Békés Megyei Hírlap, 2000. július (55. évfolyam, 157-177. szám)

2000-07-31 / 177. szám

4. OLDAL - 2000. JÚLIUS 31., HÉTFŐ KÖR KÉP Ötven éve önállóak Kardoskúton falunapi program keretében emlé­keztek a millenniumra. A zászlóátadás mellett a vi­gasságra is jutott idő. Kardoskút Elcsendesült a Március 15. tér, a fúvósok koncertje után az ér­deklődők még beleszippantot­tak a levegőbe, mert a pörköltfő- zők javában kavargatták a bog­rácsok tartalmát. A többség a helyi evangélikus templomba igyekezett, ahol ökumenikus is­tentisztelet keretében először Skorka Katalin evangélikus lel­kész kérte a híveket közös imád­ságra, majd Tóth Imre reformá­tus lelkész Szent István állam- alapító munkásságát méltatta. Úgy vélte, nekünk, magyarok­nak büszkének kellene lennünk hovatartozásunkra, nem lenne szabad lehorgasztott fővel jár­nunk. Tóth Lajos katolikus plé­bános igehirdetése után Ramasz Imre polgármester emlékeztette arra az ünneplőket, hogy az ez­redforduló más szempontból is jeles dátuma a kardoskútiaknak. ötven éve annak, hogy önállóvá vált a község. A millenniumi napon dr. Pa­taki István, a Békés Megyei Köz- igazgatási Hivatal vezetője adta át az összetartozást jelképező millenniumi zászlót, majd dr. Jeszenszky Gézától, a megyei közgyűlés alelnökétől vette át a település polgármestere a me- gyezászlót. _________c»«n ilqna Hivatása ügyész, kedvtelése a festészet Orosháza-Oyopárosfürdő Hivatása ügyész, kedvtelése (vagy még annál is több) a festé­szet az orosházi származású, ma Szegeden élő Győri Nagy Sándornak. Képeit szombat óta tekinthetik meg az érdeklődők Orosháza-Gyopárosfürdőn, a Petőfi Művelődési Központ és a Napsugár Hotel közös nyári tár­latsorozatán. Nagybánya - itt élnek a fiatal művész mesterei - több festmé­nyéhez ihletet adott, de viszont­látható képein a Tisza, az alföldi tanyavilág, avagy éppen az alkotó világjárásának egy-egy pontja. Koszorús Oszkár helytörténész nyitotta meg a tárlatot, külön ki­emelve, hogy Győri Nagy Sándort ezerkötetes művészi könyvtára segítette elmélyedni az elméleti ismeretekben. Sokat köszönhet mestereinek, akiktől az alapokat sajátíthatta el. A klasszikus mes­terség fortélyaiból merít, s igyek­szik a természetelvű ábrázolás nagy mestereihez közelíteni. A Napsugár Hotelben au­gusztus 16-áig tekinthetők meg Győri Nagy Sándor festményei. ______________________!®LL1 Két templomot is ünnepeltek Felavatták a 15 tagú, tűzzománccal díszített alkotást Szent Anna tiszteletére szen­telték 1844-ben a szabadkí­gyós! régi templomot. Ennek évfordulóját és a híveknek ja­nuárban átadott kígyós! Szent József-templom újonnan ké­szült műtárgyainak megáldá- sát ünnepelték a községben a vasárnapi szentmisén. BzaradkIoyós ______ Délelőtt a múlt században épült ótemplom átadására emlékezett az egyházközség vendégeivel. A központban felépült, és idén, az új év másnapján felszentelt Szent József-templomban ezen a vasár­napon elérkezett a minden katoli­kus templomban meglévő stációk felavatása. A Keresztút nevű alkotás Jézus keresztvitelének ti­zenöt állomását ábrázolja. Az alkotás rendha­gyó, mert - mint azt Szigeti Antal újkígyósi plé­bánostól megtudtuk - általában csak tizennégy képet tartalmaznak a hasonló művek, a feltáma­dást csak újabban kapcsolják a stációk utolsója­ként a sorozatokhoz. - Mindig a feltámadás fé­nyében kell értékelnünk Jézus keresztre feszlté­A templomi ünnepen Szigeti Antal plébános celebrált szentmisét d#otó, such tamAs sét, másképp nincs értelme mártíromságának - magyarázta meg az utolsó jelenet beillesztésé­nek okát a szentmisét celebráló Szigeti atya. A megmunkált, számozott falapokon tetsze­tős tűzzománc ábrák illusztrálják Krisztus utol­só útjának híres mozzanatait körben a templom falán. A Keresztutat ifjú Liskai Péter fafaragó és Nagy Judit zománcművész készítették. ________________________________vakouhjAiw A nők több bizalmat kémek Ha a gyerek beteg, az anyának munkahelyén hazudnia kell, mert csak így engedik el. Sajnos ez nemcsak hazánkban jel­lemző példa, hanem más országokban is történnek hason­lók — mondta Perjés! Beatrix, a Szociális és Családügyi Mi­nisztérium munkatársa szombaton a füzesgyarmati Gara Hotelben, a Kultúrák találkozása, a nők szerepe a kultúrá­ban című fórumon. PÜZISQYARMAT- Fórumunk célja, hogy a nők kultúrában vállalt szerepét feltár­juk. Füzesgyarmaton már bő száz éve fontos szerep jut a nőknek nemcsak a kultúrában, hanem az élet minden területén. Az utóbbi években egyesületünk fogja ösz- sze a gyarmati nők munkáját - fogalmazott Botomé Vdnyi Mar­git, a Füzesgyarmati Nők Egyesü­letének elnöke.- Több bizalmat kell adni a nőknek, hogy ne csak a hagyo­mányos szerepet vállalhassák fel, hanem a közéletben is megáll­hassák helyüket. Egy közvéle­mény-kutatás szerint csak a la­kosság egyharmada fogadja el a nőket képviselőnek vagy vezető szerepben. Ha a nagyobb cégek vezetőit nézzük, ott is azt tapasz­talni, hogy főleg férfiak töltik be az ilyen állásokat. Szerencsére itt térségünkben erre ellenpélda is van, az egyik nagy multi cégnél, a Henkel Magyarország Kft. körös- ladányi gyárában szimpatikus, rátermett hölgy a vezető - közöl­te Vígh Ilona, a térség országgyű­lési képviselője. Perjést Beatrix főleg a minisz­térium keretében működő nő- képviseleti titkárság munkájáról beszélt, amely mindennapi mun­ka mellett sok névtelen telefoná­ló - akik így keresnek orvoslást problémáikra - hívását is fogad­ja. MAOYARI BARNA Mindenki Isten gyermeke” Hat fiatal konfirmált az unitárius búcsún Hitünk tartson meg bennünket magyarnak, embernek és az Isten gyermekének. Ne csak a kiemelkedő ünnepeken, hanem az élet viharaiban is álljunk mindig egymás mel­lett - mondta dr. Szabó Árpád, Erdély unitárius püspöke az alföldi unitárius búcsú alkalmából vasárnap FUzesgyarmaton megtartott ünnepségen. ______Fűzisqyarmat _____- A trianoni békediktátum Er­délyt leszakította az anyaország­ról. Az unitáriusoknál ez fordítva történt: az anyaországi gyüleke­zeteket szakította le az erdélyi egyház kebléről - közölte dr. Szabó Árpád püspök, aki prédiká­ciójában felhívta a figyelmet arra is: ha lelki életünk beszűkül, ak­kor szánalmas és szegény lesz emberségünk.- Szép a múltunk, küzdelmes a jelenünk, és hisszük: remény- teljes a jövőnk. Ami Istentől szü­letett, meggyőzi, a világot, s ami meggyőzi, az a mi hitünk - fogal­mazott a püspök.- Ez a július végi vasárnap el­hozta azt az alkalmat, hogy itt a füzesgyarmati kis fehér unitárius templomban megpezsdült az élet. Mindenki Isten gyermeke, aki itt megjelent, legyen füzesg­yarmati, gyulai, bélmegyeri, csökmői, székelyföldi vagy bár­honnan érkezett - hangoztatta Balázsi László, a Füzesgyarmati Unitárius Egyházközség lelkésze. Az egyházzászló- és emléktáb- la-avatóval egybekötött ünnepsé­get hat fiatal - Bátori Zabán, László Anikó, László Orsolya Ré­ka, Nagy Ida, Nemes Sándor András, Tóth Sándor - konfirmá- lása gazdagította. __________rj. Visszakérik a szociális otthont Kölcsönös megállapodásban reménykednek A polgármesteri hatáskörbe utalt szociális ellátásokról szóló rendelet szerint a szo­ciális otthoni beutalásra ér­kezett kérelmekről a köz­ség elöljárója dönt, melyet a legutóbbi ülésen tárgyalt a medgyesegyházi testület. A szóbeszéd szerint a jelenleg megyei fenntartású, ám a községben levő idősek ott­honát az önkormányzat sa­ját tulajdonba szeretné visszakérni. Midoyihoyháza- Igaz-e a hír? - kérdeztük Nagy Béla polgármestert.- A szándék komoly - vála­szolta. - A medgyesegyházíak- nak mindig is sérelmes volt, hogy a település központjában álló haj­dani Telbisz-kastély a megye fennhatósága alá került. A műem­léki szépséggel bíró épület hosz- szú évtizedekig szülőotthonként működött, ahol sok medgyes­egyházi és dél-békési polgár látta meg a napvilágot. Sőt, különle­gességként említhetem, hogy az ország tízmilliomodik lakosa is községünkben, itt született.- Mi lett a szülőotthon sorsai- 1988-ban, rendkívül előny­FIGYELEM! (Az áh alánon inkolát végzettek!) Hozzz utaknuit válazztotUn? Nem ulke- rült a* éved, én a 16. érvet betöltötted, ne ken eredj el! Ml várunk as alábbi szakmákban. AKÉKtíSiSHOLíJiLIIPtatiBC. .WPAll télén feltételekkel és az itt élők sérelmére, a megyei tanács tulaj­donába került. Előtte - szerin­tem egy hibás döntés következté­ben - mint szülőotthont bezár­ták. Tudomásom szerint (úgyne­vezett barterügyletként) mind­össze 300 ezer forintot kapott vi­szonzásul a település, amely az orvosi rendelő felújításához ka­pott támogatás volt. A képviselő- testület 1993-ban hozott egy dön­tést, melyben a megyei közgyű­léshez fordult az akkor már szo­ciális otthonként működő ingat­lan visszaadásáért. A megyei szervezet mereven elzárkózott a dologtól. Idén megismételtük a kérést, melyről a megyei közgyű­lés elnöke és a testület is támoga- tóan nyilatkozott.- Ezek szerint kedvező döntés várható?- A közeljövőben egyeztető tár­gyalásokat folytatunk, melynek célja, hogy kölcsönös megállapo­dás szülessen a visszaadásról. Sze­retném megnyugtatni az érintett időskorú lakosságot, illetve a kivá­ló munkát végző személyzetet, hogy az épületet továbbra is szoci­ális otthonként kívánjuk fenntarta­ni, mint önálló helyi intézményt. Reményeink szerint erre 2001 ja­nuárjától lesz esély. ________hun. l.WúÁVIW.LMAL'Uai • ápoláfti HMN/U/trnN «* n»\ruhm-U< *„U> « vRPPÓmunkás • rukréiz • fm/rlím* dÍM/nftvtnykrriémt' • bóriárgykéu/íU) Jelentkemnl leheti 2000. tiugijw/.iun 10-éíg a Gőndöcn Benedek Szakképp Ukolúbun. 5700 Gyula, KonnuiH L u. 26, Tel.: (66) 463- 123, 463-540, ____________•mos* ÉRETTSÉGIZETTEK, FIGYELEM! Nappalt tagozatot, tngyena, Iskolarendszerű képzéseket Indítunk az alábbi szakokon : »- középfokú ügyintéző titkár >- felsőfokú gyógypedagógiai asszisztens >- pedagógiai asszisztens »- cukrász >- fazekas »- virágkötő »- dísznövénykertész »- bőrtárgykészttő - népi. Kollégium is ingyenes! Jelenilíeinl leheti 2000. augusztus ló­éig a Göndöcs Benedek Szakképző Is­kolában, 5700 Gyula, Kossuth L. u. 26. Tel.: (66) 463-123,463-540. ,™. ff BÉKÉS” TÁVFELÜGYELET A A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság és a Trezor kizárólagos együttműködésével. AKCIÓS RÉSZLETFIZETÉSI programjaiból: „NYUGALOM CSOMAG” Lakásába riasztót vehet havi RÉSZLETRE: 3900 Ft + áfa. A havi díj tartalmazza a riasztórendszer-tervezés, -telepí­tés részlettörlesztését és a „BÉKÉS” Távfelügyelet havi szolgáltatási díját is! NE CSALOGASSA A BETÖRŐKET „NYITOTT AJTÓVAL”! Sor- és családi ház, kis üzlet külön akcióban/ Kérje tájékoztatónkat! A BIZTONSÁG MEGTEREMTÉSÉHEZ BIZTOSÍTJUK ÖNNEK A LEHETŐSÉGET. Gondoija át és éljen vele! Készséggel fogadjuk érdeklődését. 5600 Békéscsaba, Illésházi út 18. Tel.: (66) 453-540, 441-833. A CSALÁD NYUGALMÁÉRT! Tizennégy évesen Dachauban Egy roma holokauszt-túlélő emlékezik 1944 augusztus másodikán - egyetlen éjszaka alatt - négy­ezer romát megölve felszámolták az auschwitzi cigánytá­bort. Az európai romák ezen a napon emlékeznek a roma holokausztban elhunyt mintegy félmillió európai társukra. Az évfordulóra a roma sajtóközpont túlélőkkel készített interjúkból állított össze kötetet. A könyvben mások mellett Kolompár Istvánná Lakatos Julianna is emlékezik. Kolompár Istvánná Lakatos Juli­anna így emlékszik vissza: „Tizennégy évesen vittek el, előbb Pápára, onnan Komárom­ba. Három hét után kiválogatták a fiatalokat, meg a férfiakat, az anyámot meg a kis testvéreimet hazaengedték. Vettem én is ma­gamhoz az egyiket, magamhoz fogtam, mintha az enyém lenne. De fiatalnak látszottam. Bevago- níroztak engem is, meg a nővére­met, irány Dachau. Két-három nap tartott az út. Enni nem kaptunk, de még vizet se. Bizony nem. Meg vót deresed- ve az ablaknak a vasa. Reggel ko­rán felálltunk, a vasrácsot nyal­tuk. így vót egy kis nedvesség a szánkba. Leszedtek minket Dachauban, sorakozó, ötös sora- kozóba. Előző nap elvitték a zsi­dókat, a helyükre meg tettek min­ket. A férfiak nem bántottak, csak az SS-tisztnők. Azok még kegyet­lenebbek vótak. Az egyiknek a kezin vót rátekerve egy vastag szíj, olyant rácsapott a fejemre, hátulrul a szemembe, azt hittem, mindjárt megvakulok. Egy hónapig ott vótunk Dachauban, akkor bevagoníroz- tak megint, és elvittek egy másik táborba. Ott talán másfél hónapig vótunk. Befogtak minket dolgozni a zsidó nőkkel, a vasútra. Köveket ösz- szeszedni, gráblálni, meg a fűt fölkapálni. Vót egy nagy-nagy téresség, az Appelplatz, reggel há­romtól nyolcig, fél kilencig kint álltunk, ha hideg vót, ha meleg. Aki nem bírta, azt fogták, elvitték, bedobták egy hullaverembe. Kaptunk ilyen kis szoknyát meg vékony kabátot, a ruháin­kat, meg az aranyakat mind le­vetették. Ami aranyakat leszed­tek ott a cigányoktul meg a zsidókrul azok az SS-katonák la­páttal szórták. De vót olyan ma­gas, mint a házunk teteje. Én vótam apám kedvencebb lánya, akár­melyik vá­sárba ment, úgy haza so­se jött, hogy ne hozott vóna nekem valamit. Vót négy aranygyűrűm, egy nyakláncom, fül­bevalóm, karkötőm, azt mind szépen oda kellett adni. Itt azzal vót jobb helyünk a többitől, hogy a gázkamra előtt vót lerakva az égvilágon minden, krumpli, póré, zöldség, csutri ré­pa. Mikor ki tudtunk egy kicsit szökni, egyet elloptunk, a hó­nunk alá vágtuk, osztán szalad­tunk. Úgy éltem túl, hogy tudtam élelmet lopni, másképpen én is feldobtam vóna a talpamat. Ha ügyes vótál, tovább éltél. Úgy vótak velünk, ha megdöglesz, megdöglesz. Németországban az 1935-ös állampolgársági tör­vény a „német vagy fajrokon vérű állampolgárok” kategóriájából már nemcsak a zsidókat, hanem a cigányokat is kizárta. Az 1938. évi népszámlálás után megkezdődtek a deportálások. A magyar- országi roma áldozatok számáról máig viták foly­nak: öt- és ötvenezer közöttiek a becslések. Sok helyen minden dokumentum nélkül hurcolták el a cigányokat, vagy lőtték bele őket a falu szélén megásott tömegsírokba. Ilyen tömeggyilkosságok történtek Várpalotán, Lajoskomáromban s a Tolna megyei Lengyelben. Egy nagy, erős német orvos, nem tudom mi vót a neve neki, ta­lán azt tette velünk, hogy hát ne menstruáljunk. Elmondjam nyíl­tan? A szemérmes testünkbe adott három-négy injekciókat, he­ti egyszer. Nem fájt az semmit se. Akkor nem is jött meg de, később igen, mert gyermekeim is szület­tek már itthon. Jött a front. Hajtottak minket gyalog az utakon, a városon kívül akartak az erdő alatt vinni, a sánc már meg vót készítve. Olyan hosszú vót a sor, akár­hogy néztünk hátra, nem láttuk a végit. Úgy menekültünk meg, hogy támadtak a repülők, az SS-katonák meg mind le­feküdtek a sáncba. Mink meg elszöktünk. Meg­szöktünk, hogy jó órába mondjam, és attól fogva csak mentünk. Bemen­tünk a német házakhoz, pici brot, kaffe, alászol­gálja, mentünk tovább, így érkeztünk haza. Egy hónapig gyalogoltam, mire Magyarország­ra értem.” VIDÁK MELINDA

Next

/
Thumbnails
Contents