Békés Megyei Hírlap, 2000. június (55. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-28 / 149. szám

4. OLDAL - 2000. JÚNIUS 28., SZERDA MEG Y E KORKÉP Az Olajgép beolvad A község második legnagyobb adófizetője Az Olajgép Kft. tájékoztató­ját is napirendjére tűzte a kardoskúti képviselő-testü­let. A keddi ülésen Virág Zsolt ügyvezető igazgató számolt be a cég átalakítá­sáról. Kardoskút A MÓL Rt. hatékonyság-növelési programjának eredményeként a hazai kutatás-termelés divízió­hoz kapcsolódó társaságok életét átvizsgálták. A hat szervizállo­másból úgynevezett egy szerviz­céges modellt hoztak létre, ami a karbantartási és beruházási tevé­kenységeket fogja át. A fennma­radt öt szervizcégből pedig újabb társaságokat hoztak létre Algyőn és Hajdúszoboszlón. Ennek a fo­lyamatnak a részeként a kardos­kúti Olajgép Kft. beolvad a Pet- rolszerviz Kft.-be - tudták meg a települési képviselők a jelenleg mindkét cég élén ügyvezetői te­endőket ellátó Virág Zsolttól.- Az a fő cél, hogy a MÓL Rt. számára a legjobb szolgáltatást nyújtsuk a legolcsóbban. Szá­munkra ez a változás a hosszú tá­vú jövő, hiszen Algyőn még leg­alább 50 évre való munka van - mondta a cégvezető. A megszű­nés kapcsán az is felvetődött, mi lesz a telephely-változtatás után? Fel kell-e készülnie a falunak ar­ra, hogy a jövőben megcsappan az iparűzési adóból származó be­vétele? (Az Olajgép Kft. eddig a második legnagyobb adózó Kardoskúton.) Jelenleg Algyő és Kardoskút rivalizál azért, hogy megtartsa, il­letve elnyerje a cég bizalmát. Er­re a kérdésre leghamarabb októ­berben kapnak választ az érintet­tek. CSETE ILONA Kisebbségekről helyben Békés Megye Képviselő-tes- tülete Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Bizottsága ülé­seinek 85 százalékát vidé­ken tartja. Azokat a telepü­léseket keresik fel a képvi­selők, amelyekben kisebb­ségi önkormányzatok, in­tézmények működnek. Orosháza A cigány kisebbségi önkormány­zat második ciklusát tölti Oroshá­zán. A belső nehézségek ellenére hatékonyan tevékenykednek, a megyei cigány közösséggel tart­ják a kapcsolatot. A német ki­sebbség munkáját is jónak ítélte meg az etnikai, kisebbségi bizott­ság, hiszen annak ellenére, hogy a viharsarki városban nincs múlt­juk, nincs mögöttük német la­kosság, sokat segítettek a nyelv- használat ápolásában, az identi­tástudat erősítésében, a kapcso­latépítésben. Hevesi József bizottsági titkár és Varjú István, a bizottság alel- nöke nem csak a két kisebbségi önkormányzat vezetője, de Fetser János polgármester tájé­koztatóját is meghallgatta a kihe­lyezett ülésen. _________________________!«! A fürdőváros testvérkapcsolatai A Csíki-medence legkisebb városa Tusnádíürdő. 1995 óta testvértelepülése Oros­házának. A jelenlegi pol­gármester úgy látja, ha va­lakinek több testvére van, bajban bizton számíthat mindegyikre. Orosháza A helyhatósági választásokon új ember foglalta el a polgármesteri széket Orosháza romániai test­vértelepülésén, Tusnádfürdőn. Bemutatkozó látogatáson járt a Viharsarokban Zólya Zoltán hét­főn. — Alpolgármester voltam a székelyek lakta településen, vál­laltam a megmérettetést az idén. 11 képviselőtársammal együtt valamennyien az RMDSZ színei­ben indultunk. A választók úgy döntöttek, kizárják köreinkből a románokat - mondta egy rög­tönzött sajtótájékoztatón a nagybőgőoktatóból vállalkozó­vá, majd politikussá vált fiatal­ember. Tusnádíürdő vezetője szeretné tovább erősíteni az orosháziakkal is a kapcsolatot. A parányi városkának egyébként Tab, Füzesabony, Zomba és Já­noshalma is testvértelepülése. Zólya Zoltán hasonlata szerint nem mindegy, hogy egy család­nak egy vagy több gyermeke van-e. Tusnádíürdő nem zárkó­zik el a magyar falvak megkere­sése elől, szívesen lép kapcsolat­ba velük.- Székelyföldön nincs briliáns gazdasági élet, ezért is fontos számunkra, hogy nyissunk Ma­gyarország felé. Szeretnénk a vál­lalkozókkal megismertetni ma­gunkat, hiszen fürdővárosunk­nak az a terve, hogy fellendíti a turizmust. Orosháza-Gyopáros- fürdő példája is a szemünk előtt van, a vízgyógyászat területén cserélhetjük ki tapasztalatainkat - mondta látogatása végén a pol­gármester. Felszámolás végkielégítés nélkül? Egykoron rangot, megbecsülést jelentett a „Kötöttében dol­gozni. A megye egyik nagy múltú, békéscsabai könnyűipari büszkesége több száz családnak adott kenyeret, hat-nyolc telephellyel rendelkezett, dinasztiák alakultak ki, dolgoztak a cégnél, termékeinek többsége nyugati exportra került. as években öröm volt itt dolgozni. Volt munkájuk, a gyár vezetői ki­jártak, odafigyeltek rájuk, kikér­ték véleményüket. De változtak az idők... Ma ott tartanak, hogy még a májusi fizetésüket várják, februártól nem kapták meg az ét­kezési utalványokat. Békés A rendszerváltást követő magá­nosítás a Békötöt sem kerülte el, neve az utóbbi három évben többször változott, mint előtte fél évszázad alatt. Egyik tulajdonos jött, a másik ment. S mindennek a termelés, az ott dolgozók látják kárát, ahogyan mondani szokták, a maradók isszák a levét.- Felszámolják a BCB Textil Kft. - ez a hajdani kötöttárugyár legújabb neve - békési telepét. Az ott dolgozókat úgy akarják szélnek ereszteni, hogy ne kelljen nekik egy fillért se végkielégítés­ként fizetni - kezdte egyik isme­rősöm. S tegnap kaptunk egy tele­fonhívást, melyből kiderült: a cég vezetőit két órára várják a telepre, az ott dolgozók jövőjének megbe­szélésére. E sorok írója is meghí­vást kapott az összejövetelre. A telepnek napjainkban 34 dol­gozója van, korábban volt idő­szak, amikor több, mint 120 bo­szorkányos kézügyességű lány és asszony dolgozott itt. Amíg a „fejeseket” a kirámolt varrodában várjuk, egyikük megjegyzi: a '80­ge több, mint húsz éve dolgozik itt, közülük tizennégyen több, mint három évtizede - mondja valaki. Kérik, nevüket ne írjam le, mert félnek a retorziótól, hogy ki­rúgják őket. Elmondták: a múlt héten a telep vezetőjét behívatták a központba, s közölték vele, hogy július elsejétől megszűnik a békési varroda, mondja meg az ott dolgozóknak. Az épületet - melyet a „kötött” épített az akkori tanács által ingyen biztosított köz­művesített telken - július elsejétől Ömlik a keserűség Siralmas az üres varroda látványa. Úgy évtizede írtam innen ri­portot. Emlékszem: akkor rendezett udvar, ápolt virágoskert fo­gadott, rend és tisztaság volt, a varrónők keze alatt égett a mun­ka, jókedvűen dolgoztak. Most lepusztult, elhanyagolt minden, embermagasságú a gaz, amerre nézek, csak koszt látok. A telep telefonját, mivel nem fizették, kikapcsolták, a télre a szenet — 100 ezer forintért - hitelben vették, melynek ellenértékét a mai napig nem egyenlítette ki a cég. S ömlik belőlük a keserűség.- Amióta magántulajdonba került a cég, innen mindenki csak vitt — jegyzi meg az egyik asz- szony, s a többiek máris folytat­ják: kiszedik alóluk a gépeket, munkát nem adnak. Az egyik dol­gozó szerint olyan feltételeket te­remtenek, hogy ők mondjanak fel, azért, hogy ne kelljen részük­re kifizetni a végkielégítést.- A telep dolgozóinak többsé­bérbe adják egy helyi cégnek, mely más jellegű tevékenységet folytat majd a telepen. Az itteniek, ha úgy gondolják, járjanak be Csa­bára, a központba. Igen ám, de miből? A(z) (éh) béreket hónapok óta csak késéssel kapják meg, a fi­zetéseket a minimálbérre egészí­tik ki. A számlákat nem tudják fi­zetni, s az elmaradások kamatai is további terheket rónak rájuk. Fi­zetnének ők, ha lenne miből. Kilá­tástalan a helyzetük... Harminc­négy kétségbeesett szempár re­mél segítséget. A békési telep szebb napokat élt. Exportra termeltek. Ők voltak a legjobbak. Az itt dolgozókra mindig lehetett számítani. S most a hátuk mögött döntenek. Róluk, sorsukról. A tulajdonos(ok) - va­lójában kikről van szó, nem tud­ják - csak üzen(nek): akinek nem tetszik, s nem akar Csabára járni, az mondjon fel.- Azt sem tudjuk, ki a tulajdo­nos, Sümeghyt is csak a televízió­ból ismerjük, amíg az övé volt a cég, ki sem dugta az orrát. Most a „válságelhárítók” igyekeznek megmenteni a céget — így az egyik varrónő. Aztán elmesélte, hogy pénteken a szerelők meg­kezdték a 78-ban átadott telep­hely lekopasztását. A várakozás során volt idejük elmesélni a leírtakat, ugyanis a központból megbeszélt két órára nem érkezett meg, nem ereszke­dett le senki. Háromnegyed há­romkor aztán mindenki felállt, s elindult haza. A kaput 14 óra 51 perckor a telepvezető bezárta. Az illetékesek még csak arra sem méltatták az itt dolgozó 34 nőt, hogy telefonon kiszóljanak: „El­nézést, valami közbejött...”. Nem először... A grófnő portréinak „rejtélye” Dobozi festményeket is megmentett Féja Géza? Július elején újra „hazalátogat” Jeanne- Marie Wenckheim-Dickens, az egykori Békés megyei arisztokrata család dobo­zi, grófi ágának leszármazottja. Infor­mációink szerint ezúttal a néhai csalá­di vagyon részét képező festményeket is szeretné megtekinteni a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban, melyek létezéséről nemrég szerzett tudomást. Békéscsaba—Doboz A főúri család utódja jó kapcsolatot ápol a katolikus egyházzal. Bielek Gábor békés- csaba-erzsébethelyi plébános hozta a grófnő tudomására, hogy lennie kell a békéscsa­bai múzeumban néhány olyan családi festménynek, melyekről nem ír a művelő­déstörténeti irodalom.- Tudomásom szerint 4-6 festményről van szó - tudatta Bielek atya. — Diákkoromban bejártam a könyvtárba - foly­tatta -, ahol Féja Géza (híres népi író, helytörténész, a „Viharsarok” szerzője — V. J.) akkoriban kapott állami meg­bízatást környékbeli kastélyok kulturális ér­tékeinek megmentésére. Magától Féjától hal­lottam még annak idején, hogy az említett műtárgyakat is behozta a múzeumba. Közel­múltbeli találkozásunk alkalmával értesítet­tem a család utódját. A hölgy ezek után fel­kért, hogy kérdezzek utána a portréknak az illetékeseknél — mesélte a plébános. A múzeum - a leltári kartonok alapján - 13, Féja Géza által az 1945. év zűrzavaros társadalmi viszonyai közepette megmentett festményt őriz, a kollekció nagyrészt múlt századi és 20. század eleji portrékat tartal­maz. Származási helyként azonban a sza- badkígyósi Wenckheim-kastélyt jelöli a ka­talógus, Dobozról származó tételek egyálta­lán nem szerepelnek még a régebbi leltár­könyvben, de a különféle okokból törölt művek között sem. Az egyik 19. századi portré, melyet Féja Géza hozott a múzeumba. Ki lehetet ez a szép, fiatal hölgy a Wenckheim családból? OTÓ: SUCH TAMÁS Biztonságban vannak Dr. Grin Igor, a múzeum igazgatója érdeklődésünkre elmondta, termé­szetesen semmi akadálya annak, hogy Jeanne-Marie Wenckheim- Dickens a képeket megtekintse. Hangsúlyozta, komoly jogszabály­ok rendelkeznek a múzeumi rend­tartásról, a képeket szakszerűen tárolják, biztonságban vannak. Amit valaha oda bevittek, az intézmény adminisztrációjában nyomon követ­hető - tájékoztatott a vezető. Bielek atya csak igazgatói engedél­lyel tekinthette meg a festményeket, sőt az azonosításukra szolgáló kártyákat is. A látottak alap­ján lapunknak el­mondta: , .Kiderült, 1952-ben katalogi­zálták a képeket: el­képzelhetőnek tar­tom, hogy nem pontosan jegyezték le egyes tételek szár­mazási helyét, tehát lehet, hogy dobozi is van a kígyósiak között. Más érv is szól az el­írás lehetősége mellett, mégpedig az, hogy az egyik portrén Wenckheim Dénesné látha­tó gyermekeivel, akik pedig biztosan a csa­lád dobozi ágának tag­jai voltak. A múzeum dolgozóinak mellesleg minden tisztelet ki­jár, ha téve­dés történt, az nem az ő hibájuk. ” A Wenck­heim grófnő (egyébként a híres brit regényíró, Charles Dickens leszármazottjának özvegye) jelenleg egy jótékonysági alapítványt irányít. Hama­rosan szeretne végleg letelepedni Dobozon, büszke arra, hogy ebből a békési faluból in­dult a nagyvilágba. A grófnő megemlítette, jó a kapcsolata a doboziakkal, sajnálja, hogy kevés fiatal él már ott. Hazatelepülése után tervezi egy szeretetotthon létesítését, mert mint mondja, „az öregekre vigyázni kell”. Brit Virgin-szigeteken (az USA egyik állama) lévő otthonában értük utol a hölgyet, aki a következőképp nyilatkozott: „Nem azért jö­vök haza, hogy bármit kutassak vagy vissza­kérjek. Nem tudom, mit szeremék a festmé­nyekkel - meg kell beszélnem a testvéreim­mel, mit gondolnak -, de megtekinteném a műveket. Nyolcéves voltam, amikor utoljára láttam az alkotásokat, azért lehet, hogy felis- memém valamelyiket... ” ______vanpuk jános A „Roma-Start” cigány családokat támogat Két-háromszáz munkahely betöltése is eredmény lenne Békés megyében körülbelül hatvanezer a cigány származá­sú lakosok száma, s ebből közel tizenötezren nem rendel­keznek munkával, s még nyilvántartásban sem szerepelnek. Míg népességük növekszik, iskolázottságuk és munkakultú­rájuk alacsony színvonala miatt leszakadásuk egyre nő. A Békés Megyei Munkaügyi Központ (BMMK) ezért az ország­ban egyedülálló ötlettel, a Roma Start programmal kívánja őket segíteni. A két és fél éves program közel 200 milliós költségének harminc százalékát a Szociális és Család­ügyi Minisztériumtól pályázaton nyerte a Békés Megyei Munka­ügyi Központ - mondta dr. Nagy Ágnes igazgatónő keddi tájékoz­tatóján. Az önként vállalt tervben 12 roma származású és a nyelvü­ket beszélő, legalább középfokú végzettségű, rátermett foglalkoz­tatásmenedzsert kerestek, akik­nek feladatuk a munkaadó és a munkavállaló egymáshoz való közelítése, s a jelenlegi helyzet feltérképezése. Mivel az említett réteg tagjai közül sokan nem ren­delkeznek a nyolc általános vég­zettséggel sem, ezeket az embere­ket szeretnék felzárkóztatni, illet­ve akik az általános iskolát elvé­gezték, azoknak szakmát adni. A munkaügyi központ tervei sze­rint a 2002 végéig tartó program idei évében már 120 fő kapna szakmát, harmincán vennének részt felkészítő tanfolyamokon, 46-an humán programokban, szá­zan a közhasznú foglalkoztatás­ban. Ötven munkavállalót szeret­nének elhelyezni bér- és egyéb tá­mogatás segítségével, tízen pedig önfoglalkoztatóvá válnának. A BMMK ha­gyományos fel­mérése a közép­fokú, illetve fel­sőoktatásban idén végző diá­kok körében le­zárult. Az 56 megkérdezett kö­zép- és öt főisko­lában az idén összesen 5840-en fejezik be tanulmányaikat, te először a munkaügyi központ a diákok nyári munkájának szerve­zését, mely iránt már az állásbör­zén is nagy érdeklődés mutatko­zott, hiszen A DIÁKOK NYÁRI MUNKA IRÁNTI IGÉNYE négyszázan regisztráltat­ták magukat. A munkálta­tók mérsékel­ten élnek a di­ákok foglal­koztatásának lehetőségével, eddig mégis kétszáz állást tudtak a fiata­loknak ajánla­55 ni. Mindkét fél regisztrációja fo- százalékuknak nincs állásajánla- lyamatos, leginkább a kereskedel- ta, és nem kívánja tanulmányait mi, a vendéglátó-ipari és az irodai folytatni. állások után nagy a kereslet. Ebben az évben kezdeményez- ______________b. párkányi adrienn A millenniumi napra készülődnek Megpályáztatják a könyvtárvezetői álláshelyet A nyári szünet előtti utolsó testületi ülésen a dobozi képviselő-testület döntött a januárban sajnálatos mó­don megüresedett könyvtár- vezetői álláshely megpá­lyáztatásáról. Doboz A januárban megüresedett könyvtárvezetői állásból adódó feladatok ellátásával a polgár- mester akkor ideiglenesen Simon Istvánnét bízta meg. Tegnap a testület az intézményvezetői ál­lás megpályáztatásáról döntött. Elfogadták a második félévi munkatervet, s kiderült az is, hogy a nagyközség millenniumi napját augusztus 19-én rendezik meg.- Minden társadalom, min­den ember sorsának értékrend­jét, jövőjét, életének színvonalát alapvetően meghatározza az, hogy a mindennapi élet alakítá­sában, az emberi kapcsolatok­ban, az ünnepek pillanataiban miként munkálkodik a kiművelt szellem, a kulturális örökség ha­gyománya. Intézményünkben jelenleg hét amatőr művészeti csoport, egy divatstúdió és két klub működik. Az aerobik- csoportoknak 1983 óta ad ott­hont a művelődési ház. Szep­tembertől tervezzük a vezető hi­ányában néhány hónapja meg­szűnt magnósok klubja, az ifjú­sági klub, a tiniklub és a képző- művészeti stúdió újraélesztését — ismertette az eredményeket és a közeljövő terveit az intéz­ményvezető, Hídvégi Julianna távolléte miatt a képviselő-testü­let tagjait tájékoztató Sziromi Katalin sportszervező.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents