Békés Megyei Hírlap, 2000. szpetember (55. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-30-10-01 / 230. szám
2000. szeptember 30-október I., szombat-vasárnap A Békés Megyei Hírlap Melléklete Cigányok, vándorúton A szokások különbözősége nem ok a gyűlöletre A rap szörny „Tovább is van, mondjam még?” 6 Az élő csempészáru Kufárok, maffia módszerekkel a határőrség járőrei ellen A JOGAINK VÉDELMEZŐJE Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok biztosa hivatalához öt év alatt 34 ezer panasz érkezett, negyedrészt a községek lakóitól. Elintézni ugyan csak minden harmadikat lehetett, de jó tanácsra ügyéhez segítségre minden hozzá forduló számíthatott. A polgárok a negyedik legmegbecsültebb helyre sorolták az általa vezetett intézményt „Alkotmányos intézmény” ül velünk szemben: megválasztásához az Országgyűlés kétharmados többségére volt szükség (a legfőbb ügyészéhez például csak a jelenlévő képviselők fele plusz egy fő). Iratokkal zsúfolt asztala mellett sorolja, mit tettek az elmúlt évben. Szavaiból, lényéből lendület, energia árad. Pedig élete túlhajszolt, ahogyan a hivatalában dolgozók többségéé is. Kriminológusként évtizedeken át a bűnözés társadalmi okait kutatta, 1968-tól oktatta is. A tanításról nem tud lemondani, óráit ma is megtartja, de másutt is tart előadásokat. Megválasztásakor új életmódot kellett kialakítania: egyetemi tanárból hivatalnok lett. Azóta áttette reggelre az úszást, de továbbra is naponta tornázik. Félje a nemzetközi jog neves professzora. 33 éve házasok. Mióta hétköznapokon nem ebédelnek együtt, a professzor- asszony a hét végén sokat és sokfélét főz, vagy hazaviszi férjének a melegíteni valót vacsorára. Ilyenkor adódik idejük jó beszélgetésekre, aztán kicsit még dolgoznak, majd a közösen kiválasztott zenére alszanak el. Az öt év alatt 34 ezer panasz érkezett a hivatalába. A lakosság kétharmada már megismerte tevékenységét és tudja, hivatalához is fordulhat, ha jogsérelem éri. Vizsgálati eredményeikről gyakran tájékoztatják a sajtót. A panaszosok valamivel több mint a fele férfi, majdnem háromnegyedük városi, a negyedük községből való. „Hozott anyagból dolgozunk” — jegyzi meg erről. A közvélemény-kutató kérdésére — mennyire szolgálja az állampolgári biztos intézménye az emberek javát? — adott válaszaikkal a polgárok a negyedik legmegbecsültebb helyre sorolták az intézményt. „Lassanként megtanulják az állampolgárok, mire használjanak bennünket” — véli Gönczöl Katalin. Tavaly például kénytelenek voltak elutasítani a panaszok 70 százalékát, mert az ügyek nem tartoztak a hatáskörükbe, például azért, mert még a bíróság foglalkozik velük. De levelükben kitanítják a panaszost, hogy akkor mit tehet. Közük azt is, hogy a jog milyen típusú konfliktusok megoldására nem alkalmas. Sokszor lefordítják érthető magyar nyelvre a jogi „tolvajnyelvet”. Olyan panaszos is akadt, aki a hatósági határozatból rá sem jött, hogy neki adtak igazat. Mindenképpen leírják, mit és hol kell ezután lépnie. „El kellene érni például, hogy a hatóság ne a paragrafusok számaira hivatkozzék leveleiben, hanem idézze azokat, sőt, magyarázza is meg tartalmát. Mellesleg magukra a törvény- és rendeletszövegekre is ráférne, hogy közérthetővé tegyék őket” — teszi hozzá. Az állampolgári jogok biztosának hatáskörébe csak hatóságok tartoznak, csak hozzájuk fordulhat. Nem vizsgálhatja egyebek közt pénzintézetek, magáncégek, kereskedők ügyeit, ám ha ilyen vonatkozású panasz érkezik, megkeresheti felügyeleti szerveiket. Vizsgálhatja viszont a monopolhelyzetben lévő közszolgáltatókat, hiszen például az önkormányzatok nem mindig lépnek fel hatékonyan a fogyasztók védelmében, a saját érdekvédelmük gyenge. Vizsgálatuk eredménye csak ajánlás lehet. Nem kötelező tehát, de ha elutasítanák, följebb lép: a nyilvánosság, a főhatóság vagy akár az Országgyűlés elé. Ha sürgető, égető a panasz, Gönczöl Katalin piros cédulát tűz az irathoz: intézéséhez még aznap hozzá kell fogni! Újabban szaporodnak az általa „gerjesztett”-nek nevezett panaszok: az általuk tett és megismertetett átfogó vizsgálatok eredményein felbuzdulva a gyermekek ügyében például nagymamák, pedagógusok kérik közbelépésüket. Olykor ajánlásukkal egyetértenek az érintettek, de a végrehajtáshoz gyakran nincs anyagi fedezetük vagy hiányzik a kérdéses szakember. Ilyenkor általában meg tudnak állapodni arról, hogy mikorra, hogyan, milyen módon kerítenek sort a jelenleginél valamivel jobb helyzet megteremtésére. Egy idő múlva utóvizsgálatot tartanak. „Kész vagyok kompromisszumokra, de kemény, következetes, és bizonyos ügyekben engesztelhetetlen szeretnék maradni” — mondja a biztos. Milyen esetekben? Például akkor, ha az idősek, a fogyatékosok bentlakásos otthonaiban kiszolgáltatottságot észlel. Legyen egy zárható fiókjuk; a mozgássérülteknek az intézetben kapaszkodójuk, hogy ne érezzék magukat teljesen bezárva; a középületekhez, a járdákhoz építsenek lejtős részt, amin kocsijukkal fölhajthatnak; ha közlekedési lámpát javítanak, a vakok számára szereljenek be hangjelzőt; a börtönökben a vécé elé ajtót vagy elzáró függönyt. „Az alapvető emberi jogi követelmények számonkérésében a legkiszolgáltatottabbak körében nem lehetek megalkuvó” — hangsúlyozza. Törvény írja elő, hogy a gyermek pusztán szociális okból nem emelhető ki a családból. Ennek érdekében tavaly ótfi minden városnak kötelező feladata átmeneti szállást létesíteni, ahová a bajba került család együtt költözhet. Ez nemcsak humánusabb, de olcsóbb megoldás is, mint a családtagok külön- külön történő elhelyezése. Most már ellenőrzik is, hogy ez megvalósult-e. Viszonylag sok a panasz a nyugdíj-megállapításokra, késedelmes folyósításukra, az önkormányzatok építéssel kapcsolatos határozataira, a diákjogok megsértésére, a rendőrségre. Most ellenőrzik a hajléktalanok egészségügyi ellátását. A példák szinte kifogyhatatlanok. Az ország- gyűlési biztosi megbízatást, amely Gönczöl Katalin esetében jövőre jár le, nem sikernek tekinti, hanem szolgálatnak, amely az ügyek iránti alázatot követeli meg. Az ügyeknek pedig szinte mindegyike darázsfészek, többnyire tragédia van mögöttük. Érzelmileg igyekszik a dolgokon kívül maradni. „Sajnos, nem mindig sikerül” — ismeri be, s miközben férfias kézszorítással búcsúzunk, arra gondolok, hány képletesen felé nyújtott kezet szorít meg, hasonló határozottsággal. Molnár S. Edit Névjegy Született: Nagykőrös, 1944. ápr. 17. Családi állapota: férjezett (1967), Valki László. Pályája: Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán (ELTE JTK) diplomát szerez (1968), ugyanott a kriminológiai tanszéken tanársegéd, adjunktus, docens (1968-90), egyetemi tanár (1990-), dékánhelyettes (1985—88). Kriminálszociológiát tanít az ELTE Szociológiai Intézetében (1984-), az állampolgári jogok országgyűlési biztosa (1995—). A Magyar Kriminológiai Társaság főtitkára (1983-), a Nemzetközi Kriminológiai Társaság tisztségviselője (1990-). Az állam- és jogtudományok kandidátusa (1978), doktora (1990), több könyv szerzője. Elismerései: Vámbéry Rusztem Emlékérem (1985), Szent György-díj (1998).-— .................... A SIKERPROPAGANDA VÉGE A héten valami befejeződött: a tömegek ámítása, a mező- gazdaságból élők kábítása, a mindenkit hasba akasztó siker- propaganda. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium — közismert nevén az FVM — közzétette jelentését az elmúlt gazdasági évről. Itt ugye nem lehet mókuskálni, adatokat kimagyarázni, mert a forrás abszolút hiteles, két állami intézmény — az adó- és a statisztikai hivatal — jelentéseire támaszkodik. Márpedig ezekben, s így értelemszerűen az FVM jelentésében is eléggé megdöbbentő adatokat lehet olvasni. Nézzük csak, miről is van szó! Tavaly a mezőgazdaság csaknem valamennyi meghatározó mutatója romlott. így újabb 0,1 százalékkal csökkent az ágazat folyó áron számított részesedése a GDP-ből. Az alacsony jövedelmezőség miatt a mezőgazdaság a befektetők számára nem vonzó. Külön nehéz helyzetbe került az állat- tenyésztés, amelynek kibocsátása 0,8 százalékkal csökkent, miközben a növénytermesztésben és a kertészetben 1,1 százalékos növekedést regisztráltak. Kedvezőtlenül alakult a külkereskedelmi egyenleg is: amíg a kivitel nemzetgazdasági szinten 9 százalékkal növekedett, az agrárexport 16,7 százalékkal visszaesett, ami az ágazat egészét tekintve 258 millió dollár egyenlegromlást okozott. További gond, hogy miközben az árbevétel alig növekedett, a költségek jelentősen — közel hatszor nagyobb mértékben — emelkedtek, s az eredménykiesés 1998-hoz képest mintegy 27 milliárd forint. Jelzésértékű, hogy a foglalkoztatottakon belül a mezőgazdaságból élők aránya, az 1998. évi 7,5-ről 7,1 százalékra esett vissza, ami azt jelenti, hogy egyre kevesebben találják meg számításaikat az ágazatban, szabadulnak meg kicsiny földjeiktől vagy a birtok megtartása mellett más kereseti forrás után néznek. Az 1990-es új földosztás utáni eufóriának tehát vége. A hetvenes-nyolcvanas években virágzó, európai rangú mező- gazdaságunk mára szétesett, és ezzel az atomjaira hullott ágazattal a tárca nagyotmondásáról híres feje nem tud mit kezdeni. Hiába utazta végig a földgolyót, s kötött „jobbnál- jobb” üzleteket, az eredmény nem látható. Egészen egyszerűen nincs. A semmit átmenetileg lehetett még pótolni ámítással, kábítással, sikerpropagandával. Ennek most vége. A legrosszabbkor. Itt állunk az Unió kapujában, mondani kellene valami biztatót, lelkesítőt. Félő, újabb jelszavakkal jönnek elő a spájzból. Amitől a mezőgazdaság helyzete egy kicsit sem lesz jobb. Árpási Zoltán ... más kereseti forrás után néznek. Békéscsaba, 1915. Az Osztrák-Magyar Bank fiókja, hosszú ideig a Magyar Nemzeti Bank megyei székháza a Bartók Béla út-Dózsa György utca sarkán. Az épület szinte semmij nem változott, de a környezet, maga a város annál többet
