Békés Megyei Hírlap, 2000. június (55. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-03-04 / 129. szám
2000. június 3-4., szombat-vasárnap Hétvégi magazin 9 A TÉNYEKNEK MÁR SEMMILYEN. JELENTŐSÉGÜK NEM VOLT Trianon: méltánytalanság, érzéketlen cinizmus Nyolcvan év távlatából szemlélve nagy történelmi drámánkat, lelkileg még mindig feldolgozatlan élményanyag számunkra az az eseménysor, amelyet az 1920-as esztendő első felében végig kellett szenvednie minden magyarnak, mind a megcsonkított maradék hazában, mind pedig a román, szerb és cseh csapatok által megszállt országrészekben. Az 1920-as esztendő januárjától egészen a június 4-én bekövetkezett drámai pillanatig apadó reményekkel és egyre fokozódó aggodalommal tapasztalhatta meg nemzetünk a győztesek rideg cinizmusát, amely kizárta a magyar érvek mérlegre tételét, illetve azok esetleges ésszerű méltánylását. A békekonferencia csak diktálni volt képes. Rombolt múltat és jövőt egy elhibázottan kialakított területi és hatalmi fait accompli (befejezett, megmásíthatatlan tény) végett. Az így reánk kényszerített békediktátumból fakadó trauma azóta is nemzeti közérzetünk leginkább meghatározó sajátossága, és az is marad mindaddig, amíg a történelem vaslogikája nem hozza helyre a rajtunk nyolcvan évvel ezelőtt elkövetett méltánytalanságot, illetve mindaddig, amíg csak végleg ki nem vész belőlünk nemzeti önbecsülésünk utolsó szikrája. Tertium non datur (harmadik lehetőség nincs)! Most gondolatban térjünk vissza a nyolcvan évvel ezelőtti Párizsba, és idézzük fel az oda éppen megérkező magyar békedelegáció néhány napját. A békekonferencia legfelsőbb tanácsa 1919 decemberében felszólította a magyar kormányt, hogy meghatalmazottait küldje el Párizsba. A kormány eleget tett a felszólításnak, és az Apponyi Albert gróf vezette magyar delegáció 1920. január 7-én meg is érkezett a francia fővárosba, de ott meglehetősen rideg fogadtatásban részesült. Tartózkodási helyét a francia hatóságok Párizs egyik külvárosában, Neuillyben, a Cheteau de Madrid szállodában jelölték ki. A franciák nyomatékosan felhívták a magyarok figyelmét arra, hogy bár Neuillyben szabadon mozoghatnak, előzetes bejelentés nélkül tartózkodási helyüket nem hagyhatják el. Párizsba is csak külön engedéllyel és kísérettel utazhatnak. Újságírókat csak Clemenceau francia miniszterelnöknek, a békekonferencia elnökének engedélyével fogadhatnak. „Ez azt jelentette, hogy Neuillybe internáltak” — jellemezte később Apponyi Albert gróf ezt az állapotot. A magyar békedelegáció több terjedelmes memorandumot, statisztikai kimutatást és egyéb dokumentumot vitt magával, ugyanis minden felmerülő vitás kérdésre kimerítő és meggyőző érvekkel kívánt válaszolni. Persze, ekkor még azt hitték, hogy Párizsban a tényeknek is lesz valamilyen jelentőségük. A tényanyag összeállítását gróf Teleki Pál vezetésével egy szakértői csoport már 1918 őszén megkezdte. A magyar békedelegáció 1920. január 14-én került először hivatalos érintkezésbe a békekonferencia politikusaival. Apponyi gróf kihasználva az alkalmat, mindjárt nyolc előzetes jegyzéket terjesztett be a békekonferencia illetékesei elé, amelyek az ezeréves Magyarország területi és gazdasági integritásának tiszteletben tartása mellett érveltek. A jegyzékek közül a 2-es számú volt a legjelentősebb, mintegy összegezte a magyar békedelegáció elvi álláspontját. Az ország önkényes feldarabolásába — mutatott rá a 2-es számú jegyzék — a magyarság soha nem fog beletörődni, csupán egyetlen erkölcsi erő van, amely az ország integritása mellett felhozott érveknél is erősebb, „amely előtt készek volnánk meghajolni”, ez pedig nem lehet egyéb, mint az elcsatolandó területek lakosságának szabad akarata. Döntsön tehát az érintett területek lakossága arról, hogy továbbra is Magyarország keretében akar-e maradni vagy a szomszédos utódállamok felé gravitál. „Minden megoldás, amely az ő beleegyezésük nélkül hozatna meg, magán viselné az önkényesség bélyegét” — hangsúlyozta a magyar békedelegáció idézett jegyzéke. „Erőszakkal teremtve, erőszakkal zúzatnék szét, amint a viszonyok változnának (...)” A magyar jegyzék az önrendelkezési elv egyedüli szabad megnyilvánulási formájának a népszavazást tartotta, és annak alkalmazását határozottan követelte. „Kérjük a népszavazást Magyarország minden területén, amelyet tőlünk el akarnak szakítani, kérjük ezt olyan feltételek mellett, amelyek az akaratnyilvánítás szabadságát biztosítják. Mi kijelentjük, hogy ennek eredményét* elfogadjuk, bármilyen legyen is az. És ha ellenfeleink visszautasítják az érdekelt népek szabad akaratnyilvánításának ezt az egyedül biztos próbáját, ez az ő ügyük ellen ítélne az emberiség lelkiismeretének törvényszéke előtt (...)” Másnap, 1920. január 15-én a magyar békedelegáció megjelenhetett a békekonferencia legfelsőbb tanácsa előtt, ahol átvehette a nagyon súlyos feltételeket tartalmazó békeszerződéstervezetet. Egyúttal itt közölték Apponyi gróffal, hogy január 16-án szóban is kifejtheti véleményét az átvett tervezettel kapcsolatban, és megteheti észrevételeit. Magától értetődően a területi rendezés problémája alkotta Apponyi beszédének központi és legterjedelmesebb részét. Megütközve konstatálta: annak ellenére, hogy a háború valamennyi vesztes államával aláíratott békeszerződés rendkívüli mértékben szigorú, „közülük egyik sem tartalmazott a nemzet életére lényeges, oly területi változásokat, mint azok, amelyeket velünk elfogadtatni akarnak”. Apponyi ismételten szót emelt a népszavazás elvének alkalmazása mellett a Magyarországtól elcsatolandó területek összességére vonatkozóan. A wilsoni önrendelkezési elvre való hivatkozással kijelentette: „Ennek a nagy eszmének nevében, amely különben az erkölcsi alapon nyugvó egészséges emberi felfogásnak egy axiómája, követeljük a népMagyarország Trianon előtt Terület: 282 ezer négyzetkilométer (Horvátország nélkül) Lakosság: 18,2 millió Magyarország Trianon után Terület: 93 ezer négyzetkilométer Lakosság: 7,6 millió szavazást hazánk azon részeire vonatkozólag, amelyet tőlünk most elszakítani akarnak. Kijelentem, hogy előre is alávetjük magunkat e népszavazás eredményének, bármi legyen is az. Természetesen követeljük, hogy a népszavazás olyan körülmények között tartassák meg, hogy annak szabadsága biztosítva legyen.” Óva intette a győztes nagyhatalmak képviselőit a közép-európai helyzet elmérgesítésétől. „Olyan mesterkélt rendelkezésekkel, mint amilyeneket a békeszerződés tartalmaz, Európának ebben, az általános béke szempontjából oly fontos és sokat szenvedett részében alig lehetséges békés politikai helyzetet teremteni.” Apponyi gróf angol, francia és olasz nyelven előadott beszéde a maga nemében kész remekmű volt, és a vártnál nagyobb érdeklődéssel hallgatták. Bár e beszédnek gyakorlati kihatása már nem lehetett — elvégre ekkorra a békekonferencia már minden Magyarországgal kapcsolatos kérdésben meghozta döntését, sőt az utódállamok Magyarország rovására támasztott területi igényei már a békekonferencia megnyitása előtt kielégítést nyertek —, Lloyd George angol miniszterelnök Apponyi gróf meghallgatása után elismerően megjegyezte: „Nagyon ékesszólóan beszélt.” Erre Apponyi frappánsan a következőt válaszolta: „Ha szavaim ékesszóló- ak voltak, úgy ez nem az én érdemem: maguk a tények beszélnek ékesszólóan.” Az utódállamok kormányai biztos, ami biztos — még ilyen körülmények között is, azonnal tiltakozó jegyzékkel fordultak a békekonferenciához: egységesen visszautasították az esetleges népszavazás elvét. Magyarországgal szemben támasztott túlméretezett területi követeléseiket újból és újból különböző stratégiai szempontokkal indokolták. Románia például arra hivatkozott, hogy a Szovjet-Oroszország ellen kialakítandó ún. cordon sanitaire-nek csak úgy lehet szilárd bástyája, ha nyugati határai a már megállapított vonalon húzódnak. Csehszlovákia viszont a német veszélyre és Németország ellensúlyozására való hivatkozással próbálta megindokolni az ország határainak szerintük szükségesnek vélt déli és keleti kiterjesztését Magyarország rovására. A békeszerződés-tervezet átvétele után a magyar delegáció többsége 1920. január 18-án Ápponyi gróffal együtt hazautazott Budapestre, hogy a békefeltételekre adandó választ otthon szakértők bevonásával elkészíthesse. Történelmi, néprajzi, gazdasági, jogi, kulturális és politikai érvek felsorakoztatásával kívánta a győztes nagyhatalmak elé tárni a békeszerződés-tervezet rendelkezéseinek abszurditásait, amelyek valójában nemcsak a magyarság tönkretételét célozzák, hanem idővel balkanizálják az egész közép-európai térséget, miután a nemzeti villongások örök újragerjesztőivé válnak. Ez a munka azonban teljesen hiába való volt. Mint említettük, Párizsban addigra minden eldőlt. Akár hazautazás előtt aláírathatták volna a Trianon palotában a magyar küldöttséggel a megalázó diktátumot. P.Gy. Ajánló CD-sikerlista 1. N'SYNC: No Strings Attached 2. Bomfunk MCS: In Stereo 3. High On Hits 4. Sterbinszky: Megint egy nyár a flörtben 5. DJ Budai: Tecno—Logic vol.l. 6. Britney Spears: Oops!...I did it again 7. Splash: Lázad a szívem 8. Sub Bass Monster: Félre az útból 9. Cypress Hill: Skull and Bones 10. Bravo 14. (Musicland Hanglemezbolt) Filmajánló A tábornok lánya John Travolta katonai ügyekben nyomoz, most éppen volt feleségével. A tiszti tag egy prominens tagjának szintén katona lányát meztelenül kikötözve holtan találták a gyakorlóterepen. A papa politikai pályára készül, így az ügyet minél előbb el akarják simítani. Könyv A szeretet Izgalmas, sokak érdeklődésére számot tartó könyvet jelentetett meg a Park Kiadó a Hétköznapi pszichológia címmel indított könyvsorozatában. Leo F. Buscaglia kötetének alcíme: Tűnődések az emberi élet legnagyobb élményéről. „A szeretetre való képesség mindannyiunkban ott rejlik, de hogy mennyire engedjük kibontakozni, az nagymértékben tőlünk függ.” — olvashatjuk a könyv fülszövegében. S valóban, a nagy élményanyaggal rendelkező, szerző az általa indított „szeretetórák” tapasztalataiból is merítve hasznos könyvet írt azoknak, akik szeretnének szeretni, a szeretetet megérteni. Konkrét eseteket idézve próbálja körvonalazni a szeretet természetét, tartalommal töltve meg e túl gyakran használt, épp ezért kiüresedett fogalmat. A szeretet című kötet huszonöt éve íródott, s a negyedszázad alatt semmit nem veszített aktualitásából. A könyv rólunk szól, mindannyiunkról, érdemes tehát kézbe venni. A Trianon palota Versaillesben, ahol a magyar küldöttséggel aláíratták a békediktátumot Két történet a nőkről Szuka Segítsetek szabadulnom ettől a szukától! A józan ész azt diktálja, hogy nem kellene többet látnom. Tényleg nem. A bűvkörébe von ez a nő, játszik velem, az ujja köré csavar. Térdre esem előtte, és ő forró ölére vonja a fejem... Négykézlábra áll, úgy kínálja fel magát, kereten át a festményt. Máskor táncot lejt előttem, vonaglik a teste, a karjait nyújtogatja, hozzám dörzsölő- dik, lábával hámozza le rólam a nadrágot: csiholjunk gyönyört megint... Aztán ledob magáról, tévedés volt, ez nem ő, felejtsük el, ne is keressem többet. Ilyenkor azt sem engedi, hogy hozzáérjek. ENNYI — mondja nekem egyszerűen. Én meg üvöltök, a vállait rángatom, és legszívesebben ösz- szetömém a csontjait, hogy péppé gyúrjam, hogy megza- báljam. Nem akarlak többet, ingatja a fejét, és még az a finom vonalú szája is elvékonyodik közben, hát nem érted? Mindig ezt játssza, a végén egészen elkeserít. A két hónap óta amióta ismerem, azóta, hogy egymásba futottunk a liftben, nem írtam egy sort se. A következő hetekben gyakorlatilag nála laktam, ő meg nálam. Ezt a szukát nem érdekli, hogy ki is vagyok valójában, hogy mit csinálok. Amikor egyszer az egyik kéziratom alján meglátta az aláírásomat, csodálkozva nézte hogy milyen hosszú nevem is van. Aztán az arcomon nyomta a pofáját, megcsókolt, és a fülembe súgta, hogy neki csak egy hüvely' matyi vagyok. Intimitás. Újabban meg nem találom otthon. Hasztalan kopogok az ajtaján, napi hétszeri zarándoklatom sem vezet eredményre. (Kínomban még a lépcsőfokokat is megszámoltam, tizennyolc). Viszket a bőröm, éget a vágy, annyira akarom ezt a szukát, még nem laktam jól vele. Aztán egyszer csak megjelenik nálam, és a parfümjével tele lesz a lakás. Rohanok le pezsgőért, hármasával veszem lépcsőfokokat, hogy minden újra a régi. El sem köszön tőlem, amikor távozik, és én megint nem értek semmit. Legközelebb be se engedem! Hiába kaparja a körmével az ajtót, hiába könyörög, hiába szűköl, nem fog megingatni, erős leszek. Csak legyen erőm... ÁTNYÚLÓ VONAL Aznap, miután hazaküldte a titkárnőt is, még fel akarta hívni az áruházat, hogy megkérdezze, kapható-e az a mosogatógép, mellyel a feleségét akarta meglepni. A házassági évfordulójukra szánta. Vonalat egyik próbálkozás után sem kapott, ám hamarosan egy beszélgetés lett halható. Foszlányait — elnyomva lappangó lelkiismeretfurdalását — fokozódó érdeklődéssel követte, belecsöppenve a kölcsönös szerelmi vallomások légyottokra ácsingózó szórengetegébe, hiszen azok ketten csak titokban gyakorolhatják szerelmük szertartásait, megannyi ravaszkodás, hazugság és színlelés árán, ami úgy benőtte életüket akár a repkény annak a kertvárosi háznak a falát, ahol rendszeresen találkoztak. A férfi biztosította kedvesét, hogy ha kell, képes minden áldozatot meghozni érte, és ő a fülén a kagylóval akaratlanul is elmosolyodott a nagy szavak hallatán, aztán a nő is megszólalt, és őt az irodában mintha áramütés érte volna, mert felismerte a felesége hangját... így történt, hogy végül mégse hívta fel a nagyáruházát, hiszen egy átnyúló vonal egy pillanat alatt lett azonos sorsának irányával, és ő kocsiba vágta magát, hogy kövesse. Pánics Szabó Ferenc AKCIÓ a MEZŐKER Kft. raktáráruházában, június 3-án! Ízelítő kínálatunkból • Top-joy üdítőital, őszibarack, 1/1 103 Ft • Top-joy üdítőital, alma, 1/1 76 FI • Lamba narancs üdítőital, 1,51 83 Ft • Every Day üdítőital, 21 91 Ft • Suzy rostos üdítőital, őszibarack, 1,51 105 FI • Ecet, 10%-os, Lamba, 1/1 67 FI • Sertésmájkrém, szegedi, 65 g 23 Ft • Delikát, 250 g 219 Ft • Delikát, 75 g 74 Ft • Flekken fűszersó, 40 g 115 Ft • Zöldség és déligyümölcs nagy választékban! RENDKÍVÜLI AKCIÓ! • Finomliszt, 1/1 53 FtAg Cím: Mezőker Kft., Békéscsaba, Orosházi út 32. Tel.: (66) 444-344/23, 24, 25-ös mellék, (66) 327-405. Nyitva: hétfőtől péntekig 7-17-ig, szombaton 7-12-ig.
