Békés Megyei Hírlap, 2000. augusztus (55. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-31 / 204. szám

6. OLDAL - 2000. AUGUSZTUS 31., CSÜTÖRTÖK G A Z P A S Á G «OSéBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP /-XT> QUANTUM BRÓKER Rt., V Áll J Békéscsaba, Andrássv út 12. Telefon: (66) 520-940. BUX8461-96 pont Legjobb három: DANUBIUS 2,62% BIF 2,24% PFLAX 1,97% Tegnap a forgalom 8,6 mrd Ft volt. A MATÁV (-3,37%) megszabta a kereskedés irányát, hiszen a nyi­tást követően gyorsan esett, és záróára is majdnem a minimum volt. A nagyok közül a RICHTER szegült szembe az árral, záróára 16 505 Ft lett, ez +0,61%. A nap negatív meglepetését a TVK szol­gáltatta, zárásra több, mint 5%-al csökkent a vegyipari papír. p TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.34. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 104 Tartott Tartott FOB (randa kikötő Kukorica 74-81 Gyengülő Tartott FOBMedkówtxi! Tak.-árpa 104-107 Tartott Tartott FOB európai kiköti Napraforgó 400 Lanyha Lanyha Ex tank európai kiköti Szójadara 190 Ingadozó Tartott 46%CIFRottertam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 425,05 Cseh korona 7,40 Euró 261,21 Német márka 133,55 Osztrák schilling 18,98 Szlovák korona 6,13 USA-dollár 293,89 Ökoturisztika Az Észak-Békés Megyei Önkor­mányzati Térségfejlesztési Tár­sulás ki szeretné dolgoztatni a térség ökoturisztikai programját. A napokban Okányban tartott társulási ülésen felvetődött: ebbe a programba okvetlenül kerüljön bele a Szeghalom-Vésztő és a Szeghalom-Körösladány közöt- ti kerékpárút megépítése is. m Kevesebbet kaptak Vésztő idén az „önhikis” pályá­zaton 17 millió 298 ezer forintot szeretett volna kapni. Ám ebből az igényelt összegből csak 9 mil­lió 845 ezer forintot kapott a sár­réti nagyközség. Ezért a napok­ban tartott ülésen a képviselő- testület úgy döntött, a hiányzó összegre a második félévre is „önhikis” pályázatot nyújt be Vésztő. ni „ÁLTALÁNOS SZABÁLY­KÉNT KIMONDHATÓ, HOGY AKINEK VALÓBAN SZÜKSÉ­GE LENNE PÉNZRE, ANNAK NINCS.” (Benjamin Disraeli) A magas szeszadó letöri a kedvet A hagyomány maradt: mindenki a maga pálinkájára esküszik A főzetőknek a fokolás során a kívánt szeszfokra állítják be a pálinkát 51 foktól lefelé Ha jó a vörös szilva termés, akkor hosszú szezon lesz — tartják a tapasztalt pálinkafő­zők. Nos, az idén ezen gyümölcsből keve­sebb termett az átlagosnál, viszont a minő­sége, cukorfoka jó. Békés megye A saját főzésű kisüsti barackpálinkát ebben az esztendőben többnyire el kellett felejteniük a gazdáknak, mert nagyon kevés termett a gyü­mölcsből. Korai almából, cukorkörtéből és eperből már főztek kisüs­tit, és most a bérfőzők fő­ként a szilván „vannak raj­ta”. Nagy Ár­pád, aki Bé­késcsabán a Berényi úti, a vandháti és a fényesi pálin­kafőző tulaj­donosa, teg­nap kérdé­sünkre el­mondta, hogy a kevesebb gyümölcs mellett a ma­gas szeszadó is letöri a főzési kedvet. Míg évekkel ezelőtt egy átlagos szeszfőzdében egy szezon alatt 80-100 D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER ezer liter pálinkát is kifőztek, ma már aki 50-60 ezer litert produkál, az boldog lehet. Megyénkben egyébként a szilvapálinka a meg­határozó. Jellemző az is, hogy a nagyobb kerttulajdono­sok gyümöl- csönkénü cefrét visznek, a ki­sebb kerttel ren­BÉR- ÉS KERESKEDELMI FŐZÉSBEN ELŐÁLLÍTOTT PÁLINKA MENNYISÉGE HEKTOLITERFOKBAN BÉKÉS ÉS CSONGRÁD MEGYÉBEN delkezők azon­1990 1 210 661 ban a gyümöl­1992 1 327 916 csöket a legko­1995 603 021 rábban ter­1997 1 097 024 mőktől a leg­későbbiekig egyberakják, 11998 545 542 és vegyes pálinkát főzetnek. Nagy Árpád szólt arról is, hogy a pálinka kiváltási díja átlagosan 480 forint, ez tartalmazza a szeszadót, a bérfő­zési és tüzelőtérítési díjat, valamint az áfát. És hogy annak, aki nem termeli, hanem ve­szi a gyümölcsöt, mennyibe jön ki egy liter pá­linka? A piacon egy mázsa, pálinkának való szilvához hozzá lehet jutni 2800 forintért, és ez a mennyiség 10 liter pálinkát ad. A főzdében a kiváltási díj 10 liter pálinkánál 4800 forint, tehát egy liter kisüsti ilyen módon 760 forintból jön ki. A főzetők a pálinkát hivatalosan nem érté­kesíthetik, de a feketepiacon információink sze­rint ezer forintról indul a kisüsti literje. Az a hagyomány pedig természetesen tovább él, hogy mindenki a maga pálinkájára esküszik. _______ NVEMCSOK LÁSZLÓ Reményt vesztett szövetkezeti gazdák A Nagykamarási Gazdák Beszerző és Értékesítő Szövet­kezete februárban alakult azzal a céllal, hogy a helyiek öszszefogásával piacot tudjanak biztosítani a megter­melt áruiknak. Az eltelt idő tapasztalatairól Tóth Pál el­nököt kérdeztük. Nagykamarás- A szövetkezet megalakításakor hittünk abban, hogy ez valóban egy új lehetőség lesz, amihez elfo­gadható támogatás társul. A szak­mai fórumokon is erre biztattak Az erőfeszítések ellenére azonban az idei év sem hozott nagy sikereket. Gond volt az aszály, az öntözés és az egyre növekvő költség. Végül az áru- dömping, a nyomott piaci árak és a felvásárlói manipulációk mi­att végleg elszállt a remény. Bár nem sírnak, de a jövő heti össze­jövetelen ismét mérlegre teszik: jövőre hogyan lehetne tovább lépni? HALASI MARIA A bátor nemzetnek bátortalan ve­zetői vannak ________________________Jegyzet_______________________ Gazdaság és sportsiker Példák sora bizonyítja, hogy a nagyravágyó elképzelések sorra meg­valósulnak, míg az óvatos tervezgetés sokszor kudarcba fullad. A Széchenyi-terv lényegét az önbizalom erősítésben látom. Meggyőző­désem szerint ugyanis egy nép és állam teljesítménye jelentősen függ attól, milyen a hozzáállása, mekkora az önbizalma. Különösen áll ez a magyar népre. Erre két példa a sok közül: a jelen kormány­zat többek között azért került ha­talomra, mert' a 4 százalékos gaz­dasági növekedés helyett 7-et ígért. Ez ugyan nem látszott reális­nak, de a kishitűségbe belefáradt választók a bátrabb mellé álltak. Elegük lett a Horn-kormányzat kishitűségéből, a takarékoskodás után meggazdagodást ígérő Bok­ros-csomagból. Harminc éve csak azt látjuk, hogy a bátor nemzetnek bátortalan vezetői vannak. Ezen keseregve sokszor hivatkoztam arra, hogy a ta­tabányai bányászok a nyert meccs után több szenet termeltek, az el­vesztett után kevesebbet. Most a világ elsőszámú gazdasági szakfo­lyóirata, a The Economist hozott az előbbiek alátámasztását igazoló példát. Megírta, hogy a legutóbbi öt labdarúgó Európa-bajnokság után három év alatt hogyan lendült fel a győztes országban a gazda­ság az előző három évhez képest. A franciák 1984-ben nyertek. Előtte három év átlagában 0,5 száza­lék volt az éves növekedés, a győzelem utáni három évben 1,9. A hol­landok 1988-ban lettek elsők, ott a növekedés megfelelő százaléka 1,7-ről 3,0-ra ugrott. 1992-ben csoda történt, az esélytelen dánok nyerték az Eb-t. A növekedés megugrása is csodaszerű volt: 1,0-ról 3,1-re ugrott! 1996-ban az esélyes német győzelem kisebb emelke­dést hozott: 1,0-ról 1,7-re. De még ez is több tíz milliárd dollár! Az idén a franciák ünnepelhették a győztes csapatot. Az előző há­rom évben az átlagos növekedés gyors'volt, 2,7 százalék. Mi lesz a következő háromban? Várhatóan ennél is nagyobb. A fenti adatok természetesen nem azt bizonyítják, hogy egy ország gazdasági fejlődésének dinamikája a labdarúgásban elért eredmé­nyektől függ, de még azt sem, hogy a jó sporteredmény elég a gazda­sági győzelemhez. De azért annyit higgyünk el, hogy a sportgyőze- lem egyik fontos eleme a nemzeti önbizalomnak. kopátsv Sándor Piaci körséta Itt a savanyítások ideje Tegnap a békéscsabai és a battonyai piacon néztünk szét a felhozatal és az árak után érdeklődve. Békéscsaba— Battonya A békéscsabai piacon a dinnye- és az őszibarack-szezon elmúltá­val a szőlő és a négy-ötféle alma a slágergyümölcs. Élkezdődött a savanyítások ideje, ezért nagy a kereslet a káposzta, a szabadföldi paprika és paradicsom iránt. Szerdán a megyeszékhelyi pi­acon a burgonyát kilónként 70 forintért, a répát 120, a gyökeret 300 forintért kínálták. A paprika kilójáért 60-80, a paradicsomért 70-80 forintot kértek. Egy kiló ká­poszta 70 forint, a karfiol 100 fo­rint, a kígyóuborka 160 forint volt. A vöröshagyma kilónként 80, a fokhagyma 250 forintba ke­rült. Gyümölcsök közül az alma kilóját 90-130 forintért adták, az őszibarackét 260-380, a szőlőt 110-180 forintért. A körtét kilón­ként 120-150 forintért lehetett megvásárolni. Egy tojás ára 18- 20 forint között mozgott, az akácméz kilónként 650 forintba, a vegyes méz 500 forintba ke­rült. Battonyán a szerdai piac ki­sebb, mint a szombati. A hónap végére eső tanévkezdés egyéb­ként is megviselte a vásárlók pénztárcáját. Tegnap a görög­dinnye kilója 30-40, a sárgadiny- nyéé 100, a citromé 280, a naran­csé 180 forintba került. A nyári pi­ros almát, a nyári zöld Goldent, valamint a körtét 100-ért kínálták, az őszibarackot 240-ért, a magva­váló szilvát 120-ért. A zöldségfé­lék leggyakoribb kilogrammon­kénti árai a következők voltak: tölteni való fehér paprika 65, cse­resznyepaprika 60, erős paprika 30, paradicsompaprika 100, para­dicsom 80, csiperkegomba 350, sárgarépa 70-100, gyökérzöldség 50-100, kelkáposzta 130, fejes ká­poszta 65-70, savanyú káposzta 130, karfiol 50, lilahagyma 150, vöröshagyma 100, fokhagyma 200, burgonya 53-65, kígyóubor­ka 140, padlizsán 80 forint. A zel­ler 30-65, a karalábé 40, a dísztök pedig 300 forintba került dara­bonként. A zellerlevél csomóját 20 forintra tartották. M. GY.-V. K. Dél-alföldi kisvárosok — leszakadóban ......... ■•••••■ ■. .. • . ... ..... Békés megye A két vizsgált régióban összesen 25, tízezernél kisebb lélekszámú település tartozik az említett kis­városi kategóriába, közülük 16 a Dél-Alföldön található. A telepü­léseket egy 19 adatból álló, fejlett­ségi szintet kifejező komplex mu­tató ( 1-8-as skála) alapján hason­lították össze. A mellékelt ábra eléggé lesújtó: Mezőkovácsháza a 10., Tótkomlós a 18., Elek a 19., Mezőhegyes és Battonya a 24., il­letve a 25. Még szomorúbb a kép, ha a számok mögé nézünk. A 25 város közül három jogosult támogatás­ra, kettő közülük megyei, Batto­nya a nagyfokú elmaradottsága és a magas munkanélküliség, Elek az utóbbi miatt. A népesség felké­szültségének, a saját helyzetükön való javítás esélyének fontos mu­tatója az iskolai végzettség. A „legiskolázottabb” négy település . .... Tótkomlós, Elek, Mezőhegyes és Battonya reménytelen helyzetben Magyarország kettészakadt — ez a summázata a Központi Statisztikai Hivatal egyik legutóbbi tanulmányának, amely­ben nyugat-dunántúli illetve dél-alföldi kisvárosok fejlettsé­gi szintjét hasonlítják össze. A dunántúli városok sokkal fej­lettebbek — állítja a tanulmány —, mint a városi jelleggel alig rendelkező alföldi társaik, utóbbiak kisugárzása a kör­nyezetükre kevéssé mérhető. Békés megye öt városáról, Battonyáról, Elekről, Mezőhegyesről, Mezőkovácsházáról és Tótkomlósról olvashatunk a tanulmányban. * KSH mutató­3 között nincs Békés megyei, míg a leg­kevésbé „képzett” hat város között ott találjuk Eleket és Battonyát. A vizs­gált városok közül mindössze ötben emelkedett az ipari létszám, a többiben csökkent, a legna­gyobb mértékben Battonyán, Mező­hegyesen és Mező- kovácsházán, ahol az 1990. évinek a felét sem éri el. A tanulmány ar­ra nem ad választ, hogy a leszakadt kisvárosoknak van-e reményük a felzárkózásra, á. z. Mi legyen a málnabokorral? A Kárpát-medence egyik ősho­nos gyümölcse a málna. Ma már termesztik a nemesített, nagy szemű, hosszúkás termésű, kö­zépkorai vagy kétszer termő mál­nafajtákat. Ennek a fél­cserjének a vesszői csak két évig élnek. A málna rendkívül gyorsan termőre fordul. Már az ültetés utáni év­ben kihajtanak a vesz- szők, és a következő év­ben lejön az első bősé­ges termés. Egy-egy tő 8-10 évig hoz gyümölcsöt. Azután a sarjakat már ajánlatos más hely­re ültetni. A kétszer termők szep­temberben érlelik gyümölcsüket másodszor, de ennek már nincs akkora értéke, mint a tavaszinak. A málna jó szerkezetű, vízzel, levegővel és tápanyagokkal bő­ven ellátott talajt igényel. Sok vi­zet fogyaszt. Gyökérzete bojtos, nem nyúlik mélyre, tehát az aszályt megsínyli. Hosszan tartó szárazság esetén a kétszer termő málna bogyói rásülnek a vesszők­re, az alsó levelek elhalnak, a tö­vek lekopaszodnak. Ezért D UI is érdemesebb az egyszer jB| termő fajtákat telepíteni, (Sí hiszen tavasszal nem lesz szükség vízpótlásra. A sza­porító anyagot magunk is előállíthatjuk, főként ha ví­rusmentes, jó anyatöveink vannak. Amint letermett a málna, a száradó vessző­ket tövig vissza kell vágni. Ezzel a tősarjak feltörését serkentjük. Emellett a soroktól kisebb-na- gyobb távolságra több gyökérsarj bújik elő. Ezeket szedjük fel és ül­tessük át az új sorokba ősszel. Az árkokat 40-50 centiméter mélyen lazítsuk fel, istállótrágyával és vízzel itassuk fel. A sortávolság 1,2-1,5 méter kell legyen. ______■ bennünket. A belépő 27 taggal a dinnyetermesztésben próbáltunk előbbre jutni. A reményeinkhez olyan „társakat” kerestünk, akik exporttapasztalatokkal és biztos háttérrel rendelkeztek. Három cég ígéretet is tett - mondta az elnök.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents