Békés Megyei Hírlap, 2000. augusztus (55. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-23 / 197. szám

TOYOTA Kondacs Autóház csapattól, jJpJQszolgáltatással. TOYOTA az év autója, már 462 E Ft befizetésével elvihető. Békéscsaba. Szarvasi út 72. Tel.: (66) 451-271. SZOMBATOM IS NYITVA! Megdőlt a magyar melegrekord ,,Kapaszkodj meg, kolléga, 41,7 fokot mértünk” Szudár Béla, az Országos Meteorológiai Szolgálat me­gyeszékhelyi munkatársa hétfői szabadnapján hagy­mát szedett. így saját bőrén érezhette: nagy a hőség. Ar­ra azonban ő sem számított, amit hazaérve ügyeletes kollégája közölt vele telefo­non. Békéscsaba- Kapaszkodj meg, kolléga, 41,7 fokot mértünk hivatalosan- újságolta a hírt Unyatyinszki Zoltán, a békéscsabai meteoro­lógiai állomás hétfői ügyeletese munkatársával. Szudár Béla, aki tegnap lépett szolgálatba, akkor még nem is gondolta, mennyi munkát jelent majd ne­ki ez a csúcshőmérséklet. Kide­rült ugyanis, hogy amióta felta­lálták a hőmérőt, ilyen meleget soha, sehol nem mértek Ma­gyarországon. A legmagasabb eddigi hőmérsékletet, 41,3 fo­kot Pécsett regisztrálták 1950- ben. Természetesen egy ilyen re­kordot hitelesítem is kell, tehát számtalan jelentést, dokumentá­ciót írt és küldött el tegnap Szudár Béla. Elméleti és gyakor­lati szakemberek mindent kiérté­keltek és kedden hivatalosan is kihirdették: augusztus 21., Bé­késcsaba, 41,7 fok, minden idők legmelegebbje hazánkban. És ha ehhez még hozzávesszük, hogy a mérés külterületen, kétméteres magasságban, árnyékban, szel­lőztetett, széljárta faházban tör­tént... Szóval, akkor nem csoda, hogy a betonrengetegekben, pa­nellakásokban még többet muta­tott a hőmérő. (Folytatás a 3. oldalon) Főtt kukorica a száráról? A határon túl ötezer forintot is adnak egy mázsáért A kukoricacsövek a növény zöld levelén keresztül páro­logtatják el a vizet. Ha a le­vél elszárad, a szemekben ott marad a víz. Az ember kibontja a zárt fosztást, és azt látja, hogy izzad a ten­geri. Ettől kezdve két eset lehetséges: a rekkenő hő­ségben a több rétegű csuhé- levelek alatt vagy megfőnek a szemek, vagy megőrzik víztartalmuk jelentős részét egészen a betakarításig. Ha ez utóbbi történik, a gazdát mázsánként akár ezer fo­rint szárítási és tisztítási költség is terhelheti. Battonya A román határ közelében hétfőn két kombájn forgolódott a deré­kig sem érő kukoricásban. Felso­rakozott teherautók, árnyékuk­ban beszélgető sofőrök.- Gyengén adja, nagyon gyen­gén. Kín kivárni, hogy megteljék a tartály - mondják. Portól szür­ke Suzukijával akkor ér oda a be­takarítást szolgáltatásként végző dr. Karsai József.- Akár már augusztus 15-én arathattam volna a korai fajtájú kukoricákat. Az ünnepek miatt vártam augusztus 21-éig. Az első tábla siralmas eredményt hozott, mindössze 35 mázsát termett hektáronként. A víztartalma 16- 17 százalék.- Mivel magyarázható ez a rendkívül gyenge termés1- Ez a határrész április 13-ától mostanáig körülbelül 15 millimé­ter csapadékot kapott. A terüle­ten több centiméter széles, 50 centiméter mély repedések van­nak. A kombájnkerekek nyoma szinte meg sem látszik, akár az aszfalton.- Milyen a minősége az eddig betakarított kukoricának?- Biológiailag mindenképpen érett. Csak hát kicsik a csövek, kevés a szem, kicsi az ezer- magsúly. A fehérjetartalma a mai laboratóriumi mérések szerint 9 százalék fölött van. Sajnos 400- as, 450-es FAO-számú kukoricák­nak (Battonyán zömében ezeket vetették a gazdák) már szinte fe­hér a felső levelük, a nap meg­égette őket. Ezekből a levelekből nem vándorol a tápanyag a telje­sen zárt csövekbe, a mintegy 50 százalék vizet tartalmazó szemek megaszalódnak-megfőnek a csu- hélevelek alatt. Kitettem a napra egy teljesen száraz tőnek a telje­sen száraz fosztásából kibontott csövet: úgy megráncosodtak, úgy összezsugorodtak a szemek rajta, hogy mindegyik mellé még egy másikat is oda lehetett volna dugni. (Folytatás a 3. oldalon) Feljelentették a Giuliót Két feljelentés is érkezett a napokban a gyulai Giulio Kötőipari Rt. ellen. Mindkettőben a cég tulajdonában vagy használatában lévő gépek miatt folyik az eljárás. Gyula Elsőként egy budapesti cég jelentette fel a Giulio Rt.-t. A fővárosiak 200 ezer forint feletti értékű síkkötőgépet vásároltak a gyulaiaktól, amelyet használatra a helyi cégnél hagytak. Időközben szerződésbontásra került $or, ám a Giulio a gépet nem adta át a budapestieknek. A másik feljelentést a bírósági végrehajtó tette, aki két héttel ezelőtt nem tudta elvégezni az árverezést, mert az épületből mindent elvittek. A rendőrség a több millió forintot érő gépeket Békéscsabán megtalálta és lefoglalta. Az ügyben tovább folyik a nyomozás. ________■.*. Lapunk tartalmából www.bmhirlap.hu E-mail: szerk.bekes@axels.hu Heti TVR-műsoR 10 + 4 oldal melléklet Úton az utak őreivel Az 1430 kilométer körüli állami kezelésű megyei úthálózatból 320 kilométernek a gazdája a Békés Megyei Állami Közútke­zelő Kht. sarkadi üzemmérnök­sége. Hetente három nap a terü­leten útellenőrzéssel telik. (6. oldal) Rejtélyes süllyedés... Körösladányban megsüllyedt a református templom téglapadló­zata. Ha pedig egyes helyeken megkopogtatjuk a padlózatot, akkor érdekes, üres kongást hal­lunk. (9. oldal) Ha megérkezik a friss víz, az előmunkás nyomban pihenőt rendel el A SZERZŐ FELVÉTELE A fonó sínhez tilos hozzányúlni! Pályamunkások, csákány helyett baltával, kapacsolóval Nyilvánvaló, tegnap nem csupán Balogh Zol­tán, Giricz Tibor, Nagy Sándor, Szarka Tibor, Nagy Zsolt, Darvasi László, Zolnai Pál és De­ák Károly birkózott 45 ezer forint havi bruttó keresetért a fullasztó meleggel, de alighanem elfogadhatjuk: miként a műtőben operáló or­vos, a kenyeret sütő pék vagy a pusztaszőlősi munkások, valahol egy kicsit ők is a munka hősei voltak. És bizonyára lesznek holnap is — saját boldogulásukért, egy kicsit az euró­paibb vasútért. M ezöberény—Csárdaszállás- Mérték-e, hogy mennyi? - kérdem, félig-med- dig kiegészítve a jónapotot, tornyoktól és kocs­máktól távol, valahol Csárdaszállás és Mezőberény közt Zolnai Pál előmunkástól. Egy­ből érti az amúgy Kornyis Béla vezette vasúti pá- lyamunkás-brigád második embere, mire a kí- váncsiskodás, vagyis, hogy elérték-e délfelé ma is a negyven fokot?- Nem mértük azt, minek. így is, meg úgy is meg kell fogni a munka végit, akárhány Celsius van - válaszol, miköz­ben megtörli a homlokát. És nagyot húz a mű­anyag flakonból. Éppen most érkezett meg biciklin Giricz kolléga a kö­zeli tanyából, aki herényi lévén legjobban tudja, hol érdemes hűsítő vizet keresni.- Hogy mi lenne a legjobb orvosság a meleg ellen? Hát a hűvös - szögezi le Balogh Zoltán, aki naponta Dévaványáról jár át. Ezen mindany- nyian jót nevetünk, amiben az is benne van, hogy - vasutasnyelven fogalmazva - ez ugyan nem a forgalom, nem szemafor, még csak nem is a vezetőállás a vonat elején, de dolgozni té- len-nyáron épp úgy muszáj. A brigád most nem krampácsol, teljesen át­állt a pályamenti karbantartásra, ami egysze­rűbben fogalmazva azt jelenti: minden bokrot, fát kivágnak, ami hatszáz méteren belül akadá­lyozza a mozdonyvezető kilátását a sorompó mögött állókra. A „kilátási háromszögben” ka­szálnak is, ezen a szakaszon szerencsére nincs vadkender (legfeljebb kullancs), de tudják: a fő­nökök szigorú utasításba kapták, hogy irtani kell. Márpedig ha valamit a vasútnál utasításba adnak... Ilyen - állandó - ukáz, hogy 35 fokos „földi” meleg fölött tilos a vasúti felépítmény­hez, tehát a sínekhez nyúlni. A pálya kinyo­módhat, rosszabb esetben kivetődhet a vágány és az oldalirányú kitérés roppant veszélyeket rejt magában. A sín hőfokát naponta kétszer mérik. Átlag 8-10 fokkal meghaladja a levegő­ét, tehát most gyakran az ötven fölötti. Ezt már kísérőnk, Hrabovszki András szakaszmérnök mond­ja, aki a Békéscsaba- Csárdaszállás közti fő­pályamesteri szaka­szért felel. A karban­tartási munkát itt har­mincán végzik.- Tudja, az a nagy igazság, hogy reggel egy kicsit mindig jobban belehúzunk, mert délfelé tényleg pokoli a hőség, gyakrabban félrevonulunk - mondja Zolnai Pál előmun­kás. - Ezt a melót nemigen lehet kicentizni, mert van, ahol könnyebb gazolni, van, ahol pedig sokat kell dolgozni a baltának meg a kapacsolónak. (Folytatás a 3. oldalon) A jó vasút... ,,A jó vasút úgy libeg, mint egy hajó: talp­fák, sínek, ütközők egyszerre süllyednek és emelkednek a vonatkerekek alatt — így magyarázott a sógor, mint már egy tudós vasutas. Már ekkor második éve dolgozott ottan.” (Veres Péter: Pályamunkások) Bokor Csaba vezérigazgató-helyettes néhány, a tüzet megjárt berendezés előtt. Háttérben a még mindig lángoló gázkút ______________________________________________________________________________________________________________D-FOTÓl SUCH TAMÁS Gáztűznéző: katasztrófaturisták a kútnál Gyorsan folyik a Pusztaszőlős mellett lángoló gázkút kör­nyékének megtisztítása. Tegnap sikerült a megsérült kút tornyát eltávolítani a tűzből. A mentési munkákat végzők több mint 100 fokban, védőruhában, vízhűtés mellett dol­goznak. A terület megtisztításával párhuzamosan folyama­tosan töltik fel a két, már elkészült víztározót. Pusztaszőlős A területen megkezdték annak a harmadik víztározónak a megépí­tését, melybe az oltás során el­használt csurgalékvizet gyűjük. A két megépült tározó vízzel töltése folyamatosan történik. Kaszaper­ről a honvédség kiépítette vezeté­ken és tartálykocsikban érkezik a víz a tárolókba. A mentéshez szükséges járművek mozgását ne­hezíti, hogy sokan felkeresik Pusz­taszőlőst egy kis „gáztűznézőre”. A katasztrófaturisták akadályoz­zák és balesetveszélyessé teszik a járművek mozgását, ezért kérik, hogy kerüljék el a környéket. Orosháza és Kaszaper között, a pusztaszőlősi leágazás előtt meg­állni tilos táblákat tettek ki. A tele­pülésre csak indokolt esetben en­gedik be a személyautókat. Pusz­taszőlősre megszigorították a be­hajtást, bár a településre a ki- és bejutást nem korlátozhatják. Csür- hés István, Kaszaper polgármeste­re napi tájékoztatást kért a véde­lem irányítóitól. A településen élők továbbra sincsenek veszély­ben, kitelepítésre nincs szükség. A helyszínre minden technikai esz­köz megérkezett, hogy az oltást, majd azt követően a kútelzárást el­végezhessék. Az oltásban három turbóreaktív oltó vesz részt. A „Nagy Szél” két MIG-turbinával felszerelt oltójármű, percenként 12 ezer literes kapacitással. Mellet­te két, egy-egy MIG-turbinával fel­szerelt ldsebb oltójármű is dolgo­zik majd. A kisebb járművek MIG- hajtóműveit két, a koreai háborút megjárt repülőgépből mentették át polgári célokra. A láng eloltása az oltóberendezésekkel nem tart sokáig, a kútfej cseréje és a kút le­zárása azonban egy-másfél napot is igénybe vehet. A tervek szerint, miután a lángot eloltották, egy úgynevezett „kéménnyel” meg­fogják a kitörő gázt, amit újra meggyújtanak. A láng így nem a kútfejen, hanem a „kémény” tete­jén ég, és lent biztonságosan tud­nak majd dolgozni a szakembe­rek. KOVÁCS ATTILA 977121510603000197

Next

/
Thumbnails
Contents