Békés Megyei Hírlap, 2000. szpetember (55. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-28 / 228. szám
2000. SZEPTEMBER 28., CSÜTÖRTÖK - 7. OLDAL ÖNKORMÁNY 2ATI OLDAL Millenniumi Medgyesegyházi napok A mai Medgyesegyháza helyén és környékén több mint ezer éve élnek kisebb-nagyobb közösségekben emberek. Erről tanúskodnak az utóbbi időszak régészeti feltárásai, azok tárgyi emlékei. A szinte nyomtalanul elmúlt századokból alig maradt meg néhány írásos emlék, feltárt sír, templom és településmaradvány, ugyanakkor az államalapításra, a kereszténység felvételére emlékezve mégis szilárd, egyértelmű tájékozódási pontokat nyújtanak, hiszen szülőföldünkön innen indult az élet. A történelem viharai, a rómaiak, fontosabb ösztönző, előrevivő elem, a magántulajdon. A medgyesiekre közismerten jellemző a munka- és lakóhelyszeretet, valamint a déd- és ükapáinkra jellemző kreatív törekvések a XX. század első felére meghozták méltó, szükségszerű eredményeiket. A környezetünkben lévő tradicionális településeket megelőzve, kimondatlanul — közigazgatási cím nélkül is — mezővárosi szerepet töltött be Medgyesegyháza, a térség kereskedelmi és iparos központjává vált. Messze földön ismert piacainkról, vásárainkról, Medgyesegyháza központjában, a százéves szobrászművész alkotása, a településen ápolásának jelképe tatárok, törökök és még sok hódító, diktátor nem kímélte az itteni javakat és életeket: romboltak, pusztítottak, raboltak, mindent felégettek. Az itt élők soha nem adták fel, mindig képesek voltak újrakezdésre és megújhodásra. Ezért is mondhatjuk büszkén: szülőföldünkön „több mint ezer éve folyamatos az élet”. Medgyesegyháza „újkori”, jelenünkre és jövőnkre is hatást gyakorló történelme, alig több száz évnél. Medgyesegyháza sajátos utat megtett és végigküzdő település, amely alig egy évszázad alatt teremtette meg számomra örökre kedves, utánozhatatlan arculatát, lelkületét. A szórványosan itt élő, templommal rendelkező, katolikus magyarság mellé 1889- ben 93 evangélikus szlovák család érkezett Békéscsabáról, akik hihetetlen gyorsasággal és elszántsággal láttak munkához. 1890- ben megindult a belterületi házak, utcák és a parcellázott földeken a tanyák tömeges építése. 1892-ben önálló evangélikus gyülekezetét alapítottak. Az akkori belügyminiszter a 65.318/1893 számú határozatával 1893-ban nagyközséggé nyilvánította Medgyesegyházát. Nagyszerű őseink egy pillanatra sem lankadtak, iskolákat, középületeket, majd 1899-ben evangélikus templomot építettek. A lakosság száma 1900-ra közel 3000 volt. Megkezdődött és lendületesen folytatódott a mezőgazdaság polgári fejlődése, amely magával hozta az árutermelés megindulásának feltartóztathatatlan folyamatát. Településalapító őseink életében is megjelent az egyik legparkban levő díszkőt, mely Mihály Gábor élők összetartozásának, a hagyományok míves munkát végző, haladó szellemű iparosainkról, igényes kereskedőinkről az emlékezők még ma is legendákat mesélnek. Századunk első felére kialakult a napjainkra is ösztönzőleg ható belterjes kertészkedés, dohány-, földimogyoró- és dinnyetermesztés nemes hagyománya. Elődeink életében az európai tulajdonosi szemlélet nemes szociális érzékenységgel is párosult, hisz többször bizonyították egymás és kitűzött céljaik iránti szolidaritásukat. Ennek legszebb példái a közös templom és iskolaépítés. A két világháború közötti Medgyesegyházán egyre nagyobb szerepet vállalnak az önszerveződő, civil szervezetek, a gazdák, az iparosok, kereskedők és egyházak demokratikus szerveződései. Ebben az időszakban 17 egyesület, civü szervezet működött a településen. A két világháború és a társadalmi változások az itt élő családokat sem kímélték. Ma is tisztelettel és kegyelettel emlékezünk az elesettekre, áldozatokra, akiknek emléke tovább él. 1945 utáni történelmünk szintén egyedien alakult. Az 1947-es magyar-csehszlovák lakosságcsere hírhedtté vált eseményeit, kálváriáit szüléink és nagyszüleink megtapasztalták. Szlovák elődeink egy része felkerekedett, új hazát keresett és talált, míg a mai Szlovákiából kitelepített magyar őseink megértő, befogadó közösségekre leltek, új hazát, új otthont találtak Medgyesegyházán. Szinte egyedülálló a sok vihart látott Kárpát-medencében, ami Medgyesegyházán egy emberöltő alatt kétszer is megismétlődött: az itt élő magyarok mellé 1889-ben Csabáról letelepült szlovákok, majd 1947-ben az akkori Csehszlovákiából kitelepített magyarok példamutató módon szőtték egybe életüket, és nagyon rövid időn belül alakultak egységes, településüket rajongásig szerető közösséggé. Egymás nemzeti érzéseinek, anyanyelvűknek, szokásaiknak és kultúrájuk kölcsönös tiszteletben tartásával képesek voltak a közös, előrevivő, településfejlesztő célok érdekében együtt, békében élni és munkálkodni a boldogabb jövőn. Rövid időn belül kétszer tettek hitet és tanúbizonyságot arról, ami a mai Kelet-közép Európa országainak, népeinek még napjainkra sem igazán sikerült. Az 1945-től 1990-ig tartó időszakban bebizonyosodott, hogy a diktatúra, az erőszakos A volt Telbisz-kastély ma jól felszerelt, családias otthont biztosít a település idős lakosai számára A jelen és a jövő reménységei. Az általános iskolások őszi sétára indulnak „kollektivizálás”, a magántulajdon és az egyéni, közvetlen érdekeltség kizárása, a „szovjet modell”, mint a világon sehol, úgy Medgyesegyházán sem sikeres út. Ugyanakkor, nagyapáink és apáink történelmünknek ebben a szakaszában is bebizonyították, hogy a sok hátráltató körülmény mellett milyen fontos az „emberi tényező” hatása. Az erőszakos kollektivizálásba is magukkal vitték, túlélésre alkalmas módon, a mozgékonyság, a kezdeményezőkészség, a vállalkozói kedv hatalmas erejét. Iparos dinasztiák szervezték és sokáig eredményesen működtették a Vas- és Faipari, valamint a Bőr- és Cipőipari Szövetkezetét, a kereskedők egymással szövetkezve látták el a települést és környékét. A föld- és munkaszeretet, a jó gazdák igyekezete jellemezte a mezőgazdaságban kényszer hatására szövetkező földműveseket és állattartókat. Beigazolódott, hogy a magántulajdon, a tulajdonosi érdekeltség a legfontosabb, hiszen apáink igazi hajdani önmagukat tartósan csak a közvetlen érdekeltséget jelentő „háztáji” és magángazdaságokban találták meg. Hangyaszorgalommal, erejüket nem kímélve művelték és művelik ma is földimogyoró- és diny- nyeültetvényeiket, fóliás kertészeteiket. 1990, a rendszerváltás, a demokratikus átalakulás, az önkormányzatiság megteremtése új fejezetet, új lehetőségeket nyitott Magyarország és a település életében, annak ellenére, hogy a gazdasági és politikai átalakulás minden kínját, megrázkódtatását, keservét, fájdalmát kénytelenek voltunk megélni. Végre, hosszú idő után, újra kezünkbe vehettük sorsunk irányítását. A demokratikus polgári berendezkedés, az önirányítás deklarálása megteremtette a lehetőségét annak, hogy őseink emlékéhez méltóan Medgyesegyháza is visszanyerje régi fényét és az őt megillető rangját az országban, a délbékési régióban. Szeretett lakhelyünk az elmúlt egy évtizedben dinamikusan fejlődött, építettünk utakat, járdákat, parkokat, sportcsarnokot és még számtalan dolgot. Közel 1 milliárd forintot fordítottunk településünk fejlesztésére, annak érdekében, hogy további, kiszámítható sikereinket megalapozzuk. Az önkormányzat vagyonát folyamatosan gyarapítottuk és gyarapítjuk. Legújabb szerzeményünk a volt szülőotthon, a jelenlegi időskorúak otthona, amely hosz- szú idő után 2001 januártól ismét a község tulajdonába kerül. A mai Medgyesegyházán minden feltétele adott a modern európai életnek, az infrastruktúra (vezetékes ivóvíz, gázhálózat, telefon, szennyvízcsatornázás és tisztítás, korszerű kábeltelevíziós hálózat, a helyi szilárd burkolatú úthálózat) kiépítésével megteremtettük az ipartelepítés, a további munkahelyek létesítésének előfeltételeit. Az elmúlt években tehetséges polgáraink új cégeket, vállalkozásokat hoztak létre, komoly telephelyeket, beruházásokat valósítottak meg, mellyel számos új munkahelyet teremtettek. Mezőgazdasági termelőink a tarre is. Ápoljuk őseink szokásait, hagyományait, sőt új hagyományokat is életre hívtunk. Országosan is jeles eseménnyé vált a Dinnyefesztivál és a Medgyesegyházi napok évente ismétlődő rendezvénysorozata. Környezetünk gondozásával, parkok, ligetek telepítésével, fák, virágok ülte-' tésével igyekszünk lakóhelyünket igazi otthonná, barátságossá, üdévé, az itt élők, de az ide látogatók és átutazók számára is vonzóvá tenni. Természetesen nem lehetünk elégedettek, hisz tennivalónk van még bőven, számos feladat megA „Medgyes" Kft.-nél korszerű gépek segítik az olajos magvak csomagolását, köztük a héjas mogyoró tasakolását is tósan barátságtalan agrárkörnyezetben is kimagasló eredményeket értek el, sokan közülük komoly fejlesztéseket valósítottak meg. A dinnyetermesztésben és - exportban a helyi és környékbeli termelők, integrátorok hazai „piacvezetőkké” váltak. Az infrastruktúra fejlettségének, az itteni jó feltételeknek, a már tradicionális barátságos, nyílt, befogadó közösségeknek köszönhetően több Békés megyei, sőt megyén kívüli vállalkozás tette át székhelyét hozzánk, illetve létesített új telephelyet, valósított meg elismerésre és további bizakodásra alkalmat adó fejlesztést, munkahelyteremtést. Medgyesegyháza iránt egyre aktívabb a külföldi érdeklődés, a beruházási szándék. Gazdálkodóink, vállalkozóink, cégeink sikerei mellett büszkék vagyunk a sportban, az oktatásban, a kultúrában elért sikereinkoldásra vár. Új, nem kis nehézséggel, gyötrelmekkel járó, de nagyszerű kihívásoknak kell megfelelnünk, amelyek közül a legkomolyabb az európai integráció. Ugyanakkor történelmi helyzet előtt állunk, mint ezer évvel ezelőtt államalapító nagy királyunk, Szent István. Nem tétovázhatunk, csatlakoznunk kell, meg kell felelnünk az Európai Unió elvárásainak. A reánk váró feladatok megoldásához adjon erőt és hitet Szent István emléke és példája, valamint településalapító őseink, elődeink emléke, akikre méltán lehetünk büszkék, akiknek köszönhetjük a mai Medgyesegyházát. NAGY BÉLA POLGÁRMESTER Az oldal a medgyesegyházi önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztő: Halasi Mária Fotó: Such Tamás
