Békés Megyei Hírlap, 2000. augusztus (55. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-22 / 196. szám

6. OLDAL - 2000. AUGUSZTUS 22., KEDD GAZDA SÁG fems megyei hírláp QUANTUM BROKER Rt., %- ÁAf Jt Békéscsaba, Andrássy út 12. r Telefon: (66) 520-940. BUX8556 +27 pont Legjobb három: DÉMÁSZ + 1,87% RICHTER +1,35% MOL +1,33% Tegnap is volt kereskedés a BÉT-en, de csak nagyon szolidan. A legtöbb bróker a vízpartot választotta a tőzsde helyett, az árfolyamok helyett a nyár örömeire koncentrálva (hideg sör, csi­nos lányok, stb.), emellett a vételi kedvet csökkentette a mára várható FED kamatdöntés is. A 2,7 mrd Ft-os forgalom magáért beszél, de legalább nem estünk. A nagyok közül csak az OTP árfolyama csökkent, a többi tar­totta magát. $ AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 430,42 Euró 260,95 USA-dollár 288,66 Cseh korona 7,36 Lengyel zloty 66,70 Svájci frank 167,32 Szlovák korona 6,15 Horvát kuna 36,50 Szlovén tolár 1,34 BÁT-összefoglaló Drágább a kukorica Kevesebb mint hét és fél hónap alatt túlszárnyalta az 1999-es teljesítményt a Budapesti Áru­tőzsde (BÁT). Az év eddigi ke­reskedéseinek értéke meghalad­ta a 414 milliárd forintot, míg ta­valy az összes forgalom nem ér­te el a 409 milliárdot. A gabonapiacon 1,8 milliárd forint értékben kereskedtek az alkuszok. A takarmánykukorica árai emelkedtek, novemberi ér­téke 480 forinttal nőtt, és már 26 300 forintot ér. A búza jegyzé­sei gyengültek, a szeptemberi le­járat ára 29770 forintra esett vissza. A napraforgó októberi ára 900 forinttal, 51500 forintra, a novemberi 800 forinttal, 53000 forintra esett. Szeptem­berre a takarmánybúza ára 27800 forint maradt, a takar­mányárpáé 490 forinttal, 28 000 forintra esett. A BÁT hatáiidős devizapiacán az elmúlt héten 2,3 milliárd forgal­mat bonyolítottak. A pénzpiacon a dollár volt a legnépszerűbb, amit a jen, az euró és a svájci frank kö­vetett. Az amerikai deviza vala­mennyi lejáratra jelentősen erősö­dött, pénteken a dollár szeptem­beri ára már 285,10 forintra nőtt. Az euró viszonylag stabil szinten zárta a hetet az előző pénteki érté­kekhez képest, csak a decemberi ár nőtt 264,50 forintra, a szeptem­beri ára 262,10 forint maradt. Az angol font szeptemberi lejáratra 1 forinttal gyengült, pénteken 430,00 forinton zárt. A jen árai is nőttek, kivéve a legközelebbit, a szeptemberi határidőt, amely 1,60 forinttal, 264,20 forintra gyengült. A svájci frank is gyengült, szep­temberre 2,05 forinttal lett ol­csóbb, így 168 forintra esett az elszámolóértéke. ■ Fő gond a termelés finanszírozása Kitörési lehetőségek a kistérségi agrárgazdaságban Az EU-csatlakozási program kidolgozásakor Dél-Békésben is mind többször felvetődik a kistérségek agrárgazdaságának fejlesztése. A témában jó néhány felmérés, tanulmány készült, többek között a Sapard-program- mal kapcsolatos pályázatok révén. Ezek kö­zül egy közelmúltban tartott dombegyházi előadásból merítve néhány olyan sajátos felvetést gyűjtöttünk össze, mely előrevetíti a térségek továbblépési lehetőségeit. Dél-Békés A kistérségek alapvető problémái abból ered­nek, hogy a megszűnő gazdálkodó és feldolgozó cégek elsősorban az élelmiszer- gazdaságban tömeges munka­helyvesztést eredményeztek. Mivel ipari tevékenység nincs, így a megoldások kizárólag a mezőgazdaság fejlesztésére szo­rítkoznak. Az infrastruktúra léte és fejlődése elmaradott. A tőke és a vállalkozás hiányának tar­tóssága demoralizáló hatású az itt élő népességre. Ezek a problémák és a kilá- tástalanság hatalmas teherként nehezednek a gazdaságra és az emberekre. A helyzetelemzések szerint külső segítség nélkül nem képes a térség talpra állni, már csak azért sem, mert nem­hogy eszközhiányosak a kis- és nagygazdaságok, de a termelés finanszírozására is képtelenek. Az pedig plusz ráadás, hogy a pi­acvesztéssel szűkültek vagy megszűntek az érté­kesítési lehetőségek. A kitörési pontok meghatá­rozásánál mindenkép­pen figyelembe kell venni a helyi sajátos­ságokat. A dél-békési térség­ben kimutatható, hogy a mezőgazdasá­gi termelés az utóbbi években egysíkúvá vált, ami főleg búzára és kukoricára korláto­zódik. A még meglevő egyéb, ipari és kerté­szeti növények ter­mesztésének területi aránya meszsze elma­rad az 1990-es évek nagyságrendjétől. A korábbi termelési szerkezet sokszínűsége (kömény, fű- szerpaprika, szója, gyógy- és fűszernövények, vetőmagvak, cirok, paradicsom, borsó, olajtök, hagyma, repce...) megszűnt. Az állattenyésztés­ben - annak ellenére, hogy a sertéságazat he­lyenként még tartja magát - ugyancsak látvá­nyos csökkenés tapasztalható, mely az önellá­tást sem biztosítja. Ezzel összefüggésben a ta­karmány felhasználása is csökkent. A rendszer- váltást megelőző években a nagyüzemi gazdál­kodás mellett megfért a kézi munkát igénylő háztáji művelés, melynek felvevői a térség kon­zervgyárai voltak. Ez a lehetőség mára minimá­lisra szűkült. Elemi igény tehát egy olyan új stratégia kidolgozása, amely a vidék fejlesztését eredményezi, munkalehetőséget teremt és a lét- biztonság javulását szolgálja. Az elemzők szerint egyik ilyen feladat a ter­melési szerkezetváltás. A növénytermesztésben — mivel a jelenlegi vetésszerkezetet nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni - java­solt lépés a minőségi gabonatermesztés és ter­mék-előállítás, mely elsősorban a fajtaszerkezet korszerűsítésével érhető el. Érdemes elgondol­kodni a koncentrált fehérjetakarmány-termelé­sen és -gyártáson, amit a borsó- és szójater­mesztés bevezetésével lehet megkezdeni. Foko­zottabb zöldségtermelésre és a feldolgozott ter­mékek előállítására lenne szükség. Az állatte­nyésztésben a magángazdaságokra lehet alapoz­ni, ahol a piaci igények az őshonos állatok tartá­sát helyezik előtérbe. Koncepcionálisan a bio­termék-előállítás felé kell elmozdulni. Második nagy terület a feldolgo­zó- és tárolókapacitások létesítése. Ilyenek példá­ul a malmok, az azok­hoz csatlakozó tészta­üzem, a lisztalapú ter­mékek előállítására al­kalmas feldolgozók, húsfeldolgozók, savanyí- tók, vegyes konzervter- rnékek előállítása, cirok-, gyümölcs-, gyógynö­vény-feldolgozás és még sorolhatnánk. Az integ­rált és környezetkímélő gazdálkodásban az EU organikus vagy biotermesztés agrárpolitikájával összefüggő irány adhat anyagi keretet a megva­lósuló fejlesztéseknek. Magyarországon ma messze nincs kihasználva az a lehetőség, hogy ökológiai vagy biogazdálkodásból készült termé­kek korlátozás nélkül piacra, exportra vihetők, pedig az unió jelenleg is tág teret enged az ilyen típusú termékeknek. HALASI MÁRIA MEZŐGAZDASÁGI HELYZETFELMÉRÉS A városok vonzáskörzetén kívül eső 11 dél-békési település állattartása 2000-ben m >7 ^ SZARVASMARHA: 1801 db JUH: 425 db SERTÉS: 70200 db telelő: 51% húsmarha: 49% EGYEB: 1074 db (pulyka, gyöngyös, ló, kecske) V BAROMFI: 92300 db Változó gazdaság Magyarországon a mezőgazdaság a rend­szerváltás utáni piacvesztés és a tulajdonvi­szonyok változása miatt a termelő ágazatok között a legnagyobb visszaesést érte el. A dél-békési térség, amelynek fő terméke a gabona és kukorica, valamint a takarmányra épülve az állattenyésztés volt, nem tud(ott) a válságos helyzetből elmozdulni. Ugyanakkor termőföldje és éghajlata igen kedvező: a föl­dek aranykorona-értéke holdanként 40 kö­rüli, mely új termelési kultúrák befogadására is alkalmas. Virágos porták, erkélyek Az erkölcsi elismerés mellett anyagi juttatást is kap a nyertes A Virágos városért mozgalmat az orosházi önkormányzat második alkalommal hirdette meg. Az idén huszonnégyen gondolták úgy, valamelyik kategóriában megmutatják ma­gukat és megmérettetnek a zsűri előtt. Az egyhektáros kertet szakember tervezte, a Hadabás család azonban mindent megtesz, hogy megőrizze sok-sok éven át ezt a természeti szépséget d-fotói such tamás hetőségről, 2000-ben viszont úgy döntött a család, nevezzünk be! Szakember tervezte a kertün­ket, Elek Gyula a mai napig visz- szajár, ellenőrzi, minden rend­ben van-e a virágágyások, fák, bokrok körül. Automata öntöző- berendezés segíti munkánkat ebben a szinte elviselhetetlen ká­nikulában. Hiúak vagyunk a kör­nyezetünkre, ezért is esett na­gyon jól, hogy a zsűri ezt a kertet hirdette ki az idén győztesnek. Mindig büszkék voltunk a hoz­zánk látogatók első reakcióira — nagy tetszésnyilvánítás ez általá­ban. Rajtunk áll, hogy ezt így megőrizzük sok-sok éven át - mondta a házigazda, Hadabás Zoltán. A legszebb erkély címet a már rutinos nevező, a Bercsényi utcában élő Kővári Jánosné és családja kapta 2000-ben. A köz­terület kategóriában az Ond ut­cai sziklakért kivitelezője, Bir- kás Tamás lett a győztes, a do­log szépséghibája, hogy azóta vandál kezek ezt a kis remek­művet szétverték. A legvirágo­sabb intézményi kertnek járó el­ismerésben pedig a Vásárhelyi úton lévő Kazép-telephely ré­szesült. CSETE ILONA Tűzgyújtási tilalom Tekintettel a rendkívül száraz időjárásra, valamint az elmúlt időszakban bekövetkezett erdő- és mezőgazdasági tűzesetekre, a Földművelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium felhívja a fi­gyelmet, hogy a 2000. június 13- án az erdőkre elrendelt általános tűzgyújtási tilalom továbbra is ér­vényben van. A további tűzesetek megelőzé­se érdekében szeretnénk tudato­sítani az erdőben kirándulók, tá- borozók körében, hogy 200 mé­teren belüli területen — a kijelölt tűzrakó helyen is —, valamint a közút és vasút menti fásítások­ban mindennemű tűzgyújtás, be­leértve a parlag- és gazégetést is, továbbra is tilos. A fokozott tűzveszélyre való tekintettel kérjük az erdőgazdál­kodókat, hogy - az érvényben lé­vő új jogszabályok alapján — saját területükön tegyenek meg min­den szükséges technikai, szerve­zési intézkedést a további erdei tűzesetek megelőzése érdekében. Felhívjuk továbbá a kiskerttu­lajdonosok és a hétvégi telektu­lajdonosok figyelmét, hogy a gyomégetésnél fokozott figye­lemmel járjanak el, mert a kiszá­radt aljnövényzet rendkívül gyú­lékony és a gyorsan haladó tűz könnyen elérheti az erdő- vagy a lakott területeket. Kérjük a közúton és vasúton utazókat, hogy égő cigarettacsik­ket és dohányneműt ne dobjanak ki a járművek ablakán, mert a ki­száradt árokparton, vasúti tölté­sek mellett keletkező tüzek sok esetben közvetlenül erdő- és me­zőgazdasági területeket is veszé­lyeztetnek. Ha mégis tűzeset következik be, annak észlelésekor az első és legfontosabb feladat a kez­deti „kis tüzek” eloltásán túl­menően az, hogy arról haladék­talanul értesítsük az illetékes tűzoltóságot, a polgármesteri hivatalt és a terület tulajdono­sát. _____________________________(EVM »AJTÓI Káposztafélék betegségei A levélzöldségek közül a káposz­tafélék különösen érzékenyek a betegségekre. Tekintettel arra, hogy a fejes káposzta a lila ká­poszta, a kel, a karalábé és a kar­fiol egy részét ilyenkor takarítjuk be, nem ajánlatos vegyszeres permetezéshez fo­lyamodni. Ha her­nyók jelennek meg a leveleken, az azt je­lenti, hogy kissé gondatlanok vol­tunk, a lepkéknek lehetővé tettük, hogy lepetézzenek. A tojásokból ki­kelő hernyók jelleg­zetes rágásos káro­kat okoznak. Különösen július­tól késő őszig károsítanak. Közü­lük a káposztalepke lárvái a leg­veszedelmesebbek. Mit tehe­tünk? A hernyókat parafinnal töltött edénybe gyűjtsük. A tojá­sokat ujjaink között is szét tud­juk morzsolni. Nagyobb fertőzés esetén a bacilus thuringiensis baktérium-készítménnyel per­metezhetünk. Ez nem mérgező! A baktériumok csak a hernyók emésztőszerveit bénítják meg. A fajspecifikus készítményt növé­nyi gyógyszertárban, gazdabolt­ban kell kérni káposztafélék kár­tevői ellen. Ugyanezeknek a baktériumok­nak más alfajaival védekezhe­tünk a krumplibogár lárvái, és megint más alfajjal a szúnyoglár­vák ellen. Levéltetű is károsíthat­ja a káposztaféléket. Szí- vogatásuk hatására torz, csökött növény fejlődik. Kenőszappan oldatot kell permeteznünk a levelek fonákjára. A káposzta­légy nőstényei a tojásai­kat a gyökémyakra vagy a talajba helyezik. A ki­kelő nyüvek azonnal be­rágják magukat a gyökér­be, a növények lelankad­nak, eldőlnek. Ilyenkor már sélu- mit se tehetünk. Csak a megelő­ző permetezés segít még palántá­záskor. Gyökérgolyvát gombabe­tegség okoz, de csak akkor, ha a föld pangó vízzel telített és ha a talaj savanyú. Vezessük el a fe­lesleges vizet és meszezzünk. A karfiolt és a karalábét épp­úgy fertőzheti gyökérgolyva, mint a káposztát. Ha megjelenik a kór, a következő 2-3 évben ugyanabba a földbe ne palántáz- zunk káposztaféléket. A TŐZSDE VILÁGA Műanyag hírek A gyorsjelentések lezártával gyors hossz köszöntött be a pesti börzén, az árak és a forgalom is növekedett. Egyértelműen látszott, hogy a várt­nál jobb eredmények hatására emel­kedett az OTP, míg a Matáv esetében erőteljes hullámzás követte az ered­mények közzétételét. A Pannonplast e heti bejelentése szerint megvásárolták a belga Punch sen illeszkedik a Pannonplast straté­giájába. A Punch által gyártott alkat­részek a leggyorsabban növekvő ter­mékkategóriába tartoznak a Pannon­plast palettáján, és a magyar cég nem is titkolta, hogy kész minden akvizí­ciós lehetőséget megvizsgálni. Bi­zonytalansági tényező ugyanakkor, hogy a vételárat nem tették közzé, így arra csak a belga tulajdonos nyi­részeket gyárt, leginkább a Philips számára. A Punch gyárat két évvel ezelőtt zöldmezős beruházásként a flamand kormány egyik legfonto­sabb befektetést támogató eleme­ként épült fel, költsége mai áron 2,6 milliárd forint. Az így épült egység idén kb. 4 milliárd forintos értékesí­tésre számit. Véleményünk szerint ez a felvásárlás elméletileg tökélete­egyelőre semlegesnek érezzük a hírt, ez a későbbiekben módosulhat a vé­telár függvényében. Helyesbítés: az Aragó Rt. nem a HB Westminster jogutóda, ahogy azt korábban írtuk, hanem a HB West­minster II nevű cég változtatta meg nevét Aragóra. A hibáért az érintettek és az olvasók szíves elnézését kérjük. (Szepesi László CA W) Bank Austria Creditanstalt Rt., Békéscsaba, Kossuth L. tér 2/A. Telefon: (66) 446-346. P özterület tulajdonosát. A kert ategóriában az idén először ne- ezett a Gárdonyi Géza-lakótele- en élő Hadabás család. — Tavaly nem hallottunk a le­OroshAza Az erkölcsi elismerés mellett ter­mészetesen pénzjutalom is meg­illette a legszebb porta, erkély,

Next

/
Thumbnails
Contents