Békés Megyei Hírlap, 2000. augusztus (55. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-11 / 187. szám

KÖRKÉP 2000. AUGUSZTUS 11., PÉNTEK - 5. OLDAL ÜS MEGYEI HÍRLAP MEGYE Körös-vidéki Zsaru TANYABONTÓK, (z) Igencsak meglepődött az a tulajdonos, akinek bélmegyeri lakatlan ta­nyáját július 23. és 31. között hí­vatlan látogatók „tisztelték” meg. Az ismeretlenek leszedték és elvitték az épületről a tetőfe­dő cserép zömét, melynek érté­ke meghaladja a 40 ezer forintot. KECSKETRAGÉDIA, (cs) A Székkutas és Orosháza között közlekedő motorvonat elgázolt négy, ismeretlen személy tulaj­donában lévő és felügyelet nél­kül hagyott kecskét. A MÁV Rt. feljelentése alapján az állatok is­meretlen tulajdonosa ellen a vas­úti közlekedés biztonságának ve­szélyeztetése miatt indult eljárás. TOLVAJLÁSOK. (cs) Nem kell ahhoz koromsötétnek lenni, hogy a tolvajok dolgozzanak! A minap Orosháza belvárosában, a kórházzal szemközti élelmiszer- üzlet mögött leállított hűtőkocsit - feltehetően - álkulcs használa­tával valaki kinyitotta és a pilóta igazolványaival, mobiltelefonjá­val, valamint nyolcezer forintjá­val lelépett. A gyopárosi temető­ben valaki síremlékről lopta le a márványlapot, családi házakból Orosházán aranygyűrűket, gáz­kazánt, baromfiólakból kakast és kacsákat, a bekerítetten földekről pedig öntözőcsöveket vittek el. ÖLTÖZŐI TOLVAJOK, (z) Au­gusztus 2-án este nyolc és kilenc óra között a békési sportcsarnok egyik nyitott ablakán ismeretlen tettesek bemásztak az egyik öltö­zőbe, s ott intenzív gyűjtőmun­kát végeztek az edzésen résztve­vő sportolók holmija között. A tolvajok mobütelefonokat, ciga­rettát és egyéb értéktárgyakat, valamint összesen 32 ezer forin­tot gyűjtöttek össze, majd ugyan­csak az ablakon át távoztak. ■ Autóval érkeztek, kerékpárral mentek Zsadányban július 16-ára virradóan C. András portájáról elkötötték a gazda kétkerekűjét, ám a rendőrség munkája nem bizonyult hiábavalónak. Zsadány A 13 ezer forintot kóstáló drótszamarat az éj leple alatt, a bezárt portáról gurították el akkor ismeretlenek. A bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható fiatalemberek, az okányi B. Olivér (24) és Sz. Sándor (18) röviddel utána rendőrkézre kerültek. A fiatalemberek gyanúsítottként! kihallgatásuk folyamán előad­ták: július 15-én este autóval érkeztek Zsadányba, majd hajnalig a Piroska presszóban múlatták az időt. 16-án 3.30 körüli időben ha­zafelé vették az irányt, de miután megbeszél­ték, hogy gyalog messze van Okány, úgy dön­töttek, mentükben szétnéznek, és kerítenek va­lahol egy drótszamarat. Az elhatározást tett követte, s mindketten élesen kémleltek az éjszakában, hogy mely ud­varon árválkodik egy gazdára váró kétkerekű. A jogos tulajdonos szerencsétlenségére embere­ink C. András udvarára tértek be, s elgördítették onnan a női mountain bike kerékpárt. A rendőrség a Sz. Sándornál foglalta te a két­kerekűt, a fiatalemberek elten lopás vétségének alapos gyanúja miatt indult eljárás. ______-both­Kivágta a rezet, alumíniumot C. István, a sarkadkeresztúri úti MÉH-telephely tulajdonosa július 22-én jelentette a zsaruknak, hogy az éjszaka folyamán látogatója akadt, aki az ablakot betörve jutott a raktárba. ablakot, s onnan már minden ment magától... Reggel megjelent nála a bör­tönből július 12-én szabadult öcs- cse, H. Attila és ő értékesítette a szajrét. B. Antal 4000 forintért vette meg a színesfémet. A rend­őrség a 60 kilónyi alumíniumot és 10 kilogramm rezet B. Antalnál foglalta te, aki természetesen jó­hiszeműen vásárolt, mit sem sejt­ve az áru eredetéről. b. i. Légy a pohárban Garázdasággal gyanúsítják Békésszen tanóráson azt a helybélit, aki a közelmúltban a község Stefá­nia utcáján lerángatott a kerékpárjáról egy férfit. Amikor a sértett megpróbált segítséget hívni a mo­biltelefonján, támadója a készüléket elvette tőle, és úgy földhöz vágta, hogy az összetört. Légy okozott botrányt egy gyomaendrődi bisztró­ban. A helybéli vendég sérelmezte, hogy szórakozás közben légy került a poharába. Másik italt kért, de nem kapott. A szóváltás folytatódott, amikor távozóban ma­gával akarta vinni a sörös üveget. A férfi ezt követően már az utcáról, a nyitott ajtón keresztül visszadobta az üveget az üzletbe, ami a kövön összetört. A vendég el- len garázdaság vétség miatt indult nyomozás. tm Sikkasztás, csalás Rendőri eljárás indult sikkasztás miatt egy oroshá­zi elten, aki a Szamos utcai építő közösség vezető­jeként útépítésre egy lakótól közel harmincezer fo­rint készpénzt vett át. Az útépítés nem valósult meg azóta sem, de az eljárás alá vont illető a felvett pénzt sem adta vissza. Feljelentés alapján csalás vétsége miatt vizsgáló­dik az Orosházi Rendőrkapitányság Sz. G.-vel szemben, aki a sértettől kilencvenezer forint előle­get vett fel az idén januárban azzal az indokkal, hogy május 20-áig elkészíti a Szentesi úti temető­ben hozzátartozójuk síremlékét. Azt viszont a mai napig nem tette meg, a felvett előleget sem adta vissza, azt saját céljaira használta fel. _____ icsi Hol van a kutya elásva? (Folytatás az 1. oldalról) Ők egy vállalkozót (Mülek Lászlót, aki jelenleg is ellátja a gyepmesteri teendőket a telepen - a szerk.) al­kalmaztak. Mivel az önkormány­zat évente több millió forinttal já­rul hozzá a telep működtetéséhez, elmentem az egyesület egyik köz­gyűlésére, ahol a tagok felszólalá­sából arra következtettem, hogy feszültség van az egyesület belső életében. A későbbiekben pedig már azzal szembesültem, hogy megalakult a Békéscsaba Városi Állatvédők Közhasznú Egyesülete, amely magának kérte a telep veze­tését. Jegyzőként ekkor kezdődtek el a bajaim, ugyanis én a két egye­sület közötti vitában nem kívánok részt venni, és nem akarok teret nyújtani a rivalizáláshoz. Vélemé­nyem szerint egymás vádolása he­lyett az összehangolt munka töb­bet jelent. Az az energia, ami egy­más munkájának kritizálásában fogy el, eredményesebben felhasz­nálható a kóbor állatokért való összefogásban. Én azt hittem, hogy azzal jót teszek, ha állatvé­dőknek adom a telep működteté­sét, de a fentiekben elmondottakat látva úgy döntöttem, hogy felbon­tom a Békés Megyei Állatvédő Egyesülettel kötött szerződést, és egyik állatvédő egyesület irányába sem kötelezem el magam, hanem közvetlenül a telepen dolgozó vál­lalkozóval szerződök az üzemelte­tésről. A dologhoz az is hozzátar­tozik, hogy békéscsabai tisztvise­lőként nem Békés megye összes gazdátlan kutyájának sorsát kell megoldanom, hiszen a városnak a telep működtetése jelentős össze­gébe kerül. A mi feladatunk az, hogy a békéscsabai gondokat old­juk meg. Elvesznek az ebek? Mülek László gyepmesternek a te­lepen jelenleg kétszáz kutyáról kell gondoskodnia az önkor­mányzat által nyújtott összegből, valamint az önzetlen támogatók adományaiból. — Szeretném, ha a két állatvédő egyesület az egymással folytatott hatalmi harcokból kihagyna en­gem, mert úgy tűnik, hogy a vi­szálykodásban elvesznek a ku­tyák. Én mindkét egyesületnek tagja vagyok, jó viszonyra törek­szem velük, de mivel én vagyok a telep működtetője, nézeteltérése­ik miatt minden rajtam csapódik te. A hivatalos munkaidőm 8-tól 17 óráig tart, de már fél nyolckor itt vagyok, és este hétnél előbb még nem mentem haza. Sajnos, a gyepmesteri telepről az emberek­nek a rossz hangzású sintértelep jut eszébe. Rideg állattartású ku- tyatelepről Van szó, semmiképpen nem nevezhető állatmenhelynek. Nincsenek normális, fedett ken­netek, az állatok kirágják a toldo- zott-foldozott drótkerítést, ezért tehet látni a környéken elkóborolt ebeket. A sok kutya össze van zár­va, etetésnél köztük kell maradni, mert megmarnák egymást. Olyan is van, hogy az agresszív kutyák elpusztítják a gyengébbeket. Égy embernek sok az a munka, amit itt el kell végezni, ezért nagy könnyebbség, ha az állatvédők se­gítenek, amiben tudnak, szívesen is látom őket a telepen. Javasol­tam a két egyesületnek, hogy egy füzetbe írják fel, gyűjtsék össze a megoldásra váró problémákat, ül­jenek te egymással beszélgetni, mert ha így állnának hozzá, nem tenne semmi gond. A megyei egyesület segít A Békés Megyei Állatvédő Egye­sület idén márciusban kapta meg a telep üzemeltetési jogát. A szer­ződést az önkormányzat három hónap múlva felmondta. — Mi a döntést tudomásul vet­tük, de a menhelyet továbbra is segítjük - mondja dr. Molnár Vik­tor, a százhuszonöt tagot számlá­ló Békés Megyei Állatvédő Egye­sület elnöke. — Támogatók segít­ségével étellel és télire majd alom­mal látjuk el az állatokat. Ezért fontos, hogy szponzorokat talál­junk.- Örülünk a másik egyesület létrejöttének, hiszen az jó, ha mi­nél többen védjük az állatokat — folytatja dr. Molnár Viktor felesé­ge, Sümeghy Szilvia, aki a szerve­zetben elnökhelyettesként tevé­kenykedik. Hangsúlyozza: a két egyesület között nincs vita. - A mi egyesületünk 1992 óta műkö­dik, legfontosabb tettünk a Kétegyházi úti kutyatelep létreho­zása. Célunk, hogy a megyében több helyen is létesítsünk állat­menhelyet. Nekünk már van múl­tunk, a békéscsabai egyesületnek még nincs, de jövőjük tehet. El­képzeléseink, céljaink minden­képpen meg kell hogy egyezze­nek. Minden állatszerető figyel­mét szeretnénk felhívni arra, hogy a telepről a kutyusokat fo­lyamatosan el tehet vinni, ők há­lájukat és hűségüket adják a sze- retetért cserébe. Sajnos megdöb­bentő, hogy milyen esetekkel kell szembesülnünk. Sokan el sem tudják képzelni, hogy néhányan mit képesek tenni a megunt, fe­leslegessé vált kutyákkal. Nagyon gyakori az olyan eset is, hogy az állattetemeket elhozzák a menhe- lyig, és ott össze-vissza ledobál­ják. Kérjük, hogy ilyenkor szólja­nak a telepen tartózkodó gyep­mesternek. Ha pedig bárki elütött kutyát, macskát talál, telefonon értesítsen bennünket (az egyesü­let elnöke, aki egyben állatorvos, a 06-30/9950-209-es telefonszá- mon, a titkár a 322-293-as telefon- számon értesíthető), mi kime­gyünk, és ha tudunk, segítünk az állaton. A lényeg, hogy ne hagy­juk szenvedni. Nem folyik feneketlen kútba- Idén június elején alakult meg a Békéscsaba Városi Állatvédők Közhasznú Egyesülete - tudatja a tizenöt éves tenyésztői múlttal rendelkező Obetkó Miklós, a szer­vezet elnöke, aki szintén kiemeli: nincs ellenszenv a két egyesület között. — Célunk Békéscsaba közigazgatási területén biztosíta­ni az állatok védelmét. Olyan szervezetet hoztunk létre, ahol a jó szándékú adakozó emberek pénze nem feneketlen kútba fo­lyik. Nálunk nem fordulhat elő, hogy a felajánlott pénzek másho­vá menjenek. Felügyelőbizott­ságot hoztunk létre, alapszabá­lyunk garancia a tisztességes mű­ködésre. Tiszta emberek va­gyunk, akik adni akarunk a jó szándékból, az összefogásból, az emberi kapcsolatokból, az állat- szeretetböl. Fontosnak tartjuk, hogy a lakosság körében ismerét­terjesztést végezzünk az állatvé­delemről, annak törvénybe foglalt szabályairól. A Békés Megyei Ál­latvédő Egyesülettel is szeretnénk jó kapcsolatot tartani, de nekik el­sősorban a megyei állatvédelmi helyzettel keltene foglalkozniuk. Két hónap alatt közel százan áll­tak mellénk. Mi felvállaltuk a fel­adatot, ezt akarjuk csinálni, és hogy más mit csinál, az nem a mi dolgunk.- A Kétegyházi úti telepen tár­sadalmi munkával egybekötött nyílt napokat tartottunk több íz­ben - kapcsolódik a beszélgetés­be dr. Árusáé dr: Juhász Györgyi, az egyesület titkára. — Az épületet kifestettük, kitakarítottuk, fákat te­lepítettünk, hűtőládákat szerez­tünk. Legutóbb a kutyákat meg­fürdettük, féregtelenítettük, bol­hák elten beszórtuk. Egyesületünk aktivistáinak segítségével oltat- tunk be 182 kutyát. Pénzbeli ado­mányokat az 53700072-11034335- as számlaszámra fogadjuk. * Nem tisztünk eldönteni - hason­lóan a nyilatkozó jegyző és gyep­mester véleményéhez —, hogy melyik egyesület végez haszno­sabb munkát, hiszen ez tevékeny­ségük eredményéből derül ki. Mindkét egyesület vezetői hang­súlyozzák: nem ellenségei egy­másnak, céljuk az együttműkö­dés. Mi csak abban reményked­hetünk, hogy ez valóban így van. És ami nem mellékes: a kutyák­nak ez csak hasznára válhat... ________________ VÁRADI KRISZTINA ____________Megkérdeztük olvasóinkat ________ Üldözik-e a romákat hazánkban? Farkas Ist­vánná, 24 éves, batto- nyai gyesen lévő kisma­ma:- Szerintem egyáltalán nem üldözik őket. Ebben az országban senki nem kap annyi támogatást, mint ők. És minél többet kap­nak, annál kevesebbet tudnak belőle fölmutatni. A nagycsalá­dosok érdekében hozott jó szándékú intézkedések sokszor a visszájukra fordulnak, tovább erősítve a cigányok hagyomá­nyos életfölfogását. Ahelyett, hogy munkára és tanulásra ösz­tönöznék őket.. Heller Tibor, 43 ’ éves, mezőhegyesi munkanélkü­li:- Igen. Na­gyon jó isme­rőseim van­nak közöt­tük, főleg Battonyán. A hetve­nes években együtt dolgoztam velük a Petőfi téeszben. Ha ta­lálkozunk, üdvözlöm őket, és ők is üdvözölnek engem. Azt látom, hogy nagyon lecsúsztak, de a mostani helyzetüket nem ismerem. Munkájuk nincs, az nyilvánvaló, de hát a fehér em­bernek sincs. Mondjam azt, hogy másokat is üldöznek, nem csak a romákat? Poros György- né, 54 éves, jövedelem­pótlás me­zőhegyesi la­kos:- Sajnos, igen. Figyelje meg, ha egy cigány bemegy az üzletbe, örökké rajta van a boltos sze­me. Mindenütt lenézik, és min­denhonnan kinézik őket, le­gyen szó munkahelyről, iskolá­ról, utazásról. Az autóbuszon vagy a vonaton nyugodtan ül­het mellém cigány, én azt tar­tom, hogy ők is olyan emberek, mint amilyenek mi vagyunk. Más ilyenkor fogja magát, és át­ül egy új helyre vagy végigállja az utat. Káli Károly, 56 éves, dombegyházi rokkantnyug­díjas:- Céltudatos üldözésről nem beszél­nék. Az vi­szont kétségtelen, hogy hátrá­nyosabb helyzetben vannak, mint az előző rendszerben. Ré­gebben aki akart, dolgozhatott közülük. Hogy most elmentek Strasbourgba? Gondolom, vég­ső elkeseredésükben tették. Az az igazság, hogy az ő problémá­ikat évszázadok óta nem sike­rült megoldani. Ha tenne mun­ka, az volna az igaz segítség. MÉNESI GYÖRGY OTOTÓ: A SZERZŐ FELVÉTELEI Kedves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szíve­sen meghallgatnák mások véleményét is. Arra kérjük Önöket, eze­ket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az utca emberé­nek. Beküldési cím: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írják rá: Megkérdeztük olvasóinkat. Útirajz, történelem, arckép Akik szívesen utaznak könyvek segítségével, szeretnek bepillan­tani távoli országok és emberek életébe, kultúrájába, értékelik, hogy egy korszak történelméről kapnak ismereteket, miközben Göncz Árpád békét, szeretetet sugárzó egyénisége emelkedik ki a sorok közül, biztosan nem csa­lódnak az Utazások az Elnökkel című kötetben. A napokban le­köszönt köztársasági elnököt 21 külföldi útjára kísérhették el a Békés Megyei Hírlap munkatársai, beszámolóikból készült a könyv, ame­lyet örömmel ajánlok figyelmükbe. Latin-Amerika négy államában, Brazíliában, Argentínában, Paraguayban és Mexikóban, Ausztráliá­ban és Új-Zélandon, végül Japánban jártam az államfő sajtóküldött­ségének tagjaként. Remélem, élményeink nagy részét sikerül megosz­tani Olvasóinkkal! Niedzielsky Katalin A könyv ára: 1770 forint. Lapunk előfizetőinek (csak magánsze­mélyeknek): 1000 forint. A könyv megvásárolható a szerkesztőségi székházban, a terjesztésen, gyulai és orosházi irodánkban. Ha ház­hoz kéri a könyvet, töltse ki a megrendelőszelvényt és küldje be a ki­adónk címére (Népújság Kft., 5601 Békéscsaba, Pf. 111.) vagy hívja ingyenes zöld számunkat: 06-80-922-012. n Megrendelő \ Megrendelem az Utazások az Elnökkel című könyvet a fenti fel- j tétetekkel, ingyenes házhoz szállítással. A könyv árát átvételkor a i kézbesítőnek kifizetem. Név:..................................................................................................... . I Cím: ............'.......................................................................................... Nyelvoktatás térítésmentesen Államilag elismert a lovári cigány nyelv. Ennek oktatá­sa kezdődött Orosházán, a Pacsirta utcai közösségi házban. Orosháza A helyi cigány kisebbségi önkor­mányzat biztosítja térítésmente­sen a helyet az oktatásban részt­vevőknek. A képzés mindössze hat fővel indult, ám akkora az ér­deklődés, hogy már negyvenen látogatják az órákat - tudtuk meg a csütörtöki testületi ülésen Nédó Árpádtól, a kisebbség vezetőjétől. Lakatos Tibor önkormányzati képviselő arról tájékoztatta kép­viselőtársait és a média képvise­lőit, hogy milyen segítséget nyúj­tottak harminc fiatalnak pályáza­taik megírásához. Augusztus 25-én, pénteken pedig 13 órától a cigány kisebb­ség a Pacsirta utcán közmeghall- gatást tart. ______________cs. i. színesfém útja. Rövidesen kiderült, hogy a bűncselekmény elkövetésé­vel H. Béla (36) sarkadi lakos gya­núsítható. A „rezesbárány" kihall­gatásakor elmondta: elfogyott a pénze, s azért döntött úgy, hogy a MÉH-telepen próbál szerencsét. A helyszínen talált lapáttal beverte az Sarkad Az éjszakai ügyfél nem távozott üres kézzel, magával vitte a raktár­helységben tárolt 100 kilogramm- nyi alumíniumot és 10 kilónyi sár­garezet. A gyors rendőri reakció­nak köszönhetően világossá vált a

Next

/
Thumbnails
Contents