Békés Megyei Hírlap, 2000. július (55. évfolyam, 157-177. szám)

2000-07-20 / 168. szám

4. OLDAL - 2000. JÚLIUS 20., CSÜTÖRTÖK KULTÚRA iBÉKÉS MEGYEI HÍRLÁP Állatok és víz különös játéka Mitikus legendára épülő darab a várszínpadon Valódi nyári színházba való darabot láthatott a közönség kedden este a Gyu­lai Várszínházban. Verebes Ernő Sardaffass, a hímboszorkány című táncregéjét nem mindennapi díszletek között mutatta be a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház. A mitikus le­gendára épülő darabban élő állatok kergetőztek a színpadon, miközben a szereplők vad táncot jártak a bádogtepsikből formált mocsár kellős közepén. Gyula Aki önfeledt kacagásra, nagy poénokra szá­mított Verebes Ernő Sardaffass, a hímbo­szorkány című darabja megtekintése előtt, annak bizony csalódnia kellett kedden este. A vajdasági magyar legendára épülő mű cselekményét nehezen lehetett követni, an­nál inkább élvezni a különleges díszleteket és az állatokkal színesített közjátékokat. A történetben Szeléné (Rónai Aranka) ti­tokzatos körülmények között fiút szül, ki­nek apja a cselekmény szerint nem létező, ám a nézők számára mégis valóságos. A me­zítelen felsőtesttel, alul combközépig farkas- prémbe bújtatott Pánnak a nemzésen és né­hány táncbetéten kívül nem sok dolga akad a színpadon, mégis végig érezhető hátbor­zongató jelenléte. Széplaki Kovács Zoltán jól kidolgozott mozdulatokkal, pontosan tán­colta el a csábító ördögöt, akitől a szép Sze­lénén kívül az egész fdu retteg. Sardaffass születésének körülményei abszurdak, már- már borzolják az idegeket. A karcsú asszony növekvő terhét hatalmasra szabott, hasnál alaposan kitömött ruha emeli ki. A szülés a nézők „szeme láttára” történik, a művésznő szétterpesztett lábakkal mutatja kínjait a kö­zönségnek, magzatvíz folyik, majd megszü­letik Sardaffass. A fiú burokban csúszik-má- szik ki anyja lábai közül, a nézőtéren ülők lélegzetüket visszafojtva figyelik, mi lehet még ennél is abszurdabb, mi az, amiről a hétköznapi életben nem beszélünk, de mindnyájan egyformán átéljük. A feszült hangulatot a bába (Szűcs Nelli) hivatott oldani. Gadus Erika tervező kitűnő kosztümöt talált ki számára. A habos, csip­kés felsőrész szabadon hagyja a művésznő nem elhanyagolható méretű bájait. Szűcs Nelli olyan természetességgel, elfogadással mutatja meg legalább tizenöt kilogrammos súlyfelesleggel bíró hasát, hogy az már szinte szép. Az általa képviselt életöröm, kedvesség némi­képp oldja az ab­szurd által keltett viszolygást a kö­zönségben. A cselekmény nem enged sok időt a lazításra. A Sardaffasst alakító Trill Zsolt tökélyre viszi a meghökken­tő jeleneteket. Amíg a többiek hangos dialógus­ban bonyolítják a cselekményt, a torzszülött fiú a színpad előterében egy vízzel teli vö­dörben kotorász. Izgő-mozgó, valódi kishalakat és egy jókora békát kapdos ki belőle és szájába veszi, mellkasára szorítja őket. Máskor az oldalajtón érkező kakas vagy tyúk fejét akarja leharapni vagy a kor­dén betolt, visító malacot ingerli. Trill Zsolt nem csak színészi játékával és tehetségével bűvölte el a közönséget. Vidnyánszki Attila rendező komoly feladat elé állította, amikor a történet helyszínéül szolgáló mocsarat nagy, vízzel teli alumíniumtepsikkel kívánta jelképezni. A kétórás előadás alatt Trill Zsolt egy szál ágyékkötőben, időnként fél pár kötött ha­risnyával „kiegészítve” fürdött a jéghideg vízben. Ebből az utolsó jelenetben bőven jutott a nézőtér első soraiban ülőknek is, amikor a mocsári nép vad pancsolásban él­te ki túlfűtött vágyait. baracsi MAGDOLNA Magyar—amerikai régészprogram Szenzációs kora rézkori leletek Vésztő határában Kora rézkori település feltárását kezdték meg magyar és amerikai régészek július elején Vésztő határában. A Cin- cinatti egyetem alapítványa által támogatott feltárás egy több évre tervezett közös magyar—amerikai régészeti prog­ram része. A kora rézkorra vonatkozóan eddig csak elvétve végeztek kifejezetten településkutatást. Vésztő A kutató, felmérő feltárás (a kora rézkori település teljes „kiásását” jövőre tervezik) váratlan szenzáci­óval szolgált a régészeknek. A te­sztárkokból csont nyílhegyek ke­rültek elő. A lelet azért különleges, mert eddig sem az újkőkorból, sem a korai rézkorból nem kerültek elő csontból készült nyílhegyek. A tel­jes körű kora rézkori településku­tatás azonban várhatóan más érde­kességekkel is szolgál majd.- A kora rézkor fordulópontot jelentett az emberiség történeté­ben. Anélkül, hogy külső behatá­sok érték volna, megváltozott a fennálló társadalmak berendez­kedése, az életmód, a vallás. Ezekre a változásokra egyelőre nincs magyarázat — tudtuk meg az ásatást vezető magyar régész­től, Gyucha Attilától, a Békés Me­gyei Múzeumi Igazgatóság mun­katársától. A Vésztő melletti kuta­tásokból a kora rézkori települé­sek szerkezetéről, az életmódról, a foglalkozásokról, a települések kapcsolatáról szeretnének minél többet megtudni a szakemberek. A kora rézkorra vonatkozóan többségében eddig csak temető­ket tártak fel. Teljes körű telepü­léskutatás még nem történt. - A program 1998-ban kezdődött a szóba jöhető lelőhelyek felméré­sével — mondta William Par­kinson régész, aki az Egyesült Ál­lamokból, a Cincinatti egyetemről érkezett Békés megyébe kollégá­jával, Richard Yerkes professzor­ral. A fiatal régész „ásott” már Görögországban, Albániában, Ju­goszláviában. Az optimális kuta­tási területet azonban Magyaror­Régészeti szenzációnak számít a csont nyílhegy D+OTÓi KOVÁCS ERZSÉBET szágon találta meg. — Megköny- nyíti a kutatást, hogy Magyaror­szágon regisztrálva vannak a lelő­helyek. A feltárás megkezdése előtt 47 lelőhelyet vizsgáltunk meg, és csak azután döntöttünk a vésztői mellett, ami gazdag lelet­anyagot ígért. Ez a várakozásunk szerencsére be is igazolódott — tudtuk meg William Parkinson- tól. A közös magyar-amerikai ré­gészeti program egyben csere­program is. Amerikai régészek­nek magyarországi kutatást, míg magyar szakembereknek tovább­képzési lehetőséget kínál az Egye­sült Államokban. A Vésztő mel­lett talált leletanyagok a Mun­kácsy Mihály Múzeumot gazda­gítják. Néhány leletet kormegha­tározásra kivisznek az Egyesült Államokba. A kutatások eredmé­nyei amerikai szakfolyóiratokban is publikálásra kerülnek. Az ása­tás segéderőit szegedi egyetemis­ták adják, a kutatók elhelyezésé­ről pedig Vésztő önkormányzata gondoskodott. Az ásatás eredmé­nyei remélhetően hozzájárulnak ahhoz, hogy megtudjuk: hogyan éltek eleink időszámításunk előtt 4500 és 3800 között, kovács attila A jazz kettős ünnepe Djabe ashanti nyelven szabadságot jelent Kettős ünnepet ül pénteken a Gyulai Várszínházban egy különleges zenei műfaj, a jazz. A fürdővárosban kilen­cedik alkalommal rendezik meg a Gyulai Vár Jazz Feszti­vált. Ezzel egy időben a Ma­gyar Jazz Szövetség a millen­nium tiszteletére országos koncertsorozatot szervezett, melynek egyik állomása a holnap esti program. ________ Gyula A Magyar Jazz Ünnepe 2000 cí­mű országos koncertsorozat egyik állomása a Gyulai Várszín­ház színpada. A fellépő zenekar­ok egyike, a Djabe idén a szak­mai zsűri döntése alapján a world music kategóriában nyerte el a legjobbnak járó Arany zsiráf­díjat. Egerházi Attila gitárost, az együttes egyik alapítóját arról kérdeztük, hogy miként került zenei stílusuk a jazz közelébe.- A world music vagy máskép­pen világzene felépítése, hangzása rokonítható a jazzel — mondja a gitáros. - A hagyományos zenét ötvözzük ez utóbbival és popele­mekkel. Együttesünkben két „iga­zi” jazz-zenész is játszik, Muck Fe­renc szaxofonos és Sipos András ütőhangszeres. Afrikai, indonéz, dél-amerikai, arab dobokat, eszkö­zöket szólaltat meg, melyek ritmi­kája, dallama különleges harmóni­át ad a zenénknek. András közel húsz éve gyűjti a hangszereket és emellett kitűnően szólaltatja meg ezeket. Egy alkalommal a Párizsi Olimpia színpadán fekete zené­szekkel játszott. Az előadás első felében a színpad sötétben állt, s amikor felkapcsolták a világítást, a közönség felhördült, mert nem számítottak rá, hogy európai is ját­szik a zenekarban. Ettől kezdve „fehér négernek” nevezték.- Kik kedvelik leginkább a Djabe zenéjét?- A zenekar öt éve indult, és a kezdetekkor a 30-tól 60 éves kor­osztály látogatta a koncertjein­ket. Nem ritkán a nagypapa az unokával együtt érkezett. Mára ez változott és egyre több a tiné­dzser programjainkon. — Az együttes neve ashanti nyelven szabadságot jelent. Ez egyben életfilozófiájuk is? — Stílusok és hangszerelés szabad ötvözése jellemzi zenén­ket. Ez teszi izgalmassá és válto­zatossá muzsikánkat. b. m. Végvári Esték — tizedszer Idén tizedik alkalommal rendezik meg Gyulán a Vég­vári Estéket. A múltat és je­lent szem előtt tartó, szóra­koztató programsorozatban a jelmezes felvonulástól a dixie muzsikáig ezerféle attrakció közül csemegéz­het a nagyérdemű. Gyula — 1991-ben próbaként indítottuk el a Végvári Estéket a Várszínház akkori igazgatójának, Havasi Ist­vánnak a segítségével - mondja Juhász János szervező. - Úgy éreztük, a várszínházi programok mellé kellene egy könnyebb, in­gyenes, nagyobb tömegeket meg­mozgató rendezvény is.- Milyen produkciókkal kez­dődik az idén a program?- Július 22-én kísérletképpen kezdjük a viharsarki szomszédo­lást, Gyula és testvérvárosainak találkozóját. Délutánonként a várkertben mutatkoznak be kul­turális csoportok, s éppen a nyi­tónapon játszhatnak népi játéko­kat a látogatók egy abádszalóki társasággal. E napon nyílik meg Kerekes István fotóriporter kiállí­tása is, amely a Végvári Esték múltját eleveníti fel és 31-ig látha­tó a vártoronyban.- A július 28-ai megnyitó után mivel várják a közönséget?- Végvári játékokkal, vitézke­désekkel kezdődik a péntek, lesz térzene, íjászbemutató, végvári karnevál, ahol csoportok bújnak jelmezbe, s együtt vonulunk a vá­roson át a várkertbe. Bábbemuta­tó, vidám operett-összeállítás, majd a Vénus zenekar koncertje és fehérnemű-bemutató zárja az estet. Szombaton a VI. Medivid Agility Kupa világbajnoki selejte­zőjével, a gyulaiak VIII. Nagy Ver­sengésével, színházi bemutatóval lepjük meg a közönséget. A Kis Kézműves Cukrászda évek óta el­készíti tortáit, idén is a szó leg­szorosabb értelmében óriási tor­tát hoz el, s jelképes összegért kí­nálja a szeleteket, s a befolyt összeget a gyulai gyermekkór­háznak ajánlja fel. Koltai Róbert önálló zenés estje, a Hevesi Hap­py Band és divatbemutató szere­pel még a szombati programban. Vasárnap az V. Gyula kutyaúszó versenyre várjuk az ebeket gazdá­ikkal, lesz lovagi torna, s végvári vitéz viadal is. Eljön Pakucza Jó­zsef mester, a Buster Keaton Tár­sulat, s a Bisztró Baleset Band fer­geteges show-műsorával, s sztár­vendégeivel, Somló Tamással és a Három Amigóval. A X. Végvári Estéket a Pyrotechnik Csoport és a Leskonics Pyrotechnika pro­dukciója, a „Tüzes sárkány éjsza­kája” zárja. Innen indul útnak a hatalmas kínai sárkány, hogy egy év alatt körbejárja az országot, s majd jövőre visszatérjen váro­sunkba. Útközben mindenhol tű­zijátékkal kedveskedik a nézők­nek. A kisszínpadon folyamato­san Gyuláról elszármazott média- szereplők készítenek interjúkat, s tartanak talk-show-kat a közön- ség számára. b. párkányi adrienn Centenáriumi Bay-emléknap Gyulaváriban száz eszten­dővel ezelőtt — 1900. július 24-én — látta meg a napvi­lágot a templomépítő Bay József lelkipásztor fia, dr. Bay Zoltán világhírű ma­gyar fizikus, a fény, az atomfizika és a radarcsilla­gászat jeles kutatója. Sarkad _____________ A neves magyar tudós születésé­nek századik évfordulója alkal­mából július 23—25 között cente­náriumi rendezvénysorozatot szervez a Bay Zoltán Emlékbi­zottság. Az ünnep első napján, vasárnap Újpesten leplezik le Bay Zoltán szobrát, amely Gömbös László szobrászművész alkotása. Másnap a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében 10 órá­tól megrendezendő tanácskozá­son Bay Zoltánné férjére emléke­ző beszédét követően, többek között előadást tart Balázs Péter, a Magyar Elektrotechnikai Egye­sület főtitkára, Márki-Zay Lajos, a sarkadi Ady-Bay Gimnázium igazgatója, Detrekői Ákos, a Bu­dapesti Műszaki és Gazdaságtu­dományi Egyetem rektora, vala­mint a GE Lighting Tungsram Rt. több vezetője, köztük Csapody Miklós alelnök. A zárónapon, július 25-én fél tizenegykor Gyulaváriban Márki- Zay Lajos Bay Zoltán gyermek­korára emlékezik a szülői háznál. A neves fizikus munkásságát a templom előtti emlékműnél Toró Tibor, az MTA külső tagja méltat­ja. Gyula-Városerdőn felavatják a Bay Zoltán Csillagászati és Kör­nyezetvédelmi Oktatási Közpon­tot. A sarkadi Bartók Béla Műve­lődési Központban 13.50-kor Náray-Szabó Gábor, az MTA ren­des tagja, az Oktatási Minisztéri­um főosztályvezetője mond zár­szót. ________ ______-BOTH­Értékek határok nélkül Jurta épül vasárnap a vész­tői református templom kertjében, ahol az érdeklő­dők nemcsak ezt a hajdani történelmi lakhelyet, ha­nem korabeli használati tárgyakat is megtekinthet­nek. Ez az esemény is an­nak a nagyszabású nemzet­közi népművészeti tábor­nak lesz a része, amelyet ezekben a napokban tarta­nak Vésztőn. _________Vésztő___________- A honfoglalás 1100. évében, 1996-ban született meg az a gon­dolat, hogy egy ilyen magyarság­találkozó, népművészeti tábor erősítheti az összetartozást, se­gíthet a népi és nemzeti értékek újrafelfedezésében. Azóta min­den esztendőben megrendezzük Vésztőn ezt a több napos ese­ménysorozatot. Az idei tábor nemcsak azért jelentős, mert ez a jubileumi ötödik, hanem azért is, mert ezt a kereszténység kétezre­dik és a magyar államiság ezre­dik évében tartjuk - közölte la­punkkal Juhász Sándor, a Vésztői Református Egyházközség lelki- pásztora.- A tábornak több, mint 300 aktív résztvevője van, akiknek többsége Kárpátaljáról, Erdélyből és Délvidékről érkezett magyar. Az is örvendetes, hogy idén már 120 vésztői gyermek és felnőtt rendszeresen látogatja a tábort - mondta Széles András, a tábor egyik szakmai irányítója. Korábban a tábor hat-hét napig tartott, idén viszont már tíz napig vannak együtt a résztvevők. Az ötödik nemzetközi népmű­vészeti tábor házigazdája a Vész­tői Református Egyházközség, fő támogatója a vésztői önkormány­zat és a helyi Sinka István Műve­lődési Központ. M. B. Húszéves a japan muzeum Létrejöttének 20. évforduló­ját ünnepli a Füzesgyarmati Japán Múzeum. Két évti­zeddel ezelőtt egy paraszt­házban nyílt meg a gyűjte­mény, ma viszont a múze­um már a városközpont egyik impozáns épületében, gazdag kínálattal várja az érdeklődőket. Füzesgyarmat- 1980. július 13-án egy füzes­gyarmati, 101 éves, nádfedeles pa­rasztházban nyílt meg Magyaror­szág első japán múzeuma. A meg­nyitón Inoue Muhen zen szerze­tes és Kelényi István művészettör­ténész tartott beszédet, Szőke Ist­ván tanácselnök pedig felolvasta dr. Szentesi Károly vb-titkár - mai polgármester - megnyitóját - pörgette vissza a múltat Doma Mikó István Japánban élő festő­művész, a múzeum megalapítója. Az eltelt húsz év alatt a múze­um sok megbecsülést szerzett Füzesgyarmatnak: külhonból is sokan jönnek, évi több ezer láto­gatója van. Elismerően szólt róla a japán császár és Göncz Árpád köztársasági elnök.- Fennállásának huszadik év­fordulójára a múzeum új tár­gyakkal gyarapodott, amelyek Ja­pánban is kuriózumnak számíta­nak: megtekinthető a császári ka­marás (mai szóhasználattal tit­kár) százéves nemesi címere, az utolsó sógun családjának tárgyai, Kuroszava Akim filmrendező je­lenetrajzai és a japán-magyar kultúrcsere néhány veteránjának fotói és írásai. A fegyverek vitrin­je valódi aranyfonállal szőtt hát­lapot kapott (mint a japán fegy­vermúzeumokban), hogy Füzes­gyarmat büszkesége méltókép­pen fogadja látogatóit alapításá­nak huszadik évfordulóján - kö­zölte lapunkkal Doma Mikó Ist­ván. M.B. Trill Zsolt (Sardaffass) kitűnően formálta meg a torzszülött fiú szerepét O-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET ______lZiií__I» '1. _ _'_______</ 1 • 1 11 ■ / • Z1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents