Békés Megyei Hírlap, 2000. július (55. évfolyam, 157-177. szám)

2000-07-31 / 177. szám

2. OLDAL - 2000. JÚLIUS 31., HÉTFŐ V I L Á G ■ / H A Z A I TÜKÖR A „bölcsek” Ausztriáról Bécs Az Európai Unió által megbízott „három bölcs” vasárnap befe­jezte háromnapos vizsgálódását Ausztriában. „Ez a látogatás előreláthatólag elegendő anya­got szolgáltatott álláspontunk kialakításához, ezért nem terve­zünk újabb helyszíni tájékozó­dást” - közölte Jochen Frowein német ügyvéd és emberjogi ak­tivista, áld két társával, Martti Ahtisaari korábbi finn államfő­vel és Marcelino Oreja volt spa­nyol külügyminiszterrel csak­nem 30 osztrák személyiséggel találkozott. A 18 órás megbeszélések al­kalmával többek között meg­hallgatták Thomas Klestil köz- társasági elnököt és Wolfgang Schüssel kancellárt, továbbá a kormányzó és az ellenzéki pár­tok vezetőit, társadalmi és egy­házi szervezetek képviselőit. Ta­lálkoztak Anas Schakfehhel, az ausztriai muszlint vallási közös­ség elöljárójával. A megbeszélé­sek tartalmáról azonban nem közöltek részleteket, arra hivat­kozva, hogy előbb a jelentésüket kell az Ausztriát sújtó szankciók esetleges megszüntetésével kap­csolatban a brüsszeli bizottság számára elkészíteniük. Annyit még elmondtak: nem terveznek találkozót Jörg Haider karintiai tartományi vezetővel, az Oszt­rák Szabadságpárt korábbi elnö­kével sem. (gy.i Majomszeretet London A kihalás veszélye fenyegeti a csimpánzokat. Számuk azért csökken rohamosan, mert az utóbbi időben egyre többször ke­rülnek a teremtés koronáinak tá­nyérjára. Brit kutatók vizsgálatai szerint legközelebbi rokonaink száma rohamosan csökken: száz esztendeje 25 országban még kétmillió példány élt, míg az ez­redfordulón már csak a Kongói Köztársaság, Gabon és Kamerun területén lehetett találkozni né­hány majommal. Mindössze 150 ezer példány kóborol Nyugat- és Közép-Afrikában azokból az ál­latokból, amelyek génjeinek 98 százaléka megegyezik az ember génállományával. A gyanútlan csimpánzokra szinte minden bo­korban orvvadászok lesnek. A majomvadászat - bár tiltják - azért jó üzlet, mert egyre több előkelő európai és amerikai étté- • remben szolgálnak fel különle­gességként majomhúst. A „hu­mánusabb” újgazdagok nem a tányérjukra csempésztetik a csimpánzokat, hanem háziállat­ként tartják, ám ahhoz, hogy a kicsinyeket megkaparinthassák, az anyaállatot le kell a vadászok- nak gyilkolniuk. ______(farkas) A lázadók nem adják fel Bármikor újabb háború törhet ki Csecsenföldön A jelek szerint Csecsenföldön és környékén a korábbinál is jobban tartanak attól, hogy a muzulmán fegyveresek újabb akciókba kezdenek. Észak-Kaukázus Az a veszély fenyeget, hogy a lázadók megpró­bálják megismételni tavaly augusztusi hadmű­veleteiket, amikor betörtek Dagesztánba, és voltaképpen kirobbantották a második csecsen háborút. Dagesztán nyugati részén fokozott ké­szültségbe helyezték az önkéntesekből álló úgynevezett helyi ön­védelmi erőket. Az in­doklás szerint az intéz­kedést az tette szüksé­gessé, hogy a csecsen iszlám szélsőségesek újabb fegyveres akci­ókkal és terrortáma­dásokkal fenyegetőz­nek. A határőrség már jó egy hete riadóké­szültségben van a Csecsenfölddel szom­szédos köztársaság­ban, a belügyi erők pe­dig hadgyakorlatot tar­tanak. Megszigorították az ellenőrzést Groznij egyes részeiben is. Az elmúlt éjszaka Argun felől csak azokat en­gedték be a városba, akiknek ott van az ál­landó lakhelyük. Az orosz hatóságok attól tartanak, hogy a fegy­veresek békés polgár­ként próbálnak meg be­szivárogni Groznijba. A hét végén egyéb­ként újabb összecsa­pások voltak orosz ka­tonai alakulatok és szakadár fegyveresek között Csecsenföldön. Az Itar-Tassz hírügy­nökség jelentése sze­rint a lázadók Groznij közelében megtámad­tak egy orosz katonai szállító konvojt. A mintegy negyven per­cen át tartó ütközet so­rán a szeparatisták gépfegyverrel és grá­nátvetővel tüzeltek; az akcióban egy orosz te­herautót eltaláltak; a jármű leégett, egy orosz katona megse­besült - közölték ille­tékesek a kormány csecsenföldi tanácsadójá­nak, Szergej Jasztrzsembszkijnek az irodájából. Külföldi tévéállomások helyszíni tudósításai szerint a megtámadott szállítmányt nem véd­ték helikopterek, ugyanakkor Jasztrzsebmszkij munkatársa azt állította: a csecsen támadást helikopterekről leadott lövésekkel és tüzérségi rohammal verték vissza. A szakadárok a Csecsenföld déli részén húzódó hegyekből indítják partizántámadásaikat. A csecsen ügyekkel megbízott Viktor Kazancev tábornok elmondta, hogy kapcsolat­ban áll egyes lázadó csecsen csoportokkal, azt azonban tagadta, hogy Aszlan Maszhadov csecsen elnökkel is tárgyalásokat folytatna. Ruszlan Gelajev, a lázadók parancsnoka cáfolta az orosz állításokat. Közölte: semmiféle tárgya­lások nem kezdődtek még el, s ha ezek valaha létrejönnének is, nem lehet céljuk, hogy letegyék a fegyvert. Hozzáfűzte: változatlanul készek a harcokra. Miközben az Európa Tanács parlamenti köz­FOTÓ: EUROPRESS/ARCHÍV gyűlése több ízben is azzal fenyegette1 meg Moszkvát, hogy felfüggeszti Oroszország szava­zati jogát, végső esetben pedig tagságát is, amennyiben záros határidőn belül nem vet véget a háborúnak, a Kreml már több ízben is dekla­rálta, hogy a követeléseknek messzemenően ele­get tett. Az orosz katonai jelenlét változatlan a föderáció tagköztársaságában. A lázadók célja viszont egyértelműen a teljes önállóság kivívása és egy új iszlám állam létrehozása. igyulayi Az orosz katonaságnak állandó készenlétben kell lennie Út Erdélyen át? Orbán a külhoni magyarság sorsáról Tusnádfürdö- Az 1996. évi romániai választások után megszűnt a központi kormányzatból irányított magyarellenes hangulatkeltés - mondta Orbán Viktor a bálványosi nyári szabadegyetem záró­napján. A miniszterelnök kijelentette, hogy a magyar kormány változat­lanul támogatja az erdélyi állami magyar egyetem alapításának ügyét és anyagilag támogatja ma­gánegyetem létrehozását. Létre­hozta a magyar állandó értekez­letet és megalkotja a státustör­vényt. Kérdésre válaszolva nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy akár a külhoni magyar ál­lampolgárság ügyét is megvizs­gálják a szakértők, ha ezt a hatá­ron túli magyar szervezetek ve­zetői egyértelműen kérni fogják. A nyári egyetem munkájában részt vett Mircea Ciumara román államminiszter, ügyvezető kor­mányfő. A hallgatók körében nemtetszést váltott ki azon kije­lentése, hogy Erdély nem bruttó befizetője az állami költségvetés­nek, a fogyasztás nagyobb ugyanis, mint a megtermelt ja­vak. „A miniszterelnök úr hozzá­járulna-e Erdély pénzügyi auto­nómiájának megteremtéséhez, hogy csökkenjen az államkasszá­ra nehezedő teher?” - hangzott el a kérdés a hallgatóság köréből. „Elvben nem lenne kifogásom el­lene - mondta Mircea Ciumara -, de racionális feltételek alapján ez megvalósíthatatlan.” Adrian Severin volt külügymi­niszter, az EBESZ elnöke azt ne­vezte a legfontosabbnak, hogy olyan közös magyar-román nagy beruházások történjenek, mint például egy Erdélyen keresztül vezető Budapest-Bukarest autó­pálya megépítése. Ciumara erre úgy reagált: már az idén elkezdő­dik az építés, de a kormánydön­tés egy Erdélyt elkerülő útvonal­ról szól. Orbán Viktor miniszter- elnök úgy nyilatkozott: a magyar kormány továbbra is kitart amel­lett, hogy szükség van egy Erdé­lyen áthaladó autópályára, s erről a két kormány korábban már meg is állapodott. EUROPRE88/MR Minisztériumi igények Budapest A minisztériumok közül egyedül a honvédelmi nem kér többet jövőre annál az összegnél, mint amit a Pénzügyminisztérium aján­lott, jelentős többletforrásra tart viszont igényt az egész­ségügyi tárca, noha a konk­rét számokat még nem hoz­ták nyilvánosságra. A Honvédelmi Minisztériumnak (HM) nincs pluszigénye a költ­ségvetésével kapcsolatban, hi­szen a kormány még tavaly ga­rantálta a tárca költségvetési elő­irányzatának folyamatos növeke­dését - mondták el a szaktárca sajtófőosztályán. Ennek értelmé­ben a tárca jövőre 17 százalékkal nagyobb összegből, mintegy 223 milliárd forintból gazdálkodhat. Az Ifjúsági és Sportminisztéri­um 11,9 milliárd forinttal kér töb­bet 2001. évi költségvetéséhez a Pénzügyminisztérium által aján­lott 12 milliárdnál. A minisztéri­um a többletigények prioritásai között említette a kábítószer-pre­vencióra fordítandó megnövekvő összegeket, valamint új sportléte­sítmények építését. A Szociális és Családügyi Mi­nisztérium 30,9 milliárd forintos támogatást igényel 2001-re, ami 8 milliárd forinttal több a PM ja­vaslatánál - közölte a tárca köz- igazgatási államtitkára. Pnlay Gyula a minisztérium legfonto­sabb megoldandó feladataként a szociális intézmények rekonst­rukcióját, a családokat segítő szolgáltatások bővítését, vala­mint a szociális ágazatban dolgo­zók bérének programozott fej­lesztését jelölte meg. Az Igazságügyi Minisztérium 28,8 milliárd forintos támogatást kapna a Pénzügyminisztérium tervei szerint. Ez az összeg mint­egy 7,4 milliárddal kevesebb, mint amennyit a tárca igényel - közölte a tárca sajtótitkársága. A többletfeladatok elsősorban a büntetés-végrehajtásnál jelent­keznek, mivel a büntető jogsza­bályok módosításával a fogva tar­tottak száma jelentősen nőtt. Az Egészségügyi Minisztéri­um nem kívánt költségvetési igé­nyeiről számszerűsített tájékoz­tatást adni. A tárca kommuniká­ciós központja szerint a minisz­térium javaslatában hangsúlyos elemként szerepel az egészség- ügyi dolgozók jelentős béremelé­séhez szükséges finanszírozási többletigény, valamint a lakosság sürgősségi ellátásának fejleszté­séhez, illetve a különböző beteg­ségszűrő programok megvalósí­tásához nélkülözhetetlen anyagi fedezet megteremtése. Pokomi Zoltán oktatási mi­niszter korábban jelezte, hogy a tárca 148 milliárd forintos keretét a jövő évben 45 milliárddal sze­retnék növelni. Végösszegként 170 milliárdot lát érvényesíthető­nek. Az igényelt pénzt elsősor­ban az oktatók és a pedagógusok bérfejlesztésére, kutatásfejlesz­tésre, valamint felsőoktatási be­ruházásokra fordítanák. ■ Tudtak a deportálásokról Az USA nem segített megakadályozni a holokaasztot Sztálin ördögi terve Dokumentumok az orosz zsidók elhurcolásának előkészületeiről A Rómát megszállva tartó németek rendőrsége 1943 ok­tóberében váratlanul letartóztatott ezernél több zsidó polgárt. Vagonokba terelték és Auschwitzba deportálták őket, ahonnan mindössze tizenöten tértek közülük visz- sza. A nyugati szövetségesek, akik a német tervekről tudtak, megakadályozhatták volna a római zsidók de­portálását. Amerikai kormányzati levéltárakban most szabadították el azoknak iratoknak a tanulmányozását, amelyek az OSS (a CIA elődje) második világháborús szerepével kapcsolatosak. Washington A dossziékból kitetszik, hogy az Egyesült Államokban annak ide­jén megfejtették az SD, a német biztonsági szolgálat rejtjelezési kódját, így le tudták fordítani a lehallgatott titkos üzeneteket. Azokból pedig az is kiderült, mi­kor és mire készülnek a németek a zsidók ellen. Mivel az olasz lakosság tá­mogatta zsidó polgártársait, megfelelő figyelmeztetés ese­tén - például ha Roosevelt ame­rikai elnök vagy Churchill brit miniszterelnök a rádióban le­leplezi a deponálási terveket - biztos menedéket találhattak volna, s így talán elkerülhették volna a halált. Az akták tanúsága szerint azonban a nyugati szövetsége­sek a németek üzeneteinek le­hallgatását csak arra használták fel, hogy megállapítsák, hol és milyen német alakulat található - a többi a jelek szerint nem ér­dekelte őket. A washingtoni Fehér Ház és a törvényhozás fellépésének hatására legalább most, az ez­redfordulón keresik: kik voltak a felelősök mindezért? Az egy­kor elmaradt fellépéssel kap­csolatos vizsgálatnak ugyanis több mint 50 év múltán leg­alább anyagi következményei lehetnek - a felelősök és az ál­dozatok hozzátartozói számára egyaránt. Különösen most,. amikor világszerte napirenden van a kényszermunkára elhur­colt zsidók - és fennmaradt hozzátartozóik, leszármazott­jaik - kárpótlása. Amikor az orvosperekkel kapcsolatosan 1953 elején a Szov­jetunióban elérte csúcsát az antiszemita kampány, Sztálin előkészítette a zsidók deportálását az ország európai részé­ből Szibériába és a Távol-Keletre. Jakov Etinger történész számos ismeretlen részletet feltárt.- Amennyire ez a ’60-as és a 70- es évek közepette lehetséges volt, gyűjtöttem az ezzel kapcsolatos anyagokat. Sikerült találkoznom az akkori miniszterelnökkel, Mi­hail Bulganyinnal is. Megerősí­tette a deportálás előkészítéséről hosszú évek óta terjengő híreket. Ő 1953 február közepén kapott utasítást Sztálintól, hogy Moszk­vában és az ország más ipari köz­pontjaiban állítsanak össze a zsi­dók kitelepítéséhez néhány száz vasúti szerelvényt. - Megtervez­ték - mondta - a szerelvényekkel történő „baleseteket” és „spon­tán” megtámadásukat is. A ’90-es évek közepén megis­merkedtem Nyikolaj Poljakowal, aki sokáig az állambiztonsági szervek, majd a pártközpont ap­parátusának munkatársa volt. Visszaemlékezéséből kiderül, hogy a zsidók deportálását Sztá­lin már a ’40-es évek végén, az ’50-esek elején eldöntötte. A zsi­dók elhelyezésére erőltetett ütemben épültek a koncentrációs táborok Szibériában és a Távol- Keleten. Ezzel egy időben ország­szerte listákat állítottak össze az elhurcolandókról. Kétféle névsor készült: az első a „fajtiszta”, a másik a félzsidóké volt. A listák összeállításába bevon­ták a személyzeti osztályokat, a házfelügyelőket, a rendőrség és az állambiztonság embereit. A „Filozófiai Kérdések” főszerkesz­tője, a filozófia tudományok dok­tora, D. Csesznokov megbízást ka­pott a deportálás megideologizá- lására. Csesznokov „tudományo­san” bizonyította, hogy a zsidók „természetükből eredően” a nép és a szocializmus ellenségei. Visszaemlékezéseiben Szaha- rov akadémikus azt írja: „Meg­tudtuk, hogy március elején sze­relvényeket készítettek elő a zsi­dók deportálásához, és anyago­kat nyomtattak ki ennek igazolá­sára - a többi között a Pravda egy cikkét Az orosz nép meg­menti a zsidókat címmel.” A terv végrehajtását Sztálin halála meg­zavarta. EUROPRESS/NOVOtZTYI

Next

/
Thumbnails
Contents