Békés Megyei Hírlap, 2000. július (55. évfolyam, 157-177. szám)
2000-07-19 / 167. szám
4. OLDAL - 2000. JÚLIUS 19., SZERDA HAZAI TŰKOR Becsapták a betegeket Vizsgálják a gyógyászati eszközök sorsát Budapest Rendőrségi vizsgálat folyik két gyógyászati segédeszközt gyártó, illetve -forgalmazó cég ellen. Az érintett vállalatok gyakorta az orvosokat is megtévesztve becsapták a betegeket, és több mint 70 millió forinttal károsították meg a társadalombiztosítás kasszáját. Dr. Lampé Zsolt, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatója kiemelte, hogy szigorítják az ellenőrzéseket a gyógyászati segédeszköz ellátása terén. Az eddigi revíziók ugyanis sorozatos visszaéléseket tártak fel, összesen mintegy 850 millió forint értékben. Gyakori probléma, hogy a beteg nem is azt az eszközt kapja meg, amit az orvosa számára rendelt. Igen sok a jogos minőségi kifogás, ami abból ered, hogy egy, a biztosító által elfogadott terméket a gyakorlatban silányabb változatával helyettesítik. Egyes cégek a gyógyászati segédeszközökre szánt tb-keretet úgy kurtították meg, hogy tényleges szolgáltatás nem történt. Az OEP ellenőrei találtak vényeket, amelyeken olyan betegek neve szerepelt, akik nem is tudtak arról, hogy gyógyászati segédeszközt váltottak volna ki. Azokban az esetekben, amikor több eszközt írtak fel egy receptre, igen gyakran csak egy terméket szolgáltak ki a rászorulónak, míg a többi árát zsebre tette a cég. A legnagyobb visszaélésekre a pelenkák és a speciális betegalátétek esetében bukkantak. A kiugróan magas fogyasztás vált gyanússá a biztosító szakembereinek. Sok orvost is félrevezettek. Karitatív célokra írattak fel velük számos olyan gyógyászati segédeszközt, amely aztán soha nem jutott el a bajba jutottakhoz. Csak az eszközök után járó tb-támo- gatás vándorolt a cég kasszájába. A rendőrségnél feljelentett vállalatoknál előfordult, hogy egy- egy alkalmazottat kívántak felelőssé tenni a történtekért, pedig egyértelműen bebizonyosodott, hogy az „extra haszon” nem a dolgozó pénztárcáját vastagította. Az OEP vezetői csupán az egyik céget, a Perimed Kft.-t nevezték meg, mivel velük a szerződésbontás már meg is történt. A másik cég esetében az eljárás olyan szakaszban van, hogy a nevük nyilvánosságra hozatala jogi problémákat vethetne fel. N.ZS. Keményedik a bérvita Az egészségügyi tárca jövőre több pénzt remél Budapest Alkotmánybírósághoz fordul az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) a szervezett és a nem szervezett foglalkoztatottak kérésére a Semmel- weis-napi egyszeri bérjuttatás ügyében. Az Egészség- ügyi Minisztérium nem érti a szakszervezet tiltakozását. Az EDDSZ aláírás-gyűjtési akcióba kezdett az ágazat dolgozóit ért erkölcsi és anyagi igazságtalanságok miatt. Miként arról már beszámoltunk, a kormánydöntés szerint 15 milliárd forintot osztanak szét azoknak az egészségügyben dolgozóknak, aldk szerződtek az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral.- Van, akinek még egyáltalán nem fizettek egy fillért sem, másoknak pedig 20-25 ezer forinttal akarják kiszúrni a szemét. Nem is beszélve a szociális ágazatról, ahol a bérkiegészítésre szintén ígéretet tett a kabinet, de az ügyben egyelőre semmi nem történt - nyilatkozta Cser Ágnes. - Az érintettek ilyen erkölcsi megaláztatásnak még nem voltak kitéve. Az elnök asszony úgy véli, most már biztosan nem fizetik ki a beígért 15 milliárd forintot.- Minden fillért a dolgozóknak kéne adni, ezzel szemben a 15 milliárd forintból kétmilliárdot visszatart az egészségügyi miniszter - mondta. - Nem csodálkoznék azon, ha ezek után tömegesen felmondanának feletteseiknek az egészségügyi szakemberek. Az EDDSZ vezetősége úgy döntött, hogy Alkotmánybírósághoz fordul a bérjuttatás ügyében. Kérdésünkre, hogy mire szándékozik elkölteni Gógl Árpád miniszter a visszatartott kétmilliárd forintot, lapzártánkig, a többszöri megkeresés ellenére válasz nem érkezett. A szakminisztérium ugyanakkor közleményt adott ki, amelyben érthetetlennek nevezi és hisztériakeltésnek minősíti Cser Ágnes lépéseit. A tárca arra is felhívja a figyelmet, hogy a szakszervezeti vezető korábban - az Országos Egészség- biztosítási Pénztár főigazgatójaként - semmit nem tett az ágazatot súlyosan érintő, nagymértékű forráskivonás ellen. A közlemény kiemeli, hogy a mostanihoz hasonló, rendkívüli bérkiegészítésre még nem volt példa, s ez igaz akkor is, ha - mint fogalmaznak - a kézhez juttatott összeg csak szerény elismerése lehet az egészségügyiek tisztességes munkájának. ___________-széfNyilvánossá vált az olajügyek jegyzőkönyve Nógrádi Zsolt tanúvallomásának Békés megyei részletei ,A Bács megyei olajmaffiának voltam tagja. 1991-től vagyunk érintettek olajügyekben. Először édesapám révén kerültem kapcsolatba vele, utána önállóan intéztem az egyik olajbáró pénzügyeit” — kezdte vallomását az olajbizottság előtt június 8-án Nógrádi Zsolt. A férfi apja eltűnése miatt — állítása szerint a volt üzlettárs áll a háttérben — vállalta a vallomástételt. telep közé beállhatnak hátul a tankerautók. így a falu népe nem láthatta, hogy mi folyik ott. Tulajdonképpen a lényeg az volt ezeknél a telepeknél, hogy ne lássák a tankerautókat, mert mi nem olajtelepeken, honvédségi telepeken dolgoztunk, ahol az olajezredesek voltak, hanem mi ilyen kisebb telepeken dolgoztunk, és nem volt úgy kiépítve, nem voltak úgy elba- rikádozva, mint egy honvédségi terület, és akkor már szem előtt voltunk. Egy idő után, ha bejött napjában 4-5 autó, a 150 ezer liter is kiment, akkor az azért 40-50 tonnás szerelvényeknél ilyen kisebb helyeken előbb-utóbb feltűnik. Ezért voltak a kalamajkáink. Ezen a telepen 1994 március közepéig szőkítettünk. A mennyiséget nem tudom, hogy mennyit szőkítettünk ki. Folyamatosan jött a HTO. Ekkor még úgy oldották meg, hogy N. Mihály vezetésével, mit tudom én milyen jövedéki engedélyekkel - a rendőrség az én ügyemben is vizsgálta, hogy hogy Békés megye — Budapest Nógrádi szerint a Bács megyei olajmaffiával több politikus - Lezsák Sándor, Szabó Iván, a jelenlegi belügyminiszter Pintér Sándor, valamint vezető beosztású rendőrök, vámosok is kapcsolatba kerültek. A vallomásban Békés megyei kapcsolatok is meg- említtetnek. A nyilvánosságra került anyagból ezeket a részeket idézzük. Vallomása szerint Nógrádi 1993-tól vett részt aktívan olajszőkítésben, illetve -forgalmazásban. Ezek az olajügyek több százezer liter olajról és több milliárdos bevételekről szólnak. Állítása szerint az az olajbáró, akinek dolgozott, 1993 és 1994 között 5 milliárdos vagyonra tett szert. Nógrádi 1993 és 1998 között, mivel körözték, hamis — a vallomás szerint rendőrségtől szerzett - papírokkal bujkált az országban. Az olajozást azonban egy pillanatig sem hagyta abba. Békés megyei kapcsolatot egy 1994-es ügy kapcsán említ Nógrádi. Ekkor egy szegedi olajos társasággal, rajtuk keresztül pedig Molnár Lászlóval került kapcsolatba. „Ezekkel az illetőkkel megismerkedtem, és Békés megyében van egy Békés nevezetű falu, és a szegedi illetőkön keresztül jöttem össze a Molnár László (Az eleki Miller Oil Bt. tulajdonosa, 1996- ban a hivatalos verzió szerint autóbalesetet szenvedett és meghalt Elek és Gyula között. - a szerk.) nevezetű illetővel, aki később autóbalesetben meghalt. Ezt a telepet ő bérelte ki, és mi az apuval lementünk oda, és a N. Lacival, a P. Lászlóval, a B. Tiborral és a K. Józsival nekiálltunk szőkítgetni. Ez 1993 decemberétől 1994 márdus közepéig tartott. Nekünk december 10-én volt az ügyünk, amikor aput letartóztatták. Január 10-én, egy hónap után kiengedték a letartóztatásból. Folyamatosan ő is rám vallott, mert abban maradtak a B. Gyula doktorral, a szegedi ügyvédemmel, hogy mondják azt, hogy én voltam a főnök, mivel ez van kiadva utasüásba, és akkor ellene elejtik a vádat, és engem köröznek; vagy megtalálnak, vagy nem. De tulajdonképpen sokban nem befolyásol. Mi ez alatt az idő alatt is Békésben egy vasútállomáson... Úgy helyezkedik el a telep, hogy a vasútállomás van, és a vasútállomás és a Pallag László, a parlamenti bizottság kisgazda elnöke FOTÓ: EUROPRESS/DIÓSI IMRE 800 ezer liter letárolt üzemanyagot. Amikor mi nekiálltunk; tiszta kék színűek voltak a tartályok. Ezt T. Józsefék és Molnárék már 1992 nyarán intézték el. Nem tudom, hogy volt ez, de azt tudom, hogy biztosan valami kék színű anyag volt benne. Utána bonyodalom is volt ebből a honvédségben. A honvédségnek - utána elmagyarázták — volt egy olyan vésztartaléka, hogy akármi, és azt színezték abban az időben kékre. Ebből az üzemanyagból keveredett oda 800 ezer liter. Minden tartály csupa kék volt. Onnan tudom, hogy nem hazudtak. ” Kérdésünkre Zsíros Géza valótlannak nevezte a Nógrádi-vallomás őt érintő részleteit. Mint elmondta, sem az eleki Molnár Lászlót, sem Nógrádi Zsoltot nem ismeri. Zsíros Géza az őt érintő kijelentések miatt korábban már feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, ,,hogy tisztázásra kerüljön a rágalmazó és becsületsértő személye és állításai”. (Békés Megyei Hírlap 2000. 06. 15.) —A Budapesti Központi Bíróság a feljelentés nyomán az V. kerületi kapitányságnak az ügyet nyomozásra átadta. Az, hogy a vallomás nyilvánosságra került, semmit nem változtat a dolgon, hiszen továbbra sem tudott, hol lehet az idézést átadni - válaszolta kérdésünkre Zsíros Géza. Kiemelte: az ügy azért veszélyes, mert ártatlan embereket hurcolnak meg. tudták kihozni - a MÓL kiadta a HTO-t minden további nélkül... Mi 1994 márciusáig voltunk itt. Akkor F-ék (a Bács megyei olajbáró — a szerk.) összevesztek. Voll egy 1 millió 300 ezer forintos tartozás felénk. Ezek az illetők nem akarták kifizetni, és akkor a Ny. Józsival, akivel az elején olajat szőkítettünk, vagyis folyamatosan mellettünk volt, apuék lementek erre a békési telepre, és a Ny. bement egy kibiztosított kézigránáttal, és akkor a cigányok odaadták. Utána megszűnt a kapcsolat velük úgy, hogy a továbbiakban együtt szőkítettünk volna. Üzleti kapcsolatban maradtunk velük, de közös szőkítésben nem vettünk részt. Ezen a telepen a T. József nevezetű csongrádi illető mint eladó lépett fel. Ők Békés megyét terítették Molnár Lacival, és Pécs környékén a benzinkutak- ra vitték el az üzemanyagot. Ez a telep annyiból érdekes - bluesys- tem telepnek hívták -, hogy 1992 nyarán valamilyen úton-módon kihoztak a honvédségi tartalékból A Békés megyei eset taglalása után Bács megyében bonyolított olajozásokról, illetve szeszkereskedelemről számolt be Nógrádi. A vallomásnak ebben a részében mint egyik vevőjüket említi meg Békés megyéből Molnár Lászlót. Nógrádi beszámolt arról is: az olajügyletek során olyan számítástechnikusokat is alkalmaztak, akik a mobiltelefonokat átprogramozták. Azokkal minden esetben más számlájára telefonálhattak, illetve a telefonszámok folyamatosan változtak, így a készülékeket nem lehetett lehallgatni. A tanú elmondta azt is: megrendelőik között nagy- vállalatok, állami cégek, téeszek, Volán-vállalatok is szerepeltek. Emellett szállítottak a honvédségnek, és Baján ENSZ-hajókba is tankoltak. Nógrádi vallomásának e részében említi Zsíros Géza volt Békés megyei kisgazda képviselőt. ,A Zsíros Gézáé volt Békés megye, és ott ő 36 tsz-szel volt kapcsolatban a Molnár Lacival. Ők elintézték, hogy oda lett adva a szőkítők- nek 60 százalékért. Az olajkúton 70 forint volt, akkor 45 forintért adtuk a gázolajat. A továbbiakban ők intézték mit tudom én milyen kft.-ken és milyen banki ügyeken keresztül. Amennyi volt az üzemanyag, mindig 60 százalékot kaptak az olajszőkítők, és 30-ért lehetett megvenni. Szóval ennyi volt az árrés. ” Nógrádi ezután számol be arról, hogy 1994 elején a választások előtt állítása szerint 750 millió forintot adtak át a Magyar Szocialista Pált pénztárnokának. A férfi tanúvallomásában beszámolt az E. L. M. Rt.-hez, az Energolhoz és a Conticarhoz, a cégek nevei az olajügyek kapcsán merültek fel, fűződő kapcsolataikról is. Nógrádi állítása szerint Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter rendszeresen lejárt a Bács megyei olajbáróhoz vadászni, és egy alkalommal a leérkezett társaságnak 25 millió forintot adtak át. Az olajügyletek mellett orvvadászatról és borhamisításról is beszél vallomásában Nógrádi. A borüzletbe az olajon keresett pénzt fektették be. A bizottsági ülésen Kóródi Mária SZDSZ-es képviselő a tanúnál rákérdezett a vallomás Zsíros Gézát és Molnár Lászlót érintő részére. A kérdésre Nógrádi a következő választ adta: ,Molnár László 1996-ban autóbalesetben meghalt, a képviselő urak ezt az ügyet intézik is ott Békésben, hogy most hogy halt meg, mint halt meg. Molnár László több millió liter HTO-t hozott ki MOL-telepekről és adott el gázolajat, és Zsíros Géza biztosította Békés megyében a 42 tsz-t. Ezt a nagy mennyiségű olajat el kellett valahová adni. Márciustól dolgoznak a tsz-ekben októberig a mezőgazdasági gépek, a kombájnok, a traktorok, és valakinek el kellett adni, leszámlázni, kifizetni. Olyan tudta csak, én hiába mentem oda, nekem nem fizették ki soron kívül hamis számlákkal, mert ezeknek a számláknak nincs alapjuk, mert olyan gázolajak lettek leszámlázva, ami nem is létezett. Gázolaj volt, csak nem létezett. És ezekhez kellett olyan embereket keresni minden megyében, az egész országban ment ez a cirkusz, meg lehet nézni, a MOL-tól nyáron minek hoznak ki HTO-t, és akkor a Zsíros Géza 42 tsz-ben felhajtott telepeket és ahol lehet szőkíteni, és el is adta az olajat, ami volt, és Molnár Laci voll az összekötő, mert ő lakott ott. ” k. a. HÍREK RÖVIDEN Beteg jogok A szocialisták szerint sérti a betegek jogait a kormány gyógyszer-ártámogatási politikája, amelyet kizárólag az vezérel, hogy fenn lehessen tartani az alul tervezett gyógyszerkasszát. Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bizottságának MSZP-s elnöke a betegjogok semmibe vételének nevezte, hogy azonos hatóanyagcsoportban megvonják a társadalombiztosítási támogatást a legolcsóbb termék áránál 20 százalékkal drágább készítménytől. Gondok a húsboltokban A fogyasztóvédők szerint a boltok és a nagykereskedelmi raktárak továbbra sem tartják meg a hús- és húskészítmények forgalmazására vonatkozó szabályokat. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség kilenc megyében és a fővárosban végzett vizsgálata az üzletek és a raktárak 65 százalékánál talált szabálytalanságokat. Saját márka A 16 legnagyobb kiskereskedelmi hálózat jelenleg 1445 saját márkás terméket forgalmaz boltjaiban, a kereskedelmi márkák száma a napi fogyasztási cikkek körében dinamikusan nő - állapította meg a GfK Hungária Piackutató Intézet (GfK). Ezek a termékek egyrészt ismertebbé teszik a bolthálózat nevét, másrészt pedig általában olcsóbbak a gyártó cégek márkaneveit viselő termékeknél. Abortuszfelmérés A magyar társadalom mintegy 82 százaléka megengedő álláspontot foglal el az abortusz kérdésében, döntő többségük nem erkölcsi, hanem életminőségi problémának tartja a terhességmegszakítás kérdését - derül ki a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) megrendelésére készített Tárki-kutatásból. A válaszadók 51 százaléka az anyára bízná a döntést, és nem ért egyet e döntési jog semmilyen külső korlátozásával. Katasztrófavédelem Az év első felében több mint 30 ezer alkalommal, naponta átlagban 166-szor vonultak ki az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) által irányított és szakfelügyelt végrehajtó szervezetek. Az események - főként tűzesetek, súlyos közlekedési balesetek - során 311 ember életét nem lehetett megmenteni. A beavatkozások szakszerűségének is köszönhetően 1120 személyt ugyan súlyos álla- potban, de élve sikerült kimenteni. ____________■ MEGMENTETT MADÁRFIÓKÁK. Ritka, sokszor kihalófélben lévő madárfajok tojásait keltetik ki a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Az idén ilyen formában megmentett küszvágó csér-, gólyatöcs-, gulipán- és lilefiókák természetvédelmi értéke több mint nyolc és fél millió forint. Képünkön három az eredeti élőhelyükre, a szegedi Fehér-tóra tegnap visszavitt gulipánfiókák közül, fotó: europress/diósi imre
