Békés Megyei Hírlap, 2000. július (55. évfolyam, 157-177. szám)
2000-07-21 / 169. szám
2. OLDAL - 2000. JÚUUS 21., PÉNTEK VILÁG TÜKÖR A külpolitika két éve Budapest Befejezte bajorországi látogatását Martonyi János külügyminiszter. A politikus arra kérte müncheni vendéglátóit, hogy minden tekintélyüket latba- vetve segítsenek az Európa Unió bővítése során a folyamat differenciált folytatásában és lezárásában. A budapesti diplomácia vezetője a kormány kétéves működésének értékelése során tárcájának munkájával kapcsolatban kijelentette: „Áttörés nem, bizonyos haladás azonban a legkeményebb kérdéseket tartalmazó 3-4 fejezetben is remélhető az uniós csatlakozási tárgyalások következő hónapjaiban, a francia EU-elnökség idején” - jelentette ki. Véleménye szerint legalább 6-7 olyan fejezet van, ahol kölcsönös rugalmassággal, ésszerű megoldások keresésével haladást lehetne elérni. Martonyi János a legkritikusabb témák közé a mezőgazda- sági, valamint a strukturális politikát, illetve a személyek szabad áramlását sorolta. A külügyminiszter kiemelte, hogy az ország a magyar nemzet egységesülésének folyamatát is beemeli az európai egység megvalósulásába. Az Országgyűlés külügyi bizottságában megfogalmazódott ellenzéki bírálatokkal ellentétben Martonyi János nem lát problémát a szomszédságpolitikára vonatkozó külpolitikai konszenzusban. ■ A Bölcsek Tanácsa Ausztriáról Helsinki Megtartotta első ülését a „Bölcsek Tanácsa", amelyet az Európai Unió Brüsszeli Bizottsága Ausztria és az Osztrák Szabadságpárt politikai irányvonalának vizsgálatával bízott meg. Hírügynökségek azt jelentették, hogy a finn fővárosban Jochen Frowein német jogász és Daniel Ortega volt spanyol külügyminiszter hivatalában kereste föl Marti Ahti- saarit. A vizsgálóbizottság munkáját vezető volt finn köz- társasági elnök kívánságára a munka a nyilvánosság teljes kizárásával zajlik, így lapzártakor még kérdéses volt, hogy az első ülésnapon milyen megállapodásra jutottak, s hogy a munkáról egyáltalán adnak-e ki valamilyen közleményt. Bécsben mindenesetre arra számítanak, hogy legkésőbb szeptember végéig megszületik a döntés a többi tizennégy EU-tagország által Ausztria ellen hozott szankciók feloldásáról. Megfigyelők szerint egyébként ez a remény teljesen reális. ____■ Átütemezik az orosz adósságot? Okinava Több mint 27 ezer ember élőláncot alkotva tiltakozott csütörtökön az amerikai hadsereg jelenléte ellen az Egyesült Államok támaszpontja előtt annak reményében, hogy a Nyolcak Csoportjának csúcs- találkozója alkalmával rávehetik Bili Clintont: csökkentse az óriási amerikai katonai jelenlétet a szigeten. A tanácskozás tétje mellett ezek a követelések eltörpülnek. A hét legfejlettebb ipari nagyhatalom vezetőinek és Oroszország elnökének értekezletén ugyanis a legfontosabb napirendi pont az, hogy a záródokumentumban konkrét és tartható fizetési menetrendet állapítsanak meg Moszkva számára. Az előkészítés alatt álló közleményben azonban nem szerepel a teljes orosz adósság elengedése. A törlesztés átütemezését a hitelező országokat képviselő Párizsi Klub kezdeményezte. Ugyanakkor valószínű, hogy a világ legszegényebb országainak adott hiteleket a nyolcak teljes egészében leírják. Ezzel kapcsolatban egyelőre még kérdéses, hogy a „szegénységi küszöb” meghatározásánál hol húzódjék a határ. Ezzel szorosan összefügg, hogy az érintett országok számára beszüntetik a fegyverTony Blair brit kormányfő elsőként érkezett meg a G8-ak csúcsértekezletére totó. euhopress/epa szállítást. ______________ __■ Drámai fordulat az ABC-csúcson Nem sikerül kompromisszumot kötni Jeruzsálem jövőjéről Újabb drámai fordulat következett be a jó néhány válságos és viharos pillanatot tartalmazó, a résztvevő politikusok nevének kezdőbetűi után ABC-csúcsnak nevezett izraelipalesztin tárgyalások során: alig egy órával azután, hogy a Fehér Ház lezártnak minősítette az eredménytelen megbeszéléseket, Bili Clinton elnök bejelentette, hogy a két küldöttség folytatja az egyeztetéseket, amfg ő távol lesz a Nyolcak Csoportjának okinavai csúcsértekezletért. Camp David ________ A szemmel láthatóan megviselt, csalódottnak látszó elnök közölte, hogy a döntés a felekkel történt konzultációk alapján született. A megbeszélések Madeleine Albright amerikai külügyminiszter közvetítésével folytatódnak. Bili Clinton a helyi idő szerint a csütörtök hajnalban megtartott rövid sajtóértekezletén kijelentette: a felek kétségtelenül nagy erőfeszítéseket tettek a megoldásért, jóllehet a tárgyalások kilenc nap után sem hozták meg a várt eredményt. Az amerikai elnök jelezte, hogy miután visszatér Japánból - az előzetes program szerint vasárnap -, számba veszi az addig végzett munkát, és annak megfelelően dönt a továbbiakról. Az Ehad Barak izraeli miniszterelnök és Jasszer Arafat palesztin vezető részvételével megtartott tárgyalások az izraeli-palesztin konfliktust véglegesen lezárni hivatott rendezési megállapodás tartópilléreivel - az úgynevezett központi kérdésekkel - foglalkoztak: Jeruzsálem jövőjével, a végleges izraeli-palesztin határokkal, a megszállt cisz- jordániai és gázai területeken létesült zsidó telepek sorsával és a három-négymillióra becsült palesztin menekült hazatérési jogával. Soha ennyi időt, energiát és igyekezetét nem fektettek még tárgyalások keretében a tartós rendezés kimunkálásába. Kiszivárogtatások szerint a megbeszélések a legösszetettebb - és érzelmileg talán a leghevesebb indulatokat felkavaró - kérdésen, Jeruzsálem jövőbeli sorsán akadtak fenn, míg a többi tárgykörben történtek bizonyos előrelépések. Úgy tudni, hogy az izraeli küldöttség az egyeztetések során olyan megoldási formát javasolt, amelynek értelmében izraeli fennhatóság alatt Jeruzsálemhez csatoltak volna néhány, a város szomszédságban létesült cisz- jordániai zsidó telepet, cserébe viszont a palesztinok ellenőrzésiközigazgatási jogot kaphattak volna Kelet-Jeruzsálem arabok lakta részei fölött. A palesztinok azonban világossá tették, hogy nem tudják elfogadni a Jeruzsálem fölötti „osztatlan izraeli szuverenitást”. Ragaszkodtak ahhoz, hogy az 1967-ben Izrael által megszállt Kelet-Jeruzsálem legyen a független palesztin állam fővárosa. Abba ellenben hajlandók lettek volna beleegyezni, hogy az óváros zsidó negyede, a Siratófal és a város környéki zsidó telepek izraeli fennhatóság alá kerüljenek. Állítólag az amerikai házigazdák a tárgyalások megmentésére irányuló utolsó erőfeszítés részeként azt javasolták a „jeruzsálemi csomó” szélvágására, hogy az izraeliek és a palesztinok osszák meg a szuverenitási jogokat az óváros fölött. Az utóbbiak fennhatósága alá kerültek volna olyan körzetek is, amelyek kívül esnek az 1967 utáni városhatáron, Jeruzsálem többi része pedig Izrael szuverenitása alá tartozott volna. A jelek szerint azonban a felek ezt az elképzelést sem tartották elfogadhatónak. Clinton Barakkal és Arafattal egyeztet FOTÓ, BUROPRIM/IPA BÚCSÚZIK A ROCKNAGYI. Az immár hetedik X-ét taposó Tina Turner nagy sikerű koncertet adott Hamburgban. Az örökifjú énekesnő nagyszabású turnén vesz részt, amelynek során végleg isten- hozzádot kíván mondani a közönségnek. Németországi előadásai közül a hónap végén a kölni bizonyul a legköltségesebbnek: a sport- csarnok vészkijáratait félmillió márkás költséggel kell a jelenleginél biztonságosabbra átépíteni. ___________________fotó, europress/epa Úrvezető kutya London Oscar a gazdihoz még kölyök- korában került. A nem mindennapi négylábúval a család nem tudott mit kezdeni, állandóan izgett-mozgott, semmi sem kötötte le a figyelmét. Kiderült, hogy igazán az autóvezetéshez vonzódik. Gazdája saját kezűleg készítette el kutyusa járgányát: a gyerekek számára gyártott kisautót építette át a sofőrködéssel kacérkodó négylábú számára. A kísérlet sikerrel járt: a kormánykereket az állat a mancsával mozgathatja, ha pedig gázt akar adni, elég a műszerfalon megnyomnia egy billentyűt. A „kutyafogat” végsebessége öt kilométer óránként. Hatalmas duda is áll a kutyus rendelkezésére; Oszinak azonban erre nincs szüksége. Inkább ugatással jelzi érkeztét. _______________________________________|FW) HÍREK RÖVIDEN Erősödik az euró Az Európai Unió bővítése nem gyengíteni, hanem erősíteni fogja az eurót - mondta az EU bővítési biztosa, Günter Verheugen, aki Robin Cook brit külügyminiszterrel tárgyalt, és brit üzleti vezetőkkel is találkozott Londonban. Fellebbeznek az iráni zsidók Az Izraelnek végzett kémkedés miatt elítélt tíz iráni zsidó ügyvédei megfellebbezték a forradalmi törvényszék ítéleteit, amely 4-től 13 évig terjedő szabadságvesztésre ítélte a gyanúsítottakat, mert „segédkeztek” az állítólagos izraeli ügynököknek. Teherán nemrégiben letartóztatási parancsot adott ki az Egyesült Államokba emigrált Esag Belant, a sirázi zsidó közösség volt vezetője ellen, akit azzal vádolnak, hogy Izraelnek kémkedő „ügynökhálózatot” szervezett Iránban. Johannes Rau kórházba vonul A 69 éves német államfő a jövő héten műtétnek veti alá magát az esseni egyetemi klinikán. Johannes Raut legutóbb 1992-ben Hamburgban kezelték, akkor a bal veséjét és egy rosszindulatú tumort távolítottak el. Most a bélrendszerét kell megoperálni. Letette a fegyvert a parancsnok Feladta magát az észak-kaukázusi bűnüldöző hatóságoknak egy ismert csecsen katonai vezető, majd drámai hangú felhívásban szólította fel honfitársait, hogy tegyék le a fegyvert. Naszruddin Bazsijev dandártábornok közeli kapcsolatban állt Aszlan Maszhadov csecsen elnökkel. Isarescu jelölteti magát? A reform és az európai integrációs kormányprogram mellett elkötelezett román kormányfő nem zárja ki, hogy esetleg jelölteti magát az őszi elnök- választásra. Mugur Isarescu kijelentette: Cons- tantinescu államelnök visszalépése után új helyzet állt elő, és így számításba veszi a mandátum elvállalását. Tőzsde nyílt Vietnamban Felavatták Vietnam első értéktőzsdéjét Ho Si Minh Város üzleti központjában. Műszaki problémák miatt azonban a kereskedés csak tíz nap múlva kezdődhet meg. A börze egyelőre inkább jelkép lesz: a kereskedés heti három napra korlátozódik.
