Békés Megyei Hírlap, 2000. július (55. évfolyam, 157-177. szám)
2000-07-27 / 174. szám
4. OLDAL - 2000. JÜUUS 27., CSÜTÖRTÖK KÖR KÉP Az intézmények működtetésére Elkészült a gádorosi önkormányzat közoktatásra vonatkozó feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve abból a célból, hogy hozzájáruljon a minél magasabb szintű szolgáltatás biztosításához, előkészítse a feladatellátás megszervezéséhez szükséges ön- kormányzati döntéseket. Gádoros A helyzetelemzésből kiderül, hogy a település területe 3808 hektár, ebből a belterület mindössze 323 hektár. Az itt élők megélhetési forrása a mezőgazdaság, a kárpótlás biztosította földeken is sokan gazdálkodnak, de kisebb üzemek is működnek a faluban, bár kevesebb embert foglalkoztatnak, mint tíz évvel ezelőtt. Az iparban dolgozók között az ingázók száma a meghatározó. Gádoroson egy önálló, önkormányzati fenntartású óvoda működik két épületben. A fejlesztési terv az ott zajló nevelőmunka színvonalának emelése érdekében megfogalmazta az óvodai gyermekvédő munka erősítését, a gyermekek családi helyzetének évenkénti felmérését, a tanköteles korú gyermekek képességeinek folyamatos vizsgálatát, a rugalmas beiskolázás megvalósítását. A községben az alapfokú oktatás színtere az általános iskola, ahol a tanulólétszám 385. Az iskolaépületeket folyamatosan javítani kell, a korszerűségi és minőségi követelményeknek nem felelnek meg a szertárak berendezései. A fejlesztés legfontosabb célja, hogy az intézményben kibontakozhassanak a gyerekek képességei, nagyobb gondot fordíthassanak a tanulók érzelmi nevelésére. A teljesítményre törekvésen túl a tehetséges, átlagos képességű és a kevésbé teljesítő gyerekek egyénisége egyaránt legyen elfogadott. CS. I. A földvári iskola könyveket gyűjt A kapcsolatfelvétel szándékával ült autóba a földvári polgármester és kísérete a minap. A néhány naposra tervezett erdélyi túra rövidnek bizonyult, a házigazdák ugyanis nagyon marasztalták vendégeiket. A község több kísérletet tett már arra, hogy erdélyi testvértelepülést válasszon magának. Az orosházi Dancz Gyula óraadóként tanított az idei tanévben Földváron és a romániai névrokon települések megkeresésében gondolkodott. Ám ez nem sikerült. A Háromszék újság munkatársa, Kiss György Zoltán előadást tartani érkezett Pusztaföldvárra az ősszel. Ő datki születésű. Mi lenne, ha... — fogalmazódott meg a vendéglátókban a felvetés. Valahogy így kezdődött a szervezőmunka, ami a nyári látogatással folytatódott. A Békés megyétől 600 kilométerre lévő erdélyi falucska magyar iskolájába - az első 4 összevont osztályban - mindössze 18 tanuló jár. A földvári iskolaigazgató, Pusztai Lajos látva az ottani nehéz körülményeket, úgy határozott, hogy a hivatalos kapcsolatfelvétel előtt gyűjtést kezdeményez, hogy magyar nyelvű tankönyvek érkezhessenek Datkra még szeptember előtt. Az erdélyieket pedig meginvitálták az októberi földvári búcsúba, ahol az egyházak képviselői is tárgyalhatnak a hosszú távú együttműködésről. ___ icsetei PURINA, (fm) Az Agribrands Europe Hungary Rt. új területi képviselete nyílt meg tegnap Békéscsabán, az Orosházi út 114. szám alatt. Baji László a megyeszékhelyen kívül Békés, Mezőberény, Kétsoprony, Kamut, Tarhos, Bélmegyer és Doboz körzetében árusítja a Purina termékeit. A képen Szappanos Anita (sötét ruhában) Purina értékesítési tanácsadó tart termékbemutatót o-fotó: such tamás Karbantartják a csatornákat A munkások és a lakosság egyaránt fontosnak tartja a felújítást Battonyán 15-20 évvel ezelőtt építették meg a hozzávetőlegesen 11 kilométer hosszúságú belvízcsatornahálózatot. Az utóbbi évek belvizei jelezték, hogy tovább nem halogatható a csatornahálózat karbantartása. Erre a célra a város — pályázati pénzekből — az idén 50- 50 közhasznú munkást alkalmaz három, illetve öt hónapra. A képen látható dolgozók - bebújva az átereszbe - kézzel fellazították a lerakodott és megszáradt iszapot, majd „kilapátolták". A „kétem- beres” szerszám nyelének hossza kb. 5 méter! a szerző felvétele A csatorna- karbantartásra fölvett száz ember négy brigádban dolgozik július 1- jétől — tudtuk meg a városellátó szervezet vezetőjétől, Marjai Jánostól (képünkön).- A kilenc nagy gyűjtőcsatorna takarításával kezdtük a munkát. Számunkra kedvezett a csapadékszegény időjárás, így csaknem ideális körülmények között végezhettük ezt az embert próbáló feladatot. Bízom abban, hogy a program végére a város összes, jelentősebb belvízelvezető csatornáját és átereszét helyre tudjuk állítani — mondja.- Milyen állapotban vannak az átereszek?- Jelentős részük tele van leülepedett sárral és egyéb szennyeződéssel. Sok helyütt áteresz nélkül készítettek bejárókat, ezeket átvágjuk, és ott, ahol feltétlenül szükséges, a lakosság, illetve az önkormányzat segítségével pótoljuk a „dudákat”. Arra törekszünk, hogy üzemképessé tegyük a teljes rendszert.- Mi fogadja be a csatornahálózatban összegyűlt bel- és csapadékvizet?- A Száraz-ér, ugyanis ebbe torkollik valamennyi, nagy szelvény-keresztmetszetű gyűjtőcsatornánk. Külön öröm, hogy a közelmúltban megtörtént a Száraz-ér mederkotrása, s ennek következtében csökkent a folyócska vízszintje, nincs visszaduzzasztás. így el tudjuk készíteni a becsatlakozásokat is.- Embert próbáló munkának nevezte a karbantartást.- Valóban az, s emiatt itt kizárólag férfiakat foglalkoztatunk. A közismerten alacsony bérezés ellenére, szinte valameny- nyien átérzik, hogy milyen fontos a csator nahálózat működőképessé tétele. Mondtam, hogy látszatra szárazak a csatornák, de egy ásónyom után már ott a víz, ráadásul tele vannak kővel, téglával, autógumival, elásott állati tetemekkel, azaz húsz évnek a „hordalékával”. Az emberek mégis zokszó nélkül, lelkiismeretesen teszik a dolgukat.- Nagyot tévedek, ha azt mondom, hogy a csatornák és az átereszek karbantartása valójában az ingatlantulajdonosok, illetve a -használók feladata volna?- Nem, dehogy. Most mégis inkább azt hangsúlyoznám, hogy egyre többen kapcsolódnak be a helyreállításba, az árokpartok parkosításába. Sajnos, a kitermelt törmeléket kapacitás hiányában nem tudjuk elszállítani, a vakációzó gyermekek igen gyakran visszadobálják-visszadúrják. Nagy segítség lenne, ha ki-ki a saját portája elől behordaná, és töltésnek vagy egyéb célra hasznosítaná ezeket az anyagokat - fogalmazta meg kérését Marjai János. MÉNESI GYÖRGY Versenyhez elég drótszamarat Hiába lapult a társ Békéscsaba Sarkad Földbe gyökerezett B. Bernadett (20) sarkadi lakos lába, amikor július elején a város utcáin sétálva felismerte márciusban eltulajdonított kerékpárját, a nyergében J. Szilviával. A fiatal hölgy rögvest jelentette az esetet a sarkadi zsaruknak, akik végére jártak a dolognak. A nyomozás során kiderült: J. Szilvia a mostohaapjától, R. Lászlótól kapta a kerékpárt. Ő pedig K. Pál közvetítésével O. Sándortól vásárolta a drótszamarat. Az O. Sándor lakásán tartott házkutatás során a zsaruk sem hittek a szemüknek. A kerékpárjavítással foglalkozó 0. Sándornál harminc, tisztázatlan eredetű kerékpárra, alkatrészekre és egy motorkerékpárra bukkant a hatóság. A drótszamarak eredetének tisztázása — lefoglalásukat követően - folyamatban van. ______________________ül Állampolgári bejelentésre érkeztek ki a rendőrök július 20-án hajnalban Békéscsabán a Szabó Dezső utcai parkolóhoz. Két fiatalember, a 21 éves, szabadkí- gyósi Sz. K. és a 17 éves, újkí- gyósi R. Z. gépkocsik feltörésével múlatta idejét. Négy jármű — keleti és nyugati típusú egyaránt akadt köztük — ablakát zúzták be, egy III-as Golf tetőablakát például lábbal. Benti ténykedésük a gépkocsik beindítására irányult, mint elfogásuk után elmondták: autókázni szerettek volna egy kicsit. A rendőrök az egyik fiatalembert még a helyszínen nyakon csípték, de a másik elmenekült. A környéken lapult meg egy bokorban, de a terület átkutatása során őt is megtalálták a járőrök. Az okozott kár 280 ezer forint. A két fiatalt jármű önkényes elvételének kísérletével gyanúsítják. _________________________© Földházak - szép házak Beszélgetőpartnerünk: Mezei Sándor bioépítész Mezei Sándor szerint a föld- és vályogházaknak helyük van a hazai építészeti palettán. A bioépítész tizenöt esztendeje foglalkozik az Őrségben vályogtéglagyártással, vályogépületekhez használható faváz-tetőszerkezetek építésével. Sárházak a dobogómajori üdülőközpontban A közelmúltban az emelkedő energiaárak és a globális környezetszennyezés hatására világszerte újra jelentkezett az igény a környezetet kevésbé terhelő, hagyományos technológián alapuló építészeti módszerek iránt. Persze szó sincs arról, hogy az építészek a több száz éves földes-dohos kunyhókat akarják visszahozni, inkább - visszanyúlva a régi anyagokhoz - az értékeket szeretnék átmenteni az új évezredben is lakható komfortos épületekbe.- Jobban szeretem, ha azt mondják rólam „természetes anyagokból építész”. Ugyanis semmilyen szintetikus anyagot nem használok, kizárólag „élő” anyagokból, földből, szalma-, nád-, faaprítékokból építek - régiesen szólva - hajlékokat. A döngölt tömésfalak, a vert vályogtéglából készült, vázszerkezet összefogta épületek technológiájából sikerrel alkalmazhatunk jó néhányat. A föld tartós, sokoldalúan felhasználható, helyben kitermelhető. Nyáron hűvös, télen meleg. Bár az ilyen ház szereti a természetes anyagokat, jól társul a modernekkel is: a fémmel, az üveggel. A mai igényeknek megfelelően kialakított nagy üvegfelületek, ablakok napcsapdaként működnek, ami ebben az energiadrága világban különösen előnyös. Ha megóvjuk a víztől, a csapadéktól, a tetőt és az alapzatot jól szigeteljük, akkor nagyon-nagyon hosszú életűek. Megfelelő karbantartással száz évig is fennmaradnak.- Tehát a vizes talaj az ellenségük...- Semmilyen házat nem szabad nedves helyre építeni, mert egy idő után még a téglaház is összedől. Ha nyakig mártózott a bel- vagy árvízben, a pórusokból a mocsok többé nem megy ki. A vályogházhoz masszív lábazatot, alapot kell készíteni, jól leszigetelni, elzárni az utat a nedvesség elől, attól kezdve stabilan áll. Ráadásul könnyen és olcsón felújítható. Egy házra való korszerűnek mondható festékért alaposan, sokszor egészen bokáig kell benyúlni a zsebbe. Ennek elég a mész, egy kis tehéntúróval elegyítve.- Ha ilyen olcsó a földház megépítése, akkor nagy terhet vehetne le a fiatalok válláról...- Csak akkor gazdaságos egy ilyen épületnek, családi háznak a megépítése, ha saját „anyagból” és saját munkaerőből, kalákában épül. Ugyanis hiába olcsó a hozzávaló anyag, ha maga az építkezés nagyon sokáig tart. Akkor meg a munkabér lesz óriási. De a mai munkanélküliséggel megvert térségekben - pontosan az élőmunka igényessége miatt - jó foglalkoztatási alternatíva lehet a vályogvetés vagy a földházépítés. A vályogházak divatja egyelőre a művészvilágban terjed. De előbb-utóbb meglesz a helye, szerepe a vidékfejlesztésben, a falusi vendégfogadásban, az ökoturizmusban is. Az ilyen tradicionális, hangulatos épületek vonzzák mind a hazai, mind a külföldi turistákat. Ezekben a élő földházakban szeretettel lehet vendégeket fogadni, jó magyar vendéglátásban részesíteni. ÚJVÁRI GIZELLA
