Békés Megyei Hírlap, 2000. augusztus (55. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-14 / 189. szám

KÖRKÉP 2000. AUGUSZTUS 14., HÉTFŐ - 3. OLDAL MEGYEI ka VILÁGTALÁLKOZÓ, (z) A Me zőberényiek világtalálkozójá­nak nyitórendezvényeként au­gusztus 14-én este hat órakor a helyi 1-es Számú Általános Isko­lában nyitják meg a ,,Mezőbe- Tény 2000 éve" című kiállítást. A tárlatot dr. Makkay János ré­gész, akadémikus nyitja meg. A kiállításon bemutatott leleteket és történeti dokumentumokat a Munkácsy Mihály Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Országos Levéltár és a Békés Megyei Levéltár bocsátot­ta a tárlat szervezőinek rendel­kezésére. MAKETTEZŐK. (gh) A millen­nium tiszteletére rendez kiállí­tást a dombegyházi makettező klub a helyi művelődési házban. Az augusztus 17-étől 24-éig nyit­va tartó bemutatón különböző tí­pusú autók, repülőgépek, hajók és harcjárművek makettjeit cso­dálhatják meg az érdeklődők. MÚLÓ SZÁZADOK, (z) Au­gusztus 16-án délután fél ötkor a mezőberényi Orlai Petries Soma Múzeumban Cservenák Pál Miklós, a város polgármestere nyitja meg a ,,Múló századok” című néprajzi, történeti kiállí­tást, melyet Csete Gyula, a mú­zeum vezetője rendezett. Az új, állandó kiállítást keddtől pénte­kig terjedő napokon, a múzeum nyitva tartásának idejében te­kinthetik meg az érdeklődők. HALÁLÁT OKOZTA, (y) Halált okozó testi sértés alapos gyanújával vettek őrizetbe vasárnap egy 43 éves gyulai férfit. A férfi szombaton este bántalmazta 51 éves élettársát. A nő az ütésektől elesett, beütötte a fejét és eszméletét vesztette, majd az éj­szaka folyamán meghalt. ELGÁZOLTA, (y) Mezőhegyesről Pitvarosra tartott szombaton hajnal­ban egy 18 éves tótkomlósi fiatalem­ber, mikor Renault gépkocsijával el­gázolt egy gyalogost. Az áldozat, egy 21 éves pitvarosi férfi, a helyszínen életét vesztette. Az ügyben a mező­kovácsházi kapitányság halálos köz­úti baleset gondatlan okozása miatt folytat vizsgálatot. Ittasságra nem merült fel gyanú. ÖNKEZÉVEL, (y) Önkezével ve­tett véget életének Köröstarcsán egy férfi. Nem tudni, hogy az 1941-es születésű idős ember miért akasztot­ta fel magát. ITTASSÁG, (y) Feltehetően ittasan szállt motorkerékpárjára, majd esett le róla egy sarkadi férfi a hétvégén. Az 1941-es születésű férfinek alkarja és csuklója tört. Ugyancsak az alko­holos állapot bosszulta meg magát vasárnap Orosházán, ahol a Bajnok utcában kerékpáros esett el és szen­vedett súlyos sérülést. DISZKÓBALESET. (y) Vasárnap hajnalban Újkígyóson az Aréna disz­kó galériájáról esett le egy fiatalem­ber, akit súlyos sérülésekkel szállí­tottak kórházba. K Biztonságosan és jól szórakozhatnak a nagy lakótelepen élők a Féja Géza téren iw>tó= lehoczky péter Szent István-napi előzetes Több ezren szórakoztak a Lencsésin A Lencsési Közösségi Ház 1992 óta szervezi a Szent István- napi előzetes programsorozatot. Az augusztus 20-a előtti héten megtartott program hagyományaihoz hűen az elmúlt szombaton is több ezer embert mozgatott meg Békéscsaba legnagyobb lakótelepén. Békéscsaba A programok az Erdélyből érke­zett Uzoni Fúvószenekar és majorettjeinek felvonulásával kezdődtek szombaton délután. A Lencsési Közösségi Ház mellett felállított színpadon fellépett a Csaba-Fitt Egyesület, a Gsaba Néptáncegyüttes, Dinnyés József és a tűzijáték előtt és után a Heve­si Happy Band. A fellépők mellett szabadtéri játszóház és lovaglási lehetőség kínált családi kikapcso­lódást. A Lencsési Közösségi Ház 1991 óta működik a lakótelepen.- Nem nőtték-e azóta ki az épületet? - kérdeztük Takács Pé­tert, a művelődési ház vezetőjét.- Ha arra gondolok, hogy tevé­kenységünk elsősorban a kiskö­zösségek működtetéséből, illetve csoportok fenntartásából áll, akkor ez éppen azzal magyarázható, hogy a ház jellege ideálisan csak ezek fogadására felel meg. Egyéb­ként úgy gondolom, hogy egy nagyteremmel még bővíteni kelle­ne a közösségi házat. Ez egyrész­ről azért lenne fontos, hogy cso­portjaink ne ütközzenek egymás­sal, másrészt előadóesteket, pódi­umrendezvényeket is tudna bo­nyolítani a ház. Emellett egy nagy­terem lehetőséget adna, hogy tinidiszkókat szervezzünk, ahová a szülők nyugodtan engedhetik el gyermekeiket. A bővítés kérdése egyszer már szerepelt a közgyűlés napirendjén. Akkor nem kapott többséget, de remélem, hogy vég­legesen nem került le a napirend­Van jövőnk, van feladatunk A határmenti kistelepülésen nem várják a csodát — Történelmi osztályrészünk irgalom helyett sokszor a siralom volt — mondta szombaton Tóth Imre országgyűlési képviselő Kötegyán millenniumi napján. Ezt talán sehol máshol nem érzik jobban, mint a határmenti kistelepü­lésen. A helybeliek itt tudják: a mindennapok nem kínálnak mindenre egyszerű megoldást. Kötegyán A református templom zsúfolásig megtelt szom­baton délelőtt. A falu apraja, nagyja ott szoron­gott a millenniumi országzászló átadásának ün­nepségén. A nap azonban jóval többről szólt, mint zászlóátadás. A kötegyániak múltjukra em­lékeztek, és jövőjükre gon­doltak szombaton. A millen­niumi országzászlót dr. Pata­ki István, a megyei közigaz­gatási hivatal vezetője adta át, felidézve Kötegyán múlt­ját. — A zászló jelkép. A tele­pülés, a megye, az ország összefogásának jelképe - mondta. Az országzászló át­adása után Tóth Imre ország- gyűlési képviselő, a megyei önkormányzat térsé­gi tanácsnoka a megyei önkormányzat nevében nyújtotta át Békés megye zászlaját Nagyné Fel­földi Ilona polgármester asszonynak. - A haza az a kis világ, mely a föld egészéhez csatol min­ket - hangsúlyozta Tóth Imre. A zászlók fel­szentelése után a polgármester asszony ünnepi beszédében már nemcsak a múltat, de a jelent, annak gondjait is felidézi. - Nem várjuk a cso­dát. Igyekszünk körülményeinket olyanná tenni, hogy boldogan, biztonságban élhessünk itt — szólt a polgármester asszony. Ez azonban, mint az ünnepség után beszélgetve kiderül, nem is olyan könnyű az 1200 lelkes határmenti telepü­lésen. - A legnagyobb gond a munkahelyek hiá­nya. Nagyon sokan vannak szociális segélyen, és többen, akik már regisztrálva sincsenek. Kitörés lehet, hogy 1999-től a kormány vállalkozói öve­zetté nyilvánította a térséget. Talán a sarkadi ipa­ri park lehetőséget ad a felemelkedésre. Ha nem sikerül közeli munkahe­lyet biztosítani az itt élőknek, akkor nem fog­juk tudni megtartani a lakosságot, nem lesz perspektívája a telepü­lésnek — válaszolja kér­désünkre. Az ünnepség után lassan széled szét a tömeg a templom elől. Van, aki hazasiet, etetni kell az állatokat, van, aki átsétál a művelődési házba megnézni az általános iskolások műsorát. A Kötegyán táblát elhagyva még bennem csen­genek a polgármester asszony szavai: „Az ünne­pi zászlók megerősítik, az ország Kötegyánnak is szán jövőt, van feladatunk!" ______kovács attila Ünnepi kiállítás- A művészetek sosem hiányoztak a templomokból - mondta szombaton dr. Cs. Tóth János művészeti író megnyitva azt a kiállítást, melyen Horváth Zoltán, Miklós János, Szelekovszky László, Szőke Sándor, Ungvári Mihály és Zsóri Balogh Erzsébet mutatkozott be. VÉLEMÉNYEK VÁRADI KRISZTINA Óriások és törpék Óriás plakáton óriás betűk hirdetik: az óriás méretben ábrázolt ter­mék a legjobb minőségben készült, a legtartósabb technológiával, a legtetszetősebb kivitelben, a legújabb kutatásoknak megfelelően. Egyenesen bolond az, aki nem rohan az üzletbe, hogy megvásárol­ja- , Am ha közelebb megyünk a hatalmas plakáthoz - már ha olyan helyen van, hogy ezt megtehetjük -, aprócska, rövidlátók számá­ra felfedezhetetlen csillagot, mit csillagot, csillagocskát látunk a termék árát feltüntető óriási szám jobb felső sarkánál. Olvasmánya­inkból tudhatjuk, hogy ha egy szó­hoz, idézethez stb. csillag is társul a szó, idézet stb. jobb felső sarká­ban, az nem másra utal, minthogy a szóhoz, idézethez stb. lábjegyzet is tartozik. Hát ez az! Aki az emlí­tett plakátot behatóbban, részletei­ben sem rest megvizsgálni, talál­hat a plakát alján a csillagocskával megjelöltekre utalva egy-két megjegyzést. A néhány milliméternyi nagyságú betűkkel szedett szöveg arról tájékoztatja az olcsó ár hitétől megrészegült kedves fo­gyasztót, hogy ez az ár csak akkor érvényes, ha... — és itt jönnek a kitételek, mint például -... ha a termékből egy tucatot veszünk, ha a termékhez további más, a háztartásban nélkülözhetetlen termék­ből is vásárolunk öt darabot, vagy ha az egész családot, beleértve természetesen a másod- és harmad-unokatestvéreket is, meglepjük e kiváló termékkel. Az óriáscégek óriás betűket használnak a vásárlók elkábításá- hoz. Az ígért és a ténylegesen kifizetendő ár közötti óriási különb­ségre pedig törpe betűkkel hívják fel a figyelmet. A vásárló meg a pénztárnál hideg zuhanyként ható felvilágosítás eredményeként könnyen törpévé válik, rádöbbenve, hogy már megint hülyének nézték. Dühében nagyítót vásárol (egy tucatot!), hogy legközelebb a hatalmas betűk árnyékában az aprókat is észrevegye. MÉNESI GYÖRGY Tanyasi olcsójánosok Vendégség nálunk, gyermekkoromban. A felnőttek beszélgettek, énekeltek, no, meg fegyelmezték az apróságokat. „Jani, megver apád!” - próbáltam jobb belátásra bírni a folyton renitenskedő unokatestvéremet. Elkerekedett szemmel rám nézett, s így szólt: „Na, nehogy már! Nem láttad, hogy éppen most kaptam ki!” Igaza volt: normális ésszel gondolkodva nem húzhatja az ember (gyere­ke) egyfolytában a rövidebbet. De hát mifelénk a „normálissal” is baj van. Emlékszem, a „Gödöríró, te vagy a bíró!” kurjantásokkal kísért árokugrálás közben valakinek nem tetszettek az éppen aktu­ális játékszabályok. „Normális vagy te?!” — kérdeztük, mire ő a leghatározottabban visszautasítot­ta a gyanúsítást: „Én nem vagyok normális, de tik azok vagytok!” Szegény, azt hitte, hogy ez is olyan kifejezés, mint a falusi bunkó vagy a tanyasi tahó. No, a tanyáról meg az jutott eszembe, amit a felnőttek - gyanítom Gárdonyi Géza és Göre Gá­bor kútfőiből merítve - a Pestet megjárt egyszeri emberről mesél­tek. „Ott - bizonygatta sógorának a tanyasi-falusi atyafi - egymás­ra építik a tanyákat!” Még ilyet! Normális ésszel nem is lehet föl­fogni. Ami a normalitást illeti, most ott tartok, mint annak idején Jani öcsém és a másik játszótársam. A rendszerváltozás meg a fene nagy EU-csatlakozás hevében a battonyai üzemek valamennyi dol­gozóját lapátra tették. (A Jánosokká lett Janik kaptak a fejükre meg a fenekükre, hogy arról kódúinak ma is.) A sarkadi és a mezőhegyesi cukorgyár lerombolása után úgy voltam vele, ennél rosszabb már nem jöhet. Tévedtem: most Sárbogárdról áttelepíte­nek Kínába egy autórádiókat gyártó, élvonalbeli üzemet, ott ugyan­is kevesebbel is beérik a melósok. Mi, olcsójánosok meg meresztgethetjük a szemünket, és kér­dezgethetjük bambán: „Uram, miért versz bennünket, nem láttad, hogy éppen most kaptunk ki?!” Az óriási kü­lönbségre törpe betűk figyel­meztetnek. Hittel és szívvel összefogni Végegyháza önkormányzata történelmünk ezeréves év­fordulója megünneplésére hívta a falu lakosságát szombaton délelőtt a műve­lődési házba. A millenniu­mi zászlók és emléktábla átadása mellett ez alkalom­mal avatták fel a község új címerét és zászlaját is. VÉGEGYHÁZA A millennium tiszteletére szerve­zett program a mezőhegyesi mű­vészeti alapiskola fúvószenekara és Sás Péter színművészeti főis­kolai hallgató közreműködésével kezdődött, miután Baráth Mihály alpolgármester mondott ünnepi köszöntőt. Ezt követően dr. Eiselt György, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára szólt a Szent István-i történelmi tettek és a kormány által adományozott millenniumi zászló jelképének összetartó erejéről, amit ünnepé­lyesen átnyújtott a helyieknek. A zászlószalagot Farkas Pétemé nyugalmazott iskolaigazgató kö­tötte fel a zászlórúdra, mely az ál­lamiság eszmeiségének továbbvi­telét jelképezi. A megyezászlót Nagy Béla térségi tanácsnok adta át, majd az új községi címert és zászlót avatták fel. A Boros Béla grafikus által tervezett, hitet, re­ményt és szeretetet kifejező cí­mert, valamint az új zászlót Barter Csaba római katolikus plé­bános és Erdősi Tibor református lelkész szentelték fel és áldották meg. Végül dr. Farkas László pol­gármester visszatekintett az or­szág és a település életére, majd a községháza falán emléktábla át­adásával ért véget az ünnepi ese­mény. H. M. Jótékonysági falunap Hunya Remek programokból, ételből, italból nem volt hiány szomba­ton a hunyai falunapon. Össze­tartozás néven tavaly rendeztek először jótékonysági falunapot a községben. Bevételét akkor a le­égett templom újjáépítésére ajánlották fel. Idén a napközi otthon bővítését, a konyha fel­újítását segíti a nemes kezdemé­nyezés. Kora reggeltől huszonegy bir­kából főtt a pörkölt huszonegy üstben. A főzést a kardosi Gráfik János vezényelte. Tízen segéd­keztek az üstök körül, köztük a tiyolcvanhét éves idős Gráfik Já­nos. Az immár hagyományos családi vetélkedő vándorserlege ismét a gyomai Molnár Albertékhez került. Sokan ver­senybe szálltak a Hunya erős embere címért. cs. r. Negyedszerre nyílt meg az országhatár Körösnagyharsány—Körösszeg között szombaton egy teljes napra ismét megnyílt a magyar—román országhatár. A két település között sorrendben ez volt a negyedik ideiglenes határnyitás. Az egynapos határnyitáson — nemzeti hovatar­tozás nélkül — ezrek szórakoztak kiváló hangulatban. Körösnagyharsány— Körösgyéres- Mint nemrég megválasztott pol­gármester mindent megteszek azért, hogy a Körösgyéres (Körös­tarján és Körösszeg falu is Körös­gyéres községhez tartozik - a szerk.) és Körösnagyharsány között korábban kialakult baráti kapcsola­tokat folytassuk. Tovább kell lép­nünk együtt az úton, hogy elérjük célunkat, a végleges határnyitást — hangoztatta az országhatárnál mondott beszédében Tifor Andrei, Körösgyéres polgármestere.- Ezek az ideiglenes határnyi­tások közelebb hozzák egymás­hoz az országhatár két oldalán el­helyezkedő községek lakosságát. Ilyenkor mindenki számára kö­tetlen programok biztosítják a szórakozást. Ám azt is tudjuk: sok fontos találkozó lesz még ad­dig, míg a végleges átkelő meg­nyílhat — közölte szintén az or­szághatáron Máté Pál, Körös­nagyharsány polgármestere. Harsány első embere emlékla­pot adományozott Maier Panel­nek, Körösgyéres előző polgár- mesterének azért a kitartó mun­káért, amelynek eredményeként Körösnagyharsány és Körös­gyéres lakossága baráti viszonyba került egymással, s hogy szomba­ton immár a negyedik ideiglenes átkelőt tarthatták. A Körösgyéreshez tartozó fal­vak közül Köröstarjánban él a legtöbb magyar. Az ideiglenes ha­tárnyitás alkalmából rendezett programoknak most ez a falu adott otthont. Az 1867-71 között épült körös- tarjáni katolikus templomban Né­meth László plébános kalauzolta a magyarországi vendégeket. Az egyházi méltóság örömmel újsá­golta, hogy a tarjáni egyházköz­ség nem haldokló gyülekezet. Az utóbbi években egyre több fiatal költözött ki Köröstarjánba. A nap folyamán kulturális és sportprogramokon mélyítették tovább barátságukat a körös- nagyharsányi emberek és a Kö­rösgyéres községhez tartozó tele­pülések lakói. Este mindannyian azzal a reménnyel váltak el: talán már nincs is olyan messze a vég­leges határnyitás időpontja. MAGYARI BARNA Mifelénk a „normálissal ” is baj van.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents