Békés Megyei Hírlap, 2000. szpetember (55. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-02-03 / 206. szám

2. OLDAL - 2000. SZEPTEMBER 2-3., SZOMBAT-VASÁRNAP VILÁG TÜKÖR M£ EU-téma: a közös intézmények Megalakult a Szövetség az európai Magyarországért Bár az Európai Unió intézményes reformjával foglalkozó kormányközi konferencián eddig úgyszólván semmi­lyen érdemi előrehaladás nem történt, az Unió soros elnöki tisztségét ellátó Franciaország máris a „Nizza utáni idő­szakra” gondol - derült ki az elnökség pénteki sajtótájékoztatóján. Brüsszel - New York - Budapest A tizenötök külügyminisztereinek hét végi eviani kötetlen megbeszélésén az egyik legfontosabb téma a közös európai intéz­mények jövője lesz. A témát azonban nem annyira a mostani kormányközi konferen­cián terítéken lévő konkrét reformok szem­pontjából, inkább általánosabb, részben al­kotmányjogi megközelítésben tárgyalják. A parlamenti elnökök New York-i világ- találkozóján részt vevő magyar házelnök, Áder János spanyol, német és francia kollé­gájával tartott megbeszélést. Tárgyalásairól elmondta: „Rövid tájékoztatást adtam Magyarország gazdasági helyzetéről, az európai uniós csatlakozással kapcsolatban pedig a felkészülésünk állapotáról, a jog­harmonizációs kérdésekről. Szóltam arról is, mennyiben teljesítette ez irányú kötele­zettségeit a parlament. Elmondtam: fontos, hogy az év végi nizzai csúcson szülessék végre döntés a csatlakozás pontos menet­rendjéről, forgatókönyvéről. * „Olyan összefogásra, politikára van szük­ség, amely helyreállítja a társadalmi békét, Horn Gyula mozgalmat Indított fotói europress/körmendi erősíti Magyarország stabilizáló szerepét Kelet-Közép-Európában. Ezek a célok is szerepelnek abban a felhívásban, amelyet egy új mozgalom, a Szövetség az európai Magyarországért (SZ. E. M.) alapítói és szóvivői nevében ismertetett pénteki sajtó- tájékoztatóján Horn Gyula. A szövetség kezdeményezői úgy vél­ték: hazánk teljesítménye alapján kivívta a jogot, hogy a fejlett Európa egyenjogú és egyenrangú tagja legyen, de a felelőt­len, a nemzet erejét szétforgácsoló politi­zálás kockáztatja csatlakozásunkat az eu­rópai közösséghez. Annak érdekében, hogy az ország élni tudjon a történelmi lehetőséggel, elindították mozgalmukat - miként meghirdették - az európai kultú­ra és értékek érvényre juttatására.” * Az Európai Unióba tartó „visegrádi or­szágok” közül a cseh és a magyar me­zőgazdaság jóval kisebb, és nem is ne­hezíti annyira a csatlakozást, mint a lengyeleké - írja a Los Angeles Times. A kibővített Európai Unió azonban szinte elképzelhetetlen Lengyelország nélkül. Ennek oka a lengyel agráriumban rejlik, amely a munkaké­pes korú lakosság 26 százalékát foglal­koztatja. A lap kiemelte: „Moszkva volt csatlósai közül Lengyelország a maga 39 millió lakosával messze a legnépe­sebb, és gazdasága méretét tekintve is a legnagyobb.” A lengyel családi gazdaságok fenn­maradtak az elmúlt évtizedekben is és az 1989. évi változások sem érintették alapvetően a földdel kapcsolatos tulaj­donviszonyokat. Nagyjából 1,2 millió olyan háztartásnak van saját földje, amely éppen csak saját szükségleteit képes ellátni, piacra azonban nem tud termelni. Jellemző a lengyelek körében közszájon forgó vicc: jobban jár az a háztartás, ahol két nyugdíjas van, mint ahol tizenöt tehén. Oly csekély a mezőgazdaság jö­vedelmezősége, hogy még a szegényes nyugdíj is biztosabb jövedelemforrás, mint az állattartás. A lengyel mezőgazdaság szétapró­zottsága és elmaradottsága nagyon nagy akadály az EU-csatlakozás előtt. Például azért, mert az Unió régi törek­vése, hogy a parasztok életszínvonalát a társadalom átlagához közelítse. Eh­hez mintegy 40 milliárd dollárt, költ­ségvetésének csaknem felét költi a me­zőgazdaság támogatására. Sokan attól tartanak, hogy a régi EU-országokban továbbra is támogatják majd a mező­Agrártüntetések Európa-szerte gazdaságot, ám az újonnan jött orszá­gok gazdái semmit sem látnak belőle. A lengyel parasztság körében megle­hetősen nagy a bizalmatlanság a csatla­kozással kapcsolatban, önvédelmi szö­vetségük már az elmúlt években is har­cosan kiállt érdekeik mellett. Ha kellett, akár útakadályokat is állítottak, hogy meggá­tolják az általuk feleslegesnek ítélt im­portot. „Meg kell védenünk határainkat a minden ellenőrzés nélkül beáramló mezőgazdasági termékekkel szemben” - nyilatkozta egyik radikális vezetőjük. Minderre azonban aligha lesz lehetőség az EU-csatlakozás után. ■ « LAKBERENDEZÉSI ÁRUHÁZ BÉKÉSCSABA, BÉKÉSI ÚT 46-48 TEL: 66/449-107 Web: www.nexus.hu/szinfolt E-inail: szinfolt@bekes.hungary.net Frank MDF szekrénysor mahagóni és pácolt tölgy színekben 160.000 Ft helyett Fáraó 9 ifjúsági sor Kacper szekrénysor éger, kék, zöld és fehér színekben Rotterdam 3-1-1 bőrgarnitúra akciós áron íróasztal + gyermek forgószék Milosevics kockáztat Koszovóban letartóztathatják a jugoszláv elnököt Belgrád Szlobodan Milosevics jugo­szláv elnök a szeptemberi általános és elnökválasztás előtti kampány keretében elutazik a szövetségesek ellenőrzése alatt álló Koszovóba. Ezzel azt koc­káztatja, hogy a dél-szer­biai tartományban letartóz­tatják a háborús bűnök el­követése miatt ellene emelt ENSZ-vádak alapján. A jugoszláv elnök tanácsadója, Nikola Sainovics közölte, hogy Milosevics Koszovóba készül. Azt azonban nem mondta el, mi­kor utazna a tartományba, amely a Jugoszlávia elleni NATO-hadjá- rat óta az ENSZ és a NATO fel­ügyelete alatt áll. Richard Boucher amerikai kül­ügyi szóvivő Washingtonban azt mondta, hogy a jugoszláv elnö­köt „le lehet és le kell tartóztat­ni”. Susan Manuel, az ENSZ­közigazgatás szóvivője Pris- tinában közölte: ha a jugoszláv elnök Koszovóba érkezik, lefog­ják, és átadják a jugoszláviai há­borús bűnökkel foglalkozó hágai Nemzetközi Törvényszéknek. Ugyancsak a választási előké­születekkel kapcsolatos Mar- kovics jugoszláv szövetségi táv­közlési miniszter nyilatkozata. Kijelentette: nincsenek informá­ciói arról, hogy az újvidéki kábel- televíziós vállalatoknak bárki is megtiltotta volna a montenegrói televízió műsorainak közvetíté­sét. Szerdán ugyanis - a miniszter utasítására hivatkozva - mind az öt újvidéki kábeltelevíziós rend­szer levette szolgáltatásainak kí­nálatáról a montenegrói, vala­mint a horvát, a szarajevói OBN és a magyar Duna Televízió mű­sorait. Markovics szerint a külföl­di műsorokat „a választási idő­szakban nem szabad sugározni”, és élesen bírálta a montenegrói televízió szerkesztéspolitikáját. Hírek röviden Mégsem fizet az Esmeralda? Cáfolja a tiszai ciánszennyezést okozó romániai vállalat ausztrál társtulajdonosa, hogy peren kívüli egyezségre törekedne a magyar kormánnyal. A csődeljárás alatt álló Esmeralda csak a nagybányai Aurul felét birtokolja, nem lehet elvárni, hogy elismerje felelősségét a katasztrófáért - jelentette ki a cég szóvivője. Áremelések Romániában Tegnaptól drágább Romániában a gáz és a hőenergia. A gáz ára miatt várhatóan drágul a kenyér, a tej és az olaj is. Múlt szombat óta több mint hét százalékkal nőtt' a vasúti tarifa, vasárnap pedig a bukaresti metró is emelte díjait. Lezuhant egy F 16-os Gyakorlórepülés közben Atlantic City közelében az Atlanti-óceánba zuhant az amerikai légierő egyik F16-os bombázója. A pilóta megmenekült, egy rendőrhajó mentette ki a vízből. Állítólag a vadászgép motorja felmondta a szolgálatot. A pilóta a baleset előtt azt jelentette, hogy gondok voltak az olajnyomással. Washington rakétatámadástól tart A Pentagon készültségbe helyezte az amerikai hadsereg egyik németországi rakétaelhárító ütegét. Elemzések szerint lehetséges ugyanis, hogy Irak a jövő héten kezdődő amerikai elnökválasztási kampány alatt rakétatámadást intézhet Izrael ellen. Japán-orosz területi viták Az orosz elnök szerint Oroszország és Japán több évtizedes területi vitája nem akadályozhatja a két ország kapcsolatainak javítását. Vlagyimir Putyin, aki vasárnap érkezik Japánba, úgy véli, hogy a két ország gazdasági, műszaki és kulturális kapcsolatainak fejlesztésé­vel könnyebb lesz megoldást találni a területi-vitára is. Lengyelországi holokauszt Varsó vizsgálatot indít annak kiderítésére, ki a felelős 1600 zsidó erőszakos haláláért, akiket 1941 júliusában gyilkoltak meg Kelet- Lengyelországban. Jedwabne falu 1941 nyarán került a nácik kezére. A megszállás után néhány héttel a falu zsidó lakosságát összegyűjtötték a piactéren. Többeket a helyszínen gyilkoltak le, a túlélőket egy pajtába zárták, és elevenen elégették. Visszatértek a menekültek Mintegy húszezren tértek vissza az egykori menekültek közül Boszniába az első félévben. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint a csaknem hétezer bosnyák és horvát a Szerb Köztársaságban lévő házába tért vissza. De fél évtizeddel a háború befejezése után még így is 700 ezer boszniai él menekültként. ■ Gyilkolt-e a Kennedy-rokon? Egyesült Államok Bíróság elé állítják Michael Skakelt, a Kennedy család egyik tagját, a politikus fivérek unokaöccsét. A tragikus történet 1975-ben kez­dődött, amikor a Connecticut állambeli Stamfordban, a Skakel- birtokon holtan találták a tizenöt esztendős, szőke szépséget, Martha Moxleyt. Golfütővel ver­ték agyon, majd a helybeli erdő­ben elrejtették a holttestét. A nyomozás során Michaelt is ki­hallgatták, mivel két évvel idő­sebb bátyjával, Thomassal ő hív­ta meg a lányt víkendezni. Terhelő bizonyítékot nem ta­láltak, ám a meggyilkolt lány csa­ládja nem hagyta elaludni az ügyet. S most, negyedszázad után sorra jelentkeznek a terhelő tanúk. Hárman is vallották, hogy magánbeszélgetések során Michael négyszemközt elismerte a gyilkosságot. Sőt egyiküknek, Gregory Colemannek azt bizony­gatta: „Ki fogok keveredni az ügyből, elvégre Kennedy va­gyok...” A másik osztálytárs úgy emlékszik, hogy az unokaöcs megpróbált közeledni a lányhoz, aki ezt visszautasította, s ekkor történt a gyilkosság. A védelem szerint Michael ár­tatlan, a vád tanúit az áldozat családja által kitűzött vérdíj moti­válja, s ezért hazudnak. Az ügy közeli ismerői viszont elképzel­hetőnek tartják, hogy valóban a ma negyvenedik évében járó férfi a gyilkos. Ha a bíróság is így véle­kedik, életfogytiglani börtön vár­hat rá, halálbüntetésről azonban nem lehet szó, miután tizenöt esztendősen követte el tettét. Ha elkövette... ________________________aim

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents