Békés Megyei Hírlap, 2000. augusztus (55. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-28 / 201. szám

MEGYEI KÖRKÉP 2000. augusztus 28., hétfő - 3. oldal VAKOKNAK, (fm) Augusztus 31-én délelőtt fél tíztől kezdődik a Magyar Vakok és Gyengén- látók Országos Szövetsége Bé­kés Megyei Szervezetének kül­döttértekezlete Békéscsabán, a Luther utca 13/A alatti székhá­zában. Beszámol Fazekas Géza elnök, Lévai József titkár, s a kö­zösségért dolgozó tagjaiknak ki­tüntetéseket is átadnak. PLÉBÁNOS ÉRKEZETT, (i) Vargyas Emil, Szeghalom katoli­kus plébánosa nemrég távozott a Sárrét fővárosából. Szeghalom új plébánosa Hüse József lett, aki az augusztus 20-ai ünnepsé­geken már nemcsak a szeghal­miak előtt, hanem a térségben is bemutatkozott. ÚJ HELYETTES, (b) A sarkadi Ady Endre-Bay Zoltán Gimnázi­um, Postaforgalmi és Informatikai Szakképző Iskolában az idei tan­évtől Szűcs Levente látja el az álta­lános igazgató-helyettesi feladato­kat. Az eddigi igazgatóhelyettes, Megyesi Tibor az elkövetkezen­dőkben a részintézmény, a posta- forgalmi és informatikai szakkép­ző iskola irányításáért felelős. TÁMOGATTÁK, (bj A hajdúvá­rosi képviselő-testület legutóbbi ülésén heves vitát követően - a pozitív diszkrimináció elve alap­ján - úgy döntött, hogy 500 ezer forinttal támogatja a Sarkadi Ki­nizsi Labdarúgó Egyesületet. Ké­relmének megfelelő összeget, öt­venezer forintot kapott a Kinizsi Lábtenisz Egyesület, s szintén ötvenezret az Orosházi Határőr Igazgatóság Kötegyáni Határőri- I zeti Kirendeltsége. ÜTKÖZTEK, (w) Személygépkocsi ütközött kerékpárossal szombat délelőtt Szarvas külterületén, vala­mint vasárnap délelőtt Gyulán. A biciklisek mindkét esetben köny- nyű sérülést szenvedtek. ZSAROLÁS, (w) A Békési Rendőr- kapitányság munkatársai zsarolás bűntettének alapos gyanúja miatt vettek őrizetbe egy helybéli lakost szombaton. RABLÁS, (wj Egy román állampol­gárt vettek őrizetbe a hét végén rablás elkövetésének gyanúja miatt az Orosházi Határőrség dolgozói. MŰSZEREK SÉRÜLTEK, (w) A szarvasi Haltenyésztési Kutató In­tézetből vasárnap reggel hét óra­kor jeleztek a tűzoltóknak. A klí­maberendezés műszaki hibájából keletkezett tűz során értékes mű­szerek sérültek meg a kutató inté­zet laboratóriumában. A kár becs- ( lések szerint 9,5 millió forint. „MEGJÁTSZOTT SZE­RÉNYSÉG VAN, DE MEG­JÁTSZOTT BÜSZKESÉG NINCS.” (Jules Renard) Fesztivállal jubilált a japán múzeum Doma-Mikó Istvánnal olyan, mintha testvérek volnánk, ikrek. Annyira kétpetéjű ik­rek, hogy két anyánk volt és két apánk — mondta Mikó István Jászai-díjas színmű­vész, a soproni Petőfi Szín­ház igazgatója szombaton, a füzesgyarmati sportcsar­nokban megrendezett japán fesztiválon. Füzesgyarmat A japán múzeum huszadik évfor­dulója alkalmából megrendezett nagy sikerű fesztivál számos be­mutatóján sok érdekességgel ta­lálkoztak az érdeklődők. Például megtudhatták, hogy a kendo az sinai bambuszbottal való vívás, a koto pedig egy citeraszerű hang­szer, amit meghosszabbított kö­römmel vagy kúpos gyűrűvel kell pengetni.- A kamikazék saját szemléle­tükkel értékelték a világot, benne volt minden, amit ma Japánnak nevezünk. Sokat jelent ez a japán múzeum, amely közelebb hozza a két népet egymáshoz. Amíg életük folyik, mint a folyó vize, ápolják ezt a gyűjteményt, amit japán mú­zeumnak neveznek - fogalmazott dr. Árpási Zoltán, lapunk főszer­kesztője, aki A kamikazék történe­te című kiállítást nyitotta meg.- Különleges ez a nap, amikor két ország kultúrája találkozik egy kis városban, itt Füzesgyar­maton, hol az ország egyetlen ja­A fesztivál alkalmából szombaton sokan keresték fel a Füzesgyarmati Japán Múzeumot kapóról such tamás pán múzeuma van - hangoztatta 20 évben Doma-Mikó István sokat Mikó István színművész. tett azért, hogy a két nép közeled­- Húsz éve Doma-Mikó István jen egymáshoz — mondta Vígh saját maga alapította meg a múze- Ilona országgyűlési képviselő, umot az általa összegyűjtött tár- A szombat esti gálán Doma- gyakból. A japán fesztivált is ő Mikó István elismeréseket nyúj- szervezté. Hiszem, hogy ezzel a tott át mindazoknak - köztük dr. fesztivállal sikerül közelebb kerül- Árpási Zoltánnak és Magyari Bar­muk a japán kultúrához - közöl- nának, lapunk munkatársának te Isashiki Shinichi japán követ. -, akik sokat tettek a Füzesgyar­- Minden egyes jubileum mö- mati Japán Múzeumért. gött komoly munka áll. Az elmúlt __________________________ A Jadviga párnája festményt is ihletett Filmet, zenét, rádiós hangjátékot ihletett Závada Pál regé­nye, a Jadviga párnája. A nagy sikerű alkotás szerzője a hét végén díszvendég volt Konczos Éva festőművész szarvasi ki­állításának megnyitóján. Szarvas A Ciprus étteremben berendezett tárlat megnyitóján Konczos Éva képeit dr. Kutas Ferenc ajánlotta a közönség figyelmébe. A festőmű­vésznő Csanádalbertiben szüle­tett, ám a gyermekéveit Szarva­son töltötte. Ma már Budapesten él és egy magán-rajziskolában ta­nít. Hosszú éveken át járt vissza Szarvasra a tanítványaival, aho­gyan ő nevezte, kincskeresésre. A szlovák hagyományokat kutat­ták, néptáncot, népdalokat tanul­tak. A vidék szépsége, a Körös­parti táj az alkotó munkában is hatott rá, kedves témái még az úti élmények és a csendélet. Nagy hatással volt rá a Jadviga párnája című regény, az elolvasása nyo­mán született képeiből a szarvasi kiállításon öt is látható. A nagy sikerű regény 1997-ben került a könyvesboltokba, ugyan­abban az esztendőben „Az év könyve” lett, s immár a tizedik ki­adásban megjelent köteteket de­dikálta Szarvason a szerző. Kí­váncsiak voltunk, kilencvenhét- ben számított-e rá, hogy ekkora figyelem övezi majd a regényt? Závada Pál elmondta, örül az ér­deklődésnek, ám számára is meg­lepetés, hogy a könyv a tizedik ki­adásnál tart. S hogy mit olvasha­tunk legközelebb a szerzőtől? Závada Pál erről csak annyit árult el, hogy egy regényt ír. Négy éve látott hozzá, amikor befejezte a Jadviga párnáját. A regény elké­szültére még egy esztendőt kell várni. cs. r. Jól haladnak a mentéssel (Folytatás az 1. oldalról) A beton eltávolítása után derül ki, hogy mennyire sérült a kút- féjszerelvény. A következő lépés a szerelvény levágása lesz úgy, hogy csak egyetlen sugárban jöj­jön a most több ponton is előtörő gáz. Az oltásra és a kút elfojtásá­ra négy megoldási tervet dolgoz­tak ki és modelleztek le a MÓL szakemberei. Az első 10 napban 250 ember vett részt a mentésben. Közvetle­nül a gázkút mellett a MÓL 60 ki­törésvédelmi szakembere dolgo­zik. A hátteret 130 iparági szak­ember, a MÓL szervizcégei, 20 helyi szakember és a katasztrófa- védelem, rendőrség, polgárőrség, határőrség 40 embere adja. A mentési költség az első becslések szerint 15-20 millió forintot tett ki naponta, ez az összeg a befeje­zéshez közeledve egyre csökken. A mentésben száz munkagép és tartálykocsi vesz részt. A kút kör­nyékén 25 ezer köbméter földet mozgattak meg. Az oltáshoz 25 ezer köbméter vizet szállítottak a helyszínre. A bekötőutak kiépíté­sére 7560 tonna kohósalakot használtak fel. A mentésben dol­gozók eddig 1000 kiló húst, ugyanannyi kenyeret és felvágot­tat, 10 ezer liter ásványvizet, 1000 liter teát, 500 liter kávét és 500 ki­logramm gyümölcsöt fogyasztot­tak el. KOVÁCS ATTILA VÉLEMÉNYEK CSATH RÓZA Karjukon az édes teher A fiatalok eleinte még bizakodtak, fél év nem a világ! Máté akkor kezdte az iskolát és a hároméves, sűrűn betegeskedő Kingának is jót tett, hogy otthon maradt még vele az anyja. A fél évből azonban egy év lett, azután még egy, állása ma sincs a fiatalasszonynak. Amikor elment szülni, még volt. Hét év alatt azonban nagyot for­dult az idő kereke, a korábbi munkahelyén maszek világ várta. A felkészültségét senki nem vitatta, ám túl sok pénzt vitt el, legalább­is többet, mint egy pályakezdő. A főnök számolt, majd döntött, nem kétséges, hogy ki mellett. A gyeden, illetve gyesen lévő anyák körében végzett felmérés szerint több mint negyven százalé­kuk bizonytalannak érzi a munká­ba való visszatérést. Tíz százalé­kuk azért, mert közben megszűnt a munkahelye, a többi meg attól tart, nem alkalmazza majd a mun­káltató. Kisgyermekes anyának lenni nem jó ajánlólevél a munka­erőpiacon. Rossz szemmel nézik, ha valaki gyermekápolás miatt sokat hiányzik, ráadásul kevesebb túlórát vállal, mint a többiek. Előfordul az is, hogy a kismamák az évek során kijönnek a szak­mai gyakorlatból. Továbbképzésükre pedig nem költ a cég. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy tízezer nőből minden har­madik nyilatkozta azt, a munkába álláskor erős hátrányként éli meg a gyermekvállalást, míg a megkérdezettek negyven százaléká­nál jelent az elhelyezkedésnél ez mérsékelt problémát. A kisgyermekes anyák joggal várják el, hogy szabadon választ­hassanak: otthon maradnak gyermeket nevelni, vagy mellette munkát vállalnak. Ha munkába állnak, azt ugyanolyan feltételek­kel és lehetőségekkel tehessék meg, mint a munkaerőpiac többi szereplője. Áthidaló megoldásnak ott vannak a munkavállalás ru­galmas formái, ám a részmunkaidő, a távmunka vagy az internet foglalkoztatásba való bevonása nálunk még kevéssé elterjedt. Ma­rad hát a bizakodás a szerencsében és a főnök jóindulatában. MÉNESI GYÖRGY Kicsöngetés után Hatéves koromtól negyvenéves koromig jártam iskolába. A szeptemberit?) becsöngetés még mindig megdobogtatja a szívem. Lám-lám, nem hiába koptattam harmincnégy éven át az iskolapa­dot és a (nem létező) katedrát. Maradva az utóbbi alkalmatosságnál, kisdiák koromban még megvoltak ezek a fenyőfa deszkából összeeszkábált, fáradt olajjal (vagy valami ilyesmivel) kezelt emelvények. Hozzátartozik az igaz­sághoz, hogy a görög-latin „katedra” számunkra annyira kínaiul hangzott, hogy véletlenül sem jött a nyelvünkre: csak és kizárólag „dobogó”-t mondtunk helyette. Nos, ez a dobogó 20-25 centimé­terrel kiemelkedett az ugyancsak olajos hajópadló szintjéből. Rajta trónolt a tanító néni vagy a tanító bácsi, akire mi — már csak apró termetünkből adódóan is - szó szerint fölnéztünk. Ami engem il­let, akkor és azután is fölnéztem a tanítóimra-tanáraimra, amikor ezek a szuvas-olajos trónusok el­tűntek a tantermekből. Talán ezzel a fölfelé nézéssel magyarázható, hogy magam is a pedagógus pályán kötöttem ki: előbb általános, utóbb pedig közép- iskolásoknak árasztottam a tanok árját. Természetesen más is le­hettem volna, példának okáért függetlenített KISZ-titkár a téeszben vagy kőműves az ÉM Budapesti Lakásépítő Vállalatánál. Ha nem reszelt volna az ördög azért, hogy a nemzet napszámosa legyek, mérget veszek rá, most nem én írnám nap mint nap a jobbnál jobb cikkeket, hanem mások írnák rólam. Ejnye, na! Mi ez a nagyképűség, ez a kekeckedő szerénytelen­ség? Ide vezet, ha egy (volt) gyermekkertész, egy föl sem szabadí­tott rabszolga elkezd nosztalgiázni! Kiideologizálják alóla a kated­rát, löknek is neki valamit, meg nem is, úrnak, úrnőnek szólíttat- ják... a futóbolondot. Ő meg áll a képzeletbeli katedrán, körbefor­gatja a tekintetét. Ameddig a szem ellát, nála különbet sehol sem találni. Hát nem is, néhány perccel a kicsöngetés után. Lehettem volna KISZ- titkár vagy kőműves. DÁVID-CSILLA- GOK A POLGÁR- MESTERI HIVA­TAL FALÁN, (y) Nem tudni kik és miért firkálták tele szombaton éjszaka Dávid-csillagokkal a telekgerendási polgármes­teri hivatal épületének fala­it, ablakait. Az épületre va­laki vagy valakik 28 darab Dávid-csillagot festettek vi­lágos színű festékkel. A csillagokból jutott a közeli hirdetőtáblára és a szem­ben lévő világháborús em­lékműre is. A településen reggel hét órakor fedezték fel az összefirkált falakat. A helyszínelés után dél­utánra sikerült eltávolítani a szerencsére eredetileg is nehezen kivehető falfirká­kat. A rendőrség valószínű­leg rongálás miatt indít el­járást az ügyben. D-FOTÓ: SUCH TAMÁS HAJÓK A STRANDON, (r) Vasárnap délelőtt Gyomaendrődön a helyi Székely Mi­hály Modellező és Sportklub a Templomzugi Pájer-strandon rendezte meg az F2 hajómo- dellek országos versenyét. A vízi járművek méretarányos másait először műszaki vizsgán vették szemügyre a döntnökök. Ezután a közönség legnagyobb örömére a hajómodellek vízre szálltak, s mutatták meg, mit tudnak d-fotó: such tamás A főnök I számolt, majd * döntött. g

Next

/
Thumbnails
Contents