Békés Megyei Hírlap, 2000. június (55. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-05 / 130. szám

íRÉKÉS megyei hírlap ■■■ ÉV FORDUL Ó 2000. JÚNIUS 5., HÉTFŐ - 9. OLDAL Emlékezés az alapítókra, útravaló az utódoknak A Békéscsabai Ipartestületet száztizenöt éve alapították Ritkán adatik meg egy szervezet életében, hogy tisztes évfor­dulót méltóképp ünnepeljen, ne feledkezzen meg az alapí­tókról, s a mostani, nehéz világban kapaszkodót nyújtson az ernyője alá gyűlteknek. A Békéscsabai Ipartestület 157 ön­kéntes tagjával a 115 évvel ezelőtti alapításra készül emlé­kezni június 9-én, a nagy múltú csabai iparos társadalom legszebb hagyományaiból merítve. Megsárgult oklevelek, egykori tablók, képek rendeződnek sor­ba, hogy az ünneplés óráiban az ipartestület termeinek falán emlé­keztessenek az elődökre, a nagy eseményekre. Mint a míves meg­hívó bevezetője: „Békéscsaba iparfejlődésére nagy jelentőségű 1884. évi XVII. törvény lehetővé tette az összes iparosokat összefo­gó, egységes ipartestületek meg­alakítását. Csabai iparos elődeink, élve a lehetőséggel, 1885. eszten­dő június hó 21-én alakuló köz­tebbet, az „ellenőrizhetetlen kon­kurencia” jelenlétét, azaz a feke­tén dolgozókat, a fusizókat. A tör­vény szerint bárki alapíthat vállal­kozást, nem feltétel, hogy a cég profiljának megfelelő szakkép­zettsége legyen, és szabadon fog­lalkoztathat embereket. Nem vé­letlenül vont olyan következtetést a testület elnöksége, hogy szüksé­ges a szakmai összetartozás, a belső önszerveződés. Egységesen meghatároznak árakat — melye­ket a fizetőképes kereslethez iga­gyűlésen mondták ki a Békéscsabai ipartestület a jubileumi ünnepség programja megalakulását, majd köz felkiáltással Havran Pált választották a testület első elnökének...” Törekvések érdekegységben Utólag dorgáljuk magun­kat, hogy Kertész János­sal, az ipartestület elnöké­vel és Bartyik Pál ügyve­zetővel nem éppen ünne­pi gondolatokat osztunk meg egymással, hanem nagyon is hétköznapiakat. Március 24-én öt évre, csökkentett létszámú, 7 fős elnökséget, 3 tagú felügyelő bi­zottságot választott a tagság, majd megalakult a 20 szakember alkot­ta festők-mázolók szakosztálya. Ők voltak a másodikok a koráb­ban szakosztályba tömörült autó­szerelők után, hogy érdekegység­be foglalják törekvéseiket. Miért? Megannyi indok közül szinte egy­szerre említettük a legközismer­Az Iparosok Házának nagytermében június 9-én 10 órakor rendezik a jubileumi emlékülést. A díszven­dég Szűcs György, az IPOSZ elnöke, Pap János, Békéscsaba polgármestere. Kertész János ipartes­tületi elnök köszöntőjét követően dr. Köteles Lajos főiskolai tanár mond ünnepi beszédet. Ezután kitün­tetéseket adnak át, majd a Kós Károly szakközépis­kola tanulói irodalmi műsora következik. A program további részében emléktáblát állítanak az Iparosok Háza épülete falán. Az emeleti helyiségekben a Bé­késcsabai Ipartestület múltjának emlékeiből nyílik ki­állítás. zítják -, határidőt, garanciát, hogy letörhessék a fusizók fémje­lezte konkurenciát. S ha mindez nem elég, nyitva áll a hatósági út. Az autószerelők — utal saját mes­terségére Kertész János - elsődle­ges hatósága a közlekedési fel­ügyelet, ahol bejelenthetők példá­ul a feketén dolgozók. Igaz, erre nem volt még példa, pedig a beje­lentő megtarthatja névtelenségét. A két vezető szinte egymást erő­sítve hangsúlyozza a csabai ipar­testület érdekképviseleti, érdekér­vényesítő szerepét a szakmájukat becsületesen gyakorlók megvédé­sére, a törvényes keretek közti mű­ködésre ösztönözve a szervezeten kívülieket is. Az is biztos, hogy hat­hatós érdekvédelmet, -képviseletet a testület önmaga nem tud ellátni, csak a tagsággal együtt. Tartozni valahová Zömében idősebb, régi iparosok tartoznak ma a Békéscsabai Ipar­testület tagságához. Fontos tehát meggyőzni a fiatalokat a csatlako­zásra, hiszen főleg nekik van szükségük szervezeti háttérre, tá­mogatásra, útmutatásra. A testü­let arra is figyel, hogy a kötelező kamarai tagság közelgő megszű­nése után meggyőzze az esetleges kilépőket: tartozni kell valahová. A már említett fel­adatokon túl to­vábbképzéseket, adó- és társadalom- biztosítási témák­ban tájékoztatókat, számítógépes tan­folyamokat, gyárlá­togatást szervez­nek, a testület jogá­sza pedig segít a ta­gok ügyeinek inté­zésében. A közel­múltban törvény rendelkezett az ipartestület székházának vissza­adásáról, mely egyértelműen nagy előrelépés volt a szervezet életében. Hogyne kapnának szárnyra a vágyak: egyszer fel­éleszteni a régi hagyományokat, amikor hétvégeken összejött a tagság az iparosok házában, be­szélgettek, gondolatot, tapasztala­tot cseréltek, néha-néha mulatoz­tak, azaz közösségi életet éltek. Mellesleg szakmájuk magas szin­tű mívelésével a város fejlődésé­nek motorjai voltak, például a könyvkötő Szemenkárok, a kút­fúró Szlávikok vagy a híres Kraszkó cipész dinasztia. Idézzük újra a múltat: 1927-ben saját háza lett az iparosoknak. A gőzmalom tulajdonosának, Ko­az ipartestület képviselőinek jelen­létére, véleményüket pedig legfel­jebb meghallgatják, de a döntések meghozatalánál nemigen veszik fi­gyelembe. Az iparosok helyzete sem irigylésre méltó, hiszen több­ségük lakossági szolgáltatással ­Nem véletlenül vont olyan következtetést az ipartestület elnöksége, hogy szükséges a szak­mai összetartozás, a belső önszerveződés. Felvételünkön balról Kertész János, mellette Bartyik Pál d-fotó, kovács Erzsébet vács Mihálynak köszönhető, hogy megvehették a székházat, azt, amely ma is a város iparosainak szolgálatában áll. Akkor avatták a megragadó szépségű udvari bál­termet is. Kétségtelen, a '27-es időszakra tehető a fénykor, ami­kor a csabai iparosok a város tehe­tősebb rétegéhez tartoztak. Sza­vuknak súlya volt, olykor megha­tározó a helyi döntésekben, sze­mélyüket pedig tekintély övezte. Juliska néni és Palotás Nem rosszízű panasz, s minden­képp ide illik: ma a város közéleté­ben kevés fórumon tartanak igényt fodrászattal, kozmetikával, gépjár­műjavítással, azaz mikrovállalko- zással — keresi kenyerét, tartja fenn családját. Éves árbevételük többnyire nem éri el az egymillió forintot. Érzékletes példát mond Bartyik Pál: hogyan lehet összeha­sonlítani a tésztakészítő Juliska nénit Palotás Jánossal? Nehezen, pedig az állam egy kalap alá vonja őket. Egyforma feltételekkel nyújt számukra hitelt, s ezen a ponton a kisvállalkozó máris lemarad, hi­szen meghaladja az erejét a tör­lesztés. A fejlődéshez sokszor gé­pek kellenének, egy-egy berende­zés azonban olykor több millió fo­rintba kerül, vagyis elérhetetlen. A mikrovállalkozások számára ked­vezőtlen az átalányadózás, mely­ben például a költséghányadot 17 százalékban határozták meg. A minimálbér felemelése is hátrá­nyosan érinti a kisvállalkozókat. - Azt várnánk - sorolja az ügyveze­tő —, hogy legalább a közép- és nagyvállalkozások fejlődnének a városban, mert azok magukkal húznák a kicsiket. Nem így van! Nézzünk körbe: a konzervgyártól a hűtőházig a legtöbb volt nagy cég vegetál. A Csaba Center felépí­téséhez kisebb vállalkozók nem fémek. Úgy véljük, Békéscsabának is jót tenne, ha „helyzetbe kerül­nének” a kisvállalkozások. A csabai iparosság helyzetének javításáért van hát tennivaló bősé­gesen. A megannyi nehézség elle­nére a testület keresi a megoldáso­kat, a kivezető utat. Mit tehet még a korábban felsoroltakon kívül a szervezet? Nemrégiben megállapo­dást kötött az országos szövetség, az IPOSZ és a Postabank, melynek értelmében kisebb összegű, 1-10 millió forint közötti hitelhez gyor­san hozzájuthat ipartestületi tag, a szervezet erkölcsi ajánlásával. A közeli jövőben szeretnék elérni, hogy a mestervizsgáztatás vissza­kerüljön az ipartestületekhez, ez­zel is emelve a szervezet rangját. Jó lenne, ha a testületen belül újabb szakosztályok alakulnának, gon­dolva itt elsősorban a fodrászokra, kozmetikusokra. A Békéscsabai Ipartestület gyakran túltekint a vá­ros határain; a megyében 15 társ­testület működik, ezekkel laza te­rületi szövetséget alkotnak. Az IPOSZ az ország hét régiójában is létrehozott szövetségeket, nem tit­koltan abból a célból, hogy a térsé­geknek juttatandó fejlesztési keret­re az iparos szervezetek is pályáz­hassanak támogatásért. Ez pedig már egy másfajta, eddig talán isme­retlen lépték. Útravaló a következő 115 évre. LÁSZLÓ ERZSÉBET A Westel - Magyarországon először - olyan havidíjas előfizetést ajánl, amivel szinte mindegy, mikor beszél. A lényeg az, hogy honnan. Ai új Zöldlóna díjcsomaggal ai ország területének több mint 80%-áról hálózaton belül csúcsidőben is csak nettó 28 Ft-os percdíjért beszélhet. Ha a ZöldZóna területén kívül kezdeményez hívást, a rendszer kapcsolás előtt figyelmezteti. Ekkor dönthet, vállalja-e a beszélgetést magasabb percdíjért, vagy sem. A ZöldZóna díjcsomaggal a Kapcsolat még elérhetőbb, költsége még ellenőrizhetőbb lesz. Egyre több helyen telefonálhatunk egyre kevesebbért. Westel előfizetőként már jóval több mint 1 millióan. Ráadásul DUAL mobiltelefonnal’* és kártyával*** már bruttó 7 000 Ft-tól csatlakozhat. Helyből megéri... Önnek is? A Westel mobilról ingyenesen hívható 06-30/803-0000-ás hívószámon egyből megtudhatja, hogy Ön a hívás pillanatában a ZöldZóna területén tartózkodik-e. A 1230-as ügyfélszolgálati hívószámon az irányítószám megadásával tájékozódhat, míg a Westel honlapján közvetlenül, a település neve alapján is választ talál. Készülék+kártva WESTEL üzlet: Békéscsaba, Mednyánszky u. 8. Tel.: 06-66/447-014,06-30/900-9016 Díjmentes házhozszállítás: 06-30/930-5259,06-30/930-5372 Telemobil 96 Kft.: Békéscsaba, Mednyánszky u. 4-6. • LA Computer: Orosháza, Táncsics M. u. 11. • Puszta Híradástechnikai Szaküzlet: Mezőhegyes, Hild János u. 3. Butiksor • B & T Irodatechnika Bt: Békéscsaba, Szarvasi út 57. • Szarvas, Szabadság u. 54-56. • Kagyó Bt.: Békéscsaba, Univerzál Aruház, Andrássy út 3. • Pharmadent Kft.: Orosháza, Vörösmarty u. 2. • Deba-Pnnt Kft.: Gyula, Béke sugárút 4. • Kovács Veronika: Szeghalom, TildyZ. u. 13. * A Westel hálózatán belül, kivéve Hangposta. ”* A készülék csak Westel előfizetői kártyával használható. *** Csak új Westel előfizetéssel, kétéves szerződéssel, amíg a készlet tart. Az összeg a kezdő részlet, amelynek befizetése után a készülék elvihető. Az árakhoz 24 havi törlesztörészlet és ennek megfelelő 24x1375 Ft havi forgalmidij-kedvezmény tartozik. További feltételek és információ: 1JJO (a Westel hálózatából díjmentesen hívható), 265-9210, illetve az üzletekben. www.westel.hu A Westel a Magyar Olimpiai Csapat Aranyfokozatú Főtámogatója jOQQQl TtP'ftk Keravill ofotért r----------­y lesi lel —i i a L _______ Kapcsolat ____________________________4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents