Békés Megyei Hírlap, 2000. augusztus (55. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-01 / 178. szám

6. OLDAL - 2000. AUGUSZTUS 1„ KEDD G A Z P A S Á G ^KÉKÉS MEGYEI HÍRLAP QUANTUM BROKER RL, V Á>l J Békéscsaba, Andrássy út 12. Telefon: (66) 520-940. BUX8221-50 pont Legjobb három: EGIS +1,95% PICK +1,88% NABI +1,77% A tegnapi nap nehéz kezdés után 6,3 mrd Ft forgalmat ho­zott. Nap közben folyamatos csökkenés jellemezte a piacot, a végére egy kis pozitív korrek­cióval. A MATÁV közepes for­galom mellett jól tartotta ma­gát, ezzel szemben a többi nagy teljesítménye meglehető­sen gyenge volt - külföldi ve vők híján. jf „Csak” 4,5 milliárd a MÁV vesztesége Vésztő körzetéből ugyanoda és ugyanannyian utaznak, mint egy éve ..Csak” 4,5 milliárd a MÁV első félévi vesz­tesége. Az idézőjel azért indokolt, mert — ahogy Kukely Márton vezérigazgató közölte — a vasúttársaság hatmilliárd forinttal na­gyobb veszteséget tervezett az első félévre. A javuló mutatószám a 4,7 milliárd forintos be­vételi többletből, illetve az 1,3 milliárd forin­tos költség és ráfordítás elmaradásából tevő­dik össze. BU> 8 500 INDEX VII. 25-31-IG &4QQ ; kinn 8500.35 i 8200 8100 i s * : 8281,29 _______í_______4_______S________S_______i__ "pöfif Kedd Szerda Csütörtök - Péntek - Héttő Budapest-Szeged A növekvő bevételek döntően abból a bizalom­ból „táplálkoznak”, amely a fuvarozók és az utasok részéről a MÁV Rt.-vel szemben kiala­kult, pontosabban erő­AZ UTASSZÁMOK ALAKULÁSA MÁV Rt. TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.28. hét USD/t Áralakulás Tendencia Csökkenő Lanyha Termény Búza 98 FOB (randa kikötő Kukorica 77-78 FOB Mexlkötóböl Tak.-árpa 101 FOB európai kikötő Napraforgó 400 Ex tank európai kikötő Szójadara 187 Mérséklődő 46 % CIF Rottertam Csökkenő Csökkenő Mérséklődő Tartott Lanyha Lanyha AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 422,34 Cseh korona 7,34 Euró 260,43 Német márka 133,16 Osztrák schilling 18,93 Lengyel zloty 64,94 Svájci frank 168,26 Szlovák korona 6,14 USA-dollár 281,67 södött. Miközben ugyanis 1999 hasonló időszakához képest csökkent az utasszám (76 helyett 74 millió), ugyanezek az utasok messzebbre utaztak, vagyis nőtt az ebből származó bevétel. A je­lentősebb bevétel ter­mészetesen az erőtelje­sebb szállításokból fa­kad. Míg tavaly ilyen­kor csak 32,5 milliárd volt az úgynevezett árutonna kilométer, az idén már a tervezettet (33,46) is meghaladta: 35,1 milliárd volt. A terven felüli bevé­telből származó össze­get a személyszállítási és árufuvarozási szol­gáltatások fejlesztésére fordítják. A számokat több ol­dalról is érdemes ele­mezni. Jóllehet, a bel­földön elszállított 6,7 millió fizető árutonna a tervezettnél alacso­nyabb, annak 91,1 százaléka (a nagy arányú le­maradás oka az ásványi anyagok szállítása iránti igény csökkenése), az exportforgalom viszont jelentősen növekedett. Több kukoricát, búza­lisztet, repce- és napraforgómagot, búzát, kát­rányolajat, fát, ócskavasat és gépet szállítottak külföldre, mint tavaly. Bevált és jól alkalmazha­tó a számítógépes fuvarkövetési rendszer. A MÁV Rt. összesen 19,5 millió tonna árut szállított el, jóval többet, mint tavaly ilyenkor, de még kedvezőbb a társaság számára, hogy mindezt nagyobb távolságra, s ebből jelentő­MÁV Rt. Szegedi sebb bevételt - 73,6 helyett 85,6 milliárd forint - értek el. A „nagykalapba” a szegedi területi igazgatóság 15 százalékkal többet tett árumeny- nyiségben, valamivel kevesebbet árutonna kilo­méterben. Szembetűnő a mezőhegyesi térség­ben a pozitív változás, hiszen itt 1,4-ről 2,4 mil­lióra nőtt az árutonna-kilométer mutatója. Mit érezhet az utas a korábbinál kedvezőbb számadatokból? - kérdezhetik. Nos, reméljük legkésőbb 2005 végéig észrevehetjük majd a MÁV Rt. vonalain, hogy a 260 milliárd forintos járműfejlesztésből 150 milliárd forintot személy- szállító kocsikra költenek, továbbá 30, 200 kilo­méteres vontatósebességre is alkalmas villany­mozdonyt vásárolnak, amelyből jut a délkeleti országrész vonalaira is. Nézzük, miként válto­zott a személyszállítás egy év alatt! 73 millió utas szállt vonatra ide­haza, és 0,4 százalékkal nőtt az úgynevezett fize­tő utaskilométer. Negy­venegy ezerrel többen mentek külföldre vas­úton, mint azt gondolták a terv készítői. A számo­kat kissé részletesebben faggatva kiderül, hogy kevesebben, de „messzebb” utaztak, az országos tendencia a szegedi területi igazgató­ságra, mi több, a Vésztő és Mezőhegyes környéki vonalakra is igaz, jólle­het utóbbi térségben kö­zelít egymáshoz a két adat. Ez közérthetőbb nyelvre lefordítva azt je­lenti: változatlanul ugyanannyian és ugyan­oda veszik igénybe a vo­natokat, mint korábban. Varga Zoltán, a Vésztői Regionális Vasút üzletve­zetője ehhez annyit tett hozzá magyarázatul, hogy az utasszám-csökkenés a január-februári sztrájkokkal, valamint az ár- és belvíz miatti for­galomeltereléssel magyarázható. Augusztusban dől el, hogy a három fővonal rehabilitációjához - közte a Békésből utazók kényelmét is erősen befolyásoló Budapest- Újszász—Szolnok vonaléhoz — milyen segítséget nyújt Brüsszel. A magyar igény a segélyre 60 millió euró. Csak érdekességként: eddig körül­belül ugyanennyit kapott hazánk az Európai Uniótól. ____________________________________________________(FÁBIÁN) ezer fö „A béke művelje a szántóföldeket” Írországból indult kétszáz éve - Traktoros, ekés verseny Békésben Majd' kétszáz éve Írországban rendeztek először szántóver­senyt. Az ír ötlet követőkre talált és nemzetközivé teljese­dett. Az évenként tartott világverseny rendezési jogáért egy sor ország verseng. A versenynaptár 2013-ig betelt. Sándorral, a Magyar Szántóver­seny Szövetség titkárával. Civil­ben a földművelésügyi miniszté­rium műszaki intézetében dolgo­zik, a talajművelési, gépesítési osztályt vezeti. A titkár a szövet­ség több érdekes versenyére fel­hívta a figyelmünket. Újdonság lesz Soltvadkerten októberben a magyar régiók páros lófogatú szántóversenye, ahová a hazaia­kon kívül a Bácskából és Erdély­ből is várnak nevezőket. Jeles esemény a szeptember közepén tartandó angliai világverseny. Az ezen való indulásra a magyar ver­senyző a tavalyi döntőn szerezte Szarvas Hazánkban első hivatalos szántó­versenyként az edelényit jegyzi a krónika 1866-ból. Virágzásának kezdete azonban száz esztendő­vel későbbre, a termelőszövetke­zetek működésének idejére esik. A szántóverseny-mozgalom a nyolcvanas években tovább erő­södött. A Magyar Szántóverseny Szövetség tevékenységének meg­újulását 1995-től számítják, ami­kor ismét szorosabbra fonták a kapcsolatot a verseny nemzetközi szövetségével. A nemzetközi sza­bályzat alapján, a magyar jelleg­zetességet is figy lembe véve alkottá meg a hazai sz, bálykönyvet. A nemzetközi szoká­soktól eltérően ná­lunk a szocialista nagyüzemi hagyo­mányok miatt há­rom kategóriában tartják a versenyt: 2-3 testű ágyekék, 4-5-6 testű ágyekék és 2-5 testű függesz­tett, váltva forgató eke kategóriájában. A verseny hangula­tából ízelítőt kaptunk a napokban Szarvason megrendezett területi döntőn. Itt találkoztunk dr. Soós tóját tekintélyes közszereplők tisztelik meg részvételükkel, to­vábbá az elismertség lemérhető azon is, hogy meg a jogot. Ott harminc ország­ból hatvanan mérik össze a tudá­sukat. A világversenyek megnyi­Ahhoz képest, hogy most tartottak először szántóversenyt Szarvason, igen sokan próbáltak szerencsét d-fotó: kovács Erzsébet nemzetközi cé­gek iratkoznak fel a támogatók listájára. A szarvasi területi döntő sokakat kicsalt a határba. Az érdeklődők többsége a nyi­tóbarázda meg­húzásától kezd­ve követte a traktorok és az ekék mozgását. A nézelődő helybéliek között találkoztunk Gombkötő Jánossal is. A nyug­díjas gázszerelő a bátyjával Virágos utcákéit, terekért Lakosokat szólítottak fel házkömyékek rendezésére Medgyesegyházán az ön- kormányzat évek óta nagy erőfeszítést tesz a parkok és zöldfelületek gondozására, melyről a legutóbbi testüle­ti ülésen Liker János titkár számolt be. Medgyesegyháza A település vezetői mindig ki­emelt figyelmet fordítottak arra, hogy a közterületeken minél több fa, díszcserje és virág le­gyen. Mivel az idei aszályos idő­járás nem kedvezett a kiültetett virágoknak, így a szokásosnál nagyobb veszteséget kellett elvi­selni. A közterületek gondozása önkormányzati feladat, de a la­kosságot is ösztönzik a környe­zet rendbetételére. Liker János elmondta: idén 135 ezer forintot fordítottak nö­vénybeszerzésre, melyen belül 160 tuját, 10 borókát, 1400 tő pe­túniát, 520 tő szalviát és 400 tő büdöskét ültettek ki a település­szépítő akció keretében. A növé­nyek ápolását közhasznú mun­kások és a polgári szolgálatosok segítségével végzik. Szintén a te­lepülésképet meghatározó az ut­cák állapota, melyre több éve igyekeznek „rászorítani” a lakos­ságot. Az elvárásokat rendelet­ben is szabályozták. Tavasztól 28 ingatlan tulajdonosát kötelezték határozattal házuk környékének rendezésére, illetve 74 lakost szó­lítottak fel a járdák helyreállításá­ra. A tapasztalatok szerint évről évre csökkenő számú intézke­désre van szükség. Az itatás jelentősége Az állati szervezet kevésbé nél­külözheti az ivóvizet, mint a szi­lárd táplálékot, mert az emésztő­nedvek elválasztásához sok vízre van szüksége. Ugyan­így a testnedvek besű- rűsödésének meggát- lásához. Hiányos víz­ellátáskor az állatok tejtermelése, súlygya­rapodása és takar­mányértékesítése egyaránt csökken, ezért súlyos hibát kö­vetünk el, ha nem gondoskodunk az ivóvízszükségletük kielégítésé­ről. A vízfogyasztás a takarmány­ban foglalt szárazanyag-mennyi­ségtől függ. A sertés vízszükség­lete napi 6-10 liter, szarvasmar­háé 40-50, a lóé 20-30, a juhé, kecskéé 2-3 liter, a baromfiké 0,2-0,3 liter, a nyűié 0,2-0,3 liter. Az ivóvíz mindig legyen tiszta, szagtalan, ártalmas csíráktól mentes. Általában etetés után itassunk. Viszont vizenyős ta­karmányok etetése előtt és felfúvó hatású takarmányok (he­re, somkóró) után közvetlenül ne itassunk. De ha például to­vább dolgozunk velük, akkor is meg kell várni, míg le­hűlnek, és csak lassan, óvatosan szabad őket megitatni. Nyáron szükség sze­rint többször is, télen viszont elegendő az ál­latokat csak az etetés után itatni. Fontos az itatás módja. Itathatunk vödörből, persze köny- nyebb, kitisztított vá­lyúból. Istállóban alkalmazhat­juk az önitatót, mely a legegész­ségesebb. Ebből az állat bármi­kor tetszés szerint ihat. Ha vályú­ból itatunk, a kút környékét tart­suk tisztán, a kicsurgott vizet ve­zessük el. A baromfi egyszerre keveset, de nagyon sokszor iszik. Ezért fontos, hogy a vízhez állan­dóan hozzáférhessen. Fontos, hogy az alom száraz maradjon, mivel a nedves alom sok betegsé­get okoz. DR. KUPA LÁSZLÓ „A LEGKEMÉNYEBB DOLOG A SIKERBEN AZ, HOGY TOVÁBBRA IS SIKERESNEK KELL LENNED. A TEHETSÉG CSUPÁN KIINDULÓPONT AZ ÜZLETBEN. DOLGOZNOD KELL, HOGY EZ A TEHETSÉG MŰKÖDŐKÉPES MARADJON.” (Irving Berlin) A TŐZSDE VILÁGA Magyar befektető a piacon Az élénkülés nem volt hosszú életű, a magyar részvénypiac indexe az el­múlt héten újból vesztett értékéből. Miközben a forgalom növekedése eleinte biztató jelnek tűnt, a hét má­sodik felére mind az árak, mind a ke­reskedés volumene csökkent. Érdekes színfoltja a hazai tőkepi­acnak az eredetileg kárpótlási jegyek hasznosítására létrejött Arago nevű pénzügyi befektető cég szereplése. A nyomott árát. ígéretüket az 50 millió dolláros adósság újratárgyalásáról ezen a héten tudták végül beváltani, 4 évvel kitolva a hitel futamidejét és átalakítva az elszámolását dollárról euróra. A sikeres kimenetről már ha­mar felröppenő pletykák nyomán a befektetők vásárolni kezdték a rész­vényt, több mint 15%-kal feljebb tor­nászva az árát. Az Arago másik be­fektetését az elmúlt hetekben jelen­Zalakerámla az elmúlt másfél évben HB Westminster jogutódjaként a tár­saság mára leginkább tőzsdei cégek­ben szerez hosszabb időtávra döntő mértékű részesedéseket. Első nagy figyelmet kiváltó akciójuk a BAV részvények felvásárlása volt, a paket­tet hosszas alkudozás után az állami tulajdonú MFB vásárolta meg tőlük, tisztes hasznot hozva az Aragonak. Tavaly tavasszal a Zalakerámiában szereztek 15%-os részesedést, ki­használván az akkortájt adóssággon­dokkal küzdő vállalat részvényeinek tették be, amikor a Pick közgyűlésén kiderült, hogy a húsfeldolgozó 30%- át birtokolja a befektető cég. Céljuk itt a vállalatfelvásárlások segítése, az ezen a téren szerzett szakmai ta­pasztalataik átadása. A tőzsdei kis­befektetők mindenesetre annak a ténynek örülhetnek leginkább, hogy az Arago elsősorban pénzügyi befek­tető, aki szintén abban érdekelt, hogy az általuk megvásárolt részvé­nyek árfolyama emelkedjen. Szepesi László CA IB Bank Austria Creditanstalt Rt., Békéscsaba, Kossuth L. tér 2/A. Telefon: (66) 446-346. . negyven hektár földön gazdál­kodik. i - Mindenféle gyakorlat nél­■ kül, az idősebb ismerősök taná­csára hagyatkozva fogtam a föld­; művelésbe. Az árak kedvezőek : voltak, eleinte használt gépeket is tudtunk vásárolni. Fejleszte- i nénk most is, de nincs miből. A i mezőgazdaság eleje és vége pro- : fik kezében van, ami azt eredmé- : nyezi, hogy a vetőmag drága, a termeltetői szerződést pedig ala­■ csony árra kötik. Hogy a kettő kö­zött a termelő mit csinál, az meg mindegy — magyarázta Gombkö­i tő János, akit a kíváncsiság ho- : zott ki a szántóversenyre. A szarvasi rendezvényt az or- i szágban még több területi döntő : követi. Az országos döntő szep­tember végén lesz Derecskén. | _________________________CBATHHŐM Hazánk még nem vállalkozott rá... A béke művelje a szántóföldeket - ez a szántó világversenyek ál­landó jelmondata. Hagyomány az is, hogy a rendező országban emlékművet állítanak, amelyen elhelyezik a résztvevő országok márványtábláit. A rendezvény mind a házigazda országoktól, mind a versenyzőktől nagy anyagi áldozatot kíván. (A résztvevők közül sokan komplett műhellyel érkeznek.) A rendező országnak a verseny időpontja előtt öt évvel ötvenezer svájci frankot kell le­tennie. A rendezés még további forrást, magyar pénzben átszá­mítva mintegy 150 millió forintot kíván. A kiadások jelentős részét szponzorok, olajtársaságok, bankok, mezőgazdasági gépgyártók állják. Főleg a magas költség az oka, hogy Magyarország, a nemzetközi szervezet biztatása ellenére még nem vállalkozott ilyen világrendezvény megtartására.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents