Békés Megyei Hírlap, 2000. augusztus (55. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-19-20 / 194. szám

2000. augusztus 19-20., szombat-vasárnap Hétvégi magazin 7 AZ ORTODOX EGYHÁZ IS NAGYJAI KÖZÉ FOGADJA ELSŐ KIRÁLYUNKAT A Szent Korona és a Szent Jobb a Parlamentben A keresztény magyar állam megalapítójának, Szent Istvánnak ünnepén ki­vételes események tanúi lehetünk. A Szent Jobb az augusztus 20-ai körme­neten kívül egész évben a bazilika kiemelt helyén tekinthető' meg. A hazánk­ba érkezett koponyaereklyét pedig a biztonsági rendszerrel ellátott Szent Jobb kápolnában helyezik el. István királyunk munkásságának nagy nem­zetközi elismerését jelzi ugyanakkor, hogy‘az ortodox egyház is a szentjei közé fogadja őt. Itthon pedig a nevét viselő települések kiemelt ünnepsége­ken emlékeznek rá. — Szent István mumifikálódott jobb kézfejét a katolikus egyház ereklye­ként tiszteli. Tiszteletben tartjuk mind­azon személyek földi relikviáit, akiket szentté avattak — nyilatkozta lapunk munkatársának a Szent István bazilika kanonokja, Szabó Géza. — István király jobb kézfejének fennmaradását az egyház államalapítónk kettős eltemetésével ma­gyarázza. A legenda sze­rint Istvánt először 1038- ban, majd 1060-ban te­mették el Székesfehérvá­ron. A második temetés előtt választották le jobb karját, amelyet a követke­ző évszázadokban számta­lan helyre hurcoltak. Az ereklye megjárta Románi­át, Lengyelországot, Bé­cset. Székesfehérvárról 1541 után a törökök rabol­ták el. A később áruba bo.- csátott ereklye raguzai do­monkos szerzetesekhez került, akik már Szent Ist­ván egyik kisebb kopo- nyadarabját is őrizték. Tő­lük szerezte meg az erek­lyéket Mária Terézia 1771-ben, s ő rendelte el a Szent István-nap megtar­tását, sőt nemzeti ünnep­ként a naptárba is felvetet­te. A Szent Jobbot Budára szállíttatta és körmenetben vitték vé­gig a városon augusztus 20-án. — A 18. század óta vigyázza az ereklyét a Szent Jobb őre, aki köteles azt biztonságban, kellő tisztelettel ,és méltósággal, hozzáférhető helyen őriz­ni, s jeles alkalmakkor a nép, a hívők elé tárni. Ezt a tisztet 18 éve Szabó Géza, a bazilika kanonokja látja el, aki lapunk­nak elmondta: idén csak a két városba vitték el az ereklyét. Székesfehérvárra, ahol István a törvénynapokat tartotta és ahol eltemették, valamint Eszter­gomba, ahol államalapítónk született, majd megkoronázták. Hosszú idő után 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulóján, majd 1988-ban járta vé­gig a Szent Jobb hazánk nagyvárosait. Az idei ünnep egyik fénypontja a Szent Jobb Parlamentbe vitele lesz, ahol — bár rövid időre, mindössze 10 percre — a Szent Korona mellé helye­zik. Szabó Géza nem tartja kizártnak, hogy a koponyamaradványok is ott lesznek a 20-ai szentmisén, valamint a Szent Jobb körmeneten. A Dubrovnikből egy évre kölcsön­adott koponyaereklyét külön géppel, rendkívüli biztonsági körülmények között szállították a fővárosba. A dí­szes tartóba helyezett csontok történe­te legalább annyira kalandos, mint a Szent Jobbé. A történészek között nincs egyetértés abban, hogy a marad­ványokat magyarok rejtegették, me- nekítették-e el az országból, vagy a tö­rökök zsákmányként hurcolták el ma­gukkal. Megtalálásuk után Mária Te­rézia azokat a horvátországi domon­kos rendi kolostorra, míg a Szent Job­bot a hazai Angolkisasszonyok zárdá­jára bízta. Ma az ereklyét a Szent Ist­ván bazilikában lévő biztonsági taber- nákulumban vigyázzák. Keleti szentté avatják Szent Istvánt Egyháztörténeti jelentőségű bejelen­tésre készül a konstantinápolyi pátriár­ka a magyar államiság millenniumi ünnepén, augusztus 20-án. Államala­pító Szent Istvánt pátriárkái és zsinati határozattal felveszik a keleti ortodox egyház szentjei közé is. Ez a példa nél­kül álló esemény bizonysága annak, hogy Magyarország az elmúlt ezer év­ben kivívta mind a nyugati, mind a ke­leti kereszténység elismerését. A legnagyobb tiszteletnek örvendő királyunkat 1083-ban, halála után 45 évvel, augusztus 20-án avatta keresz­tény szentté VII. Gergely pápa. Elei még a pogány hit szerint éltek, s István is pogányként született, de már a krisz­tusi vallás szellemében nevelkedett. Megkeresztelése után szigorúan tartot­ta magát hite szabályaihoz, s ezt orszá­ga népétől is megkövetelte, tudván: a magyarság fennmaradása múlik a ke­reszténység felvételén-. Trónjának elis­mertetéséhez a római pápától kért és kapott koronát. Esztergomban, 1001. január 1-jén koronázták királlyá. Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkára lapunknak elmondta: az államalapító királyt az augusztus 20-i ünnepség ke­retében deklarálja szentként I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátri­árka. A történelmi lépés a konstantiná­polyi egyetemes patriarchátus szuve­rén döntése volt, s a másfél évig tartó •kanonizációs folyamatot Michail Sztaikosz bécsi görög metropolita ve­zette. Az 1054-es egyházszakadás óta nem volt példa arra, hogy nyugati ke­resztény szentet az ortodox egyház is elfogadott volna. Ez alkalommal a gö­rög "keleti egyház oltárra emeli Hierotheost -is, aki a honfoglalás titán az első püspök volt magyar földön. — A Szent István napi ünnepségre 62 év után először érkezik pápai legátus Magyarországra, Angelo Sodano bíbo­ros személyében — emelte ki Semjén Zsolt. — Ez ritka eseményre is alkalmat ad: az augusztus 20-i egyházi ünnepség keretében találkozik majd a konstantiná­polyi pátriárka és a Szentatya küldötte. Szent István nevével István király, az államalapító, az egy­házszervező emlékét és nevét, több sokévszázados múlttal rendelkező te­lepülésünk őrzi. Sok település még le­gendát is szőtt nevének eredete, a szent királlyal való kapcsolata köré. Királyszentistván a veszprémi vár közelében fekszik. A lakosság azt tart­ja, hogy Szent István itt aratott győzel- met'Koppány felett. A szent név felvé­tele általában a tatárjárás után terjedt el, így a XIII. században már feltéte­lezhetően létezett a település. Szentistván a Borsod megye szélén fekvő, három matyó település egyike. A falu egyetlen temploma a római ka­tolikus barokk templom, amelyet 1763-ban szenteltek fel, védőszentje Szent István, a főoltárkép is a királyt ábrázolja. Bakonyszentkirály a cseszneki vár tövében meghúzódó kis település. El­ső neve Szentkirály volt, az 1700-as években Magyarszentkirályként talál­kozhatunk vele a történeti leírások­ban, hogy megkülönböztessék a szomszédos Németszentkirálytól. Vé­gül 1926-ban egyesítették a két tele­pülést Bakonyszentkirály néven. Szentkirályszabadja a harmadik Veszprém me­gyei község, amely nevé­ben viseli az államalapító emlékét. Egy 1269-es jegyzék már Szabadé né­ven említi. A király sza­badjai azok a harcosok voltak, akik királyi földe­ket kaptak lovas szolgála­tuk fejében. A hagyo­mány szerint e kiváltságot Szent Istvántól kapták, ezért később Urszabadi, majd a XV. századtól a Szentkirály szabadi nevet viseli a település. Kerkaszentkirály Zala megyében a Kerka folyó partján, csaknem a szlo­vén határ mentén találha­tó. Első írásos emléke 1322-ből származik. Év­századokon. keresztül a település nemesi birtok volt. A XIX század utolsó harmadában már saját is­kolát és templomot épített a falu népe, amelyet Szent István tiszteletére szenteltek fel. Szentkirály a Duna-Tisza közén fekszik. Neve már 1354-ben egy ado­mánylevélen szerepek Sokáig Kecske­méthez tartozó puszta volt, de önálló nevét mindvégig megőrizte. 1952-ben lett önálló község, de korábbi nevét Lászlófalvára változtatták. A község­ben tovább élő hagyomány győzelme­ként, 1987-ben sikerült kiharcolniuk, hogy régi nevüket — Szentkirályt.— visszakapják. Védőszentjük kultuszá­nak ápolását tanúsítja Szent Istvánnak a falu temploma előtt álló bronz szob­ra. Szentistvánbaksa a Hemád folyó mellett fekszik. Egy 1318-ból szárma­zó oklevél várjobbágyi birtokként, egy későbbi már királyi birtokként említi. A baksa nevet a hagyomány a baksózóból eredezteti, a juhtenyész- tők ugyanis a kiselejtezett és levágott állatokat kádakban sózva tartósították. A falu idők viharában elpusztult templomának védőszentje Szent Ist­ván volt. Rinyaszentkirály a nevében szerep­lő somogyi folyócska mellett található. A XIII. században egy pápai tized- jegyzék Senthkyral néven említi. Ne­vét a Szent Istvánnak szentelt templo­ma után kapta. Ajánló CD-sikerlista 1. Bravo 30. 2. Robbie Williams: Rock DJ 3. Deftones: White Pony 4. Eminem: The Marshall Mathers 5. The Corrs: In Blue 6. Mission Impossible 2. 7. Deep 66.' 8. Halford: Resurrection 9. Guano Apes: Don't Give Me Name 10. Natalia Oreiro: Vad angyal (Rock Island) Filmajánló A kilencedik kapu Roman Polanski új misztikus- thrillerében a Johnny Depp alakí­totta könyv-nyomozónak Lucifer illusztrálta köteteket kell felkutatni egy milliomos gyűjtő számára. A keresett másik két kötet tulajdonosa rejtélyes körülmények között leli halálát, nyomozónknak pedig ké­retlenül is akad védőangyala... Könyv Joseph Pulitzer... Joseph Pulitzer a legismertebb ma­gyarok egyike. Amerikában pontosan tudják róla, hogy itt született és innen származott el az Egyesült Államokba. Nyilván azért, mert az általa alapított, nevét viselő legrangosabb publicisz­tikai díj átadásakor mindig kihangsú­lyozzák, hogy magyar. Most könyv jelent meg róla az Osiris kiadó gon­dozásában, Joseph Pulitzer és az amerikai sajtó címmel. Munkájában a szerző, Csillag András arra tesz kísér­letet, hogy bemutassa Pulitzer József­nek az USA politikai és társadalmi életében elfoglalt helyét, a XIX. és XX. század fordulóján. Pulitzer az . „új hírlapírás” módszereinek kidol­gozása és alkalmazása révén jelentős szerepet játszott a mai értelemben vett modem tömegsajtó létrejöttében, amely a XX. század végén azután el­terjedt Angliában, s tért hódított Eu­rópa más országaiban is. Csillag András munkája fontos lehet a lapké­szítésben dolgozóknak és valamennyi újságolvasónak. A Szent Jobbot (képünkön) az ünnep egyik fénypontjaként rövid időre a Szent Korona mellé helyezik ij—j mmjj ' A' ” Nomen est omen? — Nem mindig. Itt van például a Dér Endre neve. Dér. Hóharmatnak mondja nem egy nagy költőnk, Arany Jánostól Kányádi Sán­dorig. Nem sokan cáfoltak még rá úgy a nevükre, mint Dér Endre. Neki való­jában minden írása májusi gyöngyhar­mat. Még a legszomorúbb is az. A vi­ruló tavasz, az érlelő nyár, a gyü­mölcshozó ősz rendíthetetlen, örök ígérete. Hit, remény és szeretet. Ame­lyekből — a la Pál — a legfontosabb: a szeretet. Az idei könyvhétre jelent meg Dér legújabb munkája, a Viruló évek. „Ez talán a szívemhez legközelebb álló kö­tetem” — vallja az utószóban a József Attila-díjas író. Az olvasó már az első oldalak után rájön, hogy miért. Mert az író az ifjúságát éli meg újra a könyv, lapjain. Az ifjúságát, azt a négy röpke, de feledhetetlen soproni esztendőt... A Viruló évek alapvetően lírai hangulatú memoárfüzér. Ha véletlenül Dér Endre írja meg azt a bizonyos Kosztolányi- verset, azt hiszem, így írta volna: „Ti Taníthatnának, tanulhatnának belőle tisztességet (Dér Endre: Viruló évek) adtatok kedvet, tusát, / Ti voltatok az ifjúság, /. Lővér körúti fák.” Van ebben a könyvben jó néhány friss keletű elbeszélés is (Dér Endre ki­vételes írói kvalitásának szép doku­mentuma valamennyi, például az Álom és való, A lovas, az Ismeretlen világ és a többi), de a kötet gerincét a viruló évek, a soproni négy diákév emlékét fölelevenítő memoámovellák alkotják. Az ifjúság mesevilágát megidéző, „üveghegyen-túli hangulatot sugalló” írások többsége a Tornádó (1989) című kötetében, a Soproni Füzetekben és a Várhelyben jelent meg először. Dér Endre, a viharsarokbéli, csabai fiú, a soproni geológián érett emberré, európai magyarrá. Könyvében benne van annak az életszemléletnek és élet- filozófiának plasztikus summázata, amit az 1940-es évek első felében (egy kegyetlen, de szorongatva is gazdagí­tani tudó történelmi időben) lelki-szel­lemi úfravalóul kapott Soprontól. írá­sában együtt van minden, amit a máso­dik világháború traumáját átélő „Nyomorultak”, a legendás „Soproni Brancs” üzenni tud még ma is a mai magyar ifjúságnak. Különösen sokat mond erről filozófiai mélységével a Verekedés-megbékélés, könnyek közt felragyogó humorával a Fricó és a nyers szókimondásában is légies tisz­taságú Levél Jánosy Istvánnak. A soproni ciklus elsősorban azok emlékét idézi, akik Dér Endre lelküle- tét olyanná formálták, mint amilyen ma is — jó ötven év múltán. Kiknek a nevét ragadjuk ki, kiket említsünk a sok-sok feledhetetlen közül? A szigorú otthonigazgatót, az ószö­vetség prófétai dühű szövegmagyará­zóját, a „gömbölyű gömöri tuskó-em- berkét”, a teológusok rettegve szeretett „öreg Dages”-át? — dr. Deák János professzor volt ő, aki pár évvel ké­sőbb, 1944 telén, a maga paraszti ma­kacsságával — és prófétai állhatatos­ságával — megakadályozta, hogy az üvöltöző nyilasok Nyugatra hurcolják a teológiai fakultás berendezéseit. Kinek a nevét írjam még ide? Csaba Józsefét, a tüneményes magyartanért, a Nyugati Őrszem legendás szerkesz­tőjéé! — ő volt, aki Sopronba hívta a népi írókat Veres Pétertől Németh Lászlóig, s velük együtt az új idők új ifjúságot érlelő szellemét. Az „öregek” után hadd említsük meg az akkori „fiatalok” közül is legalább kettőnek a nevét. Varga Domokosét (a lángszívű ,,Dombi”-ét), a Soproni Fia­talok tüzes szavú szónokáét, aki a né­met megszállók ellen fegyverbe szólí­totta a város egyetemistáit — és Jánosy Istvánét (a bölcs ,,Szofosz”-ét), aki „hallatlan műveltségtárház, nagy szív és filozófus elme tulajdonosa” volt, és már 1944-ben is arra tanított — a hábo­rús kórházi szolgálat iszonyata közt —, hogy „Isten maga a jóság és a szeretet... A Rossz nem lehet tőle való!” Nem folytatom tovább. Talán sike­rült a Dér Éndre szívéhez legközelebb állókat kiválasztani a hosszú névsor­ból. Bárcsak minél több magyar- és tör­ténelemtanárhoz, minél több kárpát­medencei magyar diákhoz juthatna el Dér Endre könyve! Taníthatnának, ta­nulhatnának belőle tisztességet, önzet­len emberséget, felelős hazaszeretetet, európai gondolkodásmódot. S közben azt is megtudnák, hogy a földgömbön miért éppen Sopron a „Thulén-túli táj”, és miért érzi úgy Dér Endre, hogy „Sopron nem csupán a leghűségesebb város — civitas fidelissima —, hanem a legemberségesebb is: Civitas humanissima.” (Bába és Társai Kiadó, Szeged, 2000) Sarkady Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents