Békés Megyei Hírlap, 2000. július (55. évfolyam, 157-177. szám)
2000-07-31 / 177. szám
2. OLDAL - 2000. JÚLIUS 31., HÉTFŐ V I L Á G ■ / H A Z A I TÜKÖR A „bölcsek” Ausztriáról Bécs Az Európai Unió által megbízott „három bölcs” vasárnap befejezte háromnapos vizsgálódását Ausztriában. „Ez a látogatás előreláthatólag elegendő anyagot szolgáltatott álláspontunk kialakításához, ezért nem tervezünk újabb helyszíni tájékozódást” - közölte Jochen Frowein német ügyvéd és emberjogi aktivista, áld két társával, Martti Ahtisaari korábbi finn államfővel és Marcelino Oreja volt spanyol külügyminiszterrel csaknem 30 osztrák személyiséggel találkozott. A 18 órás megbeszélések alkalmával többek között meghallgatták Thomas Klestil köz- társasági elnököt és Wolfgang Schüssel kancellárt, továbbá a kormányzó és az ellenzéki pártok vezetőit, társadalmi és egyházi szervezetek képviselőit. Találkoztak Anas Schakfehhel, az ausztriai muszlint vallási közösség elöljárójával. A megbeszélések tartalmáról azonban nem közöltek részleteket, arra hivatkozva, hogy előbb a jelentésüket kell az Ausztriát sújtó szankciók esetleges megszüntetésével kapcsolatban a brüsszeli bizottság számára elkészíteniük. Annyit még elmondtak: nem terveznek találkozót Jörg Haider karintiai tartományi vezetővel, az Osztrák Szabadságpárt korábbi elnökével sem. (gy.i Majomszeretet London A kihalás veszélye fenyegeti a csimpánzokat. Számuk azért csökken rohamosan, mert az utóbbi időben egyre többször kerülnek a teremtés koronáinak tányérjára. Brit kutatók vizsgálatai szerint legközelebbi rokonaink száma rohamosan csökken: száz esztendeje 25 országban még kétmillió példány élt, míg az ezredfordulón már csak a Kongói Köztársaság, Gabon és Kamerun területén lehetett találkozni néhány majommal. Mindössze 150 ezer példány kóborol Nyugat- és Közép-Afrikában azokból az állatokból, amelyek génjeinek 98 százaléka megegyezik az ember génállományával. A gyanútlan csimpánzokra szinte minden bokorban orvvadászok lesnek. A majomvadászat - bár tiltják - azért jó üzlet, mert egyre több előkelő európai és amerikai étté- • remben szolgálnak fel különlegességként majomhúst. A „humánusabb” újgazdagok nem a tányérjukra csempésztetik a csimpánzokat, hanem háziállatként tartják, ám ahhoz, hogy a kicsinyeket megkaparinthassák, az anyaállatot le kell a vadászok- nak gyilkolniuk. ______(farkas) A lázadók nem adják fel Bármikor újabb háború törhet ki Csecsenföldön A jelek szerint Csecsenföldön és környékén a korábbinál is jobban tartanak attól, hogy a muzulmán fegyveresek újabb akciókba kezdenek. Észak-Kaukázus Az a veszély fenyeget, hogy a lázadók megpróbálják megismételni tavaly augusztusi hadműveleteiket, amikor betörtek Dagesztánba, és voltaképpen kirobbantották a második csecsen háborút. Dagesztán nyugati részén fokozott készültségbe helyezték az önkéntesekből álló úgynevezett helyi önvédelmi erőket. Az indoklás szerint az intézkedést az tette szükségessé, hogy a csecsen iszlám szélsőségesek újabb fegyveres akciókkal és terrortámadásokkal fenyegetőznek. A határőrség már jó egy hete riadókészültségben van a Csecsenfölddel szomszédos köztársaságban, a belügyi erők pedig hadgyakorlatot tartanak. Megszigorították az ellenőrzést Groznij egyes részeiben is. Az elmúlt éjszaka Argun felől csak azokat engedték be a városba, akiknek ott van az állandó lakhelyük. Az orosz hatóságok attól tartanak, hogy a fegyveresek békés polgárként próbálnak meg beszivárogni Groznijba. A hét végén egyébként újabb összecsapások voltak orosz katonai alakulatok és szakadár fegyveresek között Csecsenföldön. Az Itar-Tassz hírügynökség jelentése szerint a lázadók Groznij közelében megtámadtak egy orosz katonai szállító konvojt. A mintegy negyven percen át tartó ütközet során a szeparatisták gépfegyverrel és gránátvetővel tüzeltek; az akcióban egy orosz teherautót eltaláltak; a jármű leégett, egy orosz katona megsebesült - közölték illetékesek a kormány csecsenföldi tanácsadójának, Szergej Jasztrzsembszkijnek az irodájából. Külföldi tévéállomások helyszíni tudósításai szerint a megtámadott szállítmányt nem védték helikopterek, ugyanakkor Jasztrzsebmszkij munkatársa azt állította: a csecsen támadást helikopterekről leadott lövésekkel és tüzérségi rohammal verték vissza. A szakadárok a Csecsenföld déli részén húzódó hegyekből indítják partizántámadásaikat. A csecsen ügyekkel megbízott Viktor Kazancev tábornok elmondta, hogy kapcsolatban áll egyes lázadó csecsen csoportokkal, azt azonban tagadta, hogy Aszlan Maszhadov csecsen elnökkel is tárgyalásokat folytatna. Ruszlan Gelajev, a lázadók parancsnoka cáfolta az orosz állításokat. Közölte: semmiféle tárgyalások nem kezdődtek még el, s ha ezek valaha létrejönnének is, nem lehet céljuk, hogy letegyék a fegyvert. Hozzáfűzte: változatlanul készek a harcokra. Miközben az Európa Tanács parlamenti közFOTÓ: EUROPRESS/ARCHÍV gyűlése több ízben is azzal fenyegette1 meg Moszkvát, hogy felfüggeszti Oroszország szavazati jogát, végső esetben pedig tagságát is, amennyiben záros határidőn belül nem vet véget a háborúnak, a Kreml már több ízben is deklarálta, hogy a követeléseknek messzemenően eleget tett. Az orosz katonai jelenlét változatlan a föderáció tagköztársaságában. A lázadók célja viszont egyértelműen a teljes önállóság kivívása és egy új iszlám állam létrehozása. igyulayi Az orosz katonaságnak állandó készenlétben kell lennie Út Erdélyen át? Orbán a külhoni magyarság sorsáról Tusnádfürdö- Az 1996. évi romániai választások után megszűnt a központi kormányzatból irányított magyarellenes hangulatkeltés - mondta Orbán Viktor a bálványosi nyári szabadegyetem zárónapján. A miniszterelnök kijelentette, hogy a magyar kormány változatlanul támogatja az erdélyi állami magyar egyetem alapításának ügyét és anyagilag támogatja magánegyetem létrehozását. Létrehozta a magyar állandó értekezletet és megalkotja a státustörvényt. Kérdésre válaszolva nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy akár a külhoni magyar állampolgárság ügyét is megvizsgálják a szakértők, ha ezt a határon túli magyar szervezetek vezetői egyértelműen kérni fogják. A nyári egyetem munkájában részt vett Mircea Ciumara román államminiszter, ügyvezető kormányfő. A hallgatók körében nemtetszést váltott ki azon kijelentése, hogy Erdély nem bruttó befizetője az állami költségvetésnek, a fogyasztás nagyobb ugyanis, mint a megtermelt javak. „A miniszterelnök úr hozzájárulna-e Erdély pénzügyi autonómiájának megteremtéséhez, hogy csökkenjen az államkasszára nehezedő teher?” - hangzott el a kérdés a hallgatóság köréből. „Elvben nem lenne kifogásom ellene - mondta Mircea Ciumara -, de racionális feltételek alapján ez megvalósíthatatlan.” Adrian Severin volt külügyminiszter, az EBESZ elnöke azt nevezte a legfontosabbnak, hogy olyan közös magyar-román nagy beruházások történjenek, mint például egy Erdélyen keresztül vezető Budapest-Bukarest autópálya megépítése. Ciumara erre úgy reagált: már az idén elkezdődik az építés, de a kormánydöntés egy Erdélyt elkerülő útvonalról szól. Orbán Viktor miniszter- elnök úgy nyilatkozott: a magyar kormány továbbra is kitart amellett, hogy szükség van egy Erdélyen áthaladó autópályára, s erről a két kormány korábban már meg is állapodott. EUROPRE88/MR Minisztériumi igények Budapest A minisztériumok közül egyedül a honvédelmi nem kér többet jövőre annál az összegnél, mint amit a Pénzügyminisztérium ajánlott, jelentős többletforrásra tart viszont igényt az egészségügyi tárca, noha a konkrét számokat még nem hozták nyilvánosságra. A Honvédelmi Minisztériumnak (HM) nincs pluszigénye a költségvetésével kapcsolatban, hiszen a kormány még tavaly garantálta a tárca költségvetési előirányzatának folyamatos növekedését - mondták el a szaktárca sajtófőosztályán. Ennek értelmében a tárca jövőre 17 százalékkal nagyobb összegből, mintegy 223 milliárd forintból gazdálkodhat. Az Ifjúsági és Sportminisztérium 11,9 milliárd forinttal kér többet 2001. évi költségvetéséhez a Pénzügyminisztérium által ajánlott 12 milliárdnál. A minisztérium a többletigények prioritásai között említette a kábítószer-prevencióra fordítandó megnövekvő összegeket, valamint új sportlétesítmények építését. A Szociális és Családügyi Minisztérium 30,9 milliárd forintos támogatást igényel 2001-re, ami 8 milliárd forinttal több a PM javaslatánál - közölte a tárca köz- igazgatási államtitkára. Pnlay Gyula a minisztérium legfontosabb megoldandó feladataként a szociális intézmények rekonstrukcióját, a családokat segítő szolgáltatások bővítését, valamint a szociális ágazatban dolgozók bérének programozott fejlesztését jelölte meg. Az Igazságügyi Minisztérium 28,8 milliárd forintos támogatást kapna a Pénzügyminisztérium tervei szerint. Ez az összeg mintegy 7,4 milliárddal kevesebb, mint amennyit a tárca igényel - közölte a tárca sajtótitkársága. A többletfeladatok elsősorban a büntetés-végrehajtásnál jelentkeznek, mivel a büntető jogszabályok módosításával a fogva tartottak száma jelentősen nőtt. Az Egészségügyi Minisztérium nem kívánt költségvetési igényeiről számszerűsített tájékoztatást adni. A tárca kommunikációs központja szerint a minisztérium javaslatában hangsúlyos elemként szerepel az egészség- ügyi dolgozók jelentős béremeléséhez szükséges finanszírozási többletigény, valamint a lakosság sürgősségi ellátásának fejlesztéséhez, illetve a különböző betegségszűrő programok megvalósításához nélkülözhetetlen anyagi fedezet megteremtése. Pokomi Zoltán oktatási miniszter korábban jelezte, hogy a tárca 148 milliárd forintos keretét a jövő évben 45 milliárddal szeretnék növelni. Végösszegként 170 milliárdot lát érvényesíthetőnek. Az igényelt pénzt elsősorban az oktatók és a pedagógusok bérfejlesztésére, kutatásfejlesztésre, valamint felsőoktatási beruházásokra fordítanák. ■ Tudtak a deportálásokról Az USA nem segített megakadályozni a holokaasztot Sztálin ördögi terve Dokumentumok az orosz zsidók elhurcolásának előkészületeiről A Rómát megszállva tartó németek rendőrsége 1943 októberében váratlanul letartóztatott ezernél több zsidó polgárt. Vagonokba terelték és Auschwitzba deportálták őket, ahonnan mindössze tizenöten tértek közülük visz- sza. A nyugati szövetségesek, akik a német tervekről tudtak, megakadályozhatták volna a római zsidók deportálását. Amerikai kormányzati levéltárakban most szabadították el azoknak iratoknak a tanulmányozását, amelyek az OSS (a CIA elődje) második világháborús szerepével kapcsolatosak. Washington A dossziékból kitetszik, hogy az Egyesült Államokban annak idején megfejtették az SD, a német biztonsági szolgálat rejtjelezési kódját, így le tudták fordítani a lehallgatott titkos üzeneteket. Azokból pedig az is kiderült, mikor és mire készülnek a németek a zsidók ellen. Mivel az olasz lakosság támogatta zsidó polgártársait, megfelelő figyelmeztetés esetén - például ha Roosevelt amerikai elnök vagy Churchill brit miniszterelnök a rádióban leleplezi a deponálási terveket - biztos menedéket találhattak volna, s így talán elkerülhették volna a halált. Az akták tanúsága szerint azonban a nyugati szövetségesek a németek üzeneteinek lehallgatását csak arra használták fel, hogy megállapítsák, hol és milyen német alakulat található - a többi a jelek szerint nem érdekelte őket. A washingtoni Fehér Ház és a törvényhozás fellépésének hatására legalább most, az ezredfordulón keresik: kik voltak a felelősök mindezért? Az egykor elmaradt fellépéssel kapcsolatos vizsgálatnak ugyanis több mint 50 év múltán legalább anyagi következményei lehetnek - a felelősök és az áldozatok hozzátartozói számára egyaránt. Különösen most,. amikor világszerte napirenden van a kényszermunkára elhurcolt zsidók - és fennmaradt hozzátartozóik, leszármazottjaik - kárpótlása. Amikor az orvosperekkel kapcsolatosan 1953 elején a Szovjetunióban elérte csúcsát az antiszemita kampány, Sztálin előkészítette a zsidók deportálását az ország európai részéből Szibériába és a Távol-Keletre. Jakov Etinger történész számos ismeretlen részletet feltárt.- Amennyire ez a ’60-as és a 70- es évek közepette lehetséges volt, gyűjtöttem az ezzel kapcsolatos anyagokat. Sikerült találkoznom az akkori miniszterelnökkel, Mihail Bulganyinnal is. Megerősítette a deportálás előkészítéséről hosszú évek óta terjengő híreket. Ő 1953 február közepén kapott utasítást Sztálintól, hogy Moszkvában és az ország más ipari központjaiban állítsanak össze a zsidók kitelepítéséhez néhány száz vasúti szerelvényt. - Megtervezték - mondta - a szerelvényekkel történő „baleseteket” és „spontán” megtámadásukat is. A ’90-es évek közepén megismerkedtem Nyikolaj Poljakowal, aki sokáig az állambiztonsági szervek, majd a pártközpont apparátusának munkatársa volt. Visszaemlékezéséből kiderül, hogy a zsidók deportálását Sztálin már a ’40-es évek végén, az ’50-esek elején eldöntötte. A zsidók elhelyezésére erőltetett ütemben épültek a koncentrációs táborok Szibériában és a Távol- Keleten. Ezzel egy időben országszerte listákat állítottak össze az elhurcolandókról. Kétféle névsor készült: az első a „fajtiszta”, a másik a félzsidóké volt. A listák összeállításába bevonták a személyzeti osztályokat, a házfelügyelőket, a rendőrség és az állambiztonság embereit. A „Filozófiai Kérdések” főszerkesztője, a filozófia tudományok doktora, D. Csesznokov megbízást kapott a deportálás megideologizá- lására. Csesznokov „tudományosan” bizonyította, hogy a zsidók „természetükből eredően” a nép és a szocializmus ellenségei. Visszaemlékezéseiben Szaha- rov akadémikus azt írja: „Megtudtuk, hogy március elején szerelvényeket készítettek elő a zsidók deportálásához, és anyagokat nyomtattak ki ennek igazolására - a többi között a Pravda egy cikkét Az orosz nép megmenti a zsidókat címmel.” A terv végrehajtását Sztálin halála megzavarta. EUROPRESS/NOVOtZTYI
