Shaw Szent Johannája alapján az erősek kezdettől fenntartással születhetett, ehhez az ábrázolás- fogadták, elviselhetetlennek tar­hoz áll legközelebb Kiss Stefánia librettója is; nem ártott volna — a társult szerzők érdemeit nem csorbítja az ilyesmi, ellenkezőleg - a Jókai Színház ősbemutatóját hirdetve az eredetit is megnevez­ni. A Jeanne d’Arc című kétrészes musical zenéjét, dalszövegeit Bognár Zsolt írta. Az előadást a Jászai-díjas Konter László rendez­te. A sötét középkorban, az 1400- as évek elején vagyunk, francia földön angol elnyomás, a száz­éves háború szedi áldozatait, fogytán az erő és a remény. Kelle­nek ilyenkor az álmok, az eszmé­nyek, ezért hisznek a csüggedő katonák a fiatal falusi lánynak, aki égi hangoknak engedelmes- kedve áll a sereg élére, hogy nép­ének kivívja a szabadságot, kirá­lyát megkoronázza. Istentől egyetlen évet kapott, hogy felada­tát végrehajtsa, és amíg érdekeik­nek megfelel, hallgatnak rá a nagyurak, a hadvezérek, de kez­dettől jelen van a gyanakvás, az irigység, főleg a főpapok felől. Vé­gül Johannát elárulják, egyedül marad, és eretnekség, boszor­kányság miatt máglyahalálra íté­lik. Huszadik születésnapját már nem élheti meg. Több évszázad­nak el kell telnie, mire 1920-ban szentté avatják. A férfiruhába bújt lányról persze nehéz elhinni, hogy a harcedzett katonákkal, a lovagi hadviseléssel szemben erő­fölényt hozhatott volna a seregbe; az inkább elképzelhető, hogy tisztaságával, elhivatottságával, hazaszeretetével lelkesíteni tudta népét és az egyébként képzett hadvezéreket. S ne feledjük, mi­lyen félelmetes korban élt! Hittek akkor az emberek a természetfe­letti erőkben, s vágytak a csodák­ra, arra, hogy a szívükre, a lelkűk­re hassanak. (Melyik korban ne vágynának az ilyesmire?!) Bírái később éppen azt rótták fel Jeanne d’Arc bűnéül, hogy Isten teljhatalmú küldötteként lépett fel, semmibe véve az egyház és a hatalom urait; sőt, megleckéztette őket, akárcsak a tábornokokat, a hivatalnokokat. Mivel nagyon de főleg fanatikus hitével, haza­szeretetével ragadja magával kö­vetőit, küldetését sosem feledve, céltudatosan megy előre a kijelölt úton. Nem szent, nem eszelős, inkább csak őszinte, egyszerű, mélységesen tiszta. Paczuk Gabi jól játszik és szépen énekel. Mol­nár László La Hire, Marton Ró­bert Dunois kapitányt alakítja szenvedélyesen, hatásosan, Ács Tibor kedves, jópofa Paladinként, Bródy Norbert VII. Károlya in­kább szánandó, mint ellenszen­ves. Makrai Pál kimagasló alakí­tást nyújt és szépen énekli a^apa szerepét. Elismerésre méltó az anyát megszemélyesítő Szilágyi Annamária. Steinkohl Erika ked­és gyarlóságról, örök érvényű böl­csességekkel. Régi mese mai zené­vel. Nem rossz, de nem is eredeti zenével; egyik dallam sem rögzült annyira, hogy a premier óta egy­folytában csak azt dúdolnám, aho­gyan az lenni szokott a tényleg fer­geteges zenés bemutatók után. A tetszetős jelmezek - Vágó Nelly Jászai-díjas, kiváló és érdemes művész alkotása - a kopár-fekete, füstös-homályos színpadon, osz­lopok, csarnokok és fénysugarak kompozíciójában, ami óriási teret varázsol - Székely László Jászai- díjas, érdemes művész tervezte a díszletet - középkori festmény­ként hatnak, tökéletesen feleleve­nítik a 15. század világát. Paczuk Gabi Jeanne d'Arc szerepében gyermeki bájával, olykor elővillapó.nőiességével elbűvöli a királyt, a hadvezéreket r - ■ ’ / ■ ojólfj rom; d-fotÓ: kovács ERZSÉBET tották, elutasították. így vált a protestantizmus egyik első vérta­nújává. Tragédiájának lényege, hogy önfeláldozó volt, csúnyán kihasználták, aztán kegyetlenül félrelökték, meggyilkolták. Jeanne d’Arc megszemélyesí­tésére a hiteles történelmi alaktól a romantikus hősig, az angyalig vagy akár a démonig, a boszorká­nyig nagyon tág mozgásteret kí­nálnak az irodalmi-színpadi elő­dök. A békéscsabai musicalben Paczuk Gabi a törékeny, kedves, naiv falusi lányt játssza; nehezen szakad el szeretett szüleitől, de teljes alázattal engedelmeskedik az égi hangnak és bátran indul csatába, hogy az egyház és a hű­bériség elavult érdekszövetsége helyett a nemzeti királyság, a sza­badság és egyenlőség hazáját megteremtse. Gyermeki bájával, olykor elővillanó nőiességével el­bűvöli a királyt, a hadvezéreket, vesen formálja Marie-t, kitűnik szép hangjával. Bognár Zsolt a püspök, Hodu József a szerzetes, a főinkvizítor megbízottja és Gemer Csaba a kanonok szerepé­ben hatásos, leleplező humorral ostorozza az álszent egyházia­kat. Az igen népes szereplőgár­dának is nagy része van abban, hogy az előadás látványos, élve­zetes. Az udvari, a tábori, a pia­con és a bordélyban játszódó je­lenetek valódi nagyszabású, igé­nyes, színvonalas kellékei a ze­nés darabnak, Gajdos József kivá­ló koreográfiáját dicsérik. Minden szereplőről elmondha­tó, hogy rendesen kiveszi részét a közös játékból. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a csapatból kiemelkedő, lenyűgöző, felejthetetlen alakítást sajnos nem láttunk, és kevés szereplő tűnt ki szép énekhangjával. Középkori történet emberi hiszékenységről Még az utójáték is Shaw-ra emlékeztet. Azaz emlékeztetne. Tulajdonképpen az előadás alatt végig nem zavart, hogy klasszikus történetet korabeli ruhákban keltenek életre a sze­replők, miközben modern zene szól. Ott a máglyahalál után fel­támadó Johanna és egykori bí­rái, ellenfelei váltanak eszmét. Shaw alaposan lerántja a leplet az illúziókról és az ostobaság­ról, amikor főhőse rádöbben, hogy messze még az a földi vi­lág, amely befogadná a szentje­it. Itt a közönség tapsát hono­rálva jön a ráadás diszkó­hangulatban. Csak Jeanne vise­li a régi jelmezt, mindenki más mai öltözetben ropja. S nem a rehabilitált mártírt, hanem a médiasztárt ünnepük. Mit mondjak, nekem ez már nem hiányzott. NIEDZIELSKY KATALIN Ákos: Magyarországon popsztárnak lenni unalmas „Számunkra nincs különbség a helyszín és a nézőszám te­kintetében koncert és koncert között, mert ötven és ötven­ezer embernek is ugyanazt, ugyanúgy játsszuk. Természe­tesen a csillagok állása szerint jobban vagy rosszabbul si­kerülhetnek a koncertek” — nyilatkozta Kovács Ákos, (képünkön), a magyar könnyűzenei élet kiemelkedő alakja békéscsabai látogatásakor az újságírók gyűrűjében. Békéscsaba- Több hazai zenész nyilatkozta, hogy magyar viszonylatok között nem beszélhetünk sztárságról, de ha mégis, akkor Kovács Ákos az egyetlen. Mennyire foglalkoztat a népszerűség?- Azzal, hogy sztár vagyok vagy sem, szerencsére nem kell foglalkoznom, kivéve néhány praktikus mozzanatot, amelyet szívesen elfelejtenék. A sztárság elsősorban kiszolgáltatottá tesz, és aki ezt élvezi, azt forrón üdvöz­löm. Amikor az ember elkezd olyasmivel foglalkozni, ami ké­sőbb publikus sikerességet nyer, még nem gondol bele, hogy mennyi hiábavaló teher és kiszol­gáltatottság jár vele. Csak a nagy­okosok szokták mondani - több­ségük még vakut sem látott közel­ről! —, hogy ez benne van a pakli­ban. Én nem tudom, mi van a pakliban, csak magamról szeret­nék beszélni, magamhoz hűen, nem kívánok oktatni senkit vagy gurui szerepben tetszelegni. Egyetlen dolog fontos számomra: hű legyen hozzám, amit csinálok. Hangozzék ez bármilyen banáli­sán, mutassanak bár a mai tren­dek afelé, hogy minél bizonytala­nabb egy művész, ánnál szimpati- kusabb. Nekem nem szimpatikus a bizonytalan művész. Én azt, amit csinálok, teljes erőbedobás­sal teszem, és ha kételyeim tá­madnának, azokat megtartom magamnak. A színpadon kol- bászoló civilekből elegem van. Aki a színpadra lép, tudja, hogy kicsoda — ne a közönség szemé­ből olvassa — Elsősorban a szövegírási és a műfordítási feladat érdekelt. Én magamról elsősorban nem mint énekes gondolkodom, így aztán mikor pozitív visszajelzéseket kap­tam az éneklésről is, nagyon jóle­sett. Ez végre valami más, mint amit korábban csináltam. Magyar­,,Szeretek gitározni. Ha nem is tudok, de szok­tam. Inspirált a program is, amellyel dolgozom. Az olyan zenék hallgatása, amelyek bizonyos szem­pontból rendkívül fájdalmas élményt nyújtanak, hasznos, mert rengeteg ötletet, szakmai trükköt lehet belőlük ellesni. Az én dalaim mindig is szövegcentrikusak voltak. Azt meg, hogy a dalok szövegei milyen hatásra születnek, József Attila óta tudjuk. Az én életemben is a szellem és a sze­relem a fő inspiráló erő - ezek közül is gyöngé­den kiemelném a szerelmet, hátha a feleségem nem olvassa a cikket." ki és ak­kor biztos lesz a világ­ban is.- Éppen azt mond­tad az imént, hogy ma­gadhoz hű­en szeret­nél zenélni. Miért volt számodra akkor vonzó az a felkérés, hogy a Tarzan dalait lefordítsd és el is énekeld magyarul? országon popsztárnak lenni rendkí­vül unalmas, hihetetlenül egysíkú dolog és az ember hamar ráun, le­gyen bármi­lyen sikeres. Számomra legfontosabb a kreatív mun­ka: klippet for­gatni, zenével, forgatókönyv­írással, rende­zéssel, az em­berek mozgatásával foglalkozni. Szeretek dolgozni, nagyon jól ér­zem magam a bőrömben... Hogy visszatérjek a kérdésre: roppant iz­galmas feladat olyan hangfelvételen énekelni, amelyen Phil Collins do­bol, a New York-i filharmonikusok húzzák a talpalávalót, a szöveget pedig magam költöttem.- Elkészült már a szeptember­ben megjelenő nagylemez anyaga? Mert a maxin megjelent Keresem az utam óriási siker.- Még nincs kész tökéletesen az anyag, de az utolsó fázisban, cél­egyenesben tartanak már a munká­latok. A Keresem az utam április 6- án jelent meg és ennyi idő alatt több, mint 12 ezer darab fogyott be­lőle, ami - tekintve hogy hazánk­ban néhány száz, maximum ezer darabot adnak el egy single-ből - rendkívüli büszkeségre adtikot. Az új albumon a Keresem az utamnál jóval életveszélyesebb dalok domi­nálnak, de lesznek rajta további akusztikus vonósfelvételek is.- Többször nyilatkoztod már, hogy készül a versesköteted. Mi­kor kerül a könyvesboltokba?- Igyekszem nagyon kevésszer mondani. Valószínű, hogy őszre elkészül az ötödik kötetem.- A címét tudod már?- Igen, tudom, de még nem mondom el.- Kizárólag verseket tartalmaz?- Nem. Föllelhetőek benne az azóta készült dalszövegeim, a fil­mes írásaim - melyek a Vox című magazinban jelennek meg -, és több mint 30 versem.- A kritikusok nem csak jót ír­nak a köteteidről...- Az elmarasztaló kritika pont annyira nem érdekel, mint a ma­gasztaló. FRANKÓ MARIANNA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents