Békés Megyei Hírlap, 2000. július (55. évfolyam, 157-177. szám)
2000-07-08-09 / 158. szám
A Békés Megyei Hírlap Melléklete Schütz és Sztankay Mit tud egymásról az álompáros? Tizenkét minisztert szolgált Kossuth utódainak többsége szerette a zenét 9 Fa Nándor kikötői A világutazó befejezte, végleg visszavonult Hatalom és bölcsesség a magyar Szent Koronában Gondolkodtak-e már azon, hogy miért nevezzük a magyar koronát szentnek? A történelem könyvek szerint a pápa adta első királyunknak és ezért illetjük e megtisztelő szóval. Pap Gábor művészettörténész ezzel ellentétben azt vallja, hogy a korona szentsége a pápaság előtti időkből származik. A közelmúltban tartott gyulai előadásán a korona képi programján át mutatta be a látható és az érzékeink fölötti világ élő kapcsolatát. Pap Gábor szerint téves az a hivatalosnak tekinthető álláspont, hogy az eredetileg két különálló koronarészt sebtiben rakták össze és az ügyetlen szerelés következtében kerültek takarásba a koronán látható képek-— Mitől szent a magyar Szent Korona? — A koronák három típusát szoktuk megkülönböztetni. A házi koronát családi körben is hordhatja a király, az országló koronát főbírói, főhadúri feladata gyakorlása közben vagy idegen országok követeinek fogadásakor viselheti. A harmadik típus a beavató korona, amelyet egyetlen alkalomkor, a koronázáskor használhat. Ennek feladata egyfajta direkt ráhatás kifejtése, ezért legjobb megfelelőit a sámánkoronák között találjuk meg. A beavató korona lecserélhetetlen. — Hogyan értsük ezt? — 1308-ban Károly Róbert —■ a pápa jelöltje — katonailag uralta hazánkat. Egyetlen gondja az volt, hogy a magyar Szent Koronát nem birtokolta. A pápa ekkor kihirdette, hogy elveszi a magyar korona szentségét és egy másikra ruházza át, amelyet éppen akkor készítettek Károly Róbert részére. A pápa követét figyelmeztették, hogy a magyar nép ragaszkodik a Szent Koronához, mintha a királyság maga is e koronában rejtőznék. Az intelem nem ért célt, Károly Róbertét az új koronával avatták királlyá, amit természetesen a magyarok nem fogadtak el. A pápa végül kénytelen volt az erdélyi vajdával tárgyalásokat folytatni a Szent Korona visszaszerzéséről. Károly Róbertét csak attól kezdve ismerte el a nemzet királyának, miután a beavató koronával felszentelték. E történet azt az elképzelést is cáfolja, miszerint a magyar koronát a pápa küldte. Ha valóban a pápa készíttette és küldte 1000 körül, akkor utódja tudta volna, hogy a koronázást, vagyis a beavatást csakis ezzel lehet elvégezni. Felvetődhet bennünk a kérdés: ha nem a pápától származik a korona szentsége, akkor honnan való? Minden valószínűség szerint előbbi keletű, mint ahogy a római egyház kiterjesztette hatáskörét a magyarságra. — Említette, hogy a beavató korona hatást gyakorol viselőjére. Miként működik ez a mi Szent Koronánknál? — A koronán 19 figurális zománckép található, amelyek egy képi programot adnak. Ezek segítenek a felső és az alsó korona rész közötti különbségek értelmezésében. Sokan úgy .gondolják, hogy valamikor ezek különálló darabok voltak. Erre azonban semmiféle bizonyítékuk sincs. A legfeltűnőbb különbség a szintek között a képek feliratában mutatkozik. Az alsó részen görög, míg felül latin nyelvű feliratokat látunk. A hivatalos értelmezés erre azt a magyarázatot adja, hogy a magyar Szent Korona alsó része Bizáncban, a felső darab pedig Nyugat- Európában készült. Csakhogy a görög és latin nyelv használata jelenleg is eleven gyakorlat a római katolikus egyházban. Pap- és templomszentelésnél mindkettőt kötelező használni. A görög a "bölcsesség, a latin a hatalom nyelve. A koronán alul elhelyezkedő görög feliratok jelképezik azt az erényt, amelyet a király az ember-ember közötti érintkezés során gyakorol. Ha ezt meghaladó szintű döntést kell hoznia, például életet elvenni vagy kegyelmet adni, az erre feljogosító hatalom már csak felülről nyerhető. Mindezek alapján elmondható, hogy az alkalmazott nyelvek alá-fölé rendeltsége kozmikus és üdvtörténeti rendet tükröz. — Miként magyarázza, hogy az alsó korona részen valamennyi szentnek csak a fél alakja látható, míg fölül egész alakos képeket találunk?’ — Az alsó korona részen van egy kivétel, hiszen Krisztus egész alakban szerepel a képen a többi, derékig ábrázolt szent között. Ehhez tudni kell, hogy az emberi testen belül három szintet különíthetünk el és ezek a nyak illetve az övvonallal választódnak el. A nyak fölötti rész a szellemiség birodalma. Ami a nyak és az övvonal közé esik, az a lelkiség szférája, övön alul a testiség uralkodik. A korona alsó szintjén, ahol a görög nyelv használatához kötött bölcsesség a legfőbb erény, ott a test még veszélyek forrása. Ezért nem kerülhet ábrázolásra. Felül, egy megtisztult világban a test már nem jelent veszélyt, nyugodtan megjeleníthető. Itt már nincs külön testiség és lelkiség. Ez már az átlelkesített, a feltámadott test világa. Krisztus az alsó korona részen átkötő szerepet tölt be, hiszen személyisége a felső rendet lehozza a földi világba, miközben megőrzi a fenti világhoz való tartozás arányrendjét. — A Szent-Korona felső részén két apostolképet a pártázat egy-egy eleme félig vagy egészen eltakar. Miért? — A hivatalos álláspont szerint az eredetileg két különálló koronarészt sebtiben rakták össze és az ügyetlen szerelés következtében kerültek takarásba a képek. Valójában másról van szó. A hátsó részen látható Tamás apostolt a nyakvonalig Dukász Mihály császár zománcképe takarja. Tamás volt az, aki „hiszem, ha látom” gondolkodásmódjával érzéki típusú bizonyítékot követelt az érzékfölöttire. Csak akkor hitte Krisztus feltámadását, amikor saját szemével látta Őt. Ezt a tulajdonságot nem lehet szüret- lenül beengedni az emberlakta világba, ezért takarják el alakjának azt a részét, ami testiségével függ össze. Az elülső részen Szent Bertalant vagy másképpen Náthánáelt takarja teljes egészében Krisztus képe. Az ő bűne nagyobb a Tamásénál, mert neki nem elég az érzéki tapasztalás. Amikor társai hívják, hogy kövesse a csodákat művelő Krisztust, azt feleli, hogy Galileából nem-jöhet Messiás. Vagyis nem akar meggyőződni a csodákról, mert ő jobban tudja, hogy miként működik a világ. Itt már a szellemiséggel is baj van, ezért kell teljes egészében takarni őt. —- A hátsó korona részen látható Dukász Mihály képe túlnyúlik az eredeti foglalaton s ez arra enged következtetni, hogy nem ez szerepelt benne eredetileg. Mi volt ott? — Révay Péter koronaőr leírását fogadom el hitelesnek, aki 1613-ban még látta az eredeti képet. Ez a Szűz Anyát ábrázolta. A Tamás apostolban túltengő érzéki tapasztalást és vágyat csak Szűz Mária ellensúlyozhatja, csak a szüzesség kompenzálhatja ezt a tulajdonságot. A bizánci császár képe erre nem alkalmas. Jelenlegi világunkba tehát szűrés nélkül árad le az a gondolkodásmód, amely csak a szemmel láthatót és meg- tapasztalhatót ismeri el valóságnak. Baracsi Magdolna A KISEMBEREK ÉS A NAGY EMBER Semmi esélyem arra, hogy nagy ember legyek. Bár szeretnék. Nem törpe termetem (182 centinél áll meg a magassági mérce, ha fejemre ejtik) is kevés ahhoz — az óriásplakát szerint —, hogy felkapaszkodjak a nagy emberek sorába. Életmódot kellene váltanom, akkor talán. Sőt biztosan. Mert a nagy ember... A NAGY EMBER MINDENNAP KŐBÁNYAIVAL EDZ — olvasom az út menti táblákon reggel és este, amikor jö- vök-megyek otthonom és a szerkesztőség között. Peches ember vagyok, nem szeretem a kőbányait, nemhogy naponta, de havonta, sőt évente sem veszem kezembe. Nem is edzek vele. Nos, így maradok én kis ember. Viszont így lehetnek a kisemberek (a szerény jövedelmű, jelentéktelen emberek) nagy emberek. Csak edzeniük kell. Kőbányaival. Hacsak... Hacsak a nagy emelgetéstől nem válnak kisemberré. Az edz sportnyelven annyit jelent, mint rendszeresen fejlesztő gyakorlatokat végezni. Rendszeresen, tehát nem időközönként. Nem lehet sumákolni, kiadós ebédre vagy vacsorára várni, emberpróbáló fizikai munkát végezni, s közben vagy utána legurítani egy-két üveg kőbányait. Itt naponta nyomni kell befelé. Hazamenni, nekifutásból belökni egy üveggel, aztán elővenni a büdös kölyköt, jól elverni, amiért megint ellógta a napot, utána pihentetőül legurítani a következő üveggel, rá elpáholni az asszonyt, amiért ma is moslékot lökött elénk, majd levezetőként lebugyborékoltatni egy újabb üveggel. Hogy edzésben legyünk. Jöhet persze közben még a szomszéd, a haver, a szesztestvér is, a kilátások jók, nagy esély van tehát arra, hogy edzésben maradunk és előbb vagy utóbb nagy emberek leszünk. Igaz, közben maradunk kisemberek — még ha nagy emberek is vagyunk — „eledzett” jövedelemmel, tönkretett családdal, szétesett egzisztenciával, befuccsolt élettel. De legalább senki nem mondhatja, hogy nem próbáltuk meg. Senki nem foghatja ránk, hogy a késő kádári kor emberei vagyunk, akik az atyáskodó állam segítségére vártunk. Mi megpróbáltunk felkapaszkodni, saját erőnkből talpra állni, sorsunkat kezünkbe venni, a szó igazi értelmében nagy emberré válni. S vigasztaljon bennünket a tudat, hogy a reklám célt ért. Megmozgatott, kitörésre ösztönzött, gondolkodásra késztetett. Most veszem észre, én is bedőltem a plakátnak. Reklámot csaptam a kőbányainak. Pedig nem is szeretnék nagy ember lenni. Ezen az áron nem. Árpási Zoltán Itt naponta nyomni kell befelé. Gyopáros, 1921. Egy igazán különleges képeslap a gyopárosi Kerek-tóról. A felvétel a háromnegyed évszázaddal ezelőtti vízmenti falusi életről beszél
