Békés Megyei Hírlap, 2000. szpetember (55. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-09-10 / 212. szám

2. OLDAL - 2000. SZEPTEMBER 9-10., SZOMBAT-VASÁRNAP KÖR KÉP BENZINHÁBORÚ. Franciaországban a parasztok lángoló szalmabálákkal zárták le az utakat, és pén­tekre már Nagy-Britanniában is blokád alá vonták az ország legnagyobb olajfinomítóját. Az OPEC- országok szeretnék elérni, hogy a nyersolaj ára - amely Európában 1 dollárral esett - tovább mérsék­lődjék^_____________________________________________________ ____________FOTÓI «UROPRRM/RPA A világ és benne Magyarország A Biztonsági Tanács jubileumi határozatot hozott További erőfeszítésekre van szükség a két ország kapcsola­tait terhelő vitás kérdések megoldásához - állapította meg román kollégájával folytatott kétoldalú megbeszélésén a magyar köztársasági elnök. Az ENSZ millenniumi csúcs- találkozóján Clinton kezet fogott Castroval. New York Emil Constantinescu ténykedését méltatva Mádl Ferenc hangsú­lyozta, hogy a román államfő el­évülhetetlen érdemeket szerzett kapcsolataink korábban nem lá­tott mértékű javításában. A ma­gyar köztársasági elnök felvetette újabb konzulátusok nyitásának, illetve az egyházi és kisebbségi tulajdonok - például a temesvári Magyar Ház épülete, a kolozsvári Erdélyi Magyar Egyesület székhá­za, a gyulafehérvári érsekség könyvtára és épülete - visszaszol­gáltatásának kérdését. Hangsú­lyozta, hogy az önálló magyar tannyelvű állami egyetem létre­hozását Magyarország továbbra is fontos ügyként tartja számon. Constantinescu érzékeltette, hogy ezeknek a felvetéseknek a gyors megoldását a közelgő ro­mániai választások eredménye befolyásolhatja. Egyúttal mind­két politikus méltatta az RMDSZ kormányzati szerepét. Az ENSZ millenniumi csúcsta­lálkozója eleddig páratlan ese­ményt hozott: Bili Clinton ameri­kai és Fidel Castro kubai elnök szerdán kezet fogott egymással. A parola - bármilyen rövid volt is - történelmi mérföldkő a két or­szág kapcsolataiban: ez volt az el­ső alkalom, hogy Fidel Castro személyesen váltott szót egy amerikai elnökkel. Az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak állam- és kormányfői egy­hangúlag megszavazták azt a ha­tározatot, amelyben elkötelezték magukat a világszervezet köz­ponti szerepének erősítése mel­lett a békefenntartó hadművele­tekben és a kollektív biztonsági rendszer szavatolásában. A BT le­szögezte, hogy a békefenntartás és a nemzetközi biztonság a világ minden térségében azonos el­sőbbséget élvez, és Afrika sajátos problémáira való tekintettel kü­lönleges figyelmet szentel a szi­lárd béke és a fenntartható fejlő­dés megteremtésének a fekete kontinensen. ■ Választások ősze a Balkánon A belgrádi látogatáson tartózkodó görög külügyminiszter találkozott Vojiszlav Kostunica szerb ellenzéki elnökjelölttel, de a rendőrök nem engedték be a nagykövetségen adott fogadásra az Otpor ifjúsági ellenzéki mozgalom képviselőit. Dílkblet-Európa Bár Athén és Belgrád kapcsolatai hagyomá­nyosan jók, az utóbbi hónapokban a görög kormány egyre inkább elhatárolódik Milosevics elnök rendszerétől. Jeórjiosz Papandreu arra hívta fel Jugoszlávia népét, hogy a szeptemberi választásokon szavaza­taival a demokrácia felé vigye az országot. A görög diplomácia irányítója mindamellett elítélte a koszovói szerb kisebbség ellen elkövetett erőszakos cselekményeket. Balkáni kőrútján a görög diplomácia vezetője Szkopjéba, Podgoricába és Pristinába is ellátogat. Papandreu utazása - az athéni külügyi szóvivő szerint - a bal­káni országok és Európa közeledését hiva­tott előmozdítani. Való igaz: forrónak ígérkezik a politikai ősz a térségben. Két és fél hónap alatt hét választást tartanak, köztük hármat olyan országban, amely közvetlenül szomszédos hazánkkal. S legalább négy esetben komoly esély van arra, hogy a szavazás nyomán fordulat következhet be. Szeptember 24-én járulnak az urnákhoz Jugoszlávia szavazópolgárai, hogy megvá­lasszák az elnököt, a parlamentet és a helyi képviseleteket. A legfontosabb döntés ép­pen az államfő személyét érinti, hiszen Szlobodan Milosevics kifejezetten saját ha­talmának meghosszabbítására alakította ki a közvetlen választási formát, miután a ko­rábbi alkotmányos előírások értelmében már nem kaphatott volna újabb megbízást a parlamenttől. Jóllehet az ellenzék nem egységes, Kostunicának, akit tizenöt párt támogat, a papírforma szerint jó esélyei vannak. Csakhogy a választási csalásoktól a megfélemlítésig, a polgárháborús fenye­getőzésektől az erőszakszervezetek beveté­séig a Milosevics-rendszer aligha válogat majd az eszközökben. Október 28-án a koszovói ENSZ-közigaz­Papandreu kezet ráz Milosevlccsel gatás szervez választásokat. A tartomány ugyan jogilag Jugoszláviához tartozik, az előzmények ismeretében érthető, hogy mégis külön szavaznak. Az albán többségű tartományban lényegében két irányzat mé­ri össze erejét. A mérsékeltebb Ibrahim Rugóvá tömörülése és a kompromisszumo­kat elvető Hashim Thaqi irányítása alatt ál­ló PDK, amely a korábbi felszabadító had­sereg (UCK) harcosait tömöríti. Az előzetes felmérések Rugováék előnyét mutatják. Bosznia-Hercegovinában is az urnákhoz járulnak a polgárok. A legutóbbi helyható­sági szavazáskor - különösen a muzul- mán-bosnyák területen - a választópolgár­ok nagy számban fordultak el a szélsőséges nacionalista pártoktól. Megfigyelők szerint remélhető, hogy megerősödik a mérsékel­tebb irányvonal támogatása. Október 15-én Délkelet-Európa legkon­szolidáltabb, igen jó gazdasági eredmé­nyekkel büszkélkedő állama, a hazánkkal együtt az EU-tagjelöltek frontvonalában álló Szlovénia választ új törvényhozást. A kér­dés az, képes-e szert tenni Andrej Bajuk je­lenlegi kisebbségi kormánya biztos többség­FOTÓl IUROPRISS/IPA re. Az 57 esztendős bankár, aki emigráns­ként Argentínában és az Egyesült Államok­ban élt, június 7-e óta kormányfő. Akkor buktatták meg Janez Dmovsek balközép- liberális koalícióját, miután a szövetségből többen szembe fordultak vele. Bizonytalan szövetségeseivel Bajuk Néppártja jobb- közép-konzervatív kormányzást folytat, s most a kilencventagú parlamentben mind­össze 44 mandátummal rendelkezik. Szeptember 10-én Macedóniában, októ­ber 1-jén pedig Albániában lesznek helyi választások. A tét nem akkora, mintha par­lamenti képviselőkre szavaznának, mégis jelzésértékű lehet, mennyire nyugodtak meg a kedélyek a Koszovóval határos valamikori válságövezetben. Végül, de nem utolsósorban: november 26-án elnököt és törvényhozást választ Románia. Az alapkérdés: vajon fennmarad- e a jelenlegi kormányszövetség, benne a magyarokat képviselő RMDSZ-szel, s képes-e megőrizni hatalmát? Vagy - a gaz­dasági nehézségeket s a mai koalíció szét­húzását kihasználva - visszatér-e az Iliescu vezette irányzat? __________________iríti) Hírek röviden Cáfolatok a Kurszkról Az orosz haditengerészet szóvivői pénteken határozottan cáfolták azt a német lapértesü­lést, hogy a Kurszk atom-tengeralattjáró ka­tasztrófáját a Nagy Péter cirkálóról indított rakéta okozta volna. Hja Klebanov orosz miniszterelnök-helyettes szerint viszont a balesettel összefüggésben átadott amerikai dokumentumok „nem tartalmaznak új in­formációt”. A tragédia legvalószínűbb oka­ként a Kurszk orr-részében, a fegyver­részlegben bekövetkezett „rendkívüli ese­ményt” említette. Japán-orosz kémbotrány A japán rendőrség pénteken őrizetbe vett egy magas rangú japán katonatisztet, akiről azt gyanítják, hogy titkos katonai informá­ciókat adott át Oroszország tokiói nagy- követségének. A japán haditengerészet kö­telékében szolgáló 38 éves Hagisaki Sigehiro korvettkapitány éppen az orosz nagykövetség egyik munkatársával talál­kozott pénteken kora hajnalban, amikor a rendőrök lecsaptak rájuk. Útra kelt az Atlantis Pénteken a floridai Kennedy űrrepülőtérről hét űrhajóssal a fedélzetén elindult az új nem­zetközi űrállomásra az Atlantis űrrepülőgép. A két orosz és öt amerikai kozmonautának az a feladata, hogy a 11 napos út során készítse elő az űrállomást az első - három főből álló, négy hónaposra tervezett - expedíció foga­dására. A Tisza szennyezői A folyó vízgyűjtőterületének magyarországi szakaszán 11 olyan ipari létesítmény találha­tó, amely környezetvédelmi szempontból a „fokozottan kockázatos” kategóriába sorolha­tó - derül ki abból a négy térségbeli országra kiterjedő részletes jegyzékből, amelyet pénte­ken az úgynevezett nagybányai csoport tájé­koztatójával együtt hoztak nyilvánosságra Brüsszelben. A munkacsoportot a román, az ukrán, a szlovák és a magyar környezetvédel­mi miniszter áprilisi találkozóján hozott dön­tés értelmében állították fel. Tajvani hajó kínai kikötőben Tajvani hajók pénteken visszaszállítottak Kí­nába 115 illegális kínai bevándorlót. Az eset példátlan, mert a tajvani hatóságok az 1949. évi kommunista hatalomátvétel óta nem en­gedik meg hajóiknak, hogy kikössenek a Kí­nai Népköztársaság partjainál. Halálos török buszbaleset Tizenegy személy - köztük öt gyerek - meg­halt, 26 pedig megsérült egy autóbusz-baleset következtében pénteken Törökország nyugati részén. Egy gyapotszedő munkásokat és csa­ládtagjaikat szállító jármű borult az árokba Kula település közelében. A hatóságok sze­rint a balesetet valószínűleg az okozta, hogy a sofőr elaludt. Soha nem látott gyarapodás Gádoros soha nem tartozott a gazdag települések közé. A falu saját földterülettel nem rendelkezett — ez már az 1826-os újratelepítésnél eldőlt. 1936-ban például a környező községektől kel­lett a gádoros! elöljáróknak birtokot vásárolniuk ahhoz, hogy a község előbbre tud­jon lépni. A földnélküliség bezártságot eredményezett és a fejlődés gátjává vált. Gádoros- Most azonban soha nem látott vagyongyarapodás előtt áll Gádo­ros - adta hírül a csütörtökön megtartott sajtótájékoztatón Prozlik László polgármester. - A második kárpótlási földalapból, hosszas utánjárás eredménye­képpen, 27 hektár kül- és belterü­leti földet kap Gádoros, 980,93 aranykorona-értékben. Kérvé­nyünk számos hivatalt végigjárt. Gondjainkat átérezte dr. Dancsó József országgyűlési képviselő is, akinek sokat köszönhetünk ügyünk előbbre vitelében. A 27 hektáros területen építési telkek kialakítását tervezzük, módunk lesz az infrastrukturális fejlesztés jegyében költséges kisajátítási el­járások nélkül megvalósítani a szennyvízberuházást, és tudtunk területet biztosítani a zöldmezős, munkahelyteremtő beruházá­soknak, illetve esetleg egy vállal­kozói övezetnek is. Dancsó József megerősítette: szinte lehetetlennek tűnt Gádo­ros földhöz jutása, de szerencsé­re a döntéselőkészítés során sike­rült a különböző tárcák érdekeit összehangolni. A képviselő re­ményét fejezte ki, hogy a 27 hek­táros terület a falu hosszú távú fejlődését szolgálja, kovác» «rika Az Alföld-Fiume vasútvonalról Sarkad A Magyar Köztársaság Közleke­dési és Vízügyi Minisztériuma vasúti közlekedési főosztályveze­tője, Horváth Lajos és Sarkad vá­ros polgármestere, Tóth Imre or­szággyűlési képviselő indítványo­zására szeptember 11-én 10 óra­kor a sarkadi polgármesteri hiva­tal tanácstermében a két ország közlekedési tárcájának vasúti, vám- és határőrizeti szerveinek, illetve határmenti kistérségeinek vezetése részvételével román ma­gyar egyeztető fórumot rendez­nek. A tanácskozás célkitűzése, hogy az Alföld-fiumei vasútvo­nal Nagyvárad-Nagyszalonta- Kötegyán-Sarkad-Gyula- Békéscsaba-Szeged szakaszán lehetőleg ez évtől, legkevesebb napi egy pár szerelvénnyel, nap­pali forgalommal a nemzetközi vasúti teherforgalom újraindul­jon. Az egyeztető tanácskozáson je­len lesz Horváth Lajos, a KVM vasúü közlekedési főosztályveze­tője, Szabó Gyula, a MÁV Rt. Sze­gedi területi Igazgatóságának igazgatója. Magyar oldalról meg­hívást kapott Rovó István, a vám- és pénzügyőrség dél-alföldi regio­nális parancsnoka, dr. Dávid Kár­oly határőr dandártábornok, az Orosházi Határőr Igazgatóság igazgatója és dr. Sipos Lajos, az Északkelet-Békés Megyei Kis­térségfejlesztő Egyesület elnöke. Román oldalról Vasile Blaga sze­nátor mellett Bum Iana-t, a Ro­mán Államvasutak áruszállításért felelős igazgatóját, a határrendé­szet részéről Stancu Gheorghe pa­rancsnokot és Tódor Albert nagy­szalontai polgármestert, a mik- rorégió elnökét várják. _______m Karosszék a síremléken Washington „Válassz! Jack Dániel vagy én!” - ezt Laura Bush vágta férje fejéhez az amerikai el­nökjelölt 40. születésnapján. A reménybeli First Lady az el­nökválasztási kampányban a minap mesélte el, miként állt a sarkára, amikor úgy érezte, ve­szélybe kerülhet ifjabb George Bush sokat ígérő pályafutása. Jack Dánielről, a whisky-(azaz bourbon)-márkáról sokan hal­lottak, ám hogy valóságos sze­mély volt, arra csak az elnök­jelölt-feleség megjegyzése irá­nyította rá a figyelmet. Az ame­rikai sajtó a napokban meg is emlékezett a férfiú százötvene­dik születésnapjáról. Jack Daniel tizedikként szüle­tett egy szeszfőzőcsaládban. Si­kerének titka az volt, hogy nem változtatott a hagyományokon; a Tennessee állambeli Lynch- burgban szinte még ma is ugyan­azokat a fahordókat használják. A bajszos-szakállas üzletem­ber soha nem adta fejét nősülés­re, de messze földön híres szok­nyabolondnak ismerték. Végren­deletében kikötötte, hogy sírem­lékére két kőkarosszéket helyez­zenek, ahol kedvesei kisírhatják magukat. Nem sejtette, hogy ha­lála milyen hamar bekövetkezik. Elromlott páncélszekrényébe mérgében egyszer olyan erősen belerúgott, hogy lába felsebese- dett, vérmérgezést kapott, s ezen sem az orvos, sem a whiskykúra nem segített. ______________író

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents