Békés Megyei Hírlap, 2000. július (55. évfolyam, 157-177. szám)

2000-07-28 / 175. szám

4. OLDAL - 2000. JÚLIUS 28., PÉNTEK HAZAI TŰKOR Kiegészítő családtámogatás Budapest Több mint háromezer forin­tos egyszeri kiegészítő támo­gatást kap félmilliónyi isko­lás gyerek családja. A Szoci­ális és Családügyi Miniszté­rium (SZCSM) a tanévkez­dést akarja megkönnyíteni a legrosszabb anyagi körül­mények között élőknek. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás 13. havi kiegészítése nem érint mindenkit, áld egyéb­ként havonta kapja a pénzbeli se­gítséget. Harrach Péter, a tárca vezetője hangsúlyozta, hogy a 830 ezer gyerek közül csak az is­kolások után jár a kiegészítő tá­mogatás. A kiegészítés így több mint félmillió gyermeket érint or­szágszerte. A jogosult szülőknek nem kell külön kérvényt benyújtaniuk, mert a pénzt a települési önkor­mányzatok igénylik és a szep­temberben esedékes támogatás­sal együtt folyósítják. A juttatás az idén 3320 forint. A megvalósí­tásra a központi költségvetésből 1,7 milliárd forintot fordítanak. A miniszter a sajtótájékozta­tón beszélt a személyes gondos­kodást nyújtó szociális ellátó- rendszer fejlesztésére kiírt pályá­zatok eredményéről is. Harrach Péter közölte, hogy a tárca a 2000. évben négy témakörben hirdetett meg pályázatokat: szo­ciális szak- és alapellátás, lakó­otthonok kialakítása és korszerű­sítése, a falugondnoki hálózat, valamint a hajléktalanokat ellátó intézményrendszer bővítése. A beérkezett 902 beadványból 464 kapott támogatást. A nyertesek többnyire állami szervezetek, de a civil szféra, továbbá egyházi in­tézmények, illetve szervezetek is részesültek a most megítélt 1,33 milliárd forintból. - ré ­Segély gyermekeknek Budapest demokrata politikus, a Nemzet­------ közi Gyermekmentő Szolgálat A következő tanévre is megvan a pénzügyi fedeze­te annak, hogy a rászoruló iskolás és óvodás korú gyermekek étkeztetéséhez támogatást nyújtson ü Nemzetközi Gyermekmen­tő Szolgálat. Csütörtökön 22,5 millió forintnyi ado­mányt vettek át egy nem­zetközi nagyvállalat képvi­selőitől.- A lelkiismeretes pedagógusok­nak köszönhető, hogy észreve­szik azokat a gyermekeket, akik reggeli és tízórai nélkül érkez­nek az iskolába, s szüleiknek az ebédjük befizetésére sem futja - mondta Kuncze Gábor szabad­alelnöke. 1999-ben összesen csaknem 42 millió forintot osztottak szét, de ez sem volt elegendő vala­mennyi igény kielégítésére. Mintegy 4000 gyermek iskolai, illetve óvodai étkezési díját vál­lalta át a szolgálat. A szociálisan rászoruló gyermekek többsége vidéken, az árvíz sújtotta terüle­teken él. A gyermekmentők te­vékenységét segíti Kimberly Tufo, az Egyesült Államok ma­gyarországi nagykövetének fe­lesége is. Az étkezési hozzájárulásokat minden esetben közvetlenül a gyermekek nevére, az adott isko­lába, illetve óvodába utalják. ___________________H.Z8. Mostantól műhelymunka A kedden Méhkeréken, teg­nap pedig Zsadányban meg­rendezett vállalkozói fóru­mok lebonyolításával véget ért az Észak-kelet Békés megyei kistérség SAPARD operatív programjának nyil­vános szakasza. Mostantól, műhelymunka keretében a felhalmozott információk rendszerezése, a tapasztala­tok alprojektbe, majd prog­ramba illesztése zajlik - tá­jékoztatott a program elké­szítéséért felelős Gulyás Im­re kistérségmenedzser. Észak-kelet Békés A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium Vidékfej­lesztési Programok Főosztálya az A minősítést szerzett kistérségek részére - Észak-kelet Békés is e körbe tartozik - szeptember 15­ében határozta meg a SAPARD kistérségi operatív programok le­adási határidejét.- Újszalonta, Kötegyán és a há­zigazda település vállalkozóinak részvételével Méhkeréken rende­zett fórumon, átlagosnál gyen­gébb termőképességű mikrotérről is lévén szó a javasolt prioritások közül a nagyfóliás növényter­mesztés elterjesztése mellett a szerkezetátalakítás, az erdősítés kérdése került előtérbe. Zsadány, Körösnagyharsány, Biharugra, Geszt, illetve Mezőgyán reprezen­tánsai a szikes talaj további hasz­nosítási lehetőségeiről, s a falusi turizmus feltételemek megterem­téséről tanácskoztak, de téma volt a húshasznú szarvasmarha-ága­zat bővítése, illetve a juh- és kecs­ketartásban rejtőző lehetőségek kiaknázása is. , ___________________ -BOTH­Tűzoltópénz: a BM-re várnak (Folytatás az 1. oldalról) Szeghalom — Tűzoltóságunknál 18,5 millió forint az elmaradt pótlék összege. Ezt a pénzt a város önkormány­zata nem tudja biztosítani. Ezért Szeghalom polgármestere levelet írt a belügyminiszternek, s abban kérte, hogy a minisztérium te­remtsen fedezetet a pótlékok kifi­zetésére - közölte érdeklődé­sünkre Jakab Mihály tűzoltó al­ezredes, a szeghalmi tűzoltóság parancsnoka. Megtudtuk azt is: a szeghalmi tűzoltóság készenléti állományá­nak harminc-egynéhány dolgozó­ja a pótlékok elmaradása miatt pert kezdeményezett Gyulán, a munkaügyi bíróságon. Az első tárgyalást a bíróság iratkiegészítés miatt elnapolta, az újabb tárgya­lás szeptemberben várható. A témával megkerestük Kosa­ras Béla polgármestert is, aki a tűzoltóparancsnok által elmon­dottakat megerősítette.- Valóban levelet írtam a bel­ügyminiszternek. Abban közöl­tem: városunkban 23 százalékos a munkanélküliség, ezért saját bevételeink jelentős részét szoci­ális kiadásokra kell fordítanunk, így nincs lehetőség arra, hogy a tűzoltók elmaradt pótlékának ki­fizetésére fedezetet találjunk. Ar­ra sincs remény, hogy a tűzoltó­ságunk illetékességi területéhez tartozó többi tizenöt település „összedobja” a pénzt, hisz' náluk is hasonlóan magas a munkanél­küliségi ráta. Kértem a belügymi­nisztert, hogy a minisztérium biz­tosítson fedezetet a pótlékokra. Kérésemet arra alapoztam, hogy a tűzoltási feladat finanszírozása nem ránk tartozik - fogalmazott Kosaras Béla. Orosháza- Valamennyi dolgozónk egysé­gesen állt ki az ügy mellett és in­dított pert a munkáltató ellen, de sem a parancsnokság, sem az ön- kormányzat költségvetésében nincs pénz a pótlékok kifizetésé­re. Első fokon a bíróság úgy ítélte meg, a tűzoltók követelése jogos. Az ítélet még nem jogerős - nyi­latkozta lapunknak Csongrádi Pál orosházi tűzoltóparancsnok. Mint azt Fetser János polgármes­tertől megtudtuk, a város nem hajlandó felvállalni a 19 millió fo­rintnyi pótlék kifizetését. Egysze­rűen nincs miből.- Pintér Sándor belügyminisz­ternek levelet írtam, amiben arra kértem, a 2001. évi költségvetés tervezésekor számoljanak a tűz­oltóságok kifizetetlen pótlékai­nak rendezésével. Egyébként az önkormányzati érdekvédelmi szervezetek - amelyekkel kap­csolatban állunk - is kérték a bel­ügyminisztert, vállalja át ennek a pénzügyi tehernek a finanszíro­zását - mondta Orosháza polgár- mestere. Mezőkovácsháza — A Mezőkovácsházi Tűzoltó­parancsnokságon jelentkező, 1997 óta kifizetetlenül maradt délutáni és éjszakai pótlék ösz- szege közel 15 millió forint, melyre a dolgozók igényt is tar­tanak - tájékoztatta lapunkat Czakó Ferenc tűzoltó alezredes, parancsnokhelyettes. Az igényt jelezték a helyi önkormányzat­nak, s ha nem fizetik ki a jogos járandóságot, azt az utat fogják követni, amit az ország más tűz­oltói: jogi úton próbálják érvé­nyesíteni igazukat.- A testület legutóbbi ülésén tárgyalta a kérést, ahol mindenki egyetértett abban, hogy az igény jogos, de a város jelenleg nincs abban az anyagi helyzetben, hogy ki tudjon fizetni ekkora összeget - mondta Kása Róbert aljegyző. Az önkormányzat ilyen célra nem kapott normatívát, ezért levélben kérik, hogy a Belügyminisztérium pótlólagos támogatásként bizto­sítsa a kifizetéshez szükséges ösz- szeget. A város vezetői bíznak ab­ban, hogy a minisztérium megvál­toztatja eddigi álláspontját, ellen­ben (mivel mást nem tehetnek) a többi önkormányzathoz hasonló­an a jogi utat választják. A megyeiek sem kapták meg A volt megyei tűzoltó-parancs­nokságok munkatársai — január elsejétől a volt megyei polgári vé­delmi parancsnokságokkal közö­sen a katasztrófavédelmi igazga­tóságokat alkotják - a belügymi­niszteri ígéret ellenére még nem kapták meg az elmaradt délutáni és éjszakai pótlékot. — A bírósági döntés szerint a munkáltatónak kell rendeznie ezt a kérdést, a mi esetünkben pedig a munkáltató a Belügyminisztéri­um - mondta dr. Gáti Zoltán tűz­oltó ezredes, megyei katasztrófa- védelmi igazgató. B. M.-CS. I.-CS. R.-H. M.-K. A.-M. B. EGYETÉRTÉS. Mintegy 185- 190 milliárd forint lenne szüksé­ges a jövő évi költségvetésből tényleges agrártámogatásra - mondta Máhr András, a Mező- gazdasági Szövetkezők és Ter­melők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára csütörtökön. A MOSZ vezető tisztségviselője ál­tal ismertetett támogatási igény­nyel lényegében egyetértett Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara főtitkára is. REÁLÉRTÉK MEGŐRZÉSE. A szocialista Lamperth Mónika szerint itt az ideje annak, hogy a kormány megtartsa ígéretét és a tervezettnél magasabb infláció ellenére is biztosítsa az önkor­mányzati költségvetések reálér­tékének megőrzését. Az MSZP alelnöke szerint vissza kell adni az önkormányzatoknak és az ál­lami intézményeknek legalább azt a 38 milliárd forintnyi támo­gatási összeget, amelyet az árví­zi veszélyhelyzet miatt vontak meg tőlük. MDF-JAVASLAT. A Magyar Demokrata Fórum egyetért a Pénzügyminisztérium által az adótörvények módosítására el­készített javaslatok többségével, örömmel üdvözli a családi adó- kedvezményeket, viszont némi változtatást kíván a személyi jö­vedelemadóról szóló előterjesz­téssel kapcsolatban - jelentette be csütörtökön Font Sándor frakcióvezető-helyettes. El­mondta: azt szeretnék, ha a 30 százalékos adókulcs felső hatá­rát 1 millió 50 ezer forintról 1 millió 200 ezer forintra emel­nék. „E világon ha ütsz tanyát...” Válogatás a magyar költészet ezer évéből a Várszínházban „E világon ha ütsz tanyát, / hétszer szüljön meg az anyád! / Egyszer szüljön égő házban, / egyszer jeges áradásban, / egyszer bolondok házában, / egyszer hajló, szép búzá­ban...” — énekelték a muzsikusok szerdán este a Gyulai Várszínházban József Attila írva és megzenésítve egyaránt slágerré vált remekét, A hetedik című versét. A magyar líra múltját a megzenésített versek idézték, míg a jelent maguk a kortárs költők hozták el közénk. _______ Gyula ________ A műfaj telt házat vonzott a vár­udvar történelmi falai közé. A magyar költészet mindannyiunk­nak fontos — állapíthatta meg ez estet vezető Mácsai Pál, aki vers­mondó lévén különleges alkalom­nak nevezhette, hogy maguktól a szerzőktől hallhatjuk a költemé­nyeket, melyek a kívánságnak megfelelően még nem jelentek meg vagy éppen erre az alkalom­ra készültek. A magyar líra az ez­redfordulón című est a Békés Me­gyei Könyvtár, a Gyulai Várszín­ház és a Tevan Kiadó közös ren­dezvénysorozatának ünnepi befe­jezése volt. A millennium alkal­mából 16 magyarországi és hatá­ron túli magyar költő olvasta- mondta el verseit, gondolataik­hoz a saját maguk valóját is hoz­zátéve az Elek Tibor szerkesztet­te, Csiszár Imre rendezte esten. A Tevan Kiadó még ebben az évben antológiát jelentet meg, a Magyar Televízió pedig rögzítette az estet, melyet az ősszel sugároznak. A kobzos Buda Adám Tinódi, Balassi énekelt verseivel kezdte a sort, majd „ugrottunk” az ungvá­ri Balia D. Károllyal, a szerkesztő, regényíró, költővel, egyik idei Jó­zsef Attila-díjasunkkal a jelenbe. Őt követte András Sándor, a ko­rábban Amerikában élt költő, a Soros Alapítvány idei Ady Endre- díjasa, érzékeltetve a nyugati ma­gyarság hangját. Az idén 60. élet­évét betöltő Bella István magáról is szólt, elmondva, hogy már egy­re kevesebbet ír. Két soha meg nem jelent, gyermekkori versét hozta, érezhettük előadásmódjá­ból is, mennyire kedvesek ezek neki. Másfajta embert, gondolat- világot, alkotói stílust képviselt ugyancsak a Hetek nemzedéké­ből Buda Ferenc. - Pannónia ma­ga egy kupleráj — olvasta a nem vidám helyzetjelzést. Énekeiben Sebő Ferenc, annyi költőnk verse­inek megzenésítse Balassit, Ti­nódit, Csokonait, Weöres Sándort idézte meg, utóbbi költőnkről fel­fedve, hogy a valóban zenéért ki­áltó Macskaindulót közéleti vers­nek szánta... A tehetségeinket felvonultató, őszinte hangú esten hallhattuk a fiatalokat, a középnemzedéket, az idősebbeket, így Grecsó Krisz­tiánt, Karoffiáth Orsolyát, Ke­mény Istvánt, Kukorelly Endrét, Nagy Gáspárt, Oravecz Imrét, Térey Jánost, Tóth Krisztinát, Tolnai Ottót, Tőzsér Árpádot és Zalán Tibort, énekelt Huzella Pé­ter és Kalákáék. Valamennyi mu­zsikustól „záróakkordként” hangzott el a József Attila-vers: „E világon ha ütsz tanyát...” Éj­féltájban ért véget a lírai és zenei fesztivál. — Sűrű este volt, nem könnyű ennyi verset meghallgat­ni. Az is lehet, megírni könnyebb volt... — búcsúzott a költők és a közönség között kapcsolatot tar­tó Mácsai Pál, akinek ez mindvé­gig sikerült. SZŐKE MARGIT Utazások az Elnökkel ____Budapest____________ Tegnap bemutatták azt a riportköte­tet, amely Göncz Árpád huszonkét külföldi útjáról készült. A szerzők az Axel Springer Magyarország ki­adó két lapjának munkatársai, a Békés Megyei Hírlap és a Somogyi Hírlap újságírói, akik összesen 34 országba kísérték el az elnököt az elmúlt tíz év során. A riporterek kö­zelről láthatták az államfői proto­kollt, bekukkanthattak a díszvacso­rák menükártyáiba, beszélhettek vi­lághírességekkel, körülnézhettek egzotikus tájakon, s megtudhatták, mit tudnak rólunk, magyarokról más országok lakói. Az írások főszereplője természe­tesen a leköszönő Göncz Árpád, aki vendégeskedett királyi, császári és államfői rezidenciákban. A kötetet a könyv szerkesztője, dr. Árpási Zoltán (jobbról) mutatta be. (Balról dr. Tóth Miklós, lapunk kiadójának igazgatója.) ____________________ FOTÓI EUBOPBESS/KAU.US OYÓBOY Drágulhatnak a magánfőiskolák Tiltakoznak mindenféle további korlátozás ellen Bizonytalanná válhat a hazai magánfőiskolák helyzete, ha a kormányzat előtt fekvő tervek valóra válnak és tilos lesz a tandíjakat az inflációnál nagyobb mértékben megemelni. Az intézmények költségeinek változása ugyanis nem feltét­lenül azonos a pénzromlás arányával. Budapest A nyereségorientált főiskolák csak egyféleképpen tudják kivé­deni a tandíjemelés korlátozásá­nak kedvezőtlen hatásait úgy, hogy amíg szabad, az infláció­nál sokkal nagyobb mértékben drágítják szolgáltatásaikat. így nem lenne baj később, ha csak kisebb mértékben növelhetnék a képzés árát. Ugyancsak prob­lémát jelent, hogy jövő évtől nem kérhetnek költségtérítést azoktól a hallgatóiktól, akiknek oktatásához az állam is pénzt ad. A kieső bevételek pótlására ezért várhatóan megemelik a fi­zetős diákok tandíját. A draszti­kus emelések viszont elriaszt­hatják a jelentkezőket, ami szin­tén nehéz anyagi helyzetbe hoz­ná az iskolákat. A vállalkozókat azonban a je­lek szerint nem ijesztik el a felso­rolt gondok: a közeli jövőben há­rom további, gazdasági alapon szerveződő intézmény szeretné megnyitni kapuit a diplomára vágyó fiatalok előtt. Jelenleg egyébként a hallga­tók fele nem a képességei, ha­nem a pénze miatt kezdheti el felsőfokú tanulmányait. Az ok­tatási tárca szakemberei éppen ezért szeretnék mindenki szá­mára kötelezővé tenni a felvéte­li vizsgát, hogy ne süllyedjen to­vább a felsőoktatás színvonala. A magánintézmények élénken tiltakoznak az elképzelés ellen. Úgy vélik, elfogadhatatlan, hogy ha valaki az állam pénze helyett a sajátján akar tanulni, akkor megtagadják tőle ezt a le­hetőséget. Miért ne képezhetné magát valaki, ha van pénze megfizetni a tanárt? - teszik fel a kérdést a tervezet ellenzői. A képletet bonyolítja, hogy a főis­kolákra való bejutást érintő új szabályozás csak néhány évig marad fenn, mert 2005-től az oktatási tárca szándékai szerint a felvételit kiváltja a kétszintű érettségi.- w -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents