Békés Megyei Hírlap, 2000. augusztus (55. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-12-13 / 188. szám

2. OLDAL - 2000. AUGUSZTUS 12-13., SZOMBAT-VASÁRNAP _________________V I L A G • / H A Z A I TŰKOR Több az illegális bevándorló Brüsszeli értékelés hazánk cigánysággal kapcsolatos politikájáról Az Európai Unió tagországainak lakos­sága 2,6 ezrelékkel, 375 967 700 főre nőtt tavaly - áll egy pénteken Brüsszel­ben közzétett jelentésben. (Magyaror­szág népessége 4,8 ezrelékkel csök­kent.) A majdnem egymilliós EU- növekedés főként a bevándorlásnak kö­szönhető, s ennek nyomán 711400 fővel gyarapodott a lakosság összlétszáma. Európa Ausztriában új rekordot ért el az illegális bevándorlás, s vele együtt az embercsem­pészet is: az idei első fél évben 20 606 ha­társértőt fogtak el, ami tízszázalékos emel­kedést jelent az előző év hasonló időszaká­hoz képest. Rohamosan nő az elfogott em­bercsempészek - köztük a magyarok - szá­ma is. Peter Gridling, a terrorizmus elleni harccal foglalkozó különleges egység veze­tője kijelentette: amíg nem lesz egységes európai bevándorlási politika, addig a menekülők mindig meg fogják találni az utat Európába. A héten két kínai menekült holttestét ta­lálták meg a hatóságok az olasz partoknál: Romaügyi kormánybiztos Támogatja a romaügyi kormánybiztos kinevezését a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége (MCDSZ), azzal a feltétellel, hogy a tisztséget cigány származású személy töltse be - derült ki a szervezet pénteki buda­pesti sajtótájékoztatóján. Náday Gyula, az MCDSZ elnöke éles szavakkal bírál­ta Horváth Aladárt, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnökét, mert véleménye szerint tényleges segítségnyújtás helyett politikai célok vezérlik tevékeny­ségét. Az MCDSZ elnöke szerint a zámolyi romák kiutazásukhoz egy nem cigány származású közéleti személyiségtől is kaptak több millió forintos hozzájárulást. az embercsempészek egy­szerűen a vízbe dobták ál­dozataikat, amikor felfe­dezték őket. A mindin­kább szaporodó hasonló esetek arra késztették Romano Prod.it, az Euró­pai Bizottság elnökét, hogy Carpinetiben töltött szabadsága idején is föl­emelje szavát: „Olaszor­szágnak segítségre van szüksége, mivel az illegá­lis bevándorlók problé­mája a Schengeni megál­lapodás minden tagorszá­gát egyformán érinti.” Magyarországról szóló éves jelentésében az Eu­rópai Unió foglalkozott a nemzetiségi és kisebbségi politika helyzetével is. Ez a tanulmány az irányadó a jelenleg Strasbourgban tartózkodó roma csalá­dokkal kapcsolatban is. Brüsszelben a többi kö­zött megállapították: „Amíg más kisebbség nem okoz különösebb problémát, a magyar ha­tóságoknak továbbra is ki­emelt figyelmet kell fordí­taniuk a cigány kisebbség emberi jogainak tiszteletben tartására. (A cigány kisebbség száma 400 és 600 ezer között van.) Bár a helyzetük nem romlott, nem is javult kifejezetten. A brüsszeli tanulmány szerint a cigány­ság továbbra is széles körű előítélettől és diszkriminációtól szenved a mindennapi életben. Az oktatáshoz való hozzájutás, a foglalkoztatás, a közintézmények és a köz­szolgáltatás területén szembesülnek diszk­riminációval. Egészségi állapotuk és a la­káshelyzetük a társadalom más tagjainál rosszabb. Több mint 150 szegregált iskola Az olasz hatóságok naponta bukkannak menekültekre FOTÓI EUROPRIM/IM működik szerte Magyarországon. Bizonyos nemzetközi és más szervezetek a romák elleni intézményes előítéletről, és a rendőri erőszakról számoltak be. Az intézkedések ellenére a cigányság helyzete továbbra is nagyon bonyolult. Fi­gyelmet kell szentelni a népesség nagy ré­szében meglévő előítélet felszámolására, a közszolgáltatásban jelentkező diszkriminá­ciónak, és a felülvizsgált középtávú akció- program teljes végrehajtásának helyi és or­szágos szinten egyaránt. Az akciókat meg­felelő pénzügyi forrásból kell fedezni. ■ Milosevics ismét háborúra készül? Amerikai dicséret Zágrábnak, a Kreml figyelmeztetése Belgrádnak Washington - Moszkva- Szlobodan Milosevics pontosan tudja, hogy Szerbiában olyan vál­ság érik, amelyet nem lesz képes ellenőrizni, s amely elsöpri re- zsimjét és őt magát is - jelentette ki Stipe Mesic újságírók előtt. A horvát elnök szerint Milosevics négy korábbi háború után újra a régi fogást akarja bevetni, és montenegrói háborús kalanddal kívánja elvonni a belső közvéle­mény figyelmét az ország igazi problémáiról.- Ez egyenes út ahhoz, hogy Szerbiában végül az afganisztáni­hoz hasonló állapotok alakulja­nak ki - tette hozzá Mesic, és fel­szólította a nemzetközi közvéle­ményt, hogy akadályozza meg az újabb véres konfliktus kirobbaná­sát a Balkánon. Az amerikai vezetés maga is aggodalommal figyeli a jugoszlá­viai fejleményeket. Mint Richard Busset külügyi szóvivő mondta, az Egyesült Államok és a NATO többi országa nem fogja eltűrni az újabb balkáni erőszakhullámot. Mesicnek és miniszterelnö­kének washingtoni útja egyéb­ként valóságos diadalmenet. Bili Clinton elnöktől Summers pénz­ügyminiszterig mindenki igen nagy elismeréssel szólt a gyors zágrábi demokratizálódási folya­matról. Mintegy hatvan amerikai mamutcég képviselői mentek el arra az üzleti reggelire, amelyet a Lockheed Martin adott a horvát vezetők tiszteletére. A pénzembe­rek tudják, hogy Horvátország­ban most érdemes befektetniük, hiszen a kormányzat kész áldoza­tokra azért, hogy Zágráb sikertör­ténete a szerbeket is kijózanítsa. # Igor Ivanov orosz külügyminisz­ter arra kérte a jugoszláv hatósá­gokat, hogy a legnagyobb körül­tekintéssel járjanak el annak a két brit, illetve két kanadai állampol­gárnak az ügyében, akiket a múlt héten tartóztattak le Montenegró­ban. Ivanov Belgrádba küldött le­velében arra is kérte a jugoszláv vezetést, hogy tárja fel a négy fér­fi elfogásának a körülményeit. Az Interfax hírügynökség forrásai szerint a jugoszláv fél ígéretet tett arra, hogy figyelembe veszi az orosz miniszter tanácsát. Oroszország jó kapcsolatokat tart fenn Jugoszláviával. A tavalyi NÁTO-bombázások idején is ki­állt Belgrád mellett. A héten Oroszország ígéretet tett Kanadá­nak arra, hogy diplomáciai segít­séget nyújt, de hangsúlyozta azt is: a négy férfi kétségtelenül meg­szegte a külföldiek jugoszláviai tartózkodására vonatkozó törvé­nyeket. Jugoszláv állítás szerint a négy őrizetbe vettnél „terrorista­cselekmények elkövetésére alkal­mas fegyvereket és robbanóanya- gokat találtak”. ______________■ Sajtóértekezletén az Egyesült Államokban tartózkodó horvát államfő arra figyelmeztetett, hogy Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök Montenegróban újabb konfliktust akar provokálni. Veszélyben a béremelés Sztrájkba léphetnek a tanárok Budapest A Pénzügyminisztérium (PM) szerint a költségvetés­ből túl sok pénzt kötne le a pedagógusok jövőre terve­zett béremelése, de a tárca a közoktatási normatíva növelésével sem ért egyet. A Pedagógusok Szak- szervezete (PSZ) reméli: a kormány nem osztja a PM álláspontját. Az érdekképviseletek minden tör­vényes eszközzel készek tiltakoz­ni az ellen, ha a pénzügyi szem­pontok a szakmai érveket is le- söprik az asztalról a pedagógus­béremeléssel kapcsolatos kor­mánydöntés során. Árok Antal, a PSZ titkára azt követően nyilatko­zott lapunknak, hogy kiderült: a PM nem támogatja, hogy jövő szeptembertől 20 százalékkal emelkedjenek a pedagógusbérek. Amennyiben a kormány a pénz­ügyi tárca kívánalmai szerint vál­toztatna az egy évvel ezelőtt mó­dosított közoktatási törvényen, úgy a kormányprogram mellett kudarcot vall a minisztérium mi­nőségi oktatásról vallott látványos elképzelése is - fogalmazott a szakszervezeti titkár. Ez esetben ötezer olyan oktató is állás nélkül maradhatna, akiket a törvény szabadidő-szervezőként mentene meg a munkanélküliségtől. Az érdekképviselet, de az okta­tási tárca is egyetért a pedagógus- bérek fokozatos emelésének szükségességében, az erről szóló tárgyalásokon éppen a felzárkóz­tató lépések mikéntjéről egyeztet­nek. Ha a pedagógusok nem kap­nák meg a beígért béremelést, és a törvényi előírás alapján járó, a diákok számához kapcsolódó többlet normatív támogatás sem jutna el az önkormányzatokhoz, akkor az amúgy is súlyos gondok­kal küszködő oktatás válsága to­vább mélyülne. Pénzügyi forrá­sok nélkül nem valósulhat meg a minőségi oktatás. Árok Antal szerint a gazdaság látványos fejlődése mellett érthe­tetlen, hogy miért nem jut egy olyan stratégiai ágazatra elég pénz, mint amilyen a közoktatás. HORVÁTH MAQDOLNA Támogatott önkormányzatok Budapest - BM Az önkormányzati törvényben foglaltak szerint 1991 óta az ön- kormányzatok kétféle támogatás­ban részesülhetnek. Deli Erika, a Belügyminisztérium főosztály­vezető-helyettese lapunknak el­mondta, hogy címzett támogatást kaphatnak mindazok a 200 millió forint feletti beruházások, ame­lyek térségi, megyei vagy regioná­lis feladatokat látnak el. Ezek odaítéléséről a parlament dönt. A másik támogatás a céltámo­gatás, amely a kormány által meghatározott célokra, alanyi jo­gon jár az önkormányzatoknak. A költségvetés e célra minden év­ben keretet biztosít. Mindkét tá­mogatás esetében gondot okoz, hogy az önkormányzatok beru­házási igénye nagy, a költség- vetés teherbíró-képessége viszont korlátozott. Nem könnyű eldön­teni, melyik igény fontos, melyik sürgős. Azok azonban, akik az idén kimaradtak, a következő év­ben újra jelentkezhetnek. A támogatások vissza nem té- rítendők, a címzettekhez nem kell saját erőből hozzájárulni. Ed­dig címzett támogatásra 123 mil­liárd forintot fordítottak. A célzott támogatással nemzetiségi iskolá­kat, kollégiumokat építenek, is­kolákat bővítenék és több száz tornaterem épül. ___________u. Nógrádi nemet mond Búi Nem kíván megjelenni az Or­szággyűlés nemzetbiztonsági bi­zottsága előtt Nógrádi Zsolt, aki az olajbizottság „koronatanúja­ként” vált ismertté. Keleti György (MSZP), a nem­zetbiztonsági bizottság elnöke pénteken elmondta: Nógrádi Zsolttól azt az üzenetet kapta, hogy nem kíván megjelenni és megszólalni a testület előtt, mi­vel amit akart, azt már elmondta a nyilvánosság előtt. A bizottsági elnök erre reagálva közölte: nem tartja helyes lépésnek Nógrádi Zsolt döntését. Mint mondta, az­zal, hogy Nógrádi Zsolt nem akar a grémium előtt megjelenni, a sa­ját szavahihetőségét kockáztatja, mivel a nyilvánosság előtt nem tisztázta az ügy nemzetbiztonsá­gi vonulatának részleteit. Keleti György hozzátette: megpróbál kísérletet tenni arra, hogy a kö­zeljövőben telefonon, személye­sen beszélgessen a vállalkozóval. A korábban olajszőkítéssel fog­lalkozó fiatalember július végén egy televíziós hírműsorban jelez­te: titkosszolgálati segítséggel birtokába jutott egy olyan 18 ezer oldalas akta, amelyben 495 köz­szereplőről vannak kompromit­táló adatok. Az iratokat, szavai szerint „ezer évre” titkosították. VENDÉGEKET FOGAD A SZENTATYA IS. A jubileumi szent év alkalmából a jövő hét az ifjúságé a Vatikánban: augusztus 15-től 20-ig elsősorban az ő számukra tartanak programokat a pápai állam terü­letén. A Rómába sereglők közül 15 vendégnek maga II. János Pál pápa is szállást ad castelgandolfói nyári rezidenciáján._______________________________________________________fotó, europress/epa Beázik az ENSZ épülete A tagállamok ódzkodnak a felújítás költségeitől A világszervezetet sok bírálat éri. Tevékenysége nem eléggé hatékony, határozatainak, ajánlásainak kevés a foganatja. Amit az is bizonyít, hogy változatlanul nagy a Földön a háborús konfliktusok száma. New York Az ENSZ működése rengeteg pénzt emészt föl, s nemcsak a hi­vatalnokok fizetése apasztja a kasszát, hanem a létesítmények fenntartása is. A Hudson-parti épület teteje beázik, rozsdásak a csövek, a légkondicionálás rend­szeresen felmondja a szolgálatot. Ez az állapot azonban csak rész­ben meglepő, hiszen az 1952-ben átadott épület maholnap az 50. születésnapját ünnepli, s még az sem teszi tartósabbá, hogy töb­bek között olyan világhírű építé­szek tervezték, mint Oscar Nie- meyer vagy Le Corbusier. Szakértői tanulmány szerint a világszervezet csak két megoldás között választhat, s az egyik költ­ségesebb, mint a másik. A teljes helyreállítás, korszerűsítés költsé­geit egymilliárd dollárra becsülik. Igaz, ebből az óriási összegből még további tíz emeletet húzná­nak a meglévő 26 fölé a karcsú, téglalap alakú épületre. A másik változat szerint nem hajtanának végre átfogó felújítást, ám ez eset­ben azzal kell számolni, hogy a következő 25 évben 1,2 milliárdot kell költeni az állandó javításokra. Ésszerű volna így talán, ha a teljes átépítés mellett döntene a 188 tagállam, amikor a kérdést a szeptemberben kezdődő köz­gyűlésen napirendre tűzik. Ami azonban egyáltalán nem biztos. A többség - a szegény országok - nem hajlanak arra, hogy mélyeb­ben a zsebükbe nyúljanak, egyéb­ként sem találnak ott sok pénzt. Nem lelkesednek a „szponzorálá­sért” a módosabb tagállamok sem, amelyek közül a leggazda­gabb, az Egyesült Államok notóri­us adósa a világszervezetnek, s már így is egymilliárd dollárral tartozik. Ha a világszervezet mégis a tel­jes átépítés mellett döntene, 2003- ban kezdődhetnének meg a mun­kálatok. A beruházás nem kevés gondot hozna: az alkalmazottak harmadának ki kellene költöznie az épületből, s a közgyűlést is né­hány évig máshol kellene megtar­tani. EUROPRIM

Next

/
Thumbnails
Contents