Békés Megyei Hírlap, 2000. július (55. évfolyam, 157-177. szám)

2000-07-24 / 171. szám

6. OLDAL - 2000. JÚLIUS 24., HÉTFŐ G A Z D A S Á G S~Xgy QUANTUM BROKER Rt., V ÁW J Békéscsaba, Andrássy út 12. Telefon: (66) 520-940. BUX 8474-70 pont Legjobb három: OTP els. 7,86% ZALA 3,38% ANTENNA 2,79% A péntek megtörte a BUX nagyívű pá­lyáját; 9,6 mrd Ft-os forgalom mellett az eladók uralták a piacot. A nagypapí­rok közül a BORSODCHEM és az EGIS tudta tartani magát, a többiek áldoza­tul estek a korrekciónak. Kiemelendő a MÓL; 1,3 mrd Ft-os forgalom és zárás­ra 3 805 Ft-os ár jellemezte. Nap köz­ben felfüggesztették a dinamikusan erősődö ZALÁT(kedden lesz először kereskedés a papírral}; mivel a cég je­lentős bejelentésre készül hétfőn. AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 421,81 Cseh korona 7,30 Euró 260,25 Német márka 133,06 Osztrák schilling 18,91 Szlovák korona 6,12 USA-dollár 278,46 ________Röviden________ LAKÁSTÁMOGATÁS. (1) A me­zőkovácsházi képviselők tavaly alapítottak új rendeletet az első lakáshoz jutók támogatására. Az idei, májusi határidőre 23 kére­lem érkezett, melynek elbírálá­sáról a népjóléti bizottság dönt. A legutóbbi testületi ülésen elfo­gadott módosítás szerint lakás- vásárlásra csak akkor nyújtható támogatás, ha az építésügyi ha­tóság véleménye alapján az épü­let állaga a kérelmező elhelyezé­sét legalább öt évre biztosítja. A tavaly beadott, ám támogatás­ban nem részesülő igény idén nem ismételhető meg. A MILLENNIUMRA. (1) A ma gyarbánhegyesi képviselő-testü­let legutóbbi ülésén úgy határo­zott, hogy a millennium tisztele­tére a hivatalban és az önkor­mányzati intézményekben dol­gozókat egyszeri millenniumi jutalomban részesíti. A tervek szerint minden alkalmazott az augusztus 20-ai ünnepi ülésen egyhavi illetményének 50 száza­lékát veheti át. A kifizetés bruttó 2 millió forint kiadást jelent, melyre a féléves gazdálkodás alapján a forrás biztosított. „A SIKER SZERENCSE DOL­GA. KÉRDEZD MEG BÁR­MELYIK SIKERTELENTŐL!” (Earl Wilson) A négydiplomás kombájnos ,,Pihenés”, lelki béke és nyugalom a földeken Az öltönyt, a fehér inget, a nyakkendőt és a fényes cipőt ezekben a napokban kopott vá­szongatyára és elaggott papucsra cserélte, a toll, a naplók helyett a kombájn kormányke­rekét forgatja Gellén János, a békési Szegedi Kis István Református Gimnázium igazgatója. Kevesen tudják róla, hogy gazdálkodik. Földet művel. A családi birtok úgy 25 hektár, saját földje kevéssel meghaladja a nyolc hektárt. Szánt, vet, arat, s amikor nem ül gépen, akkor tanul. Negyedik diplomáját a napokban vette át. Az ötödik jövő ilyenkorra várható. Békés-Kamut Most, hogy vége a tanításnak és a vizsgaidőszak­nak, az aktuális mezőgazdasági munkák kötik le Gellén Jánost. — Év közben a munka, a tanulás szellemileg igencsak megterhelő. Amikor gépre ülök, a földe­ken dolgozom, megszűnik körülöttem a világ, csak arra figyelek, amit éppen csinálok - kezdi. Mondja, paraszti családból szárma­zik. Kamuton, a gyúrpusztai tanyavilágban nőtt fel, abban a tanyában, melyet nagyap­jának a nagyapja az 1800-as évek második derekán épített, és most is a családé. Szülei öt éve költöztek Kamutra, de öccsével nem hagyták a tanyát. A kárpótlás során a tanya körül alakult ki a családi birtok, melyet öccsével közösen művelnek. — Édesapám a '70-es évek közepén vett egy agyonhajtott K25-ös traktort. Nem ér­tett hozzá, ezért öcsémmel ketten igyekez­tünk rendbe tenni. Amikor készen lett, ki­próbáltuk. A gép révén szerettem meg a mezőgazdaságot. A sors úgy hozta, hogy visszakaptuk a földet, amit magunk műve­lünk. Öcsémnek, aki szakemberként gaz­dálkodik, már voltak gépei. Nekem kevés az időm, nem tudtam mindig várni egy- egy gépre. Vettem én is egy üzembiztos traktort, majd közösen fejlesztettük gépso­runkat, munkagépparkunkat, mely mára teljes: a szántástól a betakarításig minden munkafolyama­tot gépesítettünk. Ezekben a napokban a szokásosnál korábban kel, s bizony, később kerül ágyba. Indulás előtt a tarisznyába teszi a szalonnát, a kenyeret, a papri­kát, hogy majd ott, ahol éri a déli harangszó, megebédeljen. A tanyában indulás előtt átnézi a legszebb leánykorban lévő, 18 esztendős Bizon Gigant kom­bájnt, melyből kettő is van. Felbőg a hathen­geres motor, majd meglódul a monstrum, melynek vágóasztala több, mint hat méter széles. — Annak idején használhatatlan álla­potban került hozzánk mindegyik, az egyik­ből rendbe tettük a jobb állapotban lévőt. Most a megbontott gép adja az alkatrészbázis stabil hátterét - magyarázza, s máris az első önálló, a '94-es aratását idézi, mely szerinte rém­történet. - Azzal kezdődött, hogy édesapám megkérdezte: „No, fiam, akkor már nem jársz is­kolába?" Nem — válaszoltam. „Akkor mi ara­tunk...” — jelentette ki egyértelműen. Mivel ott állt az udvaron a két roncs, némi segítséggel neki­láttunk az egyik rendbehozatalához. Próbálkozá­sunkat siker koronázta, aratásra üzemképes volt a gép. De ki üljön rá? - vetődött fel a kérdés. Mindenki rám nézett, mivel rendelkezem egy KRESZ elméleti szakoktatói vizsgával is. Nekivág­tunk... Az első tartály búzát két napig arattuk... Megelégeltem, mert sehogyan sem volt jó, amit csináltunk. Nekiültem a szakkönyveknek. Három nap alatt a végére jártam. Egy hét múltán az utol­só két hektárt bő két óra alatt learattuk. Sikerült mindent beszabályozni, megtanulni. A következő esztendőben már béraratást is vállaltam - folytat­ja, s megtoldja: - A '95-ös év remek volt, jó volt a búza, szép termést takarítottam be, abban az év­ben 50-60 hektár kalászost arattam le, mely egy­két hektáros területekből jött össze. S máris a sztorik következnek, ugyanis az évek során bőségesen volt része benne. Sok gazdának aratott, olyanoknak, akik nem tudták, hogy tanár. Nem ritkán úgy kapott megbízást, hogy a koráb­ban levágott rendet a megrendelő gazda megnéz­te, milyen szórással arat. Egy alkalommal, ebéd­időben átsétált a másik táblára az ott kíváncsisko­dóhoz, hogy megkérdezze, milyen munkát vég­zett. „Nem rossz..."- nyugtázta a gazda, majd egy-két óra múlva meglepődött, amikor meglátta a kombájnállásban. Aztán előfordult, hogy fizetés­kor a „gépész úr”-nak egy sörre valóval megtol- dották járandóságát. Volt egy esete, amikor a meg­rendelő időközben meghalt, de tiszteletből levágta a gabonáját. Pedagógus gyereke ment ki a földre, ahol mindenféle bunkónak lehordta, s meggyanú­sította, hogy azért kevés a termés, mert egy részét ellopta... Szó nélkül tűrte. A jelenlévők védték meg, amikor az egyik azt mondta a vádasko- dónak: „Ennek a kom- bájnosnak még a ku­tyája is diplomás. ” Amikor az illető meg­tudta, hogy kolléga di­rigálja a kombájnt, megszégyenülten, kö­szönés nélkül elkullo­gott.- Milyen az idei ter­més? — zökkenünk vissza napjainkba.- Nagyon kicsik a termésátlagok, a bérnö­velés költségei alig té­rülnek meg, az eddig learatott búzánk hektáronként 30-40 mázsás hoza­mokkal fizetett - válaszolja. S máris a költségeket sorolja: a kombájn üzemanyagtartálya 300 liter, egy tankolás 60 ezer forint, az alkatrészek ára is csillagászati... Hogy mégis miért vállalja mindezt?- Ha beülök a fülkébe, megszűnik körülöttem a világ. Számomra ez a fajta munka jelenti a ki- kapcsolódást, a pihenést, ebben lelem meg lelki békémet és nyugalmamat, s töltődök fel a követ­kező tanévre - hallom búcsúzáskor. SZEKERES ANDRÁS Nagyon kicsik a termésátlagok, a beművelés költségei alig térülnek meg - jelenti a földekről Gellén János a szerző felvétele Névjegy Gellén János, a békési Szegedi Kis István Refor­mátus Gimnázium igazgatója 1956. november 25-én született. Nős, három gyermek édesapja. Felesége középiskolai tanár. Legidősebb fia a Bu­dapesti Műszaki Egyetem hallgatója, a két kisebb középiskolás. Az első diplomáját '84-ben Szege­den, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar—népművelő szakán szerezte, majd elvé­gezte a József Attila Tudományegyetem magyar szakát, ezt követően itt diplomázott történelem szakon, s júniusban a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tehetségfejlesztési szakértői szakán végzett, egy év múlva itt fejezi be a közok­tatás-vezetői szakot. S van még egy, nevezetesen KRESZ elméleti szakoktatói oklevele is. __________________Tőzspefigyelő__________________ Pickáns történet Az elmúlt hetekben a Pick-papírok közel 15 százalékot vesztettek ér­tékükből, jelentősen alulteljesítve ezzel a Bux indexet. Múlt hét szerdán a tőzsde hivatalos lapjában, a Magyar Tőkepiac­ban a Pick vezetősége az Arago 24% feletti tulajdonrészét kommuni­kálta, míg az Arago bejelentette, hogy 32,98%-os tulajdonrészt szer­zett a húsipari cégben. A pénteki közgyűlésen a Pick igazgatótanácsa a vállalat alaptőké­jének 20 százalékos zártkörű tőkeemeléséről határozott. Ennek a döntésnek az Arago tulajdonszerzésének fényében különböző hatá­sai lehetnek. Egy lehetséges változat szerint a cég megerősítheti piaci pozícióit belföldön az értékesítés területén. Ez esetben az országon belül a ba­romfihús-feldolgozás területét, egy számára új piaci szegmenset kel­lene megcéloznia, mivel a versenyhivatal vélhetően nem nézné jó szemmel a sertés/marhaágazat további koncentrációját. A baromfi- ágazatban az OTP kapcsán kétes hírnévre szert tett Hajdú-Bét Rt. le­hetne felvásárlási célpont. Nem elképzelhetetlen azonban az sem, hogy a cég integrálná a termelését, és a sertéshizlaldáinak biztosabb és olcsóbb alapanyag-ellátásához a takarmány előállító ágazatban szerezne részesedést. Ez esetben a Bábolna Rt. jöhetne szóba, mint felvásárlási célpont. Egy másik változat szerint a regionális vezető szerep eléréséhez lehetne felhasználni az új tőkét. A romániai cégvá­sárlásról úgy tűnik, lemondott a cég, ám mind a lengyel, mind hor- vát piac alkalmasnak tűnik a terjeszkedésre. A fent említett lehetséges kimenetek mellett meg kell jegyeznünk, hogy van egy ennél kedvezőtlenebb változat is. Amennyiben az Arago csoport megegyezik a Pick, igazgatótanácsával, akkor a 20 szá­zalékos tőkeemelés során könnyen úgy szerezhet meghatározó részt a cégben, hogy nem kell ajánlatot tennie a fennmaradó részvények­re. Ez esetben viszont az Arago szabadon rendelkezhet a szalámi­gyár szabad pénzeszközeivel, s használhatja saját céljaira. Bár az Arago további tulajdonszerzésének kockázata némiképp már beágyazódott a részvény árába, a tőkeemelésig nem számítunk a részvény árának komolyabb változására. Eltekintve attól, ha az Arago nagyon gyorsan szakmai vevőt talál a kezében lévő Pick- csomagra. QUANTUM BRÓKER Rt., Békéscsaba, Andrássy út 12. Telefon: (66) 520-940. A folyószámla-kivonatokról Az adóhatóság tájékoztatja ügyfeleit, hogy az 1999. évről készített folyószámla-kivo­natok postázását megkezdi. A folyószámla-kivonatok az 1999. január 1-jétől a kiküldést megelőző időszakig könyvelt adatokat tartalmazzák. Folyó­számla-kivonatot küldenek azok­nak, akiknek 1999-re késedelmi pótlékot számítottak fel, akiknek legalább egy adónemhátraléka van, és azoknak a túlfizetéses adózóknak, akiknek kizárólag a járuléknemre könyveltek adatot. Az adózással kapcsolatos folyó­számla-adatok az eddigiekben megszokott formában jelennek meg a kivonaton. Az elmúlt évben az adóható­ság átvette a járulékok nyilván­tartását és beszedését, ennek megfelelően az idei folyószám­la-kivonatok már a járulékkal kapcsolatos adatokat is mutat­ják. E könyvelési tételek három fő csoportra oszthatók:- az 1999. február 1-jei nyitó- egyenleg, amely a jogelőd NYUFIG könyvelési rendszer adatát, illetve az elmúlt év során az egyeztetések alkalmával korri­gált összegeket tartalmazza;.- az 1999. év során az APEH által könyvelt bevallási és pénz- forgalmi tételek; — a járulékintegráció követ­keztében a 2000. január 31-ei egyenlegek átvezetései az új, il­letve jogutód adónemekre. Az újszerű feladatra való te­kintettel kérik, hogy a folyószám­la-kivonatot az ügyfelek alaposan tanulmányozzák át, különösen a járulékkal kapcsolatos adatokra vonatkozóan. Eltérés esetén az észrevételeket lehetőleg írásban tegyék meg a folyószámlán fel­tüntetett illetékes igazgatóságnál. A járulék nyitóegyenlegének személyes egyeztetéséhez idő­pontot szükséges kérni - a folyó­számla-kivonaton a járulék­egyeztetésre megadott telefon­számon -, hogy az igazgatósá­gok munkatársai a szükséges ira­tokat előkészíthessék. A közölt telefonszám kizárólag az időpont kérésére szolgál, tájékoztatásra nem ad lehetőséget. Tájékoztatás az ügyfélszolgálatokon és telefo­non kérhető a folyószámla-kivo­naton közölt időpontban. Az egyeztetéshez - akár írás­ban, akár személyesen történik - adószámra vagy adóazonosítóra hivatkozva csatolni szükséges az észrevételt alátámasztó bizonyla­tot (bevallás, befizetés stb.). ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI HIVATAL Érdekes iratra bukkant a festő Át kell írni a magyar—japán gazdasági kapcsolatok történel­mét — közölte lapunkkal a füzesgyarmati származású Doma Mikó István (képünkön). Az immár két évtizede Japánban élő királyi udvari festő állítása szerint — amit bizonyítékok­kal is alátámaszt — Magyarország már 1912-ben gazdasági együttműködést kötött Japánnal, ám az akkori szerződéssze­gés miatt ezt a kapcsolatot évtizedekig mindenki letagadta. Füzesgyarmat- A Füzesgyarmati Japán Múze­um munkatársaival kíváncsian kutatjuk a japán—magyar kapcso­latok történetét. Sok japán híres­ségről kiderült, hogy a két világ­háború között járt Magyarorszá­gon vagy legalábbis kapcsolatba került hazánkkal. Ennél is izgal­masabb azonban a kapcsolatfel­vétel hőskorát vizsgálni, hiszen minden kutató álma, hogy egy el­sárgult papíron rábukkan arra, ami átíratja a történelmet. A kincsre egy tokiói könyvkötő mű­helyben akadtunk rá, javításra be­adott egyedi jegyzőkönyv formá­jában. A páratlan értékű, békebe­li szöveg olyan régi „kandzsi” írásjelekkel készült, hogy azt a ma embere már nem érti meg. Három írásszakértő segítségével „fordíttattuk át” japánról japánra - mondta Doma Mikó István. A Sówa-korszak 4. évében, 1929-ben kelt írás a japán kormány­kabinet ülésén elhangzottakat rög­zíti. A zárt tárgyaláson Tanaka mi­niszterelnök (és egyben külügymi­niszter), Ogawa vasútügyi minisz­ter, Okada tengerészeti miniszter és Shirakawa hadügyminiszter a magyar-japán kereskedelmi kap­csolatokat vitatták meg. Feltárták, hogy Japán és Ma­gyarország már a Taisó-korszak első évében, 1912-ben kereskedel­mi együttműködési megállapodást kötött, s annak alapján a két ország között hajójárat létesült. Később a magyarok a megállapodást egyol­dalúan figyelmen kívül hagyták, s bár a japán kormány kötelezhette volna őket annak betartására, nem tette. így az együttműködés 1926- ban hallgatólagosan megszűnt. Az akkori miniszterek úgy dön­töttek: egy új szerződésben lehe­tőséget biztosítanak a magyarok­nak a kapcsolatok felújítására. Ab­ban Japán vám- és kezelésikölt- ség-kedvezményeket ad a magya­roknak, de próbára teszi állhatatossá­gukat: a szer­ződés ratifiká­lása után fél évvel három hónapos fel­mondási jog lép életbe! Minden bizonnyal a japán ta­pintat sugallta, hogy a jegyző­könyvre rákerült a „nyilvános­ságra hozni tilos” megjegyzés, s a megbeszélés eredményeként 1929-ben kötött új szerződés — pontatlanul — mint a „kereske­delmi kapcsolatok kezdete” ke­rült a két ország történelmébe. A Doma Mikó István által szá­munkra most feltárt irat jóvoltá­ból gazdagabbak lettünk egy ta­nulsággal, a két ország kereske­delmi kapcsolatának történelme pedig meghosszabbodott 17 esz­tendővel. M. B. Tátika, avagy oroszlánszáj Dél-Európában és Észak-Afriká ban honos a tátika néven is is mert kerti oroszlánszáj. Hazájá ban évelő növény. Nálunk egy nyáriként ültetjük, de száraz he lyen - terméskő­falon, járdarepedés­ben -, enyhe télen a kertben is áttelelhet, és tavasszal koráb­ban virágozhat. Ne­vét a száj szerűen szétnyíló virágáról kapta. Telt virágú és nyi­tott virágkelyhű faj­tája is van. Virágszí­ne fehér, rózsaszín, sárga, bordó és tarka. Magassága is vétózó, 10 centimétertől 90 centiméterig for­dul elő. Vannak alacsony, bokros és magas, ritkán elágazó fajtái. Magról szaporítjuk. Apró, fe­kete magját február-márciusban cserépbe vetjük. A sűrűn kelt pa­lántákat ritkábbra tűzdeljük. Már április végén kiültethető. A 8-10 centiméteres palántákat vissza­csípve, elősegítjük a bok- rosodást. Az oroszlánszáj a jó vízgazdálkodású, tápdús talajt szereti. Napos he­lyen gazdagabb a virág­zása, de félárnyékban is jól érzi magát. Alacsony, bokros fajtái virágágyba, szegélyként, ablakládá­ba, sírra ültethetők. Ma­gas fajtái vágott virágnak is jók. AJckor kell leszedni, ha az alsó virágok már kinyíltak. Esős időben rozsdagomba ká­rosíthatja - főleg árnyékos he­lyen -, ami ellen védekezni kell. BÚZÁS LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents