Békés Megyei Hírlap, 2000. június (55. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-24-25 / 146. szám
8 HÉTVÉGI MAGAZIN 2000. június 24-25., szombat-vasárnap Verselő Szent János-szobor Úgy áll az elhagyott kert közepén, Palástosan, aggon és egyedül, Mint aki látott minden Jelenést", És mindent tud, és mindennek örül. Az Istenbe s az őszbe elmerült. És átnéz, messze néz át a kert fáin, Kő-ajka zeng a déli verőfényben: ,,Csak szeressétek egymást, fiacskáim”. Kolozsvár, 1927. szeptember 12. Ma van Szent János (képünkön) ünnepe. Az I. században élt próféta, vértanú, Jézus Krisztus előhírnöke, az agg Zakariás papnak és Szent Erzsébetnek, Szűz Mária rokonának a fia volt. A szerzetesek védőszentje, önmegtartóztató életvitele és remetesége miatt. Megjövendölte e Megváltó .eljövetelét és elkezdte megkeresztelni híveit. Jézus is megkereszteltette magát vele a Jordán vizében. Jánost már életében „Keresztelő”-nek nevezték. Mivel beszédei miatt politikailag veszélyesnek látszott, fejét vették. Reményik Sándor versével emlékezünk rá. Legnagyobb sajnálatára a 267. részben megfojtották MEDNYÁNSZKY ÁGI: JÁTSSZUNK TOVÁBB! Ha valakiről, hát az ötvenes évek szépségideáljáról, Mednyánszky Ágiról elmondhatjuk, hogy egész eddigi életét a színpadon töltötte. Voltak ugyan nehéz periódusok az életében, ám a keljfeljancsihoz hasonlóan ő is talpra tudott állni minden helyzetből. Általában egy hatéves gyermek napjai játékkal, evéssel és alvással telnek el. Mednyánszky Ági azonban ennyi idős korában már fellépett nővérével, Henriettával együtt az Operaház balettkarában. A nővérek a mindennapi tanulás mellett a kor legnagyobb balettmesteréhez, Nádasy Ferenchez jártak, hogy minél magasabb színvonalon elsajátítsák a balett alapjait. — Amíg testvérem megmaradt a balett mellett, hiszen ma már ő is balettmesterként dolgozik, addig én a színészet felé fordultam — meséli a színésznő. — A Kamara Varietében, ahol akkoriban felléptünk, a kabarék rendezői egyre többször kértek fel arra, hogy néhány mondatos jelenetet játsszak el a darabjaikban. A néhány mondatból aztán egy életre szóló szerelem lett. Tánctudására felfigyelt Rodriguez André filmrendező, aki a 14 éves lányt leszerződtette a Heten, mint a gonoszok című film női főszerepére. — Életem első filmjében Kiss Manyival, Sárdi Jánossal és Bilicsi Tivadarral játszhattam együtt — folytatta a művésznő. A Léna Film kétéves szerződést kínált neki, s négy szerepet kellett eljátszania Mednyánszkynak. A Szováthy Évában Karádyval szerepelt együtt, akivel aztán a magyar főváros ostroma után többször is fellépett. A Várkonyi Zoltán nevével fémjelzett Művész Színház alapító tagja volt az 1947-es zárásig. Az operett számára Fedák Sári fedezte fel, és ettől kezdve a színésznő neve szinte egybeforrt az Operettszínházzal. Aztán őt is számtalan támadás érte — Ausztriában született, valamint y-nal írja a nevét —, ám ő egy percig sem gondolt arra, hogy elhagyja Magyarországot. Mint egy kelj- feljancsi, állandóan talpra tudott állni, bárhonnan érte támadás. O lett az 1950- es évek szépségideálja Magyarországon, és az Operettszínház mellett egyre többet rádiózott. O kelti mind a mai napig életre a népszerű Szabó család kukáját. — Szinte minden szerepet eljátszottam, és nagyon büszke vagyok arra, hogy most is aktív színész lehetek — jelentette ki. — Sokszor hívnak szinkronizálni, rengeteg most futó sorozatban kölcsönzőm valamelyik szereplőnek a hangom. A legjobban a Bor és hatalom című szappanoperában érezte magát, ám legnagyobb sajnálatára a 267. részben megfojtották a forgatókönyv szerint. Mind fizikailag — gyalogtúrák a Alpokban, úszás a Lukácsban —, mind szellemileg — keresztrejtvények, olvasás, pasziánsz — karbantartja magát, hiszen amint mondja: legnagyobb szerepálma, hogy még sokáig játszhasson. B. M. L. Névjegy Született: Bécs, Ausztria, 1927. márc. 15. Pályája: operai balettnövendék, majd a Kamara Varietében, a Moulin Rouge-ban táncos, fellép az Erzsébetvárosi Színházban, a Művész Színház (1945-49), a Fővárosi Vígszínház, majd a Rádió társulata (1950-58), a Fővárosi Operettszínház (195 8-) tagja, örökös tagja. Elismerései: Bársony Rózsi-gyűrű. Főbb filmszerepei: Heten, mint a gonoszok, Makk hetes, Szováthy Éva, Déryné, 2x2 néha öt. Legnagyobb szerepálma, hogy még sokáig játszhasson Szívesen emlékszik a Battonyán töltött gyerekkori évekre Pécsi Ildikó születésnapi kéznyomata az utókornak színésznőt, Kolbai Ildikót. Akkor határozta el, ha egyszer lesz egy lánya, az Ildikó és színésznő lesz. így történt.-—Hol vállal újabb szerepet? — Reményeim szerint még a nyáron Tác-Gorsiumban. Ott játszottam egykor a Lüsszisztrátét és az Elektrát. Később megadatott az előbbi rendezése is. Idén szeretném az Elektrát színre vinni. Egyelőre nincs meg rá az anyagi fedezet. Mesét írok az unokámnak, de már annyi összejött, hogy szívesen kiadnám kötetben, karácsonyra. Örülök, hogy gondoltak rám és a kezem nyoma itt marad a falon az utókornak, ujjamon a gyűrűvel, amelyet édesanyámnak hoztam egy filmfesztiválról és az ő távozása óta le sem vettem a kezemről. — Híresen jó háziasszony, s aki mostanában látta a kertjét, azt is dicséri... — Csodálatos májusunk volt. Minden harsogó zöld volt a kertben, és én valóban ott éreztem igazán jól magam. Tavaly a szobákat rendeztem át és festettem, édes Lajosom alig ismert a házra. Idén bokrokat ültettem át és virágokat neveltem, nyírom a füvet és várom a gyümölcsfák termését — befőzésre. Többnyire együtt dolgozom Csábival, az unokámmal, aki mellettem tolja a talicskát, vagy a nagyapjához méltón rúgja a labdát. Várhegyi Andrea Ki hinné, hogy Pécsi Ildikó, a filmvászon üdvöskéje a közelmúltban volt hatvanéves? Eszében sincs sztárokhoz hasonló módon titkolni esztendő« számát. Minek? Az úgysem von le emberi értékéből... A politikai átalakulás és az idő sem tépázta meg kedélyét, mosolyog a világra, aktivitása, életigenlése irigylésre, pontosabban követésre méltó. Alakjának változását belső derűvel fogadja, harmóniát sugároz családja, pályatársai és a közönség felé. A szeretet számára belülről jövő természetes érzés. nyán, Hajdúdorogon, Debrecenben teltek és sokáig éltünk Nyíregyházán, ott is érettségiztem. Utána két egyetemre is felvételiztem és mindkettő sikerült. Most akár dr. is lehetne a nevem előtt, hiszen orvosként is végezhettem volna. Bár édesanyám szerint Pécsi Ildikó a minap beletenyerelt a Csillagok falába Budapesten, a Király utca sarkán lévő Pizza Hutban. Görgey Gábor író, színházcsináló méltatta színészi pályafutását és beszélt arról, mit köszönhet neki a szakma. Például azt, hogy a kilencvenes években megszüntetett kiváló és érdemes művész kitüntetést ismét odaítélik, valamint azt, hogy a színész számára létezik szakmai nyugdíj negyedszázad szolgálat után. — Kerek évforduló kapcsán készít-e mérleget? Gondolkodott-e azon, mit, hogyan kellett volna másképp tennie? — kérdezte lapunk munkatársa a művésznőt. — A születésnap számomra nem jelent sorsfordulót. Éppen úgy élem a hétköznapjaimat, mint eddig. Örülök az unokámnak, aki szép és okos, hallgatom a gyerekeimet, boldogsággal tölt el, hogy már az ő műsorukba megyek vendégnek. Nem vagyok meditativ alkat. Nem elemzem a múltat, ami nem jelenti azt, hogy nem emlékezem, hogy elfelejtettem volna, honnan jöttem. — Ha már itt tartunk: honnan? — Tiszapolgárról. Ott születtem és hároméves koromig ott is laktunk a szüleimmel. Aztán édesapámat mesz- szebb szólította a munka. Más városba költöztünk. Gyermekéveim Battomár háromévesen eléje penderültem és közöltem vele: színésznő leszek. Nem lepte meg, hajdanán ő Miskolcon diáklányként ámulva nézte a fiatal Pécsi Ildikó kéznyoma is a falra került FOTÓ: KALLUS GYÖRGY ■MNNMHi Emlékezés Háromszéki Pálra Június 27-én lesz tíz éve annak, hogy meghalt Háromszéki Pál, a Kner Nyomda egykori vezér- igazgatója. A hamvasztás utáni, július 24-ei búcsúztatón a hozzátartozók, barátok és gyászoló kollégák sokasága előtt munkatársai nevében Krajcsovics Béla TMK-vezető és Solymosi György szb-titkár, a nyomdásztársadalom nevében az azóta már szintén eltávozott Haiman György professzor mondott gyászbeszédet. Tíz év talán elengedő idő ahhoz, hogy mérlegelni tudjuk az elhunyt életművét. Különösen az olyan ellentmondásos emberét, amilyen Háromszéki Pál volt. Nem ette sokáig a nyugdíjasok kenyerét, hiszen pár havi nyügállomány után súlyosan megbetegedett, megműtötték, de alig fél év elteltével, 61 éves korában elhunyt. Sírba szállásával olyan munkásélet tört ketté, amelyben nem volt pihenés. Egész életútja során a nyomdász társadalmat szolgálta. Érettségi után került az egykori Tevan Nyomda kis közösségébe, és bérelszámolóból lett önképzés útján műszaki ember. Az államosított Békési, majd Kner Nyomda műszaki vezetőjeként hamar ismertté vált a város határain túl is. Az egész szakma figyelemmel kísérte terveit, gondolatait. A beruházásokkal — melyek megvalósításában oroszlánrésze volt — naggyá tette a békéscsabai üzemet, a jól összekovácsolódott kollektívával nagyvállalat nőtt ki a „végeken”, vagy ahogy Ő emlegette mindig: a „pampákon”. Nyugha- tatlansága, hatalmas munkabírása, állandó vibrálása, lenyűgöző egyénisége ismertté tett a magyar nyomdaiparban. Élete a két végén égő gyertyához hasonlítható. Mint vezetőre, soha, senki nem tekinthetett közömbösen, közönyösen, szakmaszeretete mindenkit megperzselt maga körül. Sokan tisztelték és szerették, de több ellenfele, sőt ellensége is volt. Kudarcai, emberi gyengeségei hasznos időket vettek el életéből. Nagy kár, hogy nem jött ki a nyomda egykori nagy alakjával, a hajdani igazgatóval, a most 88 éves Botyánszky Pállal. Emiatt a '70-es évek elején hullámvölgybe került, ahonnan azonban nagy akaraterővel újra kiemelkedett, és előbb a Dürer, majd 1980-ban az ország egyik legnagyobb nyomdája, a Kner vezérigazgatója lett. Egész életében fogékony volt az új iránt, erre ösztönzött másokat is. Munkásságát számos erkölcsi megbecsülés kísérte: a „Szakmai kultúra fejlesztéséért” kitüntetés, valamint a Tótfalusi Kis Miklós-díj és az Eötvös Lo- ránd-díj. Nyugdíjba vonulásakor Háromszéki Pál e szavakkal búcsúzott munkatársaitól: „Felhasználom az alkalmat, hogy köszönetét mondjak az elmúlt évtizedek során irántam tanúsított barátságért, segítségért, türelemért, együttműködési készségért. Ne felejtsetek el...” Talán nem hat tapintatlanságnak, ha a Kner Nyomdáról keringő hírek hallatán megemlítjük: Háromszéki Pál kollégánk bizonyára most forog a sírjában. Az üzem, amelyért másokkal együtt annyit tett, áldozott, óvta és szerette, ma megmaradásáért küzd, jövője bizonytalan... Csak egyet kívánhatunk: ne így legyen! Kedves Háromszéki Pál! Nyugodj békében! Malatyinszki József A Köröstarcsai Takarmányfeldolgozó Részvénytársaság, Köröstarcsa, Külterület 76. telephelyén, napi piaci áron VÁSÁROLUNK takarmánygabonát: árpát/ búzát/ triticalét/ AZONNALI FIZETÉSSEL. | Telefon: 06 (66) 480-190, 480-020.
