Békés Megyei Hírlap, 2000. július (55. évfolyam, 157-177. szám)

2000-07-13 / 162. szám

KÖRKÉP 2000. JÚLIUS 13., CSÜTÖRTÖK - 5. OLDAL MEGYE Mélyrézfúvósok A komlósi zenészek közül többen a hatodik alkalom­mal meghirdetett mélyréz­fúvósok művészeti verse­nyének országos döntőjére készültek júniusban. Tótkomlós A Kiskunfélegyházán megren­dezett zenei vetélkedésre Krcsméri János felkészítő tanár több növendékével látogatott el. Hazaérkezésük után el­mondta, hogy a mezőhegyesi tanítvány, Szeles József (tuba) megnyerte kategóriájában az országos döntőt, Varga Róbert (tuba) második lett. A tenor kürt kategóriában pedig Gyú- rós Pál jeleskedett, aki a har­madik helyet vívta ki magának. A gyermek fúvósok július 30- ától Fonyódra készülnek a szakmai táborba, szeptember­ben pedig németországi turné vár rájuk. Az ifjúsági fúvószenekar jú­nius 28-án a spanyolországi Va­lenciába utazott, majd július 12- étől a németországi Nürnberg- ben léptek fel egy nemzetközi fesztiválon. Augusztusban Ga- lántára utaznak (Tótkomlós testvérvárosába), de szeretné­nek ott lenni a békéscsabai Ze­niten is. A nyári szezont pedig a kazincbarcikai Bányászzene­karok Országos Fesztiváljával búcsúztatják. cs. i. A művésztelep huszadik születésnapja Gyerekek, főiskolai hallgatók, amatőr művé­szek, sőt a hajdanán Bernát Aurél növendéke­ként kezdett „Molnár Józsi bácsiig” sokan megfordultak az idén is a Békés Megyei Kép­zőművészeti Szabadiskola Egyesület kétegyházi alkotótáborában. Kétegyháza Az idei kettős ünnep a művésztelep életében. Egyrészt a millenniumi évre emlékeznek, más­részt létük húszéves jubileumát ünnepük. A táborban jelen van a legifjabb generáció is D-FOTÓi KOVÁCS ERZSÉBET- Immáron huszadjára gyűlnek össze az alko­tó kedvű fiatalok és képzőművészek a kétegy­házi Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási, Továbbképző és Szaktanácsadó Intézetben. Nyolcadik alkalommal indult innen a kiállítás helyszínére — az idén Csorvásra — az országos vadászati, halászati és természetvédelmi kiállítás képanyaga - tájékoztatott Ungvári Mihály kötegyáni festőművész,, az alkotótábor vezetője. A pénteki zárókiállítást a táborban dr. Balogh Erika, a megyei önkormányzat intézmény-felügye- leü osztályának megbízott vezetője nyitja meg. Lesz tartalmas alkotás az idén is bőven, hiszen legalább 90-en megfordultak a művésztelepen. — A Partiumból, Arad és Bihar megyéből ér­keztek résztvevők. Az osztrák neumarkti mű­vésztelep alkotói más elfoglaltságuk miatt most nem jöttek. Majd az ősszel látogatnak meg ben­nünket. A táborban festészet, grafika, szobrá­szat, tűzzománc, kerámia, fotó, video és digitális fényképezés szekciókban tevékenykedtek az al­kotók. A gyerekek munkáját művész-tanárok irá­nyították. A 20 éves jubileum alkalmából a mű­vésztelep történetét és az egyesülethez tartozó művészeket bemutató kiadvány jelent meg. Eb­ben vitathatatlanok az érdemei Hargittainé Me­gyeri Valériának, az egyesület titkárának - mondta Ungvári Mihály. A tegnap Csorváson megnyílt országos vadá- szaü, halászati és természetvédelmi kiállításra érkezett pályaműveket elbíráló - a tábor vezető­ségétől független - szakmai zsűri három díjat ítélt az alkotóknak. A házigazda település, Csorvás önkormányzatának díját Andrássy Gab­riella kecskeméti festőművész, a gyulai Hőforrás Üdülőszövetkezet díját Kábái László karcagi fes­tőművész, míg a Nimród kiadó és szerkesztőség elismerését Ungvári Mihály kötegyáni festőmű­vész vehette át. - both ­Se hízójuk, se pénzük Disznó ügy foglalkoztatja ezekben a hetekben a zsa- dányiakat. Amikor egyesek néhány hónappal ezelőtt át­adták sertéseiket, nem gon­dolták, hogy hízóik után mind a mai napig nem kap­nak egy forintot sem.- Több zsadányi családnak a disznóját öt-hat hónappal ezelőtt elszállította egy kiskunfélegyházi felvásárló, ám a hízók után mind a mai napig nem fizetett. Azok jártak jól, akik néhány jó erőben lévő személlyel elmentek megke­resni a vállalkozót. Ők megkap­ták a pénzt. De mi lesz velünk, akik a törvényes utat választjuk?- Tolmácsolta Gyetvai Lajos a la­kosság kétségeit a zsadányi kép­viselő-testület legutóbbi ülésén.- A pénzt valaki elsikkasztot­ta, ezért a felelősöket meg kell ta­lálni - hangoztatta Dudás Árpád polgármester. Az ülésen jelen lévő Tokai György rendőr alezredes, Sarkad rendőrkapitánya elmondta: a rendőrség azért szüntette meg az eljárást a felvásárlóval szemben, mert az ígéretet tett a kifizetésre, és közben többeket ki is fizetett. Akik még nem kapták meg a pénzt azoknak javasoltam, próbáljanak megegyezni. Ha nem sikerül, új el- járás indul a felvásárló ellen, in. b. A drogfogyasztás ellen Békéscsabán nemrégiben meg­alakult a Mi-Értünk Prevenciós Segítő Egyesület. A tagok három fő tevékenységet szeretnének folytatni. Céljuknak tartják egy if­júsági klub alakítását, amely sport- és szabadidős programo­kat kínálna. Olyan irodát szeretnének mű­ködtetni, ahol a kábítószerrel kap­csolatos információk elérhetőek lennének, s a fiataloknak szemé­lyesen is segítséget nyújthatná­nak. Az egyesület hetente kétszer (szerdán és szombaton) az ifjúsá­gi házban, egyszer pedig a Csaba Honvéd Kulturáüs Egyesület szék­házában érhető el. Augusztusban hetente egyszer egy társalgókört rendeznek majd, s terveznek egy MI-ÉRTÜNK-napot is, ahol egész napos programmal, sportrendez­vénnyel várnák az érdeklődőket a szervezők. A közeljövőben sze­retnének egy éjféli sportklubot alakítani, s megkezdenék olcsóbb nyelvi és számítástechnikai tanfo­lyamaikat is. Tervezik szülőcso­port létrehozását a drogban érin­tett családok számára. Az egyesü­let anyagi bázisa még nem biztosí­tott, szponzorok jelentkezését várják. Az egyesület az 5601 Bé­késcsaba, Pf: 491-es címen vagy a miertunk@bekes.hungary.net emailen érhető el. <ui (Folytatás az 1. oldalról) Beleilletéktelenkedés Törvény, mint szükséges rossz? — Arra a hétfőre valóban a várhoz hívtak bennünket — mondta Németi Róbert őr­nagy, a gyulai tűzoltó-parancsnokság tűzmegelőzési osztályvezetője. - Ám ez az aktus nem valami hivatalos, hatósági engedélyezési eljárás volt, a vár- és a tó­színpad műszaki átadás-átvételére hív­tak bennünket. Használatbavételi, fenn­maradási engedélyhez szakhatósági ál­lásfoglalást nem kértek, így nem is ad­tunk ki ilyet, A hatáskörrel rendelkező, illetékes építésügyi, azaz a műemlékvé­delmi hatóság képviselője meg sem je­lent a helyszínen. Ugyanakkor a várud­varban már meg volt építve a színpad és a nézőtér is, de a villamos rendszert még nem tekinthettük meg. Utólag készült jegyzőkönyv a megjelentek észrevételei­ről, melyet később írattak alá mindenki­vel. Amit ott tűzvédelmi szempontból el­mondtunk, nem több segítő szándékú szakmai útbaigazításnál. Egy jó hónapja egyszer már a helyszínre hívtak bennün­ket, akkor azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a Várszínház rendelkezik aműem- lékvédelem engedélyével a várban ját- száshoz (Ehhez képest Mit mOTld a jog? érdekes, amit a szágos Parancsnoksága egy ma már leg­feljebb humoros tartalmúnak (és formá­júnak) minősíthető levélben úgy nyilat­kozott: semmi akadálya annak, hogy az akkori állapotok között az udvarban játsszon a színház. Kérdés, volt-e törvényes hatásköre az országos parancsnokságnak, vagy csak beleilletéktelenkedett a dologba, illetve engedélyezési ügyben több-e egy ilyen nem hivatalos, „országos” levél, mint pél­dául egy színikritika? ságom által jóváhagyott tervek szerinti színpad és nézőtér megépítésével engedé­lyezhető.” - áll az 1998-as, formailag ma is hatályos határozatban. S most a régi eszközökkel, a régi módon, a régi bizton­sági kockázattal telepített színházban ülte­tik le (fel?) esténként a nézőket. A határo­zatban foglaltak elvileg akár a Móga-terv szerinti 200-240 férőhelyes, a korábbihoz képest 90 fokkal elfordított elrendezést is jelentheti. A Várszín­ház az 1998 júniusá­ban kiadott határozat ellen fellebbezett, de kérésüket szeptem­berben már el is uta­sították, A lényeg: az a terv másfél éve jog­erős, s köti az enge- délyezőt is, noha a műemlékvédelem és a város első emberei azóta külön-külön is kijelentették, hogy ez az a terv, mely soha nem valósul meg. Ahogy egy szakem­bertől "hallottuk: az ügyben a meglévő ál­lapot a mérvadó - s ez bizony a színház elhelyezését illetően alkalmatlanságot je­lent. Szakhatósági „igen"?! Az Országos Műem­lékvédelmi Hivatal kérdéseink alapján a következő tájékozta­tást adta: — A jelenlegi álla­pot szerint az látható, hogy a Gyulai Vár­színház építési enge­délyt kért a várudva­ron a színpad és a né­zőtér felállítására a műemlék-felügyeleti igazgatóságtól, mely az országosan védett műemlékek esetében az építésügyi hatósági jogkört gyakorolja, megkérték a szakhatóságok hozzájárulá­sát is. Az engedélyező hiánypótlásra hívta fel a színházat, az engedélyt tehát még nem adták ki. Mivel időközben felállították a színpadot és a nézőteret, a műemlék-fel­ügyeleti igazgatóság a napokban megküldi számukra az értesítést arról, hogy fennma­radási engedélyt kell kérniük. Természete­sen — amennyiben az engedélyező hozzá­járul a fennmaradáshoz - a törvény alap­ján meghatározott nagyságú bírságot kell kiróni a Várszínházra. A hivatal szerint azonban nem kell leállítani az előadások tartását, mert a szakhatóságok hozzájárul­tak a várban játszáshoz: az a véleményük, hogy az nem sérti a közérdeket, nem ve­szélyezteti a nézők biztonságát — mondja a nyilatkozat. Természetesen az Országos Műemlékvé­delmi Hivataltól is megkérdeztük, hogy lé- tezik-e (eredendően) használatbavételi en­Csőbehúzás A gyulaiak által elmart, a (nemzeti) mű­emléki érdekeket a provincialitásokkal szemben szenvedélyesen védő tervező, Móga Sándor munkálkodását felváltó Kóris-terv (például) menekülési útvona­lakra vonatkozó elképzelései szakmailag - minimum - erősen vitathatók. (Sósén volt rést nyitni a vár emlékhely felőli olda Ián...) A műemlék-felügyeleti igazgatóság a Kóris-terwel látszólag engedett a gyula­iak - kis túlzással - zsarolásának: kiad­gyulai főépítész szerdán, elmon­dott: a Várszínház kérelmére eddig nem érkezett meg a műemlékesek engedélye.) Csak adalék­ként említjük: a várfelújítás akkori tervezője, Móga Sándor 1996 no­vemberében min­den illetékessel írásban közölte, hogy a rekonst­rukció első ütemé­nek hivatalos át­adása a szakható­ságok bevonásával addig nem történt meg. (Úgy tűnik, azóta sem.) Erre a tűzoltók szakvéle­Az épített környezet alakításáról és védelméről 1997-ben született törvény. Ebben az olvasható, hogy egy épület használatbavételéhez, rendeltetésének megváltoztatásához az építésügyi hatóság engedélye szükségeltetik. A haszná­lat megváltoztatását csak az új használatra való alkalmas­ság igazolásával lehet megejteni. Az épületeket, építmé­nyeket, építményrészeket, burkolt és zöldfelületeket csak az engedélyezett célra és módon szabad használni. Az építési engedélyezési eljárásokban (például) a szakha­tóságok is közreműködnek. A használatbavételi engedély is csak az ő hozzájárulásukkal adható ki. Azt írja (elő) a tör­vény, hogy minden olyan építményre, építményrészre, épületre használatbavételi engedélyt kell kérni, melyre épí­tési engedélyt is be kell szerezni. Addig az építmény nem használható, amíg az erre vonatkozó engedélyt nem adták ki, s az nem vált jogerőssé. Mindezt megerősíti az 1996- os Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírása is: az épít­ményt, építményrészt, a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi engedélyben megállapított ren­deltetésnek megfelelően szabad használni. Van-e használatbavételi engedélye a gyulai várnak, abban szerepel-e, hogy színház is üzemelhet benne? Az utóbbi években építési engedéllyel elvégzett rekonstrukció mun­kálatait a kivitelezőtől átvették-e? ménnyel válaszol­tak: leírták, bogy abban az állapotában a vár semmilyen funkcióra nem volt alkal­mas. A nézőtér veszély esetén történő ki­ürítésének problémája súlyos gondként jelentkezett. Változott azóta valami? Amikor Móga Sándor 1997-ben a má­sodik ütem terveit készítette, abban szó sem esett a várudvar, a belső terek beépí­téséről. Színházról végképp nem. Gyulai nyomásra az akkori BM Tűzoltóság Or­Engedélyt ugyan nem kaptak, de néhány estén már a várban játszott a színház- D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET gedélye a gyulai várnak, kapott-e használat­bavételi engedélyt á 90-es években, építési engedély szerint megvalósult felújítási ütem, sőt, ennek megtörtént-e a műszaki át­adás-átvétele, s nem építési terület-e még ma is az érintett épületrész? A hivatal vála­Németi Róbert őrnagy elmondta: a Vár­színház várudvari - a Kóris-tervhez iga­zodó — telepítésére vonatkozó építési engedélyezési tervet máig sem láttak, így hozzájárulásukat sem adhatták ilyenhez. (Nem tudni, mire hivatkozik akkor az Országos Műemlékvédelmi Hi­vatal?) A megküldött színpadfelállítási tervek — elsősorban a tószínpad és a vár mögötti, majd a sárban felépíteni terve­zett színpad tervei lényegében a korábbi évtizedben felállítottak tervei voltak - érzékelhető változtatás nélkül. A tűzol­tóság - jobb híján az üres múzeumi ter­meken keresztül történő kiürítési lehető­séget is figyelembe véve, s persze az ál­talános előírások teljesíté­sének megkövetelése mel­lett — hozzájárult a régi né­zőtér felállításához, igaz, csak erre az évadra. Már­pedig a várudvari színpad és nézőtér lényeges részei­ben nem felel meg a jog­szabályok és a biztonságos működés követelményei­nek. (Nem látták például, hogy készült volna számí­tás a nézőtér veszély ese­tén történő kiürítésére. Ez megkerülhetetlen kérdés még az engedélyező ható­ság számára is.) S mivel máig érvényben van a vár­felújítás legutóbbi enge­délyterve, az azt legalizáló határozat szerint új színpa­dot és új nézőteret kell ter­vezni, melyet külön ható­sági engedélyeztetésnek kell alávetni. Ilyen tervvel pedig nem találkozott az a tűzoltóság, melynek állító­lagos egyetértésére (is) hi­vatkozva látja úgy a mű- 'emlékvédelem vezetése, hogy nyugodtan játssza­nak csak a várudvaron. Márpedig, mint már szó esett róla, a szakhatóság hozzá nem járulását az en­gedélyező hatóság sem bí­rálhatja felül. Németi Róbert őrnagy elmondta: a Békés Megyei Kincstári Vagyonigazgató­ság vezetője a legutóbbi szemleféleségen maga is megállapította, hogy a várbeli színház kialakítására semmiféle engedély nem létezik, így műszaki átadásról sem lehet szó. Említettük, három (a tanáccsal együtt négy) képviselő-testület működési idejét szeli át a várfelújítás körüli hercehurca. Úgy tűnik, a város a vélt érdekeiért a va­lóságosak ellen harcol, s immár a műem­lékvédelem se mondhatja el magáról, hogy sikerült megőriznie az ártatlansá­gát... KISS A. JÁNOS :ák az -építési engedélyt, de ügyesen be­húzták a csőbe a várost. Az engedélyben kikötötték, hogy a várudvari színház „...mobil nézőterére, színpadjára, a szín­házat kiszolgáló ideiglenes színpadtechni­kai, információs berendezések építésére, elhelyezésére a vár helyreállítási tervéhez igazodó külön engedélyezési, kiviteti ter­het kell készíteni. A Várszínház további működése a várudvaron csak az új, ható­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents