Békés Megyei Hírlap, 2000. június (55. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-26 / 147. szám

FÓKUSZBAN A SZÉK. (u) A „Városházi Esték 2000” rendez­vénysorozat első programjaként nyílt meg pénteken az ifiház elő­tér galériájában Gubis Mihály festményeinek kiállítása Békés­csabán. A képek témája a szék, melyet többféle feldolgozásban „ecsetelt” a művész. A tárlatot Kántor Zsolt, a Tevan Könyvki­adó igazgatója nyitotta meg, s július 15-ig tekinthető meg. ALAPKŐ, (r) Hunyán június 27-én rendezik meg a Szent László-napi búcsút. 18 órakor a község művelődési házában Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök ünnepi szent misét tart. Ekkor lesz a felépí­tendő új templom ünnepélyes alapkőletétele is. LÁTOGATÁS, (cs) Pusztaföldvá­ron tartott előadást Kiss György Zoltán geológus Erdélyország borvíz ország címmel, majd a ve­le való megismerkedés után a községben tanító Dancz Gyula szorosabbra fűzte az előadóval a kapcsolatot. Ennek eredménye az a látogatás, amelynek kereté­ben dr. Baranyi István földvári polgármester, Pusztai Lajos isko­laigazgató vezetésével delegáció utazik az erdélyi Datkra június 27-én. Az unitárius község veze­tőivel találkoznak és a két telepü­lés, valamint az intézmények kö­zötti kapcsolatfelvétel lehetősé­geiről tárgyalnak. ELFOGTÁK, (s) A Békéscsabai Rendőrkapitányság munkatár­sai vasárnap délután őrizetbe vették azt a medgyesbodzási fia­talembert, aki május 19-ére vir­radóan a megyeszékhelyen eltu­lajdonított egy Nissan Patrol tí­pusú terepjárót. Információink szerint az illetőt a Békés Megyei Bíróság büntetés-végrehajtási csoportja is körözte. TÜZEK, (s) A hétvégén a megye több pontján jó néhány ese­ményhez vonult ki a tűzoltóság. A tarlótüzek és egyéb kisebb je­lentőségű balesetek mellett a komolyabb tűz (aratás előtti ga­bonatábla gyulladt meg) sem okozott azonban nagyobb kárt, a gyors beavatkozásoknak kö­szönhetően. „NINCS ÚT A BOLDOG­SÁGHOZ. A BOLDOGSÁG MAGA AZ ÚT!” (Wayne Dyer) Beiktatás A Nyugat-Békési Evangéli­kus Egyházmegye közgyű­lése és gyülekezetei ismét Koszorús Oszkárt válasz­tották egyházmegyei fel­ügyelővé és Ribár Jánost esperessé. Beiktatásukat szombaton tartották az orosházi evangélikus templomban. Orosháza Az ünnepi istentisztelet szolgá­latát - ami keresztelő Szent Já­nos napjára esett - dr. Harmati Béla püspök-elnök végezte, aki a hívek előtt további célként Krisztus hitének növekedését említette. Sokan nem remélték, hogy Orosházán újból lesz evangélikus óvoda, iskola és gimnázium. Elérkezett az az idő, amikor az egyház látható módon intézményekkel testese- dett meg. Van azonban még ten­nivaló, legnagyobb feladat a szí­vek áthangolása, egyház- és em- berszeretetre szoktatása. A püspök a szomorú hírekre (sírrongálások) reagálva úgy fo­galmazott, az előbbi feladat, Jé­zus üzenetének továbbítása ezért is fontos Orosházán. Az ünnepségen az új egyház- megyei elnökséget is beiktatták. _____________________ICSET«) M E G Y E I KÖR KÉP 2000. JÚNIUS 26., HÉTFŐ - 3. OLDAL Múzeum: végső döntés előtt? (Folytatás az 1. oldalról) Orosházán a múzeum bezár, ha a város nem veszi át. Békés és Szarvas megyei pénzekhez jutnának megyei feladatok részbeni átvállalásával. Ez igaz Gyulára is, hiszen a megyei fenntartásban maradó Erkel feladatai között a vármúzeum megvalósítása és működtetése is szerepelne. Ezt a „működési modellt” azonban nem valószí­nű, hogy bárki is komolyan gondolja. Erre utal az is: arról nincs szó, hogy a megyei önkormányzat el­állt volna attól az elképzelésétől, hogy három év múlva gyakorlati­lag teljesen „kizsilipel” a múzeu­mi feladatellátásból. Ha pedig az eredeti elképzelések élnek, akkor a 2001-re szóló tervezet csak tak­tikázást jelent. _______________ KOVÁCS ATTILA Megállítani a lepusztítás folyamatát! A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) megdöbbenéssel értesült arról, hogy korábban tett intézkedései, a megyei közgyűlésen ismertetett tiltakozása és a kulturális miniszter tiltása ellenére Békés megyében megkez­dődött a múzeumok bezárása, a múzeumi hálózat szétverése, a dolgozók elbocsátása. Ezzel szemben a kulturális alaptörvény rögzíti, hogy a megyei múze­umi műtárgyállomány tárolását, őrzését, bemuta­tását megvalósító megyei múzeumi szervezet törvé­nyi védelem alatt áll. A KKDSZ teljes mértékben tá­mogatja a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériu­mát abban, hogy a törvény erejét a. megyei önkor­mányzattal szemben érvényesítse. Állítsa meg a le­pusztítás folyamatát, állíttassa helyre az eredeti ál­lapotot, a Békés megyei múzeumok egységét és mű­ködőképességét. A KKDSZ ma különösképpen meg­engedhetetlennek tart minden olyan intézkedést, amellyel a múzeumokat, mint közintézményeket, az ott őrzött kincseket, mint állami közösségi tulaj­dont bárki, bármely testület veszélyeztethet. A KKDSZ követeli, hogy a kulturális alaptörvény ma­radéktalan betartásával a minisztérium állíttassa vissza Békés megyében a múzeumi hálózat egysé­gét, és biztosíttassa a kötelező feladatellátás kereté­ben a megyei önkormányzattal a működést, vala­mennyi e tárgyban hozott megyei döntés visszavo­nását. Világsztárok a zenei napok színpadán Békés—Tarhoson a hétvégén is pezs- gett a zenei élet. Idén XXIV. alkalom­mal rendezték meg megyénk leghíre­sebb rendezvényét a muzsika jegyé­ben, mely különféle programokkal szolgált a közönségnek szombaton és vasárnap. Békés—Tarhos A Békés-tarhosi Baráti Kör közgyűlésével vette kezdetét a hétvégi műsorsorozat, melyet este a Muzsikás együttes és Sebestyén Márta közös koncertje követett, telt ház előtt. Elő­ször jártak a zenei napok helyszínén a művé­szek, akik 1999-ben épp e műveikkel nyerték el a Kossuth-díjat. „Bartók nyomában” című előadásuk a terem forró levegőjét, ha lehet, még tovább hevítette: a közönség minden dal után vastapssal jutalmazta a méltán világhírű gyimesi, mezőségi és más vidékekről szárma­zó népdalfeldolgozásokat. Hamar Dániel, az együttes vezetője a magyar népdalhagyomá­nyokról elmondta: a világon egyedülálló gyűj­teménnyel rendelkezik hazánk, elsősorban Bartók Bélának és Kodály Zoltánnak köszön­hetően. A Magyar Tudományos Akadémián több mint 200 ezer dallamot és dallamvari­ánst őriznek a különböző gyűjtőutak termé­séből — tudhatta meg a publikum a zenésztől. Vasárnap a békési zeneiskolában „Unokák koncertje” címen egykori tarhosi diákok tanít­ványai és unokái léptek fel, majd a zeneked­velők megkoszorúzták Kodály Zoltán szobrát és Gulyás Györgynek, a Tarhosi Énekiskola alapítójának emléktábláját. Délután Devich János, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisz­tériuma főosztályvezetője tartott előadást „Hogyan lesz a jövő nemzedék hangverseny­látogató?” címmel, este pedig a békési Múze­um téren a békéscsabai Napsugár Báb­együttes az eseményhez illően többek között egy Bartók- darabot adott elő. VÁM DUK JÁNOS A Folk Roots mértékadó angol lap 1999 húsz legsikeresebb világzenei lemeze közé sorolta az albumot, amelyről Tarhoson is énekelt Sebestyén Márta a Muzsikás együttes kíséretével d-fotó> such tamás VÉLEMÉNYEK BEDE ZSÓKA Nincsenek unalmas perceink Máig szégyellem, amikor ismerősöm arról faggatott, mi a férjem hobbija és mi az enyém, s gondolkodóba estem. Ugyan mi is? Hát a munkánk, az bizonyos, hogy kedvünket leljük benne, nélküle el­képzelhetetlen lenne a lét. De ez véresen komoly ügy, nem hobbi! Tény, hogy a napjaink nagy részét kitölti 8-10-12 órában, s az utá­na következő agyalás időtartamában lemérhetetlen. Mert a médiá­ban dolgozó sohasem csukhatja be a fülét, agyát semmilyen törté­nés elől. Hobbi még (bár szenvedélynek is mondhatnám) a szín­ház, az olvasás, ha jut rá idő, pénz, lehetőség. Mozogni egészséges és szívvidító, imádok például úszni, lassan ugyan, de biztosan, hosz- szan, szabad vízben méterezreken át. Ez is idő kérdése persze. Olvasom a Központi Statisztikai Hivatal felmérését arról, hogy mi­vel töltjük szabad- és munkaidőn­ket. Amikor az előző kimutatás készült (13 éve), egy átlagos őszi napon egy átlag magyar férfi három perc híján hat órát fordított ke­reső, termelő munkára, tavaly pedig ugyancsak három perc híján négy és háromnegyed órát. Csakhogy a valóságban átlagember nem létezik. A számok mögött az húzódik meg, hogy a szervezett munkaerő-piacról másfél millió aktív kereső, többségében férfi, ki­esett. Száz férfi közül, a nyolcvanas évek közepén, hetvenkilenc dolgozott, tavaly csak hatvannyolc. Nőknél hatvanhétről ötvenhét- re csökkent ez a szám. Ha kimondottan a munkaviszonyt nézzük, a tényleg foglalkoztatott férfiak munkaideje a nyolc, a nőké a hét órát haladta meg három perccel. A férfiaknál ez néhány perces csökkenés, a nőknél viszont tizenöt perces növekedés. A háztartá­si és ház körüli munkából a férfiak jobban kiveszik a részüket. Ré­gen száznegyvennégy perccel, újabban viszont csak száztizenöttel fordítanak rá kevesebbet a nőknél. Életünk értelmének egyik dön­tő kérdése, egymással törődni van-e időnk, akár csak „hobbi szin­ten” is. Erről nincsenek felmért adataink... ■ MÉNESI GYÖRGY Változatok kábulatra A kender és a mák - szerencsés időjárási és közgazdasági viszo­nyok között - egyaránt jól terem a vidékünkön. Generációk tudták úgy, hogy mindkét növény arra való, amire: az egyikből zsákot, ponyvát, durvább vásznakat szőttek, a másikat főtt tésztára szór­ták, vagy süteménybe töltötték. A mák gubójából készült főzetet állítólag a csecsemők álomba ringatására is fölhasználták. Amíg a púja aludt, az anya nyugodtan elvégeződhetett a ház körül, egyelhetett a kertben, kapálhatott a szántóföldön. Pedig ezekben az „idilli” időkben a jó népnek még fogalma sem volt arról, hogy mi fán terem a kábítószer. Ma viszont nehéz lenne olyan kisgyermeket találni, aki fölkapná a fejét a mari­huána, a hasis, az ópium, a morfi­um, a heroin vagy a kokain szavak hallatán. (Ez utóbbit a koka cserjé­ből állítják elő.) Az idegrendszer működését megváltoztató, kábulatot, feldobottságot előidéző szerek használa­ta valószínűleg egyidős az emberiséggel, élvezetük beépült egyes kultúrák szokásrendszerébe, rítusaiba. A történelmi előzmények, a drogelőállítók és -forgalmazók minden képzeletet fölülmúló gát­lástalansága és profitéhsége azonban nem kényszerítheti arra a ma emberét, hogy megbékéljen az egyre terjedő, és elsősorban a fiata­lokat veszélyeztető narkomániával. Kelet-Európábán mostanság szembesülnek ezzel a kórral. Hogy miért éppen most, arról egy külföldi lapban olvastam a kö­vetkezőket: „Á társadalmi változások következtében megválto­zott az értékrend is. Társadalmunk egyre inkább teljesítményori­entált, az anyagi javakra, azok megszerzésére összpontosít. Ezt az értékrendet kényszeríti a gyermekekre is, akik látják viselke­désünket, és rendkívül érzékenyen reagálnak rá. Bármennyire is fáj, gyermekeink narkózása a felnőtt társadalom magatartására adott válasz.” Azt hiszem, minden egyéb magyarázat kábítás. A munka véresen komoly ügy, nem hobbi... Szemet gyönyörködtető produkciók Kézműves hagyományok éltetői Három ország táncosai versenyeztek Németországi, szlovákiai és magyarországi táncosok mér­ték össze tudásukat a hétvégén. A Szeghalom Társastánc Mozgalmáért Alapítvány és a vésztői Sinka István Művelő­dési Központ szervezésében szombaton Szeghalmon, vasár­nap Vésztőn rendezték meg a XI. Nemzetközi Táncversenyt. Mindkét nap színvonalas versenyek és szemet gyönyörköd­tető produkciók szórakoztatták a több száz érdeklődőt. Nyolc szakmában százan vizsgáztak a szakiskolában Szeghalom-Vésztő Szombaton Szeghalmon a követ­kező eredmények születtek. A fel­nőtteknél latin táncban a Michal Vajcik-Lenka Bodrucka (Kassa) páros lett a győztes. A második he­lyen a Kovács Gyula-Kovács Ágnes (Szeghalom) kettős, a harmadikon a Christoph Kruschke-Katharina Rau (Oschatz) duett végzett. A junior I. latin versenyét az Ambrus Zoltán-Gulyás Viktória (Szeghalom) kettős nyerte, a Lu­kas Tkác-Lucia Kozmává (Kassa) páros előtt. A junior II. standard versenyében a Hegyesi László— Flach Mária (Szeghalom) duett bizonyult a legjobbnak, megelőz­ve a Hőgyes Róbert-Hunyecz Krisztina (Vésztő) párost. A közönség szavazatai alapján a szombati nap legszimpatiku­sabb táncosnője Flach Mária, a legszimpatikusabb táncosa Ko­vács Gyula lett. A Gara Kupát a szeghalmi Sárréti Táncklub hódí­totta el. Vasárnap Vésztőn folytatódott a megmérettetés. A felnőtteknél standard táncban a Michal Vajcik- Lenka Bodrucka (Kassa) páros lett a győztes. A második helyen a Martin Siranka-Lucia Merkovská (Kassa) duett, a harmadikon a Ko­vács Gyula-Kovács Ágnes (Szeg­halom) kettős végzett. A junior I. standard versenyét az Ambrus Zoltán-Gulyás Viktó­ria (Szeghalom) kettős nyerte, megelőzve a Lukas Tkác-Lucia Kozmová (Kassa) párost. A junior II. latin versenyében a Hegyesi László-Flach Mária (Szeghalom) duett bizonyult a legjobbnak, a Hőgyes Róbert-Hunyecz Kriszti­na (Vésztő) páros előtt. A közönség díját Lenka Bod­rucka és Hőgyes Róbert kapta. A szeghalmi és a vésztői tánco­sokat Sziliné Csáki Emília készí- tette fel a versenyre. ________m.b. Közel 100 diák vizsgázott az elmúlt héten Békéscsa­bán, a Megyei Művelődési Központ Kézműves Szakis­kolájában. A 18 év alatti és 18 év fölötti diákok nyolc szakmában szereztek az Országos Képzési Jegyzék­ben szereplő szakképesí­tést. Idén, az országban is első alkalommal, gyékény-, csuhé- és szalmatárgy- készítők is képesítést sze­reztek az iskolában. Békéscsaba Idén nappali tagozaton fajáték- és bőrtárgykészítők, kosárfonók, fel­nőtteknek is induló szakokon sző­nyegszövők és fazekasok, csak felnőtteknek induló képzéseken kézi és gépi szövők, valamint fa­művesek végeztek. Az országban első alkalommal indult képzés, és első alkalommal vizsgáztak gyé­kény-, szalma- és csuhékészítők. A szakképző iskola felnőtteknek meghirdetett tanfolyamait sok pe­dagógus is elvégezte. A szakkép­ző iskola tapasztalatai szerint re­neszánszukat élik a fazekas kerá­miák és a fajátékok, így a képzé­sek is népszerűségnek örvende­nek. A gépi és kézi hímzést tanult hallgatók munkáikkal több díjat is szereztek már, illetve remekmű­veik Budapesten, a Néprajzi Mú­zeum kiállításán is szerepelnek. A képzéssel a régi díszítő művészet, a hímzés továbbéltetése a cél. A kézműves szakiskolában végzet­tek közül sokan folytatják tanul­mányaikat, és felsőfokú szakkép­zés keretében népi játék és kis­mesterség szakoktatói oklevelet szereznek. m A púja aludt, az anyja dolgozott. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents