Békés Megyei Hírlap, 2000. június (55. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-28 / 149. szám

2000. JUNIUS 28., SZERDA A HAZA MINDEN ELŐTT KÖZÉLETI NAPILAP ÁRA: 48 FORINT LY ÉVFOLYAM 149. SZÁM Pert vesztett, A Békés Megyei Bíróság dr. Wlassits Gábor tanácsa teg­nap másodfokon megtár­gyalta a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság fel­lebbezését, melyet azért nyújtott be, mert az első fo­kon eljáró Gyulai Munka­ügyi Bíróság március 22-'ei ítéletében elutasította dr. Karakas Attila egykori rendőr százados elleni ke­resetét. A megyei bíróság jogerős ítéletében helyben­hagyta az elsőfokú ítéletet. Gyula Az ítélet indokolása szerint az el­ső fokon eljáró bíróság a tényál­lást helyesen állapította meg, de azt a Wlassits-tanács némikép­pen kiegészítette. A jogi követ­keztetéseket is helyesnek talál­ták, az ítélet indokolását viszont valamelyest megváltoztatták. A bíróság úgy vélte, nem a ma hatá­lyos szolgálati törvény, hanem az azt megelőző törvényerejű ren­delet alapján ítélhető meg az eset — ugyanazzal a végeredménnyel. Mindez összességében azt jelen­ti, hogy a megyei bíróság sem ta­lálta úgy, hogy dr. Karakas Attilá­nak vissza kellene fizetnie a me­gyei főkapitányság által kamatos­főkapitányság tói követelt tanulmányi költséget (400 ezer forint), mely csupán a tandíjat jelenti, ám a kamattal együtt már úgy 900 ezer forintra rúgott volna. A per nyertesétől, a Honvéd Vezérkar Jogi és Igazgatási Osz­tályán dolgozó dr. Karakas Attila századostól frissiben azt kérdez­tük: úgy érzi-e, hogy a megye rendőrsége végre hagyja békében élni és dolgozni? — El kívánok költözni Szegha­lomból Pest környékére - vála­szolta. - Bízom abban, több per már nem lesz. — Sajnálja, hogy nem rendőr­ként vág neki élete további részé­nek? — Igen. Nagy kedvvel, szere­tettel, lendülettel szolgáltam. Nyolc éven át tanultam, képez­tem magam a Rendőrtiszti Főis­kolán, a jogi karon. Öt évig bűn­ügyi területen dolgoztam, sok szép sikert biztosítottak szá­momra ezek az évek. Nem a vád­emelési javaslatok letétele után éreztem ezt, hanem akkor, ami­kor az eljárás szereplői utólag is elmondták: korrekt módon, em­berségesen végeztem a munká­mat. Az ilyesmi minden vezetői elismerésnél többet jelent. ________________HA. J. Nem tudják, miről döntenek? A Pedagógusok Szakszerve­zete Békés megyei vezető testületé állásfoglalásában szakmailag megalapozatlan­nak és elsietettnek nevezi a megyei önkormányzatnak az oktatási intézményekre vonatkozó elképzeléseit. Békés megye A megyegyűlés pénteken dönt ar­ról: összevonja-e a békési ipari és a mezőgazdasági, valamint a gyulai Munkácsy és Mohácsy szakközépiskolákat. Az igenlő el­vi döntés egy hónappal korábban már megszületett. A négy intézmény egykor a te­lepülési önkormányzatok fenn­hatósága alól került át a megyei önkormányzathoz. A megyei ön- kormányzat pedig előző közgyű­lésén hozott egyelőre csak elvi döntést arról: Békésen az ipari szakközépiskolát a Farkas Gyula mezőgazdasági szakképzőhöz, míg Gyulán a Mohácsy Mátyás Kertészeti és Élelmiszeripari Kö­zépiskolát a Munkácsy Mihály középiskolához integrálják. A gyulai képviselő-testület már tár­gyalta és elvetette, hogy a Mohácsy ismét önkormányzati fenntartásba kerüljön. Békésen csütörtökön kerül terítékre a he­lyi képviselő-testület előtt a 636. számú középiskola átvételének kérdése.- A Pedagógusok Szakszerve­zete szakmailag megalapozatlan­nak és elsietettnek tartja a me­gyei önkormányzat elképzeléseit - válaszolta kérdésünkre Szil­ágyi Róza, a Pedagógusok Szak- szervezete Békés megyei vezető­ségének tagja. A szakszervezet állásfoglalását a megyegyűlés va­lamennyi képviselőjének elküld­te. Ezen kívül a szakszervezet az álláspontja szerint hiányos előké­szítés, jogszabálysértések miatt a közigazgatási hivatalhoz, illetve az ombudsmanhoz fordult. — Meggyőződésem, hogy a képvi­selők nem tudják, miről dönte­nek, vagy ha tudják, akkor régen rossz, ennek a megyének - fo- galmazott Szilágyi Róza. ha. Lapunk tartalmából www.bmhirlap.hu E mail: szerk.bekes@axels.hu Az arzén mindenütt... Nem kell már az arzéntól tarta­nunk Békés megyében, mint az a békéscsabai laboratóriumve­zetői konferencián kiderült (3. oldal). A grófnő portréinak... A nemsokára Magyarországra látogató Wenckheim-leszár- mazott a család régi festményei­nek nyomára bukkant (4. oldal). Fiatalok az udvarban A „Hepilepszia” — azaz abszurd szociokaján elbeszélések című darabbal fiatalok léptek a Város­házi esték színpadára (5. oldal). Markó Iván... A 19 éves Nagy András az idén felvételt nyert a Magyar Fesztivál Balett társulatába (5. oldal). ÁTRENDEZŐDHET A HAZAI BÚZATERMESZTÉS. Tegnap a Hidasháti Mezőgazdasági Rt. bakuczi kerülete adott ott­hont a búzafajta-bemutatónak. A kísérleti parcellák sok érdekességet nyújtottak a szakembereknek. (Beszámolónk a 3. oldalon) ___ _____ D-FOTŐ: KOVÁCS ERZSÉBET A szemétdomb nem hulladéktároló A leggyengébb láncszem az ország környezeti állapota A napokban hivatalába lépett környezetvé­delmi miniszter már első nyilatkozatában erőteljesen megfogalmazta, hogy „az Euró­pai Unióhoz való csatlakozásban a leggyen­gébb láncszem az ország környezeti állapota. A legnagyobb haladékot, más szóval derogációt ezen a területen voltunk kénytele­nek kérni. Ha a hajónkat valóban hozzá akarjuk egy kicsit láncolni az unióhoz, ak­kor fel kell gyorsítani azokat a törvénykezési feladatokat, amelyek alapján nekünk él­nünk kell és a mindennapjainkat meg kell valósítani. ” Békéscsaba Ebben a folyamatban minden kis lépés számít te­hát azon az úton, ame­lyet az egészségesebb környezet megteremtése érdekében teszünk, jól­lehet első hallásra szinte riasztó, amit a békéscsa­bai látogatása alkalmá­ból mondott dr. Huber Miklós, a Környezet­gazdálkodási Intézet igazgatója. Csak egy pél­dát kiemelve: 10 ezer ol­dalon olvasható, melyek a környezeti téren lévő kötelezettségeink. Ezzel helyben is vagyunk, Huber Miklóssal ugyanis ezúttal a tennivalók két szeletéről, a hazai szakképzésről és a hulladékkezelés terén legfontosabb „behozni valókról” beszélget­tünk.- Az alapvető feladatokhoz mondhatnám úgy is, hogy útravalóul az 1995. évi környezet­védelmi törvény szolgál. Az oktatásban azóta szerepelnek olyan tantárgyak, mint például „a környezetet terhelő technológiák”, „a természet- védelem” vagy „a környezeti jog”. Harmincki­lenc hazai szakközépiskoláról van szó, köztük a békéscsabai Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközép- iskoláról, amelyben környezetvédelmi szakem­bereket képeznek. Idén például 14 hallgató vég­zett ezekben az iskolákban — mondta bevezető­ül az igazgató, aki vizsgabiztosi minőségben járt a megyeszékhelyen.- Ezt jólesik hcdlani a viharsarkiaknak, kivált e sorok írójának, egy valaha ott végzett diák­nak... — Akkor ehhez még hozzáteszek valamit: a „Vízműnek” úttörő sze­repe volt a környezeti szemléletű oktatásban, mivel a környezetvéde­lemnek sok közös kap­csolata van a vízgazdál­kodással. Időközben persze új ismeretek ok­tatása is szükségessé vált a felsőfokú intézményekben. (Folytatás a 3. oldalon) Csepp a tengerben Nyolcvanezer gépelt oldalt tesz ki az úgy­nevezett EU-kompatibilitást taglaló magyar ajánlás, s ennek egynyolcada, 10 ezer ol­dal a természetvédelem feladataival foglal­kozik. Jóllehet, csepp a tengerben tehát, amikor tíz környezetvédelmi szakelőadó va­lahol vizsgát tesz — mint történetesen leg­utóbb Békéscsabán — , mégsem elhanya­golható, mert hamar itt az idő, mikor az ő szakértelmükre is naponta szükség lesz. Pénteken sztrájk Sümeghy nem jelöltette magát Csütörtökön tartja soros közgyűlését a Békés Megyei Ipar- szövetség. Az előzetes hírek szerint nem jelöltette magát el­nöknek a 60. évét napokban betöltött dr. Sümeghy Csaba. A Fidesz-MPP parlamenti képviselője, a kormány tanácsadója 1990 óta tölti be a megyei elnöki posztot, előtte pedig ügy­vezetőként dolgozott. A tisztújításra vonatkozó előterjesz­tés szerint erősen karcsúsodig az elnökség. Békéscsaba Az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszerve­zete (EDDSZ) Alapszerveze­tek Tanácsa június 6-i hatá­rozatában nyílt levéllel for­dult az ágazat dolgozóihoz és a társadalomhoz: pénte­ken este hat és hét óra kö­zött országos demonstrációt tartanak. Egészségügy Az EDDSZ és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma együt­tesen ültakozott az idei költség- vetés elfogadása ellen. A rendelet tovább súlyosbította az egészség­ügyben dolgozók körülményeit. A kormány által tervezett három- százalékos létszámcsökkentéssel szemben az ágazatban lévő fizi­kai dolgozóknál az arány hét szá­zalékra emelkedett. Ide tartoznak a három műszakban dolgozó ápolók és gondozók is. A munka­társak többsége túlmunkával sem tudja megkeresni a saját és családja fenntartásához szüksé­ges bért. Legutóbb négy évvel ez­előtt volt teljes sztrájkkészültség az egészségügyben. Megyénk há­rom városában demonstrálnak az egészségügyi dolgozók - tájé­koztatta lapunkat dr. Tóth Károlyné, az EDDSZ megyei szervezetének elnöke. Június 30- án Békéscsabán este hatkor gyü­lekeznek a dolgozók a Réthy Pál Kórház előtt. Innen indulnak a Jókai Színház előtti térre. Gyulán a kórházi dolgozók a Semmelwe­is utcáról indulnak a Kossuth tér­re. A szociális területen tevékeny­kedők az Erkel gimnázium előtt találkoznak. Orosházán a Könd utcai rendelőintézet előtt gyüle­keznek, majd a Kossuth utcán át­haladva a Rákóczi úton át érkez­nek a Kossuth-szoborhoz. _______________________ B. M. Megyegyűlés Mindössze négy főbb napirendi pontot tárgyal Békés Megye Kép- viselő-testülete soros pénteki ülé­sén. Ezek közül az egyik az idei költségvetési rendelet módosítá­sát javasolja. Az elmúlt időszak számbavételénél ezúttal a testü­let által alapított kuratóriumok mérlegbeszámolóját tekintik át. Mint korábban, most is napi­rendre kerül a megyei múzeumi szervezet átalakítása. A jelek sze­rint még „mindkét oldal” rendel­kezik ütőkártyákkal, az átszerve­zést (leépítést) szorgalmazó tes­tület és az érdekvédők is. A hatá­rozati javaslat mindenesetre au­gusztus 15-étől folyamatosan, együttesen 39 fő létszámleépíté­sét rendeli el Gyulán, Orosházán, Szarvason, illetve a megyei igaz­gatóságnál. Várhatóan elfogadják a kistérségi komplex környezet­védelmi programot, és tájékoz­tatják a képviselőket a megyei önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok tavalyi mű­ködéséről is. ______________*F Az elnökségi beszámolóban meg­fogalmazódott: az ötvennégy ta­got (termelő egységet) tömörítő szövetség munkáját befolyásol­ták a sokak által ismert külső-bel­ső akadályozó körülmények, en­nek ellenére igyekeztek képvisel­ni a vállalkozások jogos igényeit. Alapvetően sikerült megtartani, némely területen erősíteni a kor­mányzati partnerkapcsolatokat, érvényesíteni az érdekképviseleti tevékenységet. Változatlanul fontos feladata a szövetségnek, hogy minden érde­kelt hamar és pontosan ismerje a pályázati lehetőségeket, még an­nak árán is, hogy sokak kedvét el­vette a bürokrácia, vele együtt pe­dig elestek a fejlesztési lehetősé­gektől is. Ami az érdekvédelmi tevé­kenységet illeti, az elmúlt öt esz­tendőben alapvetően kedvezőtlen változások következtek be. Or­szágos és helyi szinten is csök­kent az igény az államigazgatás részéről a szövetség munkájára. Bonyolította a helyzetet, hogy to­vább tagozódtak a tagszerveze­tek, a kétszemélyes irodától kezd­ve az ezer munkavállalót foglal­koztató részvénytársaságig, min­den forma előfordul. Megelégedéssel könyvelték el, hogy tavaly három új belépőjük is volt, ugyanakkor nem keve­sebb, mint kilenc társaság, szö­vetkezet kilépett soraikból. Szin­tén a negatívumok közé sorolha­tó, hogy romlott a tagszervezetek tagdíjfizetési fegyelme a tavalyi esztendőben 26,2 millió forintos költségvetésből tevékenykedő megyei szövetségnél. Az elképzelések szerint az öt­évenkénti aktuális tisztújítás után, a jövőben az elnök mellett csak egy alelnök tevékenykedik, s a 15 helyett csupán öt elnökségi tagot választanak. Fontos szerep­hez jut a három, úgynevezett szakmai alszövetség, a gép- és vegyipari, a fafeldolgozó és építő­ipari szállító, valamint a textilipa­ri és élelmiszeripari. Ez egyben jelzi is a jelenlegi leggyakoribb szakmai képviseleteket, illetve je­lenlétüket a szövetségben. ______________________(FábiAhi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents