Békés Megyei Hírlap, 2000. augusztus (55. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-18 / 193. szám
Zöldmezős beruházás - hűtőház a községek között A rendszerváltás után, 1992-ben erősödött meg a Csorvási Gazdák Szövetkezet elhatározása: a gabonatermesztés mellett a kertészeti tevékenységet kell fejleszteni, ami a 25-ös tábla (vasútállomás mögött) fúrt kutakkal történő öntözési lehetőségével biztosítható. A fejlődés újabb állomásához érkeztek az ötletgazdák: 2000. augusztus 19-én hűtőházat avatnak. Gazdaság A zöldségtermesztés beindítása után adódott a lehetőség gyümölcstermesztésre is - közös vállalkozásban almaültetvény telepítésére. Az 1993 őszén felvetődött gondolatot - Dénes István akkori szövetkezeti elnök vezetésével - tett követte. HUNAPFEL Kft. néven, 9,6 milliós törzstőkével, egy- harmad-egyharmad törzsbetéttel a Csorvási Gazdák, a Gerendási Munkácsy Szövetkezet és a németországi Mühlhausen (Thürin- gia) valamikor mezőgazdasági kombinátjának részvételével 1994 tavaszán megalakult társaságunk - mesélte a „hőskort” Pusztai József ügyvezető. Tízhektárnyi almaültetvényt telepítettünk, 1994- ben 13 hektár alma- és 7 hektár meggyültetvény létesült. Újabb jelentős dátum cégünk életében 1996, amikortól gépi fejlesztésekkel és a személyi feltételek biztosításával már egy valódi gazdálkodó egység alapjai teremtődtek meg úgy, hogy a többségi tulajdon a német TUPAG Holding AG Részvénytársaságé lett. Néhányan az egész vállalkozás létjogosultságát kérdőjelezték gyében, de már országosan is ismerik a Hunapfel nevet - sorolta a mindennapok tapasztalatait Pusztai úr. A német tulajdonos 1997 óta foglalkozik saját hűtőház építésének gondolatával. A tavaly telepített meggyessel 82 hektárra bővült a csorvásiak ültetvénye. Egyre több gyümölcsük terem, ezek minőségét, eladhatóságát a gyors hűtés teremti meg. A Csorvásról giával három hónap alatt épült fel. A gyorshűtőkben egy kamionnyi áru 12 óra alatt 30 fokról 1- 2 fokra hűthető. A 4 darab, egyenként 100 négyzetméteres hűtőkamra légmentesen zárható, úgynevezett ULO-rendszerű terében mintegy 400 tgnna alma tárolható akár 300 napon át. Az ULO- rendszer alacsony oxigén-szintet jelent, azaz a kamra levegő-összetételét - a fajtához igazodóan - be tudják állítani. Az almaválogatásra, csomagolásra 350 négyzetméteres csarnok szolgál. A 115 millió forint értékű beruházást a TUPAG Holding AG 100 százalékos leányvállalata, a Hunapfel Impex Kft. építette, amely a jövőben elsősorban kereskedelmi tevékenységgel foglalkozik: a Hunapfel Kft. által megtermelt alma és meggy mellett 2001-től termeltetési szerződések keretében a német tulajdonos konzervgyárába, illetve friss értékesítésre további gyümölcsöt (szilvát, egrest, dinnyét) zöldségféléket, paprikát, paradicsomot termeltet. Ezekhez a termelési elképzelésekhez szaktanácsot, pályázati anyagokat, szükség esetén gépi szolgáltatást, banki hitellehetőségeket és ami a legfontosabb, piacot is biztosít. A modern technológiával felszerelt hűtőház rekord idő alatt épült fel meg, sőt akadtak ellendrukkerek is. Ennek ellenére lassan, de biztosan araszoltunk előre, termékeinkkel jó hírnevet szereztünk a meGerendásra vezető út mellett megépített 1035 négyzetméter alapterületű, zöldmezős hűtőház a legmodernebb építési technolóZenekultúra, színjátszás, a feltárt emlékek A millennium éve alkalmat ad arra, hogy egy-egy település visszatekintsen múltjára, gyökereire, hiszen a jelen sikerei vagy kudarcai a múltba vezetnek. Ez a múltba tekintés Csorváson egy helytörténeti kiállítás keretében valósul meg. A község esetében a múlt elég vészterhes volt. Száz évek teltek el, mire itt ismét újjáéledt minden. Utoljára 143 évvel ezelőtt alakult községgé magyar, román és szlovák akarata nyomán Csorvás. Helytörténet A millenniumi kiállítás első részében a középkori Csorvás templomának makettje és az 1997-ben Szathmári Imre régész vezette ásatások képei, dokumentumai láthatók. A tatárjárás idején elpusztult templomot a középkorban újjáépítették és pillérekkel megerősítették. Ebben az időszakban is jelentős település lehetett Csorvás, mert plébánosa 3 forintot adományozott a tridenti zsinatra utazó követnek. Miután Békés vármegye összes papja 1567-ben, a debreceni zsinaton aláírta a genfi hitvallást, valószínű, hogy a település reformátussá lett. A templom átvészelte a török megszállást, elhagyatottá'a Rákóczi-szabadságharc idején lett, majd kövei egy részét a vásárhelyi templom építéséhez használták fel. A kiállítás további részeiben az 1857-ben újjáalakult Csorvás dokumentumai láthatók a község, a rendőrség és a tűzoltóság szabályrendeletei. Külön szakasz a település civil szervezeteinek története, amelyek között látható az első szervezet, a Csorvási Olvasó Népkör 1881-es eredeti alapszabálya, a kör jegyzőkönyve, valamint a bélyegzője is. Nyomon követhető a A kultúra szolgálatában Csorvás község az elmúlt évben megkapta színvonalas kulturális rendezvényeiért a „Községek a Kultúráért” kitüntetést. Ezt a címet öt település érdemelte ki, közöttük a nagyközség is! Az is tény, hogy a település rendezvényeit több ország képviselői teszik nemzetközivé, így a népzenei versenyt, a kézi kaszás aratóversenyt, vagy a fúvós- és mazsorett-találkozót. Ezeken a rendezvényeken megjelennek vajdasági, szlovákiai, erdélyi, osztrák vendégek, akik messzire viszik a település hírét. polgárosodási folyamat során megalakult szakmai, kulturális és politikai szervezetek tevékenysége, alapszabályaik. A kiállítás bemutatja a zászlók történetét, a zászlóanyák személyét, Gárdos Mariskától Reck Gézánéig. Ezek a civil szervezetek jelentős szerepet játszottak a csorvási kulturális élet mai szintjének a kialakításában. A kiállításon látható a csorvási színjátszás története a 20-as évektől a 60-as évekig, a csorvási zenekultúra dokumentumai, a zeneszerzők és zenekarok képei, munkái. A csorvási színjátszás a község korabeli civil szervezeteire épült - az Iparoskor,' a Csorvási Kisgazdák Egylete adta a helyi színjátszás gerincét, de minden jelentősebb szervezet rendezett színi előadást. A kisgazda egylet színháztermét dr. Ortutay Gyula kultuszminiszter avatta 1948-ban, ekkor tette azt, a csorvásiak körében mai is népszerű mondását: „Biztos vagyok abban, hogy Csorvás erős vára lesz a magyar kultúrának”. A szervezetek közül napjainkban csak a Csorvási Önkéntes Tűzoltó Egyesület (1903) és a Csorvási Sportklub (1921) működik már. Ez utóbbi fennállása óta az idén aratta legnagyobb sikerét, miután megnyerte a megyei bajnokságot, labdarúgói felkerültek az NB II-be. Gazdag képanyag mutatja be a labdarúgócsapat történetét az 1920-as évektől napjainkig. A község kézilabdacsapata már évek óta az NB Il-es bajnokság élvonalába tartozik. Az emlékkútból víz fakad Szent István emlékét is hirdetik Csorvás község képviselőtestülete 1898 januári ülésén megbízta az elöljáróságot, hogy végezzen előmunkálatokat az árté- zi kút készítése érdekében. Múltidézés Hosszú előkészítő munka, sok vita, műszaki probléma után 1900-ban, a június 28-án megtartott rendkívüli képviselő-testületi ülésen jelentette be az elöljáróság, hogy az ártézi kút felépítményének és a felesleges víz elvezetésének befejező munkálatai véget értek. A 387 méter mély kútból percenként 80 liter víz jött a felszínre, amit dr. Lengyel Béla egyetemi tanár vegyelemzett, és egészséges ivóvíznek minősített. Külön kiemelte, hogy a vízzel ki- ömlő gáz értékesíthető, esetleg világítási célokra is használható. Az ártézi kút a mai Szabadság tér közepén állt, míg ki nem apadt. A ma élő csorvásiak közül még sokan emlékeznek a sárgás vizet adó kútra, ami az egész községet ellátta ivóvízzel. Ennek a kútnak a helyén avatják augusztus 20-án azt a millenniumi emlékkutat, amit a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal anyagi támogatásával Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrász- művész készített. Ez az emlék- kút egyben államalapító királyunk, Szent István emlékét is hirdeti. A millenniumi emlékkút anyaga kő és bronz. A hatszög alakú medence közepén emelkedik egy kőoszlop, melynek tetején felhőkből formált párnán Szent István ülő alakja található bronzból, egyik kezében az országalma, másikban a jogar, fején a korona. A hatszög alakú medence 47. számú főút felöli oldalán Csorvás címere és a régi ártézi kút hivatalos átadásának dátuma található. A másik öt oldallapon lévő, bronzból készült domborművek Szent István életének egy-egy mozzanatát ábrázolják a Képes Krónika alapján. A medence közepén lévő kőoszlopból öt helyen folyik az ivóvíz, amit ugyanoda - a „homokosba" - vezettek, ahova egykor az ártézi kút felesleges vize is jutott. Méltó emlék Bízunk abban, hogy Csorvás olyan köztéri képzőművészeti alkotással gazdagodik, amely sok csorvásiban fiatalságát idézi meg, és ami értéke lesz a nagyközségnek, valamint méltó emléket állít az államalapítás ezredik évfordulójának is - mondta lapunknak Szilágyi Menyhért polgármester. Nemzetközi tűzoltó verseny Díszfelvonulás a nagyközség utcáin A Békés Megyei Tűzoltó Szövetség immáron harmadik alkalommal rendezi meg CTIF-vízsugár Kupa megyei versenyét augusztus 19-én Csorváson. Külföldi vendégek is érkeznek e jeles napon a nagyközségbe Jugoszláviából és Szlovákiából - tudtuk meg a megyei szövetség alelnökétől, Juhász Kálmántól. Csorvás igyekszik jó házigazdája lenni a versenynek, ahogy eddig is tette (1992 óta - két esztendő kivételével - mindig volt tűzoltóverseny a községben). Az idei program az alábbiak szerint alakul: szombaton 9 órakor gyülekeznek a tűzoltók, 10 órakor megnyitó, a verseny a tervek szerint 13 óráig tárt majd. 15 órakor díszfelvonulásban gyönyörködhetnek a helybeliek, 16 órakor pedig kiderül, melyik csapat érdemelte ki a legjobbnak járó elismerést. Az oldal Csorvás Nagyközség Önkormányzatának támogatásával készült. Irta és szerkesztette: Csete Ilona A látvány élménye, a zene varázsa Csorváson Ilyen versenyt csak Csorváson rendeznek. Két lelkes fiatal pedagógus kétévente a nagyközségbe verbuválja az ország legtávolabbi pontjáról, sőt a határokon túlról is a fúvószenekarokat a mazsorettekkel együtt. Az országban rengeteg a fesztivál, de közös versenyzésre csak itt, Csorváson van lehetőségük. Verseny Az idei immáron a harmadik verseny volt, ahol ze nészek és táncosok produkcióit „ a szakavatott zsűri együttesen Szempont OZ Összhang értékelte. A bírák első embere pedig nem kisebb személyiség volt, mint Dohos László ezredes, Liszt-díjas karnagy, a Magyar Honvédség főkarmestere, a Magyar Fúvószenei Szövetség elnöke. — Az amatőr mozgalom nagyon megszenvedte a rendszerváltást, ám az elmúlt években a megmaradt zenekarok erkölcsileg, szakma ilag is megerősödtek. Bátran állítom, ma Magyar- mélem, mások megelégedésére is! ország fúvós kultúrája nagyon jó, a mazsorett- csoportok pedig rangot vívtak ki maguknak. Rengeteg a fesztivál, de közös versenyzésre csak itt, Csorváson van lehetőségük - itt a látvány és a zene együttesen nyújt élményt versenyzőnek és nézőnek egyaránt. Számomra nagy élmény, hogy milyen messziről is eljöttek a Viharsarokba az együttesek. Ez a szervezők és az itt élő lelkes közönség érdeme ám! - mondta a zsűri elnöke, aki sokat utazik az országban, sok együttest ismer, így a csorvási versenyen azt is le tudta szűrni, mennyire képes egy-egy csapat megújulni, szakmailag előre lépni. — Művészetet szerető és élvező emberként figyeltem a jól koreogra- fált produkciókat. Látványos elemek kidolgozásának voltam a részese, az összhatásból született meg a végeredmény - reIntonálás, hang- és hangzásminőség, koreográfia és mozgáskultúra, a zene és a tánc összhangja — a zsűri ilyen szempontok alapján értékelte a nyolc fellépő csapat műsorát tradicionális fúvószene és show kategóriában is. A zenekaroknál a karmesterek munkáját, a mazsoretteknél az alkalmazott kézi szerek használatának technikáját is figyelte a bíráló bizottság. Az embert próbáló trópusi meleg ellenére is „A legvirtuózabb mazsorettes bottechnikáért” járó különdijat a vendéglátók tehetséges fiataljai kapták
