Békés Megyei Hírlap, 2000. szpetember (55. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-20 / 221. szám

2. OLDAL - 2000. SZEPTEMBER 20., SZERDA VILÁG TÜKÖR «SlIÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A BARENTS-TENGEREN mégis nekilátnak orosz és nor­vég búvárok az elsüllyedt atom­tengeralattjáró 118 áldozatának kiemeléséhez. Az ügyben Putyin elnök mondta ki a végső szót; a mentést egy éven belül be kell fejezni. VARSÓBAN Katona Tamás, házánk új nagykövete átadta át megbízólevelét Kwasniewski államfőnek. BÉCS VÁROS EU-bizottságá- nak küldöttségét látta vendégül a főváros. Budapest legsúlyo­sabb lemaradása a szennyvíz- kezelésben van, itt számít leg­inkább külső forrásokra, tapasztalatokra. Az Európai Unió ugyanis a kétezer léleknél nagyobb települések esetében teljes körű tisztítást ír elő. BUKARESTBEN közölte Ilies­cu, hogy nincs kifogása a koalí­ció ellen az RMDSZ-szel, de továbbra is szeparatizmusnak tartja a különálló magyar felső- oktatást. A volt elnök és jelen­legi államfőjelölt a román társa­dalom alkotórészének nevezte a magyarokat, akik „élvezik a demokrácia által nyújtott lehe­tőségeket”. SZLOVÁKIÁBA várják a dalai lámát és kíséretét. A tibeti szer­zetesek a csallóközi Somorja zsinagógájában kapnak ott­hont, ahol megalkotják a budd­hizmus titkos jelképét, a világ­mindenséget ábrázoló, meditá­cióhoz alkalmas „homok­képet”, amelyet végül a Dunába szórnak majd. BELGRÁDBAN bizonytalanság övezi Szlobodan Milosevics ju­goszláv elnök mára beharango­zott montenegrói látogatását, miután a Szerbia fő monteneg­rói szövetségesének számító párt vezetői ellentmondó nyi­latkozatokat tettek a jugoszlá­viai választásokat néhány nap­pal megelőző útról. Milosevics látogatását Momir Bulatovics jugoszláv kormányfő jelentette be egy hétfői montenegrói kampányrendezvényen. KÍNÁBAN nem fenyegeti pusz­tulás az egykori császár agyag­hadseregének alakjain meg­jelent negyven különféle pe­nészfajta. A Csin-dinasztiát alapító, Krisztus előtt 210-ben meghalt uralkodó sírjára 1974- ben bukkantak rá, s a sértetle­nül megmaradt szobrokat azóta a szabad levegőn állítják ki. BASZKFÖLD rendőrsége fel­fedezte a függetlenségért terro­rista eszközökkel küzdő ETA szervezet egyik parancsnoki központját a Bilbao melletti Galdacanóban, s fegyvereket valamint hamis okmányokat foglalt le. Folytatódnak a tiltakozások Európában változatlanul több országban is tart az emelkedő üzemanyagárak mérséklését köve­telők blokádháborúja. Svédországban (képün­kön) a fuvarozók megakadályozták a fehéráru, valamint a benzin- és a dízelolaj szállítását a fő­városba, Stockholmba. A leghevesebb a tiltakozás továbbra is Norvé­giában, Finnországban és Spanyolországban. Gordon Brown brit pénzügyminiszter kedden visszautasította a fuvarosok tiltakozó mozgal­mának ultimátumát, hogy vagy két hónapon be­lül csökkenti az üzemanyagár adótartalmát, vagy újra megbénítják az országot, mint a múlt héten. Szlovákiában a benzin árának csökkentésével szerelték le az útblokáddal fenyegetőzőket. Már Izraelben is tiltakoznak a fuvarozók a magas üzemanyagárak ellen: egyelőre csak forgalomlassító akciókat tartottak, de képviselő­ik azzal fenyegetőznek, hogy szerdán kiterjed­tebb és jóval érzékelhetőbb megmozdulásokra kerül sor. fotó: europress/epa A békefenntartás távlatai Magyar egység venné át az osztrákok feladatát Cipruson Az ENSZ nemrég befejeződött millenniumi közgyűlése a békefenntartást jelölte meg a világszervezet egyik első­rangú feladatául. Ám arra, hogy ez mennyire nem könnyű és főként nem veszélytelen, a legfrissebb példa a világ­szervezet egyik munkatársának meggyilkolása Guineában. New York Sokáig amolyan mindenre alkal­mazható gyógyírnak tekintették a kéksisakosok bevetését. Csodára azonban ők sem képesek, s ilyen­kor annál erősebb a kiábrándult­ság. Nem szólva arról, hogy ezek­ben az akciókban az ENSZ jelvé­nyével és színével megkülönböz­tetett sisak sem életbiztosítás: a nemzetközi erők csaknem két­ezer tagja vesztette eddig életét szolgálatteljesítés közben. Ezért tanácskozott több hóna­pon át egy tíztagú különbizottság Kofi Annan ENSZ-főtitkár felké­résére. A kilencvenes éveket te­kintették át, amikor 4 kontinens 14 országában 129 ezer kéksisa­kos tevékenykedett. Cipruson vagy a Golán-fennsíkon évtizedes gyakorlat folytatódik, de például Koszovóban, illetve Timor szige­tén csak tavaly óta állomásoznak nemzetközi erők. Az elemzés arra tesz kísérletet, hogy meghatározza a kéksisako­sok helyét az új világhelyzetben. A hidegháború alatt fő feladatuk leginkább a nehezen kialkudott kompromisszumok, fegyverszü­netek ellenőrzése volt. Újabban vi­szont mind gyakrabban jelentke­zik az az igény, hogy polgárhábo­rús körülmények között, nemegy­szer kiszámíthatatlan csoportok megfékezésére lépjenek akcióba. A konfliktusok száma egyre nő, ezért a „bölcsek” világos szabá­lyok megalkotását javasolták. Megállapításaik szerint az idén kétmilliárd dollárt költ az ENSZ a békefenntartó műveletekre, ame­lyek hatékonysága azonban még­sem elegendő. Ezért nem általá­nos megbízásokat kell adni, ha­nem - úgymond - realistább mandátumokat. Amikor erről megszületett a nemzetközi egyet­értés, az eddiginél nagyobb és jobban felszerelt egységeket kell gyorsan a helyszínre küldeni. A jelentés indítványozza, hogy az ENSZ New York-i székhelyén hozzanak létre nemzetközi stá­bot, amely száz, nagy tapasztalat­tal rendelkező katonai vezető közreműködésével modellezné a válságokat, s rövid időn belül ja­vaslatokat tennének az alkalmaz­ható módozatokra. Kofi Annan nagyhatású felhí­vást tett közzé, hogy legyen „olimpiai béke” a válságövezetek­ben. Még jobb lenne persze, ha a békesség az olimpiai játékok utánra is prolongálódnék, nem utolsósorban a kéksisakosok be­vonásával. Növekvő szerepet játszhat Ma­gyarország is a békefenntartás­ban. Hírek szerint Ausztria kivon­ja kéksisakosait Ciprusról, s az osztrákok helyét részben magya­rok veszik át. A bécsi döntésben szerepet játszhatott egy súlyos in­cidens is, amikor egy török va­dászbombázó lőni kezdett egy osztrák katonákat szállító autót, s hárman életüket vesztették. A Kurier című lap úgy értesült, hogy Ausztria magyar, szlovén és szlovák katonáknak adja át a he­lyét a szigeten. Scheibner védelmi miniszter arra is rámutatott, hogy az Ausztria vezette ciprusi kon­tingensben hosszabb ideje részt vesznek magyar katonák is, és Magyarország korábban már szintén kifejezésre juttatta kíván­ságát, hogy missziót vezethessen. RÉTI ERVIN Elsőként a második fordulóban A Nemzetközi Valutaalap világos menetrendet sürget Kérdésre válaszolva leszögezte, hogy Magyarország változatlanul ragaszkodik ahhoz, hogy az egyes EU-tagjelöltek ügyét érde­meik, erőfeszítéseik szerint egyé­nileg kezeljék. A néhány hónappal ezelőtti­hez képest fokozottabb derűlátá­sát Martonyi János azzal indo­kolta, hogy az utóbbi időkben Magyarország kedvező jelzése­ket kapott több helyről is. A kül­ügyminiszter szerint megújult lendület érzékelhető az EU- országok részéről, s erre építve kellene intenzívebbé tenni a tár­gyalásokat. Az IMF, azaz a Nemzetközi Valutaalap kedden sürgette az Európai Unió belső reformját, hogy a tagjelölt kelet-európai or­szágok „világos menetrendet” kaphassanak a belépésükre. Az IMF azt állítja, hogy a halogatás gazdasági kárt okoz a jelentke­zőknek, mert elkedvetlenítheti a lakosságot, lassíthatja a reformo­kat, és sérülékenyebbé teheti ezeket az országokat a gazdasági és politikai megrázkódtatásokkal szemben. Az EU kötelezettséget vállalt, hogy a maga részéről 2003. januárig felkészül az új ta­gok fogadására - emlékeztetnek az IMF elemzői. Az IMF tanulmánya felidézte, hogy a közös valutát megalapo­zó maastrichti megállapodásba foglalt pontos dátumok és határ­idők már önmagukban felgyor­sították a szükséges reformokat, és növelték az elkötelezettséget az EU-tagállamokban, ezért ezt a módszert kellene követni a tagjelöltek esetében is. A nem­zetközi pénzintézet sürgette az EU mezőgazdasági politikájá­nak reformját. Brüsszel - Prága Magyarország EU-csat- lakozási tárgyalásainak menete igazi sikertörténet, a folyamat kitűnő állapot­ban van, s nincsenek olyan problémák, amelyek fékez­hetnék az előrehaladást - jelentette ki Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítési kérdé­sekért felelős tagja az EU-magyar társulási tanács kedden megtartott hetedik ülésszaka után. A magyar tárgyalódelegációt ve­zető Martonyi János külügymi­niszter azt emelte ki, hogy most sokkal derűlátóbb a folyamatot illetően, mint néhány hónappal ezelőtt. Megerősítette, hogy Magyarország 2002 végére be kí­vánja fejezni felkészülését az EU-tagságra. Verheugen, aki rendkívül elé­gedetten nyilatkozott a magyar csatlakozási folyamat előrehala­dásáról, elmondta, hogy meg­neveztek néhány olyan terüle­tet, ahol fokozni kellene az erő­feszítéseket. Ezek egyikében sincsenek leküzdhetetlen aka­dályok, vagy olyanok, amelyek lassíthatnák a tárgyalási folya­matot, illetve ne lennének ke­zelhetők. Megemlítette, hogy a jelöltek közül Magyarország volt az első, amely idén június 1-jétől átlépett a társulási meg­állapodás végrehajtásának má­sodik szakaszába. A bővítési biztos pozitív érté­kelésével egyetértve Martonyi Já­nos hangoztatta, hogy az elkö­vetkező időkben még intenzíveb­bé kell tenni és új minőséggel kell felruházni a tárgyalásokat. Körözik Ivan Lexát Moszkván keresztül hagyta el Szlovákiát? Pozsony Nemzetközi körözést adtak ki Ivan Lexa ellen. A Meciar-kormány idején hivatalban volt szlovák titkosszolgálati igazgatót az Interpol a világ 177 országában keresi. Tucatnyinál több bűncselek­mény elkövetésével, egyebek kö­zött a Meciarral hadilábon álló egykori államfő, Michal Kovác fiának erőszakos külföldre hur- colásával vádolják a titkosszolgá­lati exhivatalnokot. Ivan Lexa az 1998 őszén lezajlott parlamenti választások után úgy lett a szlo­vák parlament ellenzéki képvise­lője, hogy Vladimír Meciar a saját mandátumát engedte át neki, s ezzel mentelmi joghoz juttatta. A volt kormányfő már ezt megelő­zően - még az államfői jogkörök birtokában - „személyére sza­bott” amnesztiával is biztosítani igyekezett Lexa büntethetetlen­ségét. A következő, az államfői jogköröket szintén öröklő Miku­lás Dzurinda miniszterelnök a Meciar-féle amnesztiát semmis­nek nyilvánította. Ivan Lexát a parlament tavaly megfosztotta mentelmi jogától, majd a vádlott vizsgálati fogság­ba került. A főtitoknok 95 nap múltán szabadlábra került, ké­sőbb pedig nyomtalanul, állító­lag orosz segítséggel, Moszkván keresztül elhagyta Szlovákiát, és ismeretlen helyre távozott. Hol­létéről a legkülönbözőbb értesü­lések láttak napvilágot. A leg­utóbbi hírek szerint állítólag az afrikai kontinensen, nagy való­színűség szerint a Dél-afrikai Köztársaságban bujkál. ________■ Cigibotrány Skandináviában Stockholm Tekintélyes orvosokat vesztegetett meg a dohány­ipar a skandináv orszá­gokban. A „támogatott” doktorok igyekeztek elbagatellizálni a passzív dohányzás okozta veszélyeket. Tetemes összegek hatására többségében tekintélyes kardio­lógusok adták nevüket a do­hánygyárak javát szolgáló nyi­latkozatokhoz, amelyek szerint „nem kell túlságosan megijedni, mert nem annyira veszélyes a passzív dohányzás”. Az orvo­sok sok százezer koronát vágtak zsebre a tudományosan megala­pozottnak látszó lobbizásukért. Az egyik (ma már 82 éves) dán főorvos alkalmanként - átszá­mítva - 465-865 ezer forintot kapott az egyik amerikai dohánymultitól. Még erőteljesebben „jótékony­kodott” az amerikai dohánykon­szern Svédországban. Torbjöm Malmfors, a világhírű stockholmi Karolinska Institut orvosa kollé­gái segítségével hangolta össze a dohánylobbi melletti kiállásokat. A svéd Aftonbladet című napilap szerint három orvos nyolcmillió forintot kapott a „szakmai véle­ményekért”. A cigarettagyárak által meg­vásárolt orvosok rendszeresen nyilatkoztak, hozzászóltak a passzív dohányzás ártalmairól folyó vitákhoz. Hogy a gyanú­nak még az árnyékát is elkerül­jék, általában csupán kétségbe vonták mások állításait. Tudo­mányos köntösbe bújtatott véle­ményükért az amerikai cég jól fizetett nekik. KULCSÁR LÁSZLÓ HERKULES ÉS XENA DIVATBA JÖN. Essenben tartják az alumfniumdivat-show-t. A német városban 37 ország 501 kiállítója vesz részt a képen láthatóhoz hasonló kreációkkal. ___________fotói europress/«pá Űrvetélkedő Egyesült Államok A világ televíziózásában talán az egyik legnépszerűbb műsor az ismeretlenül összezárt embe­rek vetélkedője. Tévékamerák figyelik állandóan a résztvevő­ket, a nézők kipontozhatják a rosszul viselkedőket, s az győz, aki a legtovább bírja. A „túlélő-vetélkedők” külö­nös formájába kíván most bele­vágni az amerikai NBC televízió. Negyvenmillió dollár (körülbe­lül 12 milliárd forint) a költség- vetése annak a ma még csak ter­vezett adásnak, amelynek kere­tében a résztvevők Csillagváros­ban készülnek fel igazi űruta­zásra. A résztvevők közül min­den héten egy kiesik (a tévéné­zők szavazatai és a tábort irányí­tó kiképzők véleménye alapján), és a vetélkedő végén a „talpon maradó” győztes egy Szojuz űr- hajón ellátogathat a Mirre. ■ 4

Next

/
Thumbnails
Contents