Békés Megyei Hírlap, 2000. augusztus (55. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-09 / 185. szám
6. OLDAL - 2000. AUGUSZTUS 9., SZERDA G A Z D A S A G ÜS MBI HÍRLAP /-XO QUANTUM BROKER Rt., v ÁH # Békéscsaba, Andrássy út 12. Telefon: (66) 520-940. BUX 8172 43 pont Legjobb három: Graphisoft 7,39%' Danubius 2,74% Borsodchem 2,59% A BÉT tegnap egy kicsit pörgő- sebben abszolválta a napot, mint ahogy azt megszoktuk. A forgalom a nevetségesből a tűrhető kategóriába váltott (12,3 mrd Ft), sajnos ez azonban jobbára csökkenő árakkal járt. Napközben a piac -200 pont alatti indexértékkel is ijesztgette a befektetőket, ami a végére szépen visszajött; tekintsük ezt biztató jelnek. | BUX INDEX Vili. 2-8-IG AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 434,70 Cseh korona 7,38 Euró 260,62 Horvát kuna 30,55 Szlovén tolár 1,12 Lengyel zloty 65,82 Svájci frank 168,77 Szlovák korona 6,15 USA-dollár 288,11 „A VÁLLALKOZÁS A LEGÉLVEZETESEBB MINDAZON DOLGOK KÖZÜL, AMIT AZ EMBER FELÖLTÖZVE CSINÁLHAT.” (Sween Atterhead) FELVESSZÜK A RITMUSÁT & CIB BANK 5600 Békéscsaba, Szt. István tér 2. Telefon: (66) 454-293 5900 Orosháza, Széchenyi tér 1. Telefon: (68) 510-240 Érvényes: 2000. április 3-IÖI BETÉTI KAMATOK vállalkozások részére Lekötési idő Éves kamat, 1M Ft lelett (%) (EBKM) 1 hét 6,000 (6.08) 2-3 hét 8,000 (8.11) 1-2 hó 9,000 (9,13) 3 hó 8,750 (8,87) 6 hó 8,250 (8,36) 12 hó 8,000 (8,11) CIB Bankszámla 2,000 (2,05) MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE 50 E Ft—5 HFl 5-10 MFt 10 M Ft telett Lekötési idő éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM 1-2 hó 9,500 (9,63) 9,625 (9,76) 9,750 (9,89) 3 hó 9,250 (9,38) 9,375 (9,51) 9,500 (9,63) 6 hó 9,000 (9,13) 9,125 (9,25) 9,250 (9,38) 12 hó 8,500 (8,62) 8,625 (8,74) 8,750 (8,87) Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla XL/Classic EBKM 0-100 E Ft-ig 3,000 3,08/3,08 100EFM MFt 5,000 5,19/5,17 1 M Ft felett 7,50(1 __ 7,87/7,82 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) sávos kamatai: éves kamat (%) EBKM 0-50 E Ft-ig 3,000 3,08 50 E Ft—1 M Ft 7,500 7,87 1 M Ft felett 10,000 10,62 KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) 3 hónap 9,500 ' EBKM 9,63 6 hónap 9,250 9,38 12 hónap 8,600 8,72 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem fizet. KINCSEM 2000 kötvény (min. 10 E Ft) éves kamat (%) EHM' 1 hó 9,750 9,75 3 hó 9.500 9,50 6 hó 9,250 9,25 12 hó 8,600 8,60 • Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezöek. MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT HITELEK Érvényes: 2000. április 3-tél Éves kamat (%) Folyószámlahitel 20,00 Betétőrző hitel 16,50 Lombardhitel 18,00 Ingatlanfedezet mellett nyújtott - lakáscélú hitel kamat 17,50- egyéb célú hitel kamat 19,50 CIB Otthonteremtő Hitel 1 éves kamatperiódus 12,8% 5 éves kamatperiódus 11,2% CIB Személyi kölcsön 25,00 THM: 30,93-36,84%, 3%-os kezelési költség mellett Éves kamat (%) HUF prime rate 13,85 CIB©06 40 242 242 A BANCA COMMERCIALS UALIANA-CSOPORT TAGJA Erősödik a város körzeti szerepe Környezetvédelmi és munkahelyteremtő beruházások Gyomaendrődön jelenleg három komoly beruházás van napirenden. Ezek környezetvédelmi, illetve gazdasági szempontból az egész térség számára nagy fontosságúak. Gyomaendröd Az ivóvízprogram végrehajtása, a Liget fürdő felújítása, illetve a gondozási központ korszerűsítő se jelzi a városban megindult fejlődési folyamatot. Ám a településen igazából most kezdődnek az igazán nagy értékű beruházások - mondotta dr. Dávid Imre polgár- mester, aki úgy látja, az ipari park cím elnyerésével nemcsak Gyomaendröd, de a munkanélküliségtől ugyancsak sújtott környező települések is nagy lehetőséget kaptak. A ipari park hosszú távon munkahelyet teremt, s ez a körülmény a város körzeti szerepét erősíti. A park szabad területének hatvan százalékát kell közművesíte- ni, illetve kiépíteni az infrastruktúra főbb vonalait. Ennek teljes költsége meghaladja a félmilliárd forintot. A munkák befejezésének határideje 2002. június vége. Á város azon lesz, hogy már ezt megelőzően, akár jövőre megkezdődjön a cégek betelepedése. Négy év beruházása a szennyvízelvezető csatornarendszer kiépítése. Az 1,6 milliárd forintos kivitelezési költség negyven százalékát céltámogatás formájában megkapja a város. További húsz százalékot a Környezetvédelmi Alap Célfeladattól remél az önkormányzat. Pályázatot nyújt még be a Területkiegyenlítő Alaphoz, de számít a Vízmű vállalat segítségére és az Európai Unió csatlakozni vágyó országokat felzárkóztató alapja támogatására is. A nagy vállalkozás elindításához a városi költségvetésben a saját erő megvan, s a lakossági akarat is adott. A városban két pénzintézet igyekszik segíteni abban, hogy a lakossági hozzájárulás kifizetése ne jelentsen akkora terhet az embereknek. Az OTP Bank Rt. és az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet előtakarékossági formát ajánl a lakosságnak. A regionális hulladéklerakó telep megépítésére társult kilenc beruházó település mellé a közelmúltban csatlakozási szándékát fejezte ki Körösladány és Köröstarcsa. A beruházást, mint gesztor, Gyomaendröd vezényli le. Az alapberuházás költsége 474 millió forint. A mintegy 240 millió forinthoz céltámogatásból jutnak a települések, 117 millió forintot ad a Területkiegyenlítő Alap. Támogatást remélnek még a Környezetvédelmi Alap Célfeladattól, továbbá Phare- pénzekre pályáznak. Gyomaendrődön jelenleg három komoly beruházás van napirenden. Ezek az egész térség számára nagy fontosságúak (archív felvétel) Az alapberuházást követően biztosítani kell a szelektív gyűjtés feltételeit, továbbá utat is kell építeni. A munkálatok teljes költségét mintegy nyolc- százmillió forintra becsülik. A beruházás még idén elkezdődik és 2002-ben fejeződik be. cs. r. Augusztus 20-áig pótlékmentes Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Békés Megyei Igazgatósága a jövedéki adótörvény módosításával kapcsolatban a következő kiegészítő közleményt adta ki. A jövedéki adótörvényt módosító 1999. évi XCIX. törvény alapján 2000. augusztus l-jétől a bor jövedéki adóköteles terméknek minősül. A bor 2000. augusztus 1-je előtti belföldi értékesítése és importja esetén még a fogyasztási- adó-törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. E törvénymódosítás miatt a negyedéves bevallásra kötelezett adóalanyoknak 2000. július 1. és 2000. július 31. közötti időszakról, az éves bevallásra kötelezett adóalanyoknak 2000. január 1. és július 31. közötti időszakról külön fogyasztási adóbevallást kell benyújtaniuk az e célra rendszeresített, nyomtatványboltokban kapható, 0013. számú nyomtatványon. Az érintettek augusztus 20-áig tehetnek eleget pótlékmentesen adóbevallási kötelezettségüknek, és ugyanezen időpontig kell teljesíteni fogyasztásiadó-fizetési kötelezettségüket. (A havi bevallásra kötelezetteknek a szokásos módon, a 0001. számú bevallás 20. sorában kell szerepeltetni a bor július havi fogyasztási adójának összegét.) A bővülés korlátái „A vállalatok közérzete 2000-ben” címen felmérést tett közzé a GKI Gazdaság- kutató Rt. Vizsgálatuk kiterjedt az ipar, a mezőgazdaság, az építőipar, a kereskedelem, a szállítás, a távközlés és a szolgáltatások több mint 800 vállalkozására. Az ipari és építőipari termelők továbbra is optimisták, ezzel szemben a mezőgazdasági termelők aggasztóan borúlátóak - olvashatjuk a felmérésben. Figyelmet érdemel, hogy a megkérdezettek szóvá tették a termelés és szolgáltatás bővítésének egyes korlátáit. Ezek között legfőképpen a belföldi kereslet csökkenésére, a tőkehiányra, a verseny kiéleződésére és a tisztességtelen versenyre panaszkodtak. Táblázatunk hat évre visszatekintve eze- ket a véleményeket tükrözi. ■ A TERMELÉS ÉS SZOLGÁLTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEGFONTOSABB KORLÁTÁI, 1994-2000* (EMLÍTÉSI GYAKORISÁG, A VÁLASZADÓK SZÁZALÉKÁBAN) 1994 1996 1998 2000 Kereslethiány - belföldön 53 52 66 66- a külpiacokon 28 16 13 19 Tőkehiány 29 25 42 44 Kiélezett verseny 23 22 36 43 Tisztességtelen verseny 24 26 34 35 A vevők fizetési késedelmei 27 24 27 34 Az állam magatartásának kiszámíthatatlansága 27 35 29 30 A munkaerővel kapcsolatos problémák 8 7 15 23 A meglévő kapacitások alacsony műszaki színvonala 7 6 12 16 A termékek/szolgáltatások gyenge versenyképessége 6 5 5 7 */a februári felmérések adatai alapján Forrás: gki Rt. felmérései Fügefa az Alföldön is Kertes házak déli fekvésű falai mentén már érik a füge. Épp oly zamatos, édes, mint például az Adria partján. Érdemes vele foglalkozni. Egy-egy bokorról finom csemege jut hetekig a családnak. Befőttet, aszalványt készíthetünk belőle, vagy főzhetünk lekvárt a palacsintához. A füge eredeti hazája Kis-Ázsia, de termesztik Észak-Afrikában és Európa mediterráni térségében is. Olcsó, vadon termő néptáplálékként tartják számon, bort is készítenek belőle. Hazánkban a Gel- lért-hegy déli lejtőin, Szentendrén, Tihanyr ban, Pécsett is termesztik. Télen mínusz 15 fok alatt (ha nincs szélvédett helyen) ágai a földfelszínig lefagynak de újra kihajtanak. Szinte el sem tudjuk pusztítani a jól megkapaszkodott, mélyen gyökerező bokrokat. Egy- egy lefagyás után csak 3 év múlva teremnek újra. Különösen az 1-2 éves bokrok érzékenyek a fagyra. Takarjuk ezeket szalmával. Ha már jól megerősödtek, a 20-40 éves fügefák védett helyen minden évben akár 15-20 kilogramm termést is hoznak. A füge hazánkban 3-4 méter magas bokrot nevel. Törzse 20-25 centiméternél nem hosszabb, zömök, szétterülő. Levelei nagyok, öblösek, jól mutatnak a kertben. Töve a talajban nem válogat, még a futóhomokban is megkapaszkodik. Ha tartós aszályos évek követik egymást, hajlamos ledobni félérett vagy még éretlen termését. Ezért jó, ha néha megöntözzük, altalaját kigyomláljuk. Úgynevezett porbujtás- sal minden földig lehúzott vesszeje gyökeret ereszt, így szaporítható. Csak a 2 éves bujtásokat ültessük külön, takarjuk be földdel, majd télen szalmabálákkal is. A harmadik évben a csemetét tavasszal a föld színéig vágjuk vissza. Az ebből kihajtó 5-6 hajtást húzzuk minél közelebb a déli falkerítéshez. Minden évben, lombfakadás után a száraz vesszőket metsszük ki. A füge általában a 4-5. évben kezd teremni. A füge gyümölcse csak teljesen éretten fogyasztható (az éretlen fanyar ízű). Leszedve nem érlelhető tovább. A bánkúti búza története Baross László munkássága a nemesítői munka tükrében BÁNKÚTI BÚZÁK EREDMÉNYEI 1930-BAN Több száz gazdaság alapján A Magyar Növénynemesítők Egyesülete Bánkúton tartott vándorgyűlésén a szegedi Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság búzanemesítője, dr. Matuz János a Baross László által nemesített bánkúti búzafajtákról beszélt. Ezen belül történeti áttekintést is kaphattak a résztvevők. Lapunk számára minderről rövid összefoglalót kértünk. szaporodott, de csak a Bánkúti 207-tel és Bánkúd 5-tel ért el számottevő eredményt. Kísérleteihez nagy segítséget jelentett, hogy 1911-ben rangban előre lépett, és létrehozta a Rózsa-majori kísérleti telepet. Bánkúton először csak 9 hold volt a búzanemesítő anyatelep, az anyatörzsek első évi szaporulatát még kézzel ültette, és a termést kézi készülékkel dörzsölte ki. A harmadik évi szaporítás 40-50 kh-on (kataszteri hold), a negyedikben 200-300 kh-on történt a vetés, illetve a cséplést vetőgéppel és gőzcséplővel végezték.- Közben kitört az első világháború. A piaci helyzet változása Barosst nem térítette el céljától. Sőt előre látta azt, ami az 1920-as években bekövetkezett: a magyar búza kiszorult a nemzetközi piacról. Szerencsére még 1915-ben Surányi János segítségével hozzájutott az egyik leghíresebb Manitobi búzához, a Marquis fajtához. Felismerte az előnyös tuBánkút A Dél-alföldi Mezőgazdasági Kutató Intézetben a búzanemesítés 1955-ben, a Bánkúti Növénynemesítő Telep intézethez való csatolásával vette kezdetét. Ezt követően a Bánkúti 1201 fajtafenntartása (Szülő Ferenc, Bacsa Pál) egészen az 1970-es évekig az intézetben folyt. Dr. Matuz János előadásában elmondta: Baross László a búza nemesítéséhez 1908-ban fogott hozzá. Akkoriban a magyar búzák zöme hazai és külföldi fajták keverékéből állt. Gyenge szárú, megdőlésre hajlamos, rozsdabetegségekre fogékony, általában késői érésű fajták voltak. Baross a megdőlésnek ellenálló, erős szal- májú, korai érésű, rozsdának ellenálló, bő termő, jó minőségű búza nemesítését tűzte célul. Kezdetben a régi Tisza-vidéki búzából egyedi tőkiválasztással kísérletezett, anyaga számos családdá mázsa/kh 20 ia maximum CD minimum Q átlagtermés lajdonságait, melyekkel javítani lehet a magyar búzát. Többféle próbálkozás után keresztezte a Bánkúti 5-tel, majd e kombinációból szelektálta a híres bánkúti fajtákat: B 1014, B 1201 és B 1205. Eredményeit azonban nem fogadták osztatlan lelkesedéssel. Egyik legfőbb ellenzője a Növénynemesítő Intézet igazgatója, Grábner Emil volt, akivel éles vitákat folytattak a „Köztelek” hasábjain. A bánkúti búzák azonban minden szónál ékesebben bizonyítottak a gyakorlatban. 1928-ban elnyerték a legmagasabb minősítési fokozatot: „államilag törzskönyvezett fajták” lettek. Mivel felülmúlták az összes hazai fajtát, a Növény- védelmi Hivatal túlnyomó részt a bánkúti fajtákat adta ki az országos vetőmagakciókban - sorolta a búzanemesítő érdemeit az előadó.- Ezt követően a Földművelés- ügyi Minisztérium 1931-ben elhatározta a búza minőségi javítását és körzetenkénti egységes termesztését. Az akciót a B 1201, 1014, a Székács 1055, 1242, valamint a Hatvani 1140, 1201 fajtákkal kezdték meg. A bánkúti fajták jó szakvéleményt kaptak. 1931 őszén csak a nagy gazdaságokBánkúti Eszterházai Hatvani Székács FAJTACSOPORTOK Ősi magyar nak adtak vetőmagot úgy, hogy a termést az akcióra fogják vetőmagnak felajánlani. Néhány évet követően 1935-ben a bánkúti búzák csatát nyertek. Baross László, aki végtelenül szerény ember volt (világhírű fajtáit sem magáról nevezte el), beteljesülni látta korábbi álmait. Ellenzői is elhallgattak, amikor 1933-ban a kanadai Reginában rendezett búza-világkiállításon a B 1201-et jelölték a világ legjobb búzájának, és aranyérmet kapott. A bánkúti 84,25 kg hl tömeg, 17,23% szárazsikér-, 49,45% nedvessikér-tartalmú volt, míg a legjobb Manitobi búza 82,40 kg hl tömeg, 14,10% száraz sikérrel és 39,20% nedves sikérrel bírt. Ilyen minőségű búzafajták létrehozása a mai búzanemesí- tőknek is nehéz feladat — emelte ki Matuz doktor. A bánkúti búzafajták végül is túlélték alkotójukat, negyedszázadon át a legjobbak voltak hazánkban, és még 1960-ban is a vetésterület 69 százalékán termesztették őket. Csak 1970-től szűnt meg a hazai termesztésük, de a nemesítő tenyészkertekben (hazánkban és külföldön) most is gyakran bekerülnek a minőségjavításra irányuló keresztezési programokba. HALASI MÁRIA
