Békés Megyei Hírlap, 2000. július (55. évfolyam, 157-177. szám)

2000-07-24 / 171. szám

KÖRKÉP 2000. JÚLIUS 24., HÉTFŐ - 3. OLDAL EGYE KÉT TELEPÜLÉSEN, (i) Déva- ványa város 2001. január elsejé­től gyámhivatalt fog működtet­ni. A város képviselő-testülete a napokban úgy döntött: a déva- ványai gyámhivatal illetékességi területéhez Ványa mellett Ecsegfalva tartozik majd. A VÁROSAVATÓRÓL. (i) Júli­us 25-én 14 órától első ülését tartja Füzesgyarmat Város Ön- kormányzatának Képviselő-tes­tülete. (Mint ismert: Gyarmat jú­lius elsejétől jogosult a városi cím viselésére.) Ennek a rendkí­vüli ülésnek egyetlen fő napi­rendje lesz: a városavató ünnep­ség programjának megtárgyalá­sa. TÉRKÉP, (b) A Szanazugi Üdü­lőhelyi Bizottság rég dédelgetett álma vált valóra azzal, hogy a dobozi önkormányzat anyagi tá­mogatásával a békéscsabai Decor-Sector kivitelezésében elkészülhetett az üdülőhely tér­képe. SAPARD VÁLLALKOZÓKNAK, (b) Az északkelet Békés megyei kis­térség SAPARD operatív prog­ramját vitatják meg a térség vál­lalkozói július 25-én 10 órai kez­dettel Méhkeréken, a művelődé­si házban. Két nappal később 27-én szintén 10 órától a zsadányi művelődési házban rendezik meg a vállalkozói fóru­mot. SIKERES TŰZOLTÓK. (L) Mint megírtuk, a kevermesi tűzoltócsapat a napokban Ta­tán járt, ahol a Gróf Széchenyi Ödön Nemzetközi Millenniu­mi Tűzoltóversenyen Domsik János vezetésével egy női és egy férfi rajjal képviselték me­gyénket. A szakszerű felkészü­lésnek köszönhetően, immár több évtizedes hagyományt követve, a női tűzoltóraj a CTIF tradicionális versenyben I., míg a férfiak III. helyezést értek el. A női csapat, eredmé­nyei alapján, jövőre részt ve­het a Finnországban rendezen­dő nemzetközi tűzoltóverse­nyen. KARAMBOL, (y) Két személy súlyosan, egy könnyebben sé­rült meg vasárnap Békéscsaba belterületén, mikor két személy- gépkocsi összeütközött a Kazin­czy utcában. „AZ EMBEREK A MINDEN- SÉG LEGHIÚBB TEREMT­MÉNYEI, A KÖLTŐK MÉG KÖZÖTTÜK IS A LEGHIÚB­BAK.” (Heinrich Heine) A városháza udvarára gyalogosan, kerékpáron és személyautóval is hozták az egészségkárosító gyomot, a parlagfüvet B-FOTÓi KOVÁCS ERZSÉBET Az allergiakeltő parlagfüvet irtották Követésre méltónak találta Orosháza lakossága három esz­tendővel ezelőtt az Orosházi Élet által kezdeményezett ak­ciót: irtsák a parlagfüvet! Az első évben 187 ezer gyomnö­vényt vittek a városháza udvarára a lelkes gyűjtők. Orosháza A rutínos versenyzők - merthogy verseny volt ez a javából! - az idén már szombat reggel nyolc órakor ott toporogtak megrakott kerékpárjaikkal, parlagfűvel töl­tött személyautóikkal a gyűjtőhe­lyen. Egy lelkes irtó jóvoltából percek alatt megtelt az első konté­ner. Néhány óra múlva már szá­molni is alig lehetett a teli tartá­lyokat, annyi gyomot vittek be a városháza udvarára a játékosok. Voft, aki családi vállalkozásban kereste fel a legfertőzöttebb város­részt, más viszont csak hobbikert­jének a végében végzett tisztító munkát. A szervezők az első tete­mes szállítmány láttán megnyu­godtak: a 78 ezres teljesítményt nem lehet túlszárnyalni. Lehetett! A győztes duó - Halász Nor­bert és barátja, Birkás Tamás - 144 ezer 900 tő parlagfűvel jelent meg, a hat napos fáradtságos munka meghozta gyümölcsét! A második helyezett Héjjá Dá­vid lett 126 ezer tővel, harmadik pedig Nagy Józsefné 90 ezer tő gyűjtött és kötegelt gyommal. Az orosháziak összteljesítménye 2000-ben: 735 ezer tő ártalmatla- nított parlagfű! ______csete hona Harangláb-avatóval zárták a tábort Harangláb-állítással zárult szombaton Békés­csabán a július 17-én kezdődött felnőtt és if­júsági népművészeti táborok programja. A hagyományosan megrendezett programsoro­zat országos szinten évek óta a legnagyobb szabású találkozója a népi iparművészeknek. Békéscsaba Békéscsabán, az ifjúsági tábor mögötti szabadtéri ka­pumúzeum most egy haranglábbal lett gazdagabb. A népművészeti táborok zárásaként Tóth Sándor, mezőberényi fafaragó alkotását állították fel a Feny­ves Szálló előtt. A tábor támogatói nevében a harang­lábat Vozár Márton, a Garzon Kft. képviselője vette át. - Családias, csendes, beszélgetős tábort zártunk, csodálatos alkotásokkal - értékelte az elmúlt napo­kat Pál Miklósné táborvezető. A népművészed tábo­rokon belül hetedik alkalommal volt a nemzetközi fa­faragó találkozó, negyedik alkalommal a határok nél­küli néprajzi főiskola és tizedik alkalommal a Békés megyei népművészeti tábor, ahol bőrművesek, faze­kasok, gyapjúszövők, gyékény-, szalma- és csuhé- tárgy-készítők, kosárfonók, népviselet-készítők és vá­szonszövők csiszolhatták mesterségbeli tudásukat. — A táboron kívül mennyire él a népi iparműves- ség? — kérdeztük a tábor vezetőjét. — 1992-ben a szakképzési törvény elismert szak­mává emelte a kézműves mesterségeket. Napjainkban sokan tanulják azokat. A beinduló falusi turizmus is segíti a népi kismesterségek elterjedését. A fő feladat most a művészi szint megtartása. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy sokan az alkotás öröméért nyúlnak a né­pi iparművességhez, és ez is nagyon fontos. A tár­gyak, a tárgykészítés a mögötte lévő kultúrát is elő­hozza, közösséget épít, ami nagyon fontos az embe­reknek. A táborban is tapasztalható, hogy nemcsak az alkotás öröme, hanem a közösségi lét is fontos. A Fenyves Szálló előtti harangláb Tóth Sándor fafaragó keze- munkáját dicséri motó. kovács Erzsébet A népművészeti táborok nem létezhetnének önzet­len támogatók nélkül. Mint Pál Miklósné elmondta, azt nem értik, hogy Békéscsaba önkormányzata miért nincs a támogatók között, hiszen az ott készült alko­tások a városban maradnak. A kapumúzeum már ide­genforgalmi nevezetességnek számít a látnivalókban nem igazán bővelkedő megyeszékhelyen. ______ka. VÉLEMÉNYEK CSETE ILONA Fürdők a boldogságban! Emlékszem, a télen, amikor a fogcsikorgató hideg beköszöntött, két zoknit húztam a lábamra, az ajtó alatti kis résnek is útját áll­tam apró trükkökkel. A szellőztetést percek alatt megoldottam, hogy ne bömböljön fel a hőmérsékletingadozás hatására a kon­vektorom. Ahol nem volt muszáj, nem fűtöttem. Megtehettem. Egyedi minden. A villannyal való beosztó életmód is megadatott, ha nem volt mit csontra hűteni, hát nem „etettem” az áramot a hűtőgéppel. Egy szó, mint száz, tudtam spórolni. Mígnem az •energiaszolgáltatók igyekeztek meggyőzni új számlázási prakti­káikról. Gyanús volt a dolog, mert hogy járnék én jól, ha vala­kik, valahol hasra ütéssel, bocs', becsült értékű részszámlákkal bombáznak le?! Tisztességes, be­osztással élő és rendszeresen számláikat kiegyenlítő fogyasztó- társaimmal együtt morgolódtam egy sort, majd elballagtam, a postára és fizettem. A részszámla után jött a tényleges számla, a végén már azt sem tudtam, hol tartok a fizetnivalókkal. A kísérletezgetés hónapjaiban nem a gá­zom, nem az áramom, hanem a toleranciám fogyott, de piszko­sul! És ekkor jött a hír: a bíróság elmarasztalta a gázosokat! Megérte a kitartás! Most viszont egy újabb, a vizesek által kül­dött levél borzolja sokunk idegeit. Kiderült, egy „bekötési víz­mérő-főmérő” mögött többen vagyunk mellékmérősök (egyedi vízórások). S ha a főmérőn átcsorgatott vízmennyiség nem egye­zik az összes mellékmérőn mért (mérés hiányában számított) mennyiséggel, a különbözetet a fogyasztókra egyenlő arányban szétosztja a vízmű. De boldog vagyok! Ha tehát a szomszédom nem jó adatot mond be, a vízóra-leolvasó a negyedik emeleten nem talál valakit otthon, akkor fizethetek mások helyett (is), mint a katona! Esténként pedig a spórolós tusolás helyett fürdők majd - a boldogságban! MÉNESI GYÖRGY Kömyezetrehabilitáció Olvasom, hogy a 2,5 milliárd forintos költségvetésből gazdálkodó várpalotai önkormányzat 3,4 milliárd forinttal adósa a magyar ál­lamnak. Az egykori bányászváros polgármestere elmondta, hogy 2019-ig harminckét részletben, alkalmanként 91,2 millió forintot kellene befizetniük az államkasszába. Ez a pénzügyi teher hosszú évekre megfosztaná Várpalotát a fejlesztési lehetőségektől, sőt még az intézmények működtetését is veszélyeztetné. A polgármester és a körzet országgyűlési képviselője egyaránt bízik abban, hogy a parlament részben vagy teljes egészében elengedi a tartozást. A Veszprém megyei város, vala­mint vele együtt öt másik település (Balatonalmádi, Berhida, Ősi, Öskü és Tés) 1994-ben hétmilliárd forintnyi japán hitelből gáz-, ivó­víz- és szennyvízcsatorna-hálóza­tot épített, Várpalotán egy gáztur­binás erőmű is létesült. A kormány tavaly visszafizette a környezeti re­habilitációra fordított kölcsönt, így most az érintett önkormányzat­ok az államnak tartoznak. Maradva Várpalotánál, a hitelfelvétel időpontjában az adóbevé­telek 55 százalékát produkáló Pétfürdő is a városhoz tartozott. A pétiek 1997-es önállósodásával mintegy 400 millió forinttal lett kur­tább a palotai költségvetés, s elsősorban ennek tudható be, hogy most az adósság mérséklését vagy elengedését szorgalmazzák a város vezetői. Készséggel elismerem: önhibáján kívül került kutyaszorítóba az egykor jobb napokat látott dunántúli város. Battonyán azonban szinte a rendszerváltozással egy időben csukták be az ipari üzeme­ket: az önkormányzatnak szinte a kezdetektől fogva számottevő iparűzési adó nélkül kell ellátnia feladatát. Arányaiban a mezőhegyesi és a sarkadi cukorgyár bezárása is okozott akkora adóbevétel-kiesét a helyi költségvetésben, mint a várpalotaiban Pétfürdő kiválása. Ennek ellenére errefelé is kapizsgáljuk, mi fán terem(ne) a reha­bilitáció. ■ Az adósság elengedését szorgalmaz­zák. NÉMET SEGÍTSÉG, (k) Százmilliós nagyságrendű ki­adástól mentesül Gyula városa a németországbeli, Frankfurt melletti Bad Vilbel tűzoltóinak ajándéka eredményeként. Egy használt, ám kifogástalan álla­potú, 30 méteres létrahosszú gépezetes tolólétrát adott át szombaton Gerhard Stengel a két tucatnál több német tűzoltó jelenlétében és nevében Duda- szeg József gyulai tűzoltópa­rancsnoknak. A város nevében Danes László polgármester kö­szönte meg az ajándékot. Ké­pünkön: ezúttal a népes érdek­lődő közönség kipróbálhatta a hamarosan - szó szerint - élet- fontosságúvá váló speciális létrát Logikátlan kereszteződés Nyűt lábszártörést szenvedett az az ecsegfalvi férfi, aki szombaton délután Köiös- ladányban, a Hunyadi és a Kossuth utcák kereszteződé­sében vált közlekedési baleset szenvedő alanyává. A helybé­liek szerint ez a kereszteződés különösen veszélyes, mert a józan ész könnyen másmilyen elsőbbségadást „diktál”, mint a kihelyezett KRESZ-táblák. Körösladány Súlyos közlekedési baleset történt Körösladányban, a Hunyadi és Kossuth utcák kereszteződésében - kapta a jelzést szombat délután lapunk munkatársa, aki az emlí-. tett helyre érve valóban balesetre utaló körülményekkel és helyszí­nelő rendőrökkel találkozott. Az ütközés környékének hely­színén összegyűlt helybéliek mindannyian a súlyos sérüléssel végződött balesetről beszélgettek. A sajnálatos esemény pontos kö­rülményeit kisebb-nagyobb eltéré­sekkel „ecsetelték”. Egy dologban viszont mindenki egyet értett, hogy a Hunyadi és Kossuth utcák kereszteződésében jelenleg ér­vényben lévő elsőbbségadási köte­lezettség nagyon logikátlan. A ki­helyezett KRESZ-táblák szerint a Hunyadi utcából érkezőknek kell elsőbbséget adniuk a Kossuth utcá­ban haladóknak. A ladányiak sze­rint a józan ész azt diktálná, hogy a forgalmas 47-es főúttól a Dévaványa felé tartó forgalmat átvevő Hunyadi, utcában haladóknak legyen elsőbb­ségük a kereszteződésben, ne a Kossuth utcában haladó járművek­nek. Mint mondják: a táblák kihe­lyezésénél az illetékesek bizonyára azt a tényt vették figyelembe, hogy a Kossuth utcának volt hamarább szilárd útburkolata. Ám ma már ezt csak a helybéliek tudják. -i­Azt se tudtam hol tartok a fizetni­valókkal.

Next

/
Thumbnails
Contents