Békés Megyei Hírlap, 2000. június (55. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-28 / 149. szám

10. OLDAL - 2000. JÚNIUS 28., SZERDA SPORT Narancssárgára festették a záróvonalat Roermond, Hongkong, Brüsszel A holland labdarúgó-válogatott Jugoszlávia elleni vasárnapi 6-1- es negyeddöntőbeli győzelme után Roermond város lakói az egyik útkereszteződésben na­rancssárgára festették a záróvo­nalat. A rendőrség nem tett feljelen­tést az ismert elkövetők ellen, akiknek csak a helyreállítás költ­ségeit kell fedezniük. & 8 « A hongkongi rendőrség 15 sze­mélyt - kilenc férfit és hat nőt, 17 és 46 év közöttieket - tartóztatott le, akik összesen 2,31 millió ame­rikai dollárban kötöttek illegális fogadásokat a holland-belga kö­zös rendezésű labdarúgó Európa- bajnokság mérkőzéseire. A razzia során számos igazoló­szelvényt, mobiltelefont és számítógépet foglaltak le. Hongkongban a törvénytelen fo­gadóirodák munkatársait akár 640 ezer dollárnak megfelelő ösz- szegű bírságra és hét év börtönre ítélhetik, míg az illegális szeren­csejátékosok legfeljebb három hónapos szabadságvesztésre és 1300 dolláros büntetésre számít­hatnak. « g # A negyeddöntők után a francia válogatott vezeti a sportszerűségi listát a holland-belga közös ren­dezésű Európa-bajnokságon. Az UEFA rangsorában a sárga és pi­ros lapok mellett figyelembe ve­szik az ellenféllel és a játékveze­tővel szemben tanúsított maga­tartást, valamint a szurkolók vi­selkedését is. Utóbbi miatt egyéb­ként a fair-play listáról már töröl­ték az angol és a török csapatot. A sportszerűségi rangsor: 1. Franciaország 8,25 pont, 2. Hol­landia 8,00, 3. Olaszország, Por­tugália és Spanyolország 7,81- 7,81, 6. Svédország 7,67, 7. Dánia és Szlovénia 7,58-7,58, 9. Romá­nia 7,56,10. Belgium 7,50,11. Né­metország 7,42, 12. Norvégia 7,17, 13. Csehország 6,92,14. Ju­goszlávia 6,38. Angliát és Török­országot kizárták. A hajrában szálltak el a remények Mérlegen a Jamina SE labdarúgói Békéscsaba A békéscsabai Jamina SE NB III-as labdarúgócsapata har­minchat ponttal a tizenegyedik helyen végzett az Alföld csoportban, s így nem jutott az NB II-be, hanem kiesett a megyei I. osztályba. A békéscsabaiak az ősszel huszonegy, tavasszal tizenöt pontot gyűjtöttek, úgy, hogy az utolsó hat mérkőzésen zsinórban vereséget szenvedtek. Az együttes szerepléséről Ottlakán Mihály edzővel beszélgettünk. előrehaladtával lassan, de bizto­san morálisan is szétesett a csa­pat. Olyan mentális gondok ke­rültek az öltözőbe, hogy az edzé­seken már érezhető volt a bajno­ki mérkőzések kudarca. Az utol­só hat találkozón két pontot kel­lett volna gyűjtenünk, s akkor megvan a bentmaradást érő tize­dik hely, de sajnos egyetlen pon­tot sem szereztünk.- Egyénileg kik nyújtották a csapatból a legjobb teljesítményt, kik okoztak csalódást? Kik voltak a legeredményesebbek?- Knrilla Tamást tudnám ki­- Milyen tervekkel vágtak neki a tavaszi idénynek? Mi valósult meg a tervekből? — A csapat célja a tisztes helyt­állás volt, azzal a titkos vággyal, hogy sikerüljön kiharcolnunk az NB Il-es szereplés jogát. A meg­valósítás érdekében több labda­rúgót igazoltunk, de ezek a játé­kosok katasztrofális fizikai álla­potban érkeztek az együtteshez, így nem tudták azt a teljesít­ményt nyújtani, ami elvárható lett volna. Ezzel együtt, az idő Felvételünk a Jamina(sötét mezben)-Békési FC megyei rangadón készült, amelyen a csa- baiak nyertek 2-0-ra ___________________________ fotó: lehoczky péter Kispályás szuperkupa hármas csoportból a Csabatáj és a Termorex jutott a döntőbe, ahol a Csabatáj 3—1-re győzött. A har­madik helyet az V. Kerület csapa­ta szerezte meg, miután hétméte­resekkel nyert a Rációnál ellen. A torna gólkirálya Seres János (Black-Top-Isola) lett. B Békéscsaba A megyeszékhelyen, a Szabó Pál téri iskolában rendezték meg a békéscsabai városi kispályás lab­darúgó-bajnokság csoportgyőzte­seinek hagyományos tornáját a Holsten Szuperkupáért. A két Alapítvány a kézilabdáért „Szilágyi Sándor-emlékdíj - a kézilabdáért” alapítványt hozott létre a tragikus hirtelenséggel elhunyt egykori kiváló kézilabdázó és edző emlékének méltó fenntartására élettársa, Major Judit. Az alapítvány célja többek között:- Szilágyi Sándor emlékének méltó fenntartása.- Az utánpótlás-neveléséhez szükséges működési feltételek biz­tosítása.- Évenkénti torna szervezése, annak anyagi fedezetének biztosí­tása: Szilágyi Sándor-emléktoma.- Az éves díjátadó gálán az arra legalkalmasabb férfi kézilabdázó jutalmazása: „Szilágyi Sándor-emlékdíj”. Az alapítvány határozatlan idejű és nyitott, csatlakozhat hozzá minden belföldi vagy külföldi természetes és jogi személy. Az alapít­vány céljára csatlakozás nélkül is lehet felajánlásokat tenni, amelyet az alapítvány számlájára történő befizetéssel lehet teljesíteni. Az alapítvány számlaszáma: 11733027-20044576. Székhelye: 5700 Gyula, Törökzugi sor 4„ 4, em. 14. Telefon: 66/466-357. ________■ emelni, amíg bírta erővel az együt­tes lelke volt. Sajnos, nem lehetett pótolni a kiesett másféléves edzés­hiányt. Sokat fejlődött játékban Iványi, de ő Szekeres játékvezető áldozata lett, aki kiállította és több mérkőzésre szóló eltiltást kapott. Balogh János hozzáállása követen­dő példa lehet a társak számára. A fiatalabb játékosok megtorpantak a fejlődésben, de ez valahol érthe­tő is, hiszen az utánpótlás-nevelés hiányosságait nem lehet ilyen rö­vid idő alatt pótolni. A dicséret hangján szólhatok, Cseke Tamás és Mochnács Tamás ifjúsági labda­rúgókról, akik előtt szép jövő áll, erősségei voltak a bronzérmet nyert ifjúsági csapatunknak és a felnőttek között is helytálltak. A góllövésben még rengeteget kell javítanunk, mivel a helyzetkihasz­nálásunk katasztrófális volt. Ha helyzeteinknek csak a felét berúg­juk biztosan bentmaradtunk vol­na. A házi góllövőlistát a hatgólos Csuäk és Szeverényi vezeti, őket az ötgólos Horváth Z., a négygólos Balogh és Fejes követi. Kurilla és Lakatos háromszor volt eredmé­nyes.- Milyen változások várhatók a nyáron, mikor kezdik a felké­szülést az őszi idényre?- A nyár folyamán nagy válto­zások nem várhatók a keretben, mivel anyagi lehetőségeink korlá­tozottak. Szeretnénk a csapatot együtt tartani és további fiatalo­kat beépíteni a gárdába. A felké­szülést július 10-én kezdjük meg. Az együttes, mivel a bentmara­dást nem tudta teljesíteni, ezért új feladat előtt áll. Célunk a megyei I. osztályú bajnokság megnyeré­se, mert jövőre ismét NB-s csapat szeretnénk lenni. Ezúton köszö­nöm meg szponzoraink, támoga­tóink segítségét — fejezte be a szakvezető. iverasztói Karatesorrend A Secret-Őr Kupa karate csb állása a nyolcadik forduló után: 1. Békéscsa­bai Lakótelepi SE Kick-box 221, 2-3. TÉT SE, Dévaványa 68-68, 4. Platán ITF TKD 65, 5. Füzesgyarmat 57, 6. Mezőberényi SDSE 49, 7. Békéscsabai LTP SE ITF TKD 44,8. Dragon ITF TKD 40,9. Tótkomlósi ITF TKD 33,10. Kon­doros 23, 11. Újkígyós 21, 12. Békés­csabai LTP SE WTF TKD 20, 13. Okányi Kick-box SE 14, 14. Szarvasi Kick-box Klub 11, 15. Gyulai Kick-box SE 10,16. Csorvási Kick-box Klub 3,17. Békéscsabai 2-es számú iskola 2, 18. Szarvasi Harcművész Klub 1 ponttal. Totótippjeink a 26. heti szelvényekhez 1. Sedan—Leiftur 1 2. Tatabánya—Cibalia i 3. Stabaek-Auxerre x 1 4. Lubin—Slaven Belupo 1 5. Szalamina—Austria W. x 2 6. Zenit—Primőrje 1 X 7. Mallorca—C. Piatra Neamt 1 8. LASK—Pribram X 9. Otaci—Salzburg 1 X 10. Dinaburg—Aalborg x 2 11. Atlantas—Bradford ] X 12. Perugia-St. Liége 1 13. FK Blsany—Mogilev X 1 +1.‘mérkőzés: 14. Xamax—VfB Stuttgart 2 Két óra rettegés, három óra unalom, két óra bódulat happy anddel A címben jelzett állítások azt engedik sejteni, hogy kizáró­lag a június 23-i bokszfieszta emlékezetes pillanatait idéz­zük fel néhány nap távlatából. A tisztesség azonban megkö­veteli, hogy az egy nappal azt megelőző nyilvános mérlege­lésen szerzett tapasztalatainkat is megosszuk olvasóinkkal, ha már egyszer olyan szerencsések voltunk, hogy tisztele­tünket tehettük eme kiemelt jelentőségű ceremónián is. fásával szórakoztatta magát a nagyérdemű. Valaki hangosat kiál­tott: „Darius!” Üdvrivalgás min­denfelé. Kokó barátja, az Univer­zum másik nagy büszke­sége, Michalczewski mél­tó fogadtatásban része­sült. Perceken át őrjön­gött a tömeg. Kicsivel ké­sőbb Torgyán dr. érkezé­se és helyfoglalása már kevésbé sikeredett ünne­pélyesre. Csaknem tizen­kétezer ember fütyült el­lentmondást nem tűrően. Ja kérem, ő nem a fővá­rosfejlesztésért felelős mi­niszter, mi pedig ugyebár Budapesten voltunk. De hogy valakit a saját házá­ból kifütyüljenek?! (Em­lékeztetőül: az FTC Üllői úti pályája az események helyszíne.) Mit szólnak mindehhez a külföldi vendégek? Nem érdemes ezen so­káig gondolkodni, meg aztán idő sincs rá túl sok. Ulrich az utolsó elő- meccsen épp padlóra küldte olasz ellenfelét. Ez az! Most már jöhetnek a nagyok! Jöttek is. Arthur király és a kis Kacsa. Modern kori mese két kiváló sportemberről. Kalocsai Zoli nagyon be­kezdett. Meneteken át püfölte ellenfelét, akin határozottan látszott, hogy valamivel köny- nyebb meccsre számí­tott. „Üsd ki! Üsd ki!!” - biztatták Kacsát minden­felől, mire egy jól irány­zott gyomros szinte kibil­lentette az egyensúlyából a vitéz magyart. „Teljesen mást vártam! Nem voltam ugyan kirobbanó formá­ban, de Kalocsai rendesen megdol­goztatott” - vallotta pépesre vert arccal Grigorjan a sajtótájékozta­tón. Egyébként kifogástalan volt a magyar vendégszeretet, de ilyen szimpátiatüntetés mellett, mint amiben ellenfelemet részesítette a publikum, egyszerűen nem vol­tam képes többre. Csak a fizikális különbségnek köszönhető, hogy én még az utolsó három-négy me­netben is képes voltam folyamato­san ugyanazt a teljesítményt nyúj­tani, miközben már Kalocsainak Budapest Sokan voltunk, talán öt-hatszá- zan is a népszerű bevásárlóköz­pont lefedett jégpályáján. A „krém” a kordonon belül, a meg­hívóval nem rendelkezők pedig odébb, a biztonságiak vigyázó te­kintetének kereszttüzében várták, hogy befusson a várva várt duó. Robinson, a kicsi barna walesi egyik pillanatról a másikra tűnt fel mellettem. A mérleget tesztelgette. Úgy látszott, nem emel kifogást. A tálcán állva is alig ért a vállamig, nem keltett túl ijesztő benyomást még „félmez- telenítve” sem. Ráadásul folya­matosan mosolygott, szelíden, összezárt ajkakkal. Koromfekete szeméből valami nagyon humá­nus huncutság sugárzott. „Kokó eddigi legszimpatikusabb ellenfe­le” - állapítottam meg magam­ban. Később ébredtem rá, hogy a többiekkel sosem találkoztam. Mindegy, Steve akkor is rop­pant rokonszenves. Kokó is az kétségkívül. Most itt a mérleghez és leendő ellenfeléhez, az Euró- pa-bajnokhoz közeledve valami sötét árnyék suhan át az arcán, a tekintete szikrázik. Hosszasan farkasszemet néznek egymással. Döntetlen! „Ilyenkor, hogy a későbbi ellenfelem testközelbe kerül, teljesen felborul bennem minden! A szívem dübörög, a vé­rem lüktet, a pulzusom abnormá­lisán felgyorsul. Tíz perc múlva mindez a múlté lesz. Legköze­lebb a ringben találkozom ugyan­ezzel a lelkiállapottal, mint aho­gyan az ellenfelemmel is!” — me­séli kicsit később az 57,1 kilo­grammos magyar fiú. Zdunek mester is ismeri már ezt: „Természetes dolog, hogy István ilyenkor így felpörög! Óriá­si terhet cipel a vállán! Pályafutá­sa eddigi legnehezebb ellenfele Robinson, aki rutinos és jó bu­nyós. Kokónak azt kell bebizo­nyítania, hogy Steve már a múlt embere. Ilyen környezetben, ilyen érdeklődés mellett, szülővá­rosában nem hibázhat. ,Én azért nem izgulok, mert tudom, hogy nem is fog. Ugyanennyire megbí­zom Grigorijanban is.” Legközelebb másnap az FTC- pályán találkoztunk velük, addig azonban nagyon sok minden tör­tént még. Pedig pénteken a kora esti órákban a zöld-fehér széksor­okon türelmetlenül várakozó tö­meg, no meg a szerve­zők, köztük Dámossy Zsolt (Kokó menedzse­re) már-már azt hitte, semmi sem fog történni. A pálya közepén álló ring körüli állványzat pony­vája alatt nyargalászott a megőrült nyári szél. „Este 7 körül azt hit­tem, mindennek vége, pedig már amúgy is fizi­kai teljesítőképességem határát értem el. Őrület: felépítettük a tetőt, hogy később lebonthassuk!” — emlékezett vissza Dá­mossy úr. Át tudtam érezni az aggodalmát, hiszen a saj­tópáholy szerkezete is ér­zékenyen reagált a viha­ros lökésekre. Este 8 óra körül végül mégiscsak helyre állni látszott a rend. Kezdetét vette a bokszgála. A felhozó­meccsek nem laikusoknak való produkciót jelentettek. Volt, aki el is aludt közben. Persze azért nem a ringben! Várható, hogy a két címmeccs késni fog — fel kellett készülni a hosszú éjszakára. Az egyre szaporodó publikum ettől függetlenül jól érezte magát. Szórványos biztatásokkal és a VIP-székekre érkezők mustrálga­sem beszél. Egy fantasztikus táncshow és a Kokó-meccs közel­gő kezdőidőpontja segített feled­tetni a magyar fiú vereségét. Tetőfokára hágott már a hangu­lat, mire Kovács Kokó István és Steve Robinson végre méltóságtel­jesen szerét ejtették az egyetlen ideillő show-elemet sem nélkülö­ző ünnepélyes bevonulásnak. Innentől kezdve mámoros Koká itt nem a kolbászt keresi nem volt ereje megújulni. Úgy ér- kitűnő Gőzfürdő, pezsgő, kolbász Mire lehetett mindezek után szüksége Kokónak?- Egy hatalmas bulira a főváros egyik elit mula­tójában sok-sok jó barát és ismerős társaságá­ban. Ezt követően valamikor reggel egy nagy gőzfürdőzésre a Rudasban, cigányzene, pezsgő és egyebek mellett a legszűkebb baráti körben.- Jó kis magyaros „csapjunk bele a lecsóba" sö­rös-boros rendezvényre van most szükségem — mondta Kokó.- Mikor fogy el a csabai kolbász, amit a Viharsa­rokból küldtek neked?- Óh, igen! Valóban kaptam Laurinyecz György­től egy kisebb szállítmányt. A felkészülési idő­szakban sajnos nem nyúlhattam hozzá, a követ­kező néhány napban a családommal együtt a kolbásznak is végére járunk.- Néhány szót a meccsről?- Kitűnő formában, nagyszerűen éreztem ma­gam. Mindvégig jobb voltam ellenfelemnél!- A harmadik, negyedik menetig meg sem tu­dott ütni téged!- Hogy-hogy? Nem emlékszem rá..., a harma­dikban megütött? zem, én akár még három-négy me­netet is bírtam volna.” Szegény Kacsa nem tudott megjelenni a sajtó színe előtt. Meg kell vallani, a vége felé ren­geteget kapott. A nagyérdemű persze ismét tüntetett. Mindenki szerette volna Kacsa sikerét. Ez így normális. Mintegy félóra eltel­tével azonban erről már senki bokszfiesztává nőtte ki magát az éjszaka. Nem kellene utólag ma­gasztalnom, hiszen aki kíváncsi volt rá, maga is megnézhette. Mégis meg kell jegyeznem: egé­szen más! Sokkal magával Taga­dóbb, sokkal erőteljesebb, sokkal lehengerlőbb, sokkal mókásabb, sokkal profibb, sokkal „Kokóbb” élőben, mint a tv képernyőjéről. „Soha életemben nem láttam még Kokót így bunyózni! Tökéle­tes volt. Persze teljesebbé lehetett vol­na tenni az ünnepet egy brutális kiütéssel - ebben például Hamed de a 12 menetes profi bokszmeccs erről szól, amit ezen az éjszakán örök élményként lát­hattunk!” — vallotta Dámossy úr. No és a legyőzött? Már nincs ott a huncut mosoly a szája szegle­tében, de tekintete még mindig melegséget áraszt. A kérdésre, hogy egyetértett-e az egyértelmű pontozás­sal, csendben, ám őszintén válaszolt: „Tökéletesen! Abszo­lút reális volt a ponto­zók értékelése!” „Steve-nek ez volt élete második legnehe­zebb meccse. Az elsőt Hameddel vívta” — ál­lította a walesi öklöző edzője. „Kokó méltó ellenfele lehet Nasem Hamednek, de ahhoz még legalább egy ko­moly meccsre szüksége van!” Közben érkeznek a mulatótár­sak (Szántó Öcsi bácsi, Dámossy Zsolt, Fritz Zdunek, Darius Mic- helczewski...) és hangos szóval figyelmeztetik a bajnokot, hogy mindjárt reggel és hol van még a Rudas fürdő! Jön a 13. menet! ___________VARGA ATTILA (ATISPORT)

Next

/
Thumbnails
Contents